Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
Kinetikus szobrok Dargay Lajos bemutatója az ifjúsági házban Rendhagyó a kiállítás, mivel olyan alkotásokból áll, amelyek maguk sem szokványosak : a kaposvári közönség etbőaaör lát mobil szobrokat a városban. A mobilok, vagy ahogy titulálják kinetikus szobrok alkotója: Dargay Lajos. — Pélmonostorom születtem, Kaposváron töltöttem a gyerekkoromat. Nagyon szép emléket őrzök a városról, eaé-rt is fogadtam el a Killian. György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ meghívását ennek a bemutatónak a megrendezésére. Nagyon ritkán szerepelek kiállításokon, mivel az én alkotásaim nem sorolhatók a ga- lériaművé&ae-t körébe. — 1960-ben a velencei biennalen fedeztem föl a kinetikus szobrásza tot, ismertem meg a mobilok egyik legjelesebb késza tőjének, Schöfiernek a tevékenységét Azóta hazai képviselői is vannak a kinetikus szobrászatnak, Önön kívül Haraszty neve ismert Mobilékkal keadte a pályáját? — A hagyományos szobrászattal foglalkoztam évekig, Tilt Tibor és Schaar Erzsébet voltak a mestereim. Esősorban portrékat mintáztam. Nagy hatással volt rám Giacometti, talán épp neki köszönhetem. hogy új térproblémák kezdtek foglalkoztatni. Ajkán 1967-ben Franciaországba utazhattam ösztöndíjjal a zsebemben, s nagy kíváncsisággal. Moholy munkásságát már ismertem korábbról, ismereteimet Itt Schöner Miklós művészetével egészíthettem lói. Később személyesen is megismerhetOktótoerben ismét megnyílik a Nemzeti Múzeumban a történeti állandó kiállttá«, amely a honfoglalástól 1649-ig, a világosi fagy ver letétóla g mutatja be Magyarország történetét. Ezt a tárlatot először 1967- ben nyitották meg; 14 esztendő után 1961-ben bezárták, mert a kiállítótermek elavultak, a feliratok megkoptak, s a tárgyak is felújításra szorultak. A csaknem másfél évtized után méltatlanná vált a környezet arra, hogy a magyar történelem emlékeit ott muTalá« sohsem derül ki, milyen tüskét hordoz szívében Gergely Alajos, ha nem acaenderül örök nyugalomra nagybátyja, Gergely Ferenc. Csendes szavú, inkább befelé forduló ember volt világhetében; hangyaszorgalmú, gyűjtöget», akinek mindene a föld. Örökségbe az apjától neki csak egy nadrágszí jtnyi parcella jutott, de az öreg Gergely Jjojzá szavait eszébe véste: — Fiam, csak akkor boldogulsz, ha ezt a földecskét minden erőddel gyarapítód! Mire megnősült, már ösz- saerakott annyit, hogy az apai örökség megkétszereződött. Persze olyan asszonyt keresett magának, aki ugyancsak hozott valamicskét. S »ttel kezdve közösen görnyedtek hajnaltól napestig a boldogulásukért. A földért. Sokan irigyelték, soka« megszólták a hegyvidéki falucskában Gergely Alajost. De ő éppúgy átnézett az irigyeken, mint azokon, akik bolondnak tartották gyűjtöget» szorgalma miatt. Ezek a «»vak úgy peregtek le róla, mint sbítos üvegről a Twcseppek. Tette a dolgát, szántott, vetett, aratott. Mire elénkeaett a téeátszervezés, neki már nyolc hoki földje volt, a termőföld-szűkös hegyvidéken ezzel módos gazdának számított. Hogy hányszor ültek kis fcáaa tornácán az agitátorok, hogy rábeszéljék, írjon alá, annak csak a nagy ég a megmondhatója. A falu meg tem. sSt, elfogadott munkatársán&k. — Véleménye szerint mi a mobil ok lényege? — A hagyomány«« saobrárasrt nem képes követni a modem építésaetet, nem jöhet létre köztük megfelelő összhang, fin magam az építészet fegyvertárából merítettem a legtöbbet kinetikus szobraim elkészítéséhez. Ellentétben Schöfferrel, én sík formákból rakom össze tér- kompozíciód mat A négy sík sajátos tend mami kát átkot. Mesterséges megvilágítással, programozott idődimenzióval egészül ki a mdbiiL — Magyarországon, köztéren hot látha tunk mobil szobrokat? lássák be. A kiállítás mintegy 1500 négyzetméter: hét nagy termet és három, te- remnyi folyosót foglalt