Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

Vita a tör vény javaslatról FELELŐS GONDOLATOK Siófokon több mint negy­venen jöttek el arra a tár­sadalmi vitára — értelmiségi fórumnak is nevezték ezt az összejövetelt —, ahol a Ha­zafias Népfront szervezésé­ben az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok válasz­tási rendszerének továbbfej­lesztéséről szóló törvényja­vaslatról folytattak eszme­cserét. Dr. Halász János me­gyei főügyész ^ömör és lé­nyegre törő vitaindítója után nem kellett várni az első fel­szólalóra. A légkörből — mint másutt is .— azt lehe­tett érzékelni: felelős gondo­latokkal, közéleti elkötele­zettséggel közeledtek az em­berek ehhez a nagy hordere­jű témához. Vr.'Viczián Antal nyugal­mazott kórházigazgató főor­vos elismeréssel szólt a ket­tős vagy többes jelölés vár­ható hasznáról, és hozzátet­te: ha bármilyen okból ki­esik valaki a sorból, nyo­mába léphet a pótképviselő vagy -tanácstag. Azt java­solta: ennek nyomán az or­szágos listán szereplők szá­mát egészítsék, ki öttel vagy tízzel, hogy a ciklusban ne- kelljen majd időszakos vá­lasztást tartani, ez ugyanis nagy energiát köt let. Gábor Lajosné iskolaigaz­gató amellett kardoskodott, hogy a helyi tanácsok jelöl­jék ki a körzetek és a ta­nácstagok számát. . Szerinte •nem kell tartani a „túlmé­retezéstől”. Huszti Istvánná járási párttitkár viszont azt az aggályát fejezte ki, hogy ha többszöri jelölésre kerül sor, akkor hátrányos hely­zetbe juthat az a jelölt, aki csak a harmadik gyűlésen kerül a listára. Azt javasol­ta, hogy a megjelentek ará­nyában kellene figyelembe venni: hányán szavaztak a jelöltre. Szatóri János iskola- igazgató — derűlátását hang­súlyozva — azt fejtegette: vajon a társadalmi vita után elfogadott törvény továbbvi- szi-e a társadalom fejlődését, sikerül-e majd jobb, elköte­lezettebb tanácstagokat vá­lasztani és lesz-e elég alkal­mas vállalkozó e társadalmi tisztségekre. Nem titkolta, hogy őt elsősorban a gya­korlat izgatja. Tudjuk-e majd megfelelő szinten és módsze­rekkel előkészíteni a jelölő­gyűléseket, képesek va­gyunk-e, vagy föl tudunk-e kellően készülni a tudatfor­málásra? Hozzátette: a vá­lasztásokig van még időnk... Várhelyi Rudolf gimnázi­umigazgató a kettős jelölé­sekkel összefüggésben egyet­értését fejezte ki a demokrá­cia fejlesztésével. Véleménye szerint minden körzetben le­het legalább két olyan jelöl­tet találni, akik között dön­teni lehet a jobbról... Ez­zel együtt elmondta: ha ő jól képzett, tapasztalt taná­csi vezető lenne, aligha vál­lalná a versenyt. „A közmeg­becsülésnek örvendő tiszt­ségviselő kiegészítése mással formalizmusnak, látszatde­mokráciának tűnhet” — mondta. Egyetért a kettős jelöléssel, de nem minden esetben kellene alkalmazni, mert előfordulhat, hogy a haragosok kibuktathatják a tehetséges tisztségviselőt is. Javasolta, hogy a megyei ve­zetőket ne egy-egy körzet­ben, hanem -a megyében vá­lasszák, hiszen nem egy kör­zetet képviselnek. Azt kérte, hogy ne éljünk tovább a sta­tisztika bűvkörében. Magya­rán: ne az döntsön, hogy, mondjuk, fiatal, nő és mun­kás-e az illető, hanem az, hogy alkalmas-e a tisztség- viselésre. Azaz van-e megfe­lelő szellemi kapacitása. És ezalatt nem diplomát vagy diplomák sorozatát érti... Dr. Böjti Béla, a meteoro­lógiai obszervatórium vezető­je azt fejtegette, hogy a kis közösségekben sokszor egy jelöltnek is örülhetünk. A demokratizmus kiszélesíté­sét tehát abban látja: bíz­zuk a közösségekre, hogy hány jelöltet állítanak. Pin­tér Lajos, a szakmunkás- képző igazgatója a törvény- tervezet erősségének tartotta az elöljáróságok létrehozá­sát a társközségekben. „Ha­táskörük is legyen, ne csak javaslattevő joguk” — mond­ta. Dr. Törtei Vénesnek, a mű­velődésügyi osztály vezetőjé­nek első megjegyzése: érti, hogy a két vagy több jelölt állítása a demokratizmus szé­lesítését jelenti, de ne kell­jen több forduló, ha a kö­zösség csak egy jelöltet akar... „Hagyjuk az embe­reket elégedettnek lenni azokkal, akik mindeddig jól képviselték ügyeiket." Má­sokkal ellentétben javasolta: csak azok vegyenek részt a jelölő gyűléseken, akik ott közvetlenül érdekelve van­nak. Azt mondta: kevesebb tanácstag is elég volna, mint amennyi eddig volt, de en­nek eldöntését bízzák a he­lyi tanácsokra, a népfront­ra. A lényeg az, hogy érde­mibb munkát végezzenek, mint eddig. Az elöljárósá­goknak legyen döntési joguk, mert csak ez növelheti te­kintélyüket. Javasolta: az elöljáróság vezetője hivatal­ból tagja lehetne a közös községi tanács végrehajtó bizottságának, ez is a képvi­selet rangját emelné. Aggá­lyát is elmondta: vajon a pótképviselők és póttanács­tagok szerepe csak az adott választási körzetre vagy ál­talánosan is érvényes? Ezt az' időszaki választások elke­rülése miatt tette szóvá ... Javasolta továbbá: az orszá­gos lista szellemében ugyan­ezt a módszert kellene al­kalmazni a megyére, egy-egy városra is, hogy valakik biz­tosíthassák a vezetés folya­matosságát. Végül azon töp­rengett: vajon a kettős és többes jelölés a tanácselnö­kökre, a helyettesekre is vo­natkozik-e majd. Pinczehelyi Károly, a Ma- hart Palaloni Üzemigazgató­ságának kereskedelmi és forgalmi osztályvezetője el­lentmondást látott, és kifej­tette: úgy érzi, az új tör­vénytervezet sem tudja meg­teremteni a lakóterületi és az üzemi érdekek teljes össz­hangját. A munkáshatalom politikai bázisairól, a terme­lőüzemekről beszélt, azok közéleti hatásáról, és hozzá­tette: elképzelhetetlen, hogy a lakóterületen működő ter­melőközösségek ne tarthassa­nak jelölő gyűléseket. Még akkor is szükségesnek tarta­ná ezt, ha az üzemek olyan jelölteket állítanának, akiket a helyi lakosság nem nagyon ismer. Javaslatát a munkás- és politikai szervek hatása, nevelőszerepének fokozása miatt tartja fontosnak. Tárcaprogram mezőgazdasági gépek fejlesztésére A gyárakban, intézmé­nyekben felgyorsult a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek, termesztési rendszerek fejlesztése,- ami­óta az Ipari Minisztérium kiemelt tárcaprogramként kezeli az élelmiszergazdaság gépeinek és géprendszerei­nek kutatását és fejlesztését. Ugyanakkor a VI. ötéves tervidőszakra szóló program megvalósulásának tapaszta­latai szerint a vállalatoknak a következő években a ko­rábbinál tervszerűbben és ütemesebben kell dolgozniuk, különösen a melléktermékek hasznosítását és az energia­takarékosságot szolgáló új technológiák kialakítása ér­dekében. Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint eddig mint­egy 30 kísérleti gépet állítot­tak elő, s 17 konstrukció prototípusa is elkészült. Je­lenleg hat gép nullsorozatá- nak előállításán munkálkod­nak. A tárcaprogram csak­nem 60 kutatási-fejlesztési téma megoldását javasolja, s ennek eredményeként 85— 90 féle mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezés kifejlesztésével és gyártásá­val számolnak. Az eddigi újdonságok közül kiemelke­dik például a szolnoki Mezőgép nagybálázógépe, a szekszárdiak kertészeti mel­léktermékeket , feldolgozó géprendszere, a Kaposgép talajművelő berendezés- családja és a Hódgép mű­trágyaszóró gépe. A tárcaprogram megvaló­sítása elősegíti, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar folyamatosan korszerű, hatékony és gazdaságos technológiákat. alkalmazzon, s mind nagyobb exportáru- alappal rendelkezzen. A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank új hite­lezési és hiteltámogatási el­képzeléseinek élső konkrét megvalósulásaként az MNB képviselői vasárnap kétszáz­millió USA-dollár hitel fel­vételéről írtak alá megálla­podást Washingtonban az Arab Banking Corporation (ABC) bahreini pénzintézet által szervezett bankcsoport­tal. A világbank pénzügyi részvételével szervezett hi­tel további támogatást nyújt Magyarországnak a gabona- tárolás és a mezőgazdaság gépesítésénél? fejlesztésére, valamint az ipari energia diverzifikálására és megta­karítására vonatkozó prog­ramok megvalósításához; ezekhez a Világbank ez év júniusában összesen 239 millió dollár értékű, a prog­ram megvalósításának me­netében folyamatosan igény­be vehető hitelt szavazott meg. Az új hitelt nyolc év alatt kell visszafizetni, há­rom év türelmi idővel, ka­matai a londoni, illetve a New York-i bankközi cj°l- 1 ár kamatlábakhoz igazodnak. A hitelnyújtás szervező­csoportjában az ABC-n kí­vül három japán (Long- Term Credit Bank of Ja­pan, Industrial Bank of Ja­pan, Tokai Bank), egy-egy arab (Bahrein Middle East Bank), svéd (Svenska Han­delsbanken), holland (Al­gemene Bank, Nederland) és kanadai (Bank of Nova Sco­tia) pénzintézet vesz részt. A nyolctagú szervezőcso­porthoz, valamint a Világ­bankhoz e hitelügylet lebo­nyolítására még további 26, nagyrészt japán, nyugat-eu­rópai és skandináv, vala­mint arab bank csatlakozott. Bur§Oiiyd 3 Háztájiból. A mesztegnyői Ladi Já­nos Tsz háztáji földjein szedik a burgonyát. Itt is érez­tette hatását az aszály: kisebbek a prizmák, mint más években. Áz ipari csomagolásokról Ugyanarról panaszkodott, nemrég egy összejövetelen sok kereskedő. A tüzépesek, az élelmiszeresek, az ipar- cikkesek — tehát meglehető­sen távoli szakterületek kép­viselői — úgy jutottak közös nevezőre, hogy elmondták: baj van as áruk ipari cso­magolásával. A fogyasztási cikkek külső megjelenése némiképp javul, a vásárló­nak szánt csomagolásuk is valamelyest szépül, de rom­lik az a burok — gyűjtőlá­da, zsák, kartonborítás —, amelyben a kereskedelemnek szállítja az árut az ipar. A csomagolás szakad, szétmál­lik, összerogy... A cement pedig kifolyik, a cukor úgyszintén, az auto­mata mosógép megsérül, a motorkerékpár behorpad.. Nagyobb kár is keletkezik, avagy csak apró bosszúságot okoz a gyenge csomagolás — kereskedőszemmel majd­nem cgyremegy, az. áru ér­téke csökken, eladni nem lehet, vagy engedni kell az árból. A reklamáció pedig szinte reménytelen vállalko­zás. Az ipar többnyire a szállítást olcolja, a szállítók a gyárakat hibáztatják, a ke­reskedő meg „pattog” ankét­té között, mint egy jóféle labda. Csomagolóanyag-váltás­ról, takarékoskodásról, tech­nológiai módosításokról be­széltek a kereskedők, ezeket az okokat jelölték meg, az­után tehetetlenül széttárták a kezüket Takarékosság. Napjaink egyik vezérszava. Ám az ér­telmezése körül bajok van­nak. Sajnos sokan úgy vé­lik, hozzá tartozik még egy szó: mindenáron. E tévesz­me egyik eredője lehet, hogy mai kommentárunk talán túl sokszor beszéltünk róla, talán túlhangsúlyoztuk. Könnyen megtéved az em­ber, s úgy képzeli: feltétle­nül fontos, hogy különösebb átgondolás nélkül innen-on- nan — például a csomagoló- anyagokból —■ lecsípjen, ki­spóroljon valamit. Valami látszólag elhanyagolhatod első pillantásra nem hiány­zót. Azután bejegyezhető: ilyen és ilyen módon meg­takarítottunk ennyi és eny- nyi forintot. Egy kicsit vékonyabb a zsák, valamivel gyöngébb a kartondoboz, igénytelenebb a csomagolási módszer... Akár több tízezer forint is elkönyvelhető így megtakarí­tásként. És a következő lép­csőben már nem az könyvel, aki a spórolást följegyezte. Kárba ment néhány zsák cement a Tüzép-telepen, kifolyt néhány kiló cukor több élelmiszerboltban, meg­sérült egy-két nagy értékű, tartós fogyasztási cikk a va­gonban vagy a kereskedelmi raktárban.. . Akár több százezer forintnyi kár is összegyűlhet a sok kicsibal. Egy-egy helyen nyertek x forintot, más helyeken vesz­tettek többször annyit. Ez esetben valószínűleg az or­szágos adatok volnának a mérvadók, ám összegyűjté­sük lehetetlen. Pedig — gyanítható — a takarékos­ság hasznai kisebbek lenné­nek, mint a — írjuk most már idézőjelbe — „takaré­kosság” kárai. l. r. Újdonságok a versenyképességért Négy napig vásárváros Bábolna Ma hetedik alkalommal alakul át vásárvárossá Bá­bolna, s a korábbi három helyett négy napig fogadja az érdeklődő szakemberek ezreit. A bábolnai napok hazánk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának kiemel­kedő rendezvényévé vált; 1977-ben ötezren, tavaly már hatvanötezren vettek részt e nemzetközi tapaszta­latcserén, akkor huszonöt, most, százhatvannégy bél­és külföldi cég mutatja itt be újdonságait. A rendezvény fő célja, hogy elősegítse a népgazda­ság gabona- és húsprogram­jának teljesítését, az export- képesség növelését. Ha va­laha igen, akkor most szük­ség van a rendszeres meg­újulásra, a legújabb tudo­mányos eredmények kipró­bálására, alkalmazására. Fi­gyelemre méltó törekvés, hogy a bábolnai napokon csak az a hazai vagy külföl­di jelentkező vehet részt termékeinek bemutatásával, aki eddig a nagyüzemi gya­korlatban nem alkalmazott újat hoz. Ez a titka, hogy a szakmai közvélemény évről évre fokozódó érdeklődést tanúsít a rendezvény iránt, így most is pontos képet kapnak az érdeklődők arról: hol tartunk, milyen gyakor­lati alkalmazásra érett új­donságok vannak, illetve várhatók itthon és a nagy­világban. A rendezvény két fő rész­ből, állattenyésztési és kuko­ricatermelési bemutatóból áll. Az állattenyésztési be­mutatón az érdeklődők ké­pet kapnak többek között Bábolna állattenyésztési rendszereinek új technoló­giai elemeiről, a hozzá kap­csolódó hazai és külföldi kiállító cégek újdonságai­ról. Többek között szerepel itt a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola is termelésfej­lesztési kutatásaival. A ku­koricatermelési bemutatón például a kísérleti központ­ban tizenkét ország harminc­kilenc intézetéből 350 hib­rid tulajdonságait tanulmá­nyozhatják az érdeklődők, megismerkedhetnek az új növényvédő szerekkel foly­tatott kíséletekkel, a szá­rítóüzemi bemutatón össze­hasonlíthatják a különböző energiatakarékos típusokat, s négy cég javaslata alajíján olyan raktározási rendszere­ket mutatnak be, amelyek jól szolgálnák a taggazda­ságok raktárainak korsze­rűsítését. Lehetne sorolni még. A gyakorlati gépbemu­tatót a szakemberek Közép- Európa legnagyobb mozgó kiállításaként tartják szá­mon; reggel fél tíztől dél­után fél négyig forgószín- padszerűen, folyamatosan mutatják be, mire képes mintegy ötven új gépkap­csolási módszer. Á szakmai közvélemény nagy várakozással tekint a ma kezdődő négynapos ren­dezvénysorozat elé. A gya­korlat és a tudomány itteni vitafóruma, a bemutatott újdonságok sora ezúttal is jól szolgálja majd az agrár- termelés előtt álló felada­tok megoldását, mezőgazda- sági termékeink versenyké­pességének fokozását.

Next

/
Thumbnails
Contents