Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

Átadták az M3-as bevezető szakaszát Az Észak-Pesten már évek óta tartó, öszetett közleke­désfejlesztési munka újabb állomásához érkezett: csü­törtökön délután forgalom­ba helyezték az M3-as autó­pálya kétszer háromsávos fővárosi bevezető szakaszát a Hungária körúttól a XV. kerületi Felszabadulás útig. Á Teleki Blanka utcai fe­lüljárónál tartott átadási ün­nepségen Szentirmai Ist­ván, a Közúti Beruházó Vál­lalat igazgatója jelentette be, hogy a létesítmény teljes hosszában, az eredeti költ­ségkereten belül, határidőre elkészült. Emlékeztetett rá, hogy ennek az útszakasznak, a 3-as városi főforgalmi út­nak az építése 1976-ban kez­dődött. A 3-as városi főforgalmi útnak a városközpont felőli vége a Hungária kőrúthoz csatlakozik. Ennek korszerű­sítésén jelenleg is dolgoz­nak, s felújított szakaszait két ütemben, előreláthatólag 1984-ben, illetve 1986-ban adják át a forgalomnak. Az M3-as autópálya beve­zető szakaszát — amely 1400 millió forintos költséggel, 15 vállalat közreműködésével készült el — a budapestiek nevében Derzsi András, a fővárosi tanács-vb közleke­dési főigazgatóságának veze-' tője vette át. A bevezető szakasz meg­építése szerves része annak a komplex programnak, amely alapján Budapest gyűrűs-sugaras szerkezetű útvonalhálózata tovább fej­lődik. Üzembe helyezésével a tömegközlekedési hálózat is előnyösen módosul, Emléktáblát avattak Baján Baja büszke szülötteire. Szobrot kapott itt Jelky And­rás, emléket állítottak a ma­gyar és az olasz szabadság­harc kiemelkedő egyéniségé­nek, Türr Istvánnak, s nem feledkeztek meg a negyven- nyolcas szabadságharc nagy egyéniségéről, Mészáros. Lá­zár altábornaigyról sem. A tudós katona emlékére ün­nepségsorozatot rendeztek a Duna partján. Épp 125 év­vel ezelőtt halt meg — szü­lőföldjétől távol, Angliában. Mészáros Lázár 16 éves korában már főhadnagy volt; bejárta Szlavóniát, majd Itá­liát, s fontos szerepet vállalt az 1848-as szabadságharc idején: a szabadságharcos.se­reg fővezére, majd vezérka­ri főnöke lett. A világosi fegyverletétel után Mészáros Lázár Törökországba, ormán Franciaországba, majd Ang­liába menekült. Később Amerikában próbált szeren­csét, aztán ismét visszatért Nagy-Britanniába. Mészáros Lázár ott is halt meg 1858- ban. Hamvai máig ott van­nak. Szülővárosa nem feledke­zett meg hős fiáról. A váro­si tanácson a Mészáros Lá­zár-emlékbizottság tagjai vaskos iratgyüjtemónyt mu­tattak — ezekkel bizonyíta­ni kívánták szándékúikat: mi­előbb végső nyughelyét kell adni Mészáros Lázárnak. Mindenről sző esett szer­dán délután a bajai pártbi­zottság dísztermében is, ahol történészek méltatták a ka­Baráti látogatás Csehszlovákiai szakemberek megyénkben Vajányi László, a buzitai Május 1. Földművesszövetke­zet elnöke kérdezésünkre, hogy baráti látogatásra vagy tapasztalatcserére érkezett-e. tétovázás nélkül felelte: mindkettőre. A hetesi Vikár Béla Tsz-szel már tizedik éve nagyon jó kapcsolatban vannak. A buzitaiak Csehszlovákiá­ban, a kassai járásban dol­goznak. Áz 5430 hektáron gazdálkodó szövetkezet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is az ön­állóságra, s ezzel együtt az egyes szakterületeken dolgo­zók felelősségére épít. Tegnap délelőtt Hetesen a tsz klubjában a gazdasági kiskörzethez tartozó termelő- szövetkezetek