el. Ezekből került raktárba a tatarozás idejére a több ezernyi tárgy. Az állandó kiállítás sem anyagában, sem koncepciójában nem különbözik a korábbitól — egyelőre. Változás lehet, hiszen az év végéig döntés születik; az Országos Széchenyi Könyvtár kiköltözése után hogyan hasznosítják azt az épületrészt. figyelt, az irigyek kajánkodtak. — Na. Gergely Lojzi, érdemes volt? Most mit csinálsz? Sem azelőtt, sem azóta nem volt annyi álmatlan éjszakája, min azokban a hetekben. Belebetegedett a gondolatba is, hogy odalesz mindéin. Nemcsak a föld, hanem vele együtt életének az értelme is. Hogy mi hatott végül, amikor azon a szeptember végi napon kezébe vette a tollat, hogy aláírjon, maga sem tudta. Nem is tudja a mai napig. Az igaz, hogy amig rajzolta a betűket, valami olvas- mit érzett, a saját halálos ítéletét írja alá, de azért mellette ott volt már egy másik érzés is: „majd lesz ezután is valahogy”. A faluban sok mindent beszéltek, ki lesz majd az elnök, meg hogy egyáltalán ki milyen tisztet tölt be. Nem foglalkozott a szóbeszéddel; ha neki mondták meghallgatta, de nem fűzött hozzá véleményt Valójában senki sem tudta, md is az 6 szíve vágya. Pedig hát megvolt az, titokban, magában szép kerekre fogalmazva; ott dolgozhasson tovább a földön, amiért annyit fáradt Mint a többi falubeli, 6 is ünneplőbe öltözve ment el az alakuló közgyűlésié. Őszinte egyetértéssel szavazott az elnökre, a helyettes— Kalocsán maga» is részt vehettem Schaffer kinetikus szobrának a kivitelezésében. Egerben, ahol élek és dolgozom, a saját munkám található mag. — A modem építészet teremtette meg a konetákos szobrászától? — Major Máté szériát a képzőművészetekben eflöbb voltak jelei azoknak az elképzeléseknek, amelyek később ez építészetiben Is megnyilvánultak. Gondol- j junk csak a k omstruikta vte te irányzatokra a festészetibe*, a szobrászatban. Az utóbbi évtizedekben nálunk is meg- 1 honosodott a lakótelepi építkezés, a panelsaerkeaet. ezzel együtt járt- hogy az esztétikum másodlagossá váüJt A kinetikus szobrok, a mdbtfok talán segítenek olyan élményhez juttatni az embereké*, amely feloldja az egyhangúságot, a merev formákat A mobüok minden pillanatban más képet mutatnak. Kaposvárra is terveztem egy ilyet, de a kezdeti érdeklődés munkám iránt „elinalt”. — A mobilok létrehozásában komoly feladatuk van a mémökofenek is, akik a programokat, a szobrok memóriaegységét megtervezik a szobrász elképzelése alapján. Közös tevékenység eredménye a kész kinetikus szobor. — fis ezért olcsó is, A gyári technológiához keH alkalmazkodnom, hogy egyáltalán kivitelezhetók legyenek a szobraim. A kivitelezés költségeit igy is jelentősen lehet csökkenteni. Az egri szobrom százötvenezer forintba került A társadalmi nvumtaa értéke ennél sokkal több. Két gyárral van szoros. kapcsolatom. A Villát i egri gyáregységével és az Egri Fi nomszerelvénygyárrsl. Az utóbbi pneumatikával fogBaSkozák, a mivel az én szobraim mozgatásában is szerepe van ennek a technikának, a gyár reklámcélokra is felhasználja ezeket a mobil okát A technikai fejlesztésekhez is hozzájuttatam szobrásza elíképBeléseimmel a gyárat. Ezt tartom én igazán szocialista szerződésnek művész és üzem között. A mi kapcsolatunkban nincs formális elem. Dargay Lajos kiállítása Kaposváron a kinetikus saob- rássat népszerűsítését is szolgálja azzal, hogy az érdeklődők megismerhetik a mobiWkait. Herényi Barna re. a veewtőség tagjaira. Nem bániba, nem volt semmi neheztelés a szívében, hogy ő a jó gazda hírében álló nem kerüit közéjük. — Ismernek ezek engem — csitította otthon az asz- szonyt, aki bizony, igencsak rossz néven vette, hogy az ó szorgalmas ura nem került az elsők közé. — Jól van ez így, hidd el — monta —; nem vagyok én »féle parancsolgató típus. Úgysem menne az nekem. Másnap, mikor az irodába hívták, ügy érezte, a kalapja alatt is a szíve dobog, mert gyanította, most mondják meg neki, mi is lesz sz 6 dolga. — Ix>Jai bátyám — mondta Bodai Lajos elnök — meghány tok-vetettünk mindent. Nem akarok én hízelegni, de mindenki tudja, milyen gazda maga; becsületes, gondos, lelkiismeretes. Gergely Alajosnak, mint a mesebeli csodaía, úgy nőtt a remény a szívében: no, lám csak, érdemes volt mintaszerűen szargeekodfti azon a kis birtokon, meg lesz a juta Ima most, az új körülmények között is. Mert hiába a föld az csak föld .., Tálán idáig jutott a na- dolatban, mikor az elnök szavai nyomán úgy érezte eláll a szívverése. — ... nekünk egy ilyen gondos emberre van szükségünk a martiak mellé. Mert Ismét megnyílik a Nemzeti Múzeumban Állandó történeti kiállítás Az üzenet A VILLÁNYI SZOBORPARKBAN Szeptemberben befejezik a munkát az idei nemzetközi szobrász szimpozión résztvevői a Villány melletti szoborparkban, ahol újabb művek vonzzák az érdeklődőket. A szabadtéri szoborpark népszerűségére jellemző, bogy 1983-ban eddig több mint hetvenezren látogatták meg. ___ _________________________ ____ ___ ___ S züli és pedagógusok kapcsolata Megkezdődött az iskolai év. Sokan már rutinos szülőként, pedagógusként kezdik ezt az évet, míg sokan először vágnak neki. Most a közös munka kezdetén úgy véljük, nem fölösleges szólni a pedagógusok és a szülök kapcsolatáról. Ebben érvényesülnie kellene az alaptételnek, hogy a szülők és a pedagógusok egyenrangú partnerek a nevelésben. A megfelelő, a jelenleginél egyenrangú bb partner kapcsol átok kialakulásához jelentős szemléletbeli változásra van szükség, elsősorban az iskolában dolgozó pedagógusokban. Meg kell értenünk, hogy a család nem intézmény, melyet kormányozni lehet, melynek utasításokat adhatunk, valamit előírhatunk. Hanem a család egy társadalmi együttes, melyet megnyerhetünk a közös célok és feladatok vállalásáfa, ha egyenrangú félként vesszük Őket. A szülők és a pedagógusok közötti kapcsolatok kialakításának nagyon lényeges kérdése a kommunikáló, a gondolatok cseréje. Ennek során jobban teer nagy érték az! Akárkire nem bízhatjuk. Kiváltál ja-e? — Gulyás legyek? Eleiében tán először csúszott ks száján szó úgy, hogy maga sem tudott róla. Csak azt látta Bodai bólint, meg úgy érezte, nem tudja olyan gyorsan kapkodni a levegőt, hogy elég legyen. Pillanatok vagy órák teltek él? Egyszer csak sikerült végre egy igen mélyet sóhajtani és ezzel kicsúszott az is: — Ha másként sem megy... jól van. — Kezet rá, Lója bátyám! Evek szaladtak el. Gergely Alajos a csendes szavú, befelé forduló ember, ha lehet még kevéssza/vúbb lett. Tisztességgel ellátta a munkáját, járta a legelőt Szent Gyöngynaptól Szent Mihályi«, senki sem látta, milyen sóvár tekintettel méregeti a hajdani földecskéjót, amely bizony, már rég beleveszett a nagy táblába, és csak ő tekbta, tulajdonképp»» mettöl meddig tartott Mikor a nagybátyja, apja egyetlen testvére örökre el- szenderült, talpig feketében odaült ó j* a ravatalozóba, a nyitott koporsó mellé. Az a szokás, hogy a családtagok így köszönnek él a végleg el- távpaótöl Kalapját marko- lásrwa, immár 6 is görnyedő öregen ott áürt, aztán kicsit előtrehajolva, rekedtes hangon odasuttogta az éUiunyt- rtzÉa — Csak azt ne mondja meg apámnak, hogy gulyás lett belőlem! Vörös Márta [nevelésről figyelembe kellene vennünk az alapvető törvényszerűségeket, melyek az eredményes együttműködést biztosíthatják. Természetesen a pedagógus közlései során a legfontosabb az, hogy amit mond, az igaz, * tudományosan bizonyított legyen. De legalább ennyire fontos az is. hogy a befogadó, a szülő megértse ezt. Jobban kell törekednünk az egyszerű, érthető kifejtésre. Ezt többnyire nehezítik a különféle idegen szavaikkal teletűzdelt magyarázatok meg a túlságosan bonyolult megfogalmazások, akár beszélgetés, akár szülői értekezlet során hangzanak el. Jót és jól, magyarul — ebben áll a nagy titok. A közlés, • beszélgetés során saját magunkról is nyilatkozunk, „bizonyítványt állítunk ki”, akarva akaratlanul, gesztusokkal, hang- színnel és arcmimikával. Ha ennek során érezhetővé vélik az, hogy imponálni akarunk a másik előtt, ha kinyilatkoztatunk (amikor én itt és itt jártam, ezt tapasztaltam stto.), akkor ez berzenkedést vált ki a hallgatóban, légyen az szülő vagy pedagógus. A beszélgetés során az is kitűnik, hogy a beszélő mit tart a másikról, hogyan értékeli a partnert. Ha a szülő ki érzi a pedagógusból azt az értékelést, hogy „kár ezt neked magyaráznom, falra hányt borsó”, akkor valóban nem sok eredménye lesz a meggyőzésnek. Egyetlen felnőtt sem viseli el, ha lekezelően bánnak vele, mint ahogyan a kioktatást, a parancsolgatást sem veszi be. Sajnos még a pedagógiai sajtóban is találkozunk aszal a szemlélettel, amely ezt a parancsoló stílust alkalmazza — a szülőknek ezt és ezt kell tenniük. Pedig a beszélgetés során elhangzó gondolatok mozgósító ereje éppen akkor marad el vagy csökken a minimálisra, ha a szülő megérzi a gyámkodást, a parancsolgatást („mit akarsz te, nekem parancsolni, nincs szükségem a gyámkodásodra”!. Fontos a két föl közötti gondolatcsere fortélyait megtanulni, de legalább eny- nyire jelentős a helyes szemlélet kialakítása: egyenrangú félként venni a másikat A pedagógusok törekedjenek megértéssel, kellő figyelemmel közeledni a szülőkhöz. A megértés, a másik fél kellő értékelése alap az együttműködéshez. Ha a pedagógus elismeri, hogy az ő nagyobb szakmai tudásával szemben a szülő oldalán van a saját gyermekének, körülményeinek a jobb ismerete, azaz lehet miben segíteniük egymást. Jó lenne feloldanunk azt a nem egyszer jelehlkező feszültséget, szülői szorongást, mely az iskolában elfogja ókét: Ami miatt nem szíves«» vagy egyáltalán nem men-, nek oda. A kölcsönös tisztelet és bizalom során kialakulhat az a kapcsolat, mélynek: révén előbbre tudunk lépni a nevelésben, amelynél a gyermek nevelésében valóban jelentős gond felismerhetővé válik. A bizalom esetén a probléma feltárása során spontán felszakad a szülői kérdés: mit tegyek. Azonnali direkt pedagógiai recept helyett eredményesebb a közös megoldások keresésére törekedni. Megpróbálni a szülőből „kihozni” a megoldást, el mondatni vele saját elképzelését. s a nagyobb pedagógiai tudás segítségével rávezetni a jónak ígérkező tennivalóra. Arra, amit a szülő is magáénak érez, s melyért szívesen dolgozik. Az esetek többségében ez a „bábáskodó” módszer sokkal jobban eredményre vezet, mint a pedagógus receptek adása. Főleg, ha kiöktatóam, parancsol óan adjuk ezt nekik. A szülők és a pedagógusok közötti gondolatcsere, a kapcsolatok egyik legfontosabb eszköze a beszélgetés. Sajnos az utóbbi időben nemegyszer háttérbe szorul, mert „nincs rá elég idő”, vagy mert rabjai lettünk az írásos módszereknek. Túl sok a papír, a kérdőív a két fél közötti kapcsolatok tartására. Pedig az élő kontaktus, a beszélgetés sokkal jobban szolgálhatja a nevelést. Szakítani kellene pL a futószalag rendszerű . fogadóórái gyakorlattal, 5—19 perc egy szülőre, helyette ritkábban, de jó kiadós beszélgetéseket kellene rendszeressé tenni, ugyanígy a családlátogatások sőfáh. Vagy az iskolai nyílt napok vagy órák megtekintésé után, a szülői értekezleten vetített film megbeszélésé során. Szóval a különféle alkalmakkor biztosítani a különböző szülői véleméhyek elmondását, az egyéni tapasztalatok ütköztetését, a vitát is. Amelyek révén egyrészt a szülők egyre jobban a maguk gondjának, feladatának éreznék gyermekeik nevelését, másrészt nagyobb mértékben lenne lehetőség az értékes szülői nevelési tapasztalatok felhasználására. Dr. Szelénül Gábor SOMOGYI IfJ NÉPLAP 1*1
