Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-25 / 227. szám
SiZOttrfTAM NEHÉZ Visstavérják okét fiz alkalmatlanok páholyban Tanácstalanul tárja saét karjait a tapasztalt művelődési vezető egy-két órával azután, hogy munkatársával — annak mulasztásai miatt — tengelyt akasztott. „Lehetetlen fegyelmi büntetést adnom — magyarázza visz- szafolytott haraggal —, a kolléga lépten-nyomon a körülményekre hárítja á felelősséget, valósággal lyukat beszél a hasamba! A legszí- vésebben fölmondanék neki, . mert betelt a pohár, de a szakmai alkalmatlanságot, a felkészültség és a szervező- készség hiányát nehéz bizonyítani. Nem indítok hát eljárást, mert nem akarok hónapokig a szakszervezethez, az egyeztető bizottsághoz meg a bíróságra járni”. A kérdésre: miért nem 1 vizsgálta meg annak idején tüzetesebben az álláshelyre pályázó ifjú hölgy szakmai tudását, kézlegyintéssel válaszol: „Mert senki más nem jelentkezett, a státust be kellett töltenem”. Akadnak máá példák is. A megyeszékhely egyik gimnáziumának igazgatója néhány éve történt esetet említ. „A pályakezdő tanár is- temigazából berúgott egy tanulmányi kiránduláson, egy negyedikes diák vezette haza a kocsit. Már emiatt is megérdemelt volna egy súlyos fegyelmit. Bűneit azonban tetézte azzal, hogy hanyagul tanított, tanítványai semmit sem tudtak. A tanévzáró értekezleten kénytelen voltam megkérni, hogy változtasson munkahelyet. Szerencsére fölismerte a lehetőségeit, így nem kényszerültem komolyabb intézkedésre.” Szeptember 8. óta Szlávik Lajos festményei láthatók a harcsa Dráva Múzeumiban. A festőművész 1922-bón , született; a Képzőművésze ti Főiskolán Szőnyi István volt a mestere. Munkássága során elsősorban tájfestészettel foglalkozott. Barcson kiállított képei viszont új témakörrel lepik meg a látogatót, újabb festményeinek' nagy többségén ugyanis az ember játssza a központi szerepet. A háttér jelentéktelen, a környezet elemei legtöbbször nem is jelennek meg a képeken. Ezáltal a figurák monumentá- lisssó nőnek, szimbolikus értelmet kapnak. Az egyszerű vonalakkal ábrázolt alakok egy-egy ellesett pillanatban, mindennapi helyzetekben jelennek meg. Sok kép csoportosan ábrázolja őket. Általános, alapvető emberi érzéseket, gondolatokat. illetve különféle kapcsolatokat ábrázolnak. Leggyakoribb témák: a szerelem, az anya és a gyermek kapcsolata, az összetartozás, a közös sors vállalása. Néhány képen feltűnik áz ember és az őt körülvevő állatok harmóniája is. A jelképes értelmet hordozó 'figurákon a fej, az arc, az apróbb részletek háttérbe szorulnak. Elsősorban az alak. a testtartás fejezi ki a közvetiténi kívánt meny megoíÖás hajlandósága tetszik ki a fiatal gyárigazgató szavaiból. „Nyolc éve, amikor átszervezést hajtottunk végre, a gyár egyik vezetőjét — mert nem tudott hozzáértően bánni az emberekkel és anyagokkal — más beosztásba helyeztem. Futkosott fűhöz-fához, hol a megyei munkaügyi döntőbíróságnál, hol a NEB-nél kopogtatott, a megyei pártbizottsághoz, majd a pártközt ponthoz fordult. A procedúra három évig tartott. Végül elfogadták a véleményemet. Sohasem mondtam, hogy szakmai alkalmatlanság miatt elbocsátani. Csak azt: visz- szahívni. így egyszerűbb az eljárás.” , Lehet, hogy így kell ezt csinálni? A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon? Az emberi önérzeten világért se ejtsünk sebet? Az utóbbi, két eset kivételnek számít. Megyénkben a tanácsok által irányított ipari üzemekből emberemlékezet 1 óta nem bocsátottak e! senkit szakmai alkalmatlanság miatt, a tucatnyi kaposvári általános iskolából, is csak egyet-kettőt. A megyei munkaügyi döntőbíróság statisztikáiból kitűnik: az idén két, tavaly ugyancsak két ilyen üggyel kellet foglalkozniuk. Az ügyfelek között volt előadó, osztály- és főosztály- vezető. Kétkezi dolgozó egy sem. Dr. Szentes Józseftől, a bíróság elnökétől azt is megtudtuk: bár az Országos Bér- és Munkaügyi Hivatal még nem hozta nyilvánosságra a legfrissebb adatokat, a ta-, érzést, hangulatot. Egyszerűséget, humánumot áraszt a színek puritán kezelése is. A legtöbb festményen csupán egy-két szán variációja van: a meleg barna a piros árnyalataival. Ennek ellenére a figurák nem elmosódottak, éles kontraszttal — olykor a képfelület megbontásával is — határozott körvonalakkal emelkednek ki a háttérből. Az emberi sorsot, az életet néhány alkotáson bibliai jelenetek idézése teszi egyetemessé. Ilyen például a Profán Golgota, illetve az Alfa + Omega című jelképes értelmű kép. Az ember mellett néhány festményen megjelenik a vidéki környezet is. A Kapuk és a Magyar táj egyszerű vonalvezetéssel adja vissza a csendes falusa utca hangulatát Szláv ik Lajos festményei szokatlannak látszanak. Elnagyolt, nyújtott, sokszor kissé torzított figurái néha idegem- szerűek. A képek jelentősége azonban .nem is ebben rejlik. A művész egyszerű tónusaival, moáumentálissá növelt, fenséges nyugalmat árasztó alakjaival, olykor misztikus elemekkel is gazdagított képeivel egyetemes emberi mondanivaló megragadására törekszik. T. K. pasztalatok szerint más megyékben is elenyészően kevés az ilyen per. Ugyanis többnyire lehetetlen bizonyítani a szakmai alkalmatlanságot. Ezért a vállalatok vezetői igyekeznek más ürügyet keresni a „könnyűnek” talált beosztott eltávolítására. Jegyzetfüzetemben ilyen idézet szerepel: „Csak egyszer csípném el, hogy munkaidőben kocsmá- zik!” Csak egyszer tolna el valamit istenigazából! De. van annyi esze, hogy nagy baklövést nem csinál. Tudja, hogy rögtön útilaput kötnék a talpára.” Kit a munkaerőhiány kényszerít megalkuvásra, kit a jogi procedúra rettent visz- sza az elbocsátó üzenettől. Mások emberségesen arra gondolnak: a gyengécske munkatárs gyermekeinek is kell valamit aprítaniuk a tejbe ... Opportunizmus késztetett arra számos iskolaigazgatót például, hogy sikertelenül tanító pedagógusokat is megtűrjön, esetleg napközis nevelőnek nevezzen ki iskolájában. És ki ne tudna olyan esetek ről, amelyek után az egