Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

ENSZ-közgyűlés Újabb tizenkét felszólalás Folytatódott a nem hivatalos csúcstalálkozó is A magyar ENSZ-társaság ülése A magyar ENSZ-társaság intéző bizottsága kedden ülést tartott a Hazafias Nép­front Belgrad rakparti szék­házában. A tanácskozáson Gömbös, Ervin főtitkár adott tájékoz-p tatást arról, hogy a magyar ENSZ-társaság az elmúlt időszakban miként járult hozzá a WFUNA, az ENSZ- társaságok Világszövetsége céljainak megvalósításához. A magyar ENSZ-társaság képviselői számc* fórumon vettek részt, s fejtették ki véleményüket az új infor­mációs és kommunikációs vi­lágrend kialakításának szük­ségességéről, a leszerelés és a béke megőrzésének fon­tosságáról. Ennek jegyében képviseltette magát Prágáiban is a Béke-világtalálkozón. A WFUNA közelgő közgyűlésé­ről szólva a főtitkár elmond­ta: a tanácskozások fő témá­ja az lesz. hogy állást fog­laljanak abban a kérdésben, milyen szerep hárul az ENí-Z-re a nemzetközi fe­szültségek feloldásában, s ho­gyan fokozhatná erőfeszítése - .•it az enyhülés érdekében. Kedden újabb tizenkét ál- í lám- és kormányfő, külügy- : miniszter és ENSZ-delegátus mondott beszédet New York­ban. az ENSZ közgyűlés 38. ülésszakának általános vi­tájában. Az ENSZ-esemé- nyekkel párhuzamosan foly­tatódott New Yorkban a különböző országok állam- »és kormányfőinek Indira Gandhi által kezdeményezett nem hivatalos találkozója, amelyen a nemzetközi hely- í zet legégetőbb kérdéséit vi- '. tátják meg. A találkozón | részt vesz és kedden a késő esti órákban beszédet mond Losoncéi Pál, az Elnöki Ta- : nács elnöke. Mindkét reprezentatív ta­nácskozás fi gyeimének köz- , pontjában világosan két kér­dés áll,: a megromlott nem­zetközi helyzet javításának i lehetősége és a fejlődő or­szágok növekvő mértékben hátrányos gazdasági és pénzügyi helyzete, amelyen semmit sem változtatott ;az Egyesült Államokban mu­tatkozó fel lendülés. Ezeket a kérdéseket érin­tette az el nem kötelezettek hétfői plenáris ülésén el­hangzott beszédében Indira Gandhi miniszterelnök is, aki a nem hivatalos magas­szintű eszmecsere kezdemé­nyezője volt. Mindenek­előtt az általános és teljes leszerelés New Yorkban már-már feledésbe vesző eszméjének megvalósítását sürgette, aláhúzva, hogy az egész fejlődő világ növekvő nyugtalansággal figyeli a konfrontáció fokozódását, ami miatt „a nemzetközi bé­ke egész szövete szüntelen túlfeszítettségnek van kité­ve”. A libanoni tűzszünetet üd­vözölve Gandhi asszony nem mulasztotta el kiemel­ni, hogy a jelenlegi libanoni nehézségek gyökerét az el­múlt évi izraeli agresszióban kell keresni. A közel-keleti kérdés megoldásának alap­ja, mondotta, az izraeli ag- resszi ó megs? üntetése. Gandhi a közép-amerikai helyzetről szólva szintén a nyugati tömb álláspontjával ellentétes pozíciót foglalt el a namíbiai kérdésben, amelynek megoldását „nem lehet nagyhatalmi érdekek miatt halogatni”. A fejlődő országok gazda­sági problémáiért az indiai kormányfő szerint „az ide­jétmúlt és egyenlőtlen nem­zetközi monetáris és pénz­ügyi rendszer” hibáztatható elsősorban. Az' ENSZ-közgyűlés ülés­termében szólalt fel kedden délelőtt az általános politi­kai vita keretében Daniel Ortega Saavedra, a Nicara­guái Nemzeti Újjáépítési kormány egyik vezetője. A nicaraguai vezető rámuta­tott hogy azokért az erő­szakcselekményekért, ame­lyek országában napról nap­ra történnek, kizárólag az Egyesült Államokat terheli a felelősség.­Csao Ce-jang: MAURICE BISHOP Mauric« Bishop, a Grenada! .Népi.. Forradalmi Kormány el­nöke, hadügy-, egészségügyi és belügyminiszter, az Üj Mozga­lom Párt (JEWEL.) elnöke, 1944. .május 29-én született Grenadán. Felsőfokú tanulmányait Angliá­ban, a londoni egyetemen vé­gezte, ahol 196«-ban kapta meg ügyvédi diplomáját. Fiatal ko­rától aktívan részt vett külön­böző haladó diákszervezetek te­vékenységében. A diák Maurice Bishop gon­dolkodására nagy hatással vol­tak az akkori időszrk gyarma­tosítás-ellenes harcai, Ghana függetlenné válása, az afrikai és karibi független államok lét­rejötte, Nkrumah, Fidel Castro és Che Guevara tevékenysége. Londoni tartózkodása idején alaposait tanulmányozta a szá­zad legnagyobb politikai teore­tikusainak — köztük Leninnek — műveit. Bishop 1974-be* tért vissza 4 Grenadára, aJhol 1973-ban az Üj Mozgalom Párt megalakulása­kor a szervezet titkárává vá­lasztották. E párt állt az élére az 1979-es népi mazgaiomnak. amely elűzte az ország diktáto­rát. Bishop 1979. március 13. óta az Üj Mozgalom Párt eAnöke és Grenada miniszterelnöke. Uj köntösben... Az amerikai elnök ismét a béke elszánt hívének mu­tatta magát — ezúttal a nemzetközi élet egyik legin­kább reflektorfényben álló fórumán, az ENSZ-közgyüles szónoki emelvényén. Csak­hogy amit mondott, s ahogy mondta, az a jelek szerint nem sokat változtatott az ed­digi washingtoni állásponton. Moszkvából hivatalos nyilat­kozat még nem hangzott el, az első visszhangok azonban meglehetősen borúlátók. Ügy értékelik a Reagan által „fontos fegyverzetcsökken­tési kezdeményezésnek" be­állított amerikai javaslato­kat, hogy azok csak igen cse­kély mértékben térnek el az eddigiektől, a legfontosabb kérdésekben pedig gyakorla­tilag semmi változást nem mutatnak. Egy megfogalma­zás szerint az „új” reagani javaslat nem egyéb, mint a jól ismert — s a Szovjet­unió számára köztudottan el­fogadhatatlan — nulla-válto­zat más köntösbe öltöztetése. Mit is tartalmazott hát Reagan beszéde? A legfonto­sabb talán, hogy az 'Egyesült Államok nem zárkózik el at­tól, hogy a közép-hatótávol­ságú európai atomfegyverek csökkentésébe az amerikai repülőgépeket is bevonják. Köztudott, hogy e kategóriá­ban jelentős a nyugati fö­lény Európában, s erről ed­dig Washington nem volt hajlandó tárgyalni. Annál tn- . kgbb a rakétákról, amelyek­nél az amerikai kormány kö­vetkezetesen a Szovjetunió „túlnyomó fölényére’’ hivat­kozik. Csakhogy a fölény sokszo­ri hangoztatásánál nem ve­szik figyelembe Nagy-Britan- nia és Franciaország hasonló kategóriájú fegyvereit, ame­lyek pedig ugyancsak a po­tenciális ellenfél, a Szovjet­unió területére vannak irá­nyozva. Mos, ebben a kulcs- fontosságú kérdésben mit seéh változott az amerikai ál­láspont. Reagan csak annyit mondott, hogy kormánya át­gondolja „a csökkentés után megmaradó rakéták összeté­telének kérdését”. Az első amerikai kommen­tárok közül néhány úgy vél­te: ebbe a megfogalmazásba beleférhet az a gondolat, hogy egy genfi megállapodásban a telepítendő eurorakéták szá­mát a brit és francia esz­közök figyelembevételével szabják meg. Erre azonban mindeddig semmilyen tény nem utal. Annál inkább az ellenkezőjére. Reagan javaslatának har­madik eleme a lemondás ar­ról, hogy a Szovjetunió ázsiai területein elhelyezett közép-hatótávolságú rakétáit számításba vegyék Genfben. Ezekről azonban eleve nem lehet szó, hiszen a sokszor hangoztatott amerikai állás­pont szerint is e tárgyaláso­kon az európai egyensúlyt kellene. elérni. Mindebből körvonalazódik, hogy a wa­shingtoni magatartás valamit változott ugyan, de kétség­kívül nem jelentősen. Az év­vége, s a kilátásba helyezett telepítés azonban közeledik. A veszély akkor nő meg, ha a mostani — a megnyugtató egyezményhez kicsi — előre- mozdulást a Reagan-kor- mányzat utolsó szavának szánta. Arat Károly Kína független külpolitikát folytat Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök elvben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kí­na fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól. „Amennyiben az Egyesült Államok kész fegyvereket el­adni nekünk, s nekünk ezek­re szükségünk van, megen­gedhetjük magunknak őket, nem zárnám ki bizonyos fegyverek megvásárlásának lehetőségét. Nemzetvédel­münk korszerűsítésében első­sorban saját erőfeszítéseink­re támaszkodunk. Egy ilyen nagy ország esetében, mint amilyen a mienk, egyszerű­en lehetetlen a nemzetvéde­lem korszerűsítése fegyverek vásárlásával” jelentette ki Csao Ce-jang. A miniszterelnök megismé­telte, hogy Kína független külpolitikát folytat, egyetlen nagyhatalomhoz, vagy hatal­mi csoportosuláshoz sem kö­ti magát, „a nemzetközi kér­désekben Kína saját függet­len álláspontot alakit ki, min­den egyes eset jó, vagy rossz oldalától függően”. Csao Ce-jang is úgy vé­lekedett, hogy az elmúlt hó­napokban a javulás jelei mutatkoztak Kína és az Egye­sült Államok viszonyában. Egyben bejelentette, hogy valószínűleg csak jövő ta­vasszal kerül sör amerikai látogatására, illetve Reagan elnök kínai útjára. Mind­azonáltal Tajvan kérdését Cse Ce-jang a viszony fej­lődését gátló egyik akadály­nak nevezte és sürgette Wa­shingtont: tartsa magát a két ország tavaly augusztus 17- én kiadott közös közleményé­nek elveihez, csökkentse, majd szüntesse be Tajvanra irányuló fegyverszállításait. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter (jobbra) Pe- kingben megtekintett egy hadgyakorlatot. (Telefotó — AP—MTI—KS) Ali Nasszer Mohammed Moszkvában Rövid munkalátogatásra kedden Moszkvába érkezett Alt Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt köz­ponti bizottságának főtitká­ra, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság állam- és kormányfője. A vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyiho- nov, az. SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Borisz PonO- marjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizott­ság titkára fogadta. GENF Eurorakéla’tárgvalások Kedden Genfben az euró­pai közepes hatótávolságú fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon tel­jes ülést tartott a szovjet es az amerikai küldöttség. Glemp Rómában Josef Glemp bíboros. Len­gyelország prímása három lengyel főpap társaságában kedden Rómába érkezett. Glemp a ma kezdődő püs­pöki szinóduson vesz részt, ami egy hónapig fog tarta­ni. FIGYELEM! Ruházati áruházunkhoz férfi molinó esőköpenyeb és férfi olcsó munka­ruhák. mezőgazdasági szaküzletünkben cseh férfi gumicsizmák _r I __a | m ennyiségben! (681.74) Marcali Afcs? Ctmnft fotytatám START-kilátások Genfben október 6-án folytatódik a hadászati atomfegyverekkel foglalko­zó szovjet—amerikai tárgya­lássorozat. (A SALT helyé­be 1982 nyarától lépő START vagy SALART — mint angol nyelvű rövidítése erre utal — már nemcsak a korlátozást, a „limitation”-t, hanem a csökkentést, a „re­duction”-! is előirányozza, ebből ered az új elnevezés.) A START megbeszélésekkel párhuzamosan egy másik kétoldalú eszmecsere is fo­lyik a svájci városban az európai nukleáris harcesz­közökről, a tervezett ameri­kai rakétatelepítésről. Már korábban felmerült az a gondolat, nem lenne-e cél­szerű egyesíteni a két tár­szárazfökh telepítésű raké­táit, azaz meg kellene fosz­tania magát védelmi poten­ciáljának jelentős részét ól. Egy ilyen megállapodás ter­mészetesen nem zárná ki az az újtípusú, tíz nukleáris töltettél felszerelhető ame­rikai MX-ek és a további­akban rendszerbe állítandó egy robbanófejes „Midget- man” rakéták elhelyezését. Az Egyesült Államok ráadá­sul hadászati támadó erői­nek legjelentősebb elemeit — a légierőinél és haditenge­részeténél meglévő és a közeljövőben szolgálatba ál­lítandó többezer nukleáris fegyvert ki akarja vonni a megállapodás hatálya alól. A Trident-flottaépítési program, az új B—1-es ha­Az MX ballisztikus rakéták atomtőlteteinek szerelése. gyalási fórumot, hiszen mind­kettő tulajdonképpen a globális hadászati egyer.úly közvetlen vagy közvetett problémakörét érinti. A leg­utóbbi szovjet vélemények szerint ennek nem lenne ér­telme, hißzen az Egyesült Államok kormánya — az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság sarkalatos elvét fi­gyelmen kívül hagyva — egyik fórumon sem törekszik a kölcsönösen elfogadható megegyezésre, így tehát az „egyesítéssel” sem lehetne közelebb hozni az annyira kívánatos cél elérését. Nos, mi is a helyzet a START újabb menete előtt? A kilátásokat mindenképpen rontja, hogy a dél-koreai repülőgép-ügy ürügyén fel­korbácsolt légkörben az amerikai törvényhozás leg­utóbb rekordösszegű, 188 miüárd dolláros katonai költségvetési tervezetet ha­gyott jóvá. Igaz, a washing­toni adminisztráció azt ál­lítja, hogy a Genfben tár­gyaló delegációja „rugal­masságot” tanúsít majd es „radikális csökkentésre” tö­rekszik. A valóságban azon­ban egészen másról van szó: ugyanúgy, mint az euro­rakéták, kérdésében, Reagan a hadászati támadó nukleá­ris eszközök terén is elfo­gadhatatlan, egyoldalú en­gedményeket követel a Szov­jetuniótól, törekedve az el­ső csapásméréshez szüksé­gesnek veit katonai fölény megszerzésére. A „nagy trükk” lényege az, hogy egy felső határ megállapítása mellett a Szovjetuniónak több mint felével kellene csökkentenie Télre ajánljuk! AKIAK import bélelt csizma 27—36 méretben 516 Ft 31—34 méretben 540 Ft 35—46 méretben 630 Ft .ALPINA import férficsizma 39—46 méretben 937 Ft Megvásárolhatja a- Somogy Áruházban! (81672) Weinberger amerikai had­ügyminiszter a B—1-es ha­dászati bombázó modelljé­vel. dászati bombázók gyártásá­nak megszavazása egyaránt ezt a leplezetlen szándékot tükrözi. Magától értetődik, hogy Moszkva nem mehet belé ilyen egyenlőtlen, biz­tonságát közvetlenül veszé­lyeztető alkuba. Ilyen helyzetben az lenne a meglepő, ha a Szovjetunió Genfben nem számolna a legkomolyabban a saját és szövetségesei elemi biztonsá­gi érdekeivel. Moszkva már nemegyszer javasolta, hogy első lépésként kölcsönösen fagyasszák be a tömegpusz­tító fegyvereket a jelenle­gi szinten, azután fokozato­san — az egyenlőség és az egyenlő biztonság szem előtt tartásával — szállítsák le a lehető legalacsonyabb szint­re a katonai szembenállást. Csakis ez az út vezethetne a mindkét fél számára elfo­gadható megállapodáshoz, nem pedig az a mód, aho­gyan ezt a bonyolult kér­déskomplexumot a Rea- gan-kormányzat — egyolda­lú fölényre, a nemzetközi stabilitás alapját képező hadászati egyensúly megbon­tására spekulálva — meg­közelíti. Ha azonban erre a minden realitásérzéküket el­vesztő szélsőséges amerikai körök nem hajlandók, szá­míthatnak arra, hogy a Szovjetunió — előzetes fi- gyelmeztetesei szerint — kellő időben es kellő határo­zottsággal megteszi a hely­zet megkívánta ellenintézke­déseket. Serfőző Lászlű alesred«*

Next

/
Thumbnails
Contents