elnökeivel találkoztak. Tapasztalatokat gyűjtöttek arról, hogy a so­mogyi gazdaságok miként íttsi'vsiik a gépek javítását, tanulmányozták az állatte­nyésztésben alkalmazott technológiákat és sok kérdést tettek föl az üzemi demok­ráciával kapcsolatban. Külön is nagy figyelemmel hallgatták a vendégek a tej­termelésre, valamint a szarvasmarha- és sertéste­nyésztésre vonatkozó ténye­ket, adatokat. Somogysárdon a Haladás Tsz központi majorjában folytatódott a látogatás, s közben nemcsak szakmai kérdésekről esett szó, hiszen hal éve már, hogy létrejött J a gyermekcsereüdültetés. Folytatását igen lényegesnek tartják. Tavasszal az iskolai szünetben például Csehszlo­vákiából érkezett gyerekek üdültek Harkányban, júli­usban pedig 80 Somogy me­gyei fiatal nyaralt a pokoze- üzei ütlöi'őtaboihan. tana, a magyar nyeävet pár­toló tudós életútját. Az ün­nepségsorozat tegnap délután a bajai temetőben folytató­dott : katonai tiszteletadással megkoszorúzták Perczel Mór tábornok testvérének, Perczel Miklós ezredesnek a sírját. Pontosan tíz órakor kürt­szó harsant,' majd Pásztor István ezredes fogadta a díszszázad parancsnokának jelentését, a bajai szabadság­harcos hős sírjánál a fegy­veres testületek és a város képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Dél­előtt Baján a fegyveres erők napja alkalmából ünnepi ál- tamáoygyűlést tartottak, s erre meghívták a társtestü- letek képviselőit is. Huszonöt évvel ezelőtt hív­ták életre aat az alakulatot, amelynek életét megismer­hették a vendegek. A ven­déglátók figyelmessége volt, hogy rögtönzött haditechni­kai bemutatót szervezték, s ott a honvédelem legkorsze­rűbb eszközeit láttuk. A ba- jaiak csapatzászlaja mellett valamennyi eseményen ott volt egy történelmi ereklye: egy ezernyolcszáznegyven­nyolcas csapatzászló, melyet az ünnepségek idejére a Had- _ történeti Múzeum küldött a Duna-parti városba. Így az ünnepi tisztelgés valójában a hajdani első néphadsereg hő­seinek is szólt Délután emléktáblát avat­tak a nagyszerű katona, Mé­száros Lázár altábornagy em- ■ lékére a helyőrségi művelő­dési otthonnál. Itt a maga­sabb egység képviseletében Pásztor István ezredes mon­dott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett Mészáros Lázár ál- tábornagy életútjára, majd szólt az emigráció éveiről. Mészáros Lázár sohasem fo­lyamodott kegyelemért, bár mérhetetlen honvágy gyötör­te. Szerette volna hazáját látni. Egyik levelében ezt ír­ta: „Ha megengedik akkor boldog leszek, ha nem, ak­kor sírni fogok, eltűröm a fájdalmat...” Mészáros Lázárt 1358-ban érte utol a halál, százhu­szonöt esztendeje. Emlékét tegnaptól nemcsak a bajaiak őrzik, hanem az az emlék­tábla is. Annak az épület­nek a falán, amely mostan­tól az ő nevét viseli. A káposztaexport lehetőségei Országos szakmai bemutató Kaposméröben A termelési költségek emelkednek, a rendelkezésre álló kézi munkaerő viszont egyre kevesebb. Az ágazat különleges gondosságot és szakértelmet kíván, s nincs arányban vele a jövedelme­zőség. A zöldségtermesztés e szokványossá lett gondjai is közrejátszanak, hogy az elmúlt öt évben kevesebb, mint felére, 3500 hektárra csökkent a hazai káposzta- termő terület. A közös gaz­daságok már csak alig több mint 1500 hektáron termel­nék káposztát. Híres káposz­tás tájkörzetek sorában sor­vadt el a termelés. Hogy a piacra kerülő mennyiség mégsem csök­kent, az annak köszönhető: a még megmaradt káposzta- temelők szakosodva, egyre magasabb szinten állítják elő ezt a fontos zöldséget. A kisebb területről egyre töb­bet, de mégsem eleget. A minap francia üzletem­berek jártak a MÉM-ben, el­mondva, hogy .az európai szinten is jó minőségűnek számító magyar káposztából minden mennyiségben szíve­sen vásárolnának. Nem könnyű azoban élni e kitűnő exportlehetőséggel, miköz­ben egyes országrészekben gondot okoz az ellátás. Ma­kó környékén például csak a kishatármenti árucsere ke­retében Romániából' beho­zott káposzta kapható. Ennyiből is látható: a ká­posztatermelés hozamai nak és jövedelmezőségének növe- . lése,' s mindenekelőtt a ter­mőterület további csökkené­sének megállítása népgaz­dasági és ellátási szempont­ból sem mellékes. Hogyan lehetne túljutni a jelenlegi mélyponton? — erre a kérdésre keresték • a választ tegnap a kaposmérői tsz-ben rendezett országos káposztatermesztési tanács­kozás és bemutató résztve­vői. A választ akár a házigaz­da Latinca Tsz példájával is megadhatjuk. A megye legnagyobb zöldségtermelő gazdaságában az idén 36 hektáron termelnek káposz­tát öntözéssel, korszerű esz­közökkel és fajtákkal. Az eddig betakarított tíz hektár 40 tonnás átlagtermése két­szerese az 'országos átlagnak. A megye káposztaszükségle­tének több mint háromne­gyedét az itteni terméssel elégítik ki, s csupán a me­gyei Zöldért vállalatnak száz vagonnyít szállítanak, A káposztatermelés eredmé­nyességének köszönhetik, hogy több mint 200 hektáros zöldségtermelő ágazatuk az elmúlt két évben nyereséges volt. Jó eredményeik nyomán kérték föl a Latinka Tsz-t egyebek mellett 19 új hol­land fajta kipróbálására. A tanácskozáson szó volt egye­bek közt a fejes káposzta biztonságos tárolási techno­lógiájáról és a termelési technológiák ésszerűsítésé­nek lehetőségeiről. A szak­emberek véleményéből ki­tűnt: káposztát termelni továbbra is érdemes, az ága­zatok fejlesztéséhez, és a jó világpiaci lehetőségek szé­les körű kiaknázásához azon­ban a legtöbb tsz önerőből a jelenlegi feltételek mellett aligha képes. B. F. Ülést tartott a szakszervezet vezetősége A ruhaipari dolgozók csatlakoznak a felhíváshoz Az erőfeszítések ellenére a ruházati ipari vállalatok­nak nem sikerült az utóbbi két esztendőben gazdasági eredményeiket a tervezett­nek megfelelően javítani — állapította meg a Ruházat­ipari Dolgozók Szakszerveze­Gondok között is nyugodtan Az aszályos napokat kőve­tően kevés a gondtalan gaz­dasági vezető a mezőgazda­ságban. A dél-somogyi Vas Lajos a ritka kivételek közé tartozik, a Dráva menti ter­melőszövetkezet elnöke meg­lehetősen nyugodt. — Itt, a Dráva árterüle­tén a aqk csapadék okoz problémát. Ekkor romlanak a termésátlagok a rossz víz- háztartású talajokon. Bár­mennyire furcsa is, az aszály kedvezett nekünk. Nincsenek és nem is lesznek gondja­ink, bár még nem tudjuk, hogy mit hoz a kukorica. Az egykor tótújfaluinak, ma lakácsainak nevezett ter­melőszövetkezetről korábban aligha hallhattunk jót. Gyen­ge adottságúként és gyengén gazdálkodóként tartottá k számon. Négyezer-hatszáz hektáruk- ból háromezer a szán tó, ezer­száz a rét és a legelő. Ami­kor két évvel ezelőtt Vas La­jos .az elnöki székbe került, megannyi változtatást hatá­roztak el. Mindenekelőtt megszüntették a cukorrépa termesztését és a szántóföl­di zöldség művelését. Első­sorban azért, mert termesz­tésük ráfizetéses, volt. A ga­bonák mellett döntöttek, ara­tásukhoz elegendő NDK- kombájnjuk volt. A Szigetvá­ri Konzervgyárral jó a kap­csolatuk, ezért nem mond­tak le a zöldborsóról, bár ennek a felszedéséhez nem voltak gépeik. A megyei ta­nácstól, a gyártól kapott tá­mogatással, no meg a saját fejlesztési alapjukkal bőví­tették a gépparkot. Ma már van gépük a borsóhoz és a silözáshoz is. .— Nyugodtabb napok kö­vetkeznek ? — Még nem, Tízmilliós nyereséget várunk, s ez más­fél millió forinttal több, mint amennyire számítottunk. De egy-egy kiugró vagy jó ered­mény nem tehet elbizakodot- tá. Azt hiszem, nem téve­dünk, ha azt állítjuk, hogy helyes úton haládunk a jól gazdálkodók felé. Állatte­nyésztésünket 1985-ig talán sikerül gazdaságossá ten­nünk, s akkor nem lesz sem­mi baj. Ma még a fajták ke­veredése miatt ott tartunk, hogy egy tehén háromezer- háromszáz liter tejet ad, jö­vőre viszont szeretnénk négy­ezer-száz litert elkönyvelni. Lehetőségeink korlátoaofc­tak. Az állományt nem nö­velhetjük tovább. Most is van húsz—huszonöt olyan vemhes üszőnk, melyet el kell adnunk, mert nincs he­lyünk. A kedvező évnek kö­szönhetően még el is adha­tunk abrakot. Pénzügyileg ma meglehetősen szilárdan állunk. — Ahhoz, hogy egy-egy gazdaság megfelelően dolgoz­hasson, kollektív munkára van szükség. Az elmúlt két esztendőben mennyire sike­rült e téren előrelépni? Mit tettek azért, hogy erősödjön a tulajdonosi érzés? — Az időm java részét a földeken, a majorokban, az emberek között töltöm. Ta­pasztalatból tudom, hogy számukra a hétköznapi gon­dok is sokat jelentenek, el­várják, hogy segítsünk. Ed­dig az üzemi konyhánk pél­dául csak időszakosan mű­ködött, meat azt mondtak, hogy nincs rá igény. Ez nem igaz, s változtattunk rajta. Ha egy-egy munkahelyi közösség kirándulni akar, akkor mi igent mondunk. Amire képe­sek vagyunk, azt megtesz- szük, de felelőtlen ül soha­sem ígérünk. m, i. tőnek központi vezetősége csütörtökön megtartott ülé­sén, amelyen a szakszerve- zét kongresszusa óta eltelt időszak munkáját értékel­ték. Az elmúlt időszakban néhány százalékkal csökkent a termelés, s az exportfel­adatokat sem tudták mara­déktalanul teljesíteni. Czer- ván Mártonná, a szakszer­vezet főtitkára beszámolójá­ban rámutatott arra-, hogy ennek oka a külső gazdasági nehézségeken kívül egyebek közt a munkaerő évi 4—5 százalékos csökkenése, a ha­zai vállalatok közötti együtt­működés kívánatosnál las­súbb javulása, az akadozó alapanyag-ellátás, valamint a vállalati belső szervezett­ség gyengesége. Kedvezően változott viszont a ruházati ipar termékszerkezete, s nőtt a termelékenység. Az ágazat több divatosabb ter­méket állít elő és a minő­ségben is javulás tapasztal­ható. A központi vezetőség ál­lást foglalt abban, hogy a szakszervezet 26. kongresszu­sán hozott határozatainak módosítására nincs szükség, következetes, a vall ozások­hoz rugalmasan igazodó végrehajtásuk a következő időszak elsőrendű feladata. Végezetül a központi veze­tőség elhatározta, hogy fel­hívással fordul az ágazat dolgozóihoz: csatlakozzanak a felszabadulás 40. évfordu­lója tiszteletére kezdemé­nyezett munkaverseny-moz- galomhoz. SOMOGYI NÉPLAP TISZTELGÉS A HŐSÖK ZÁSZLAJA ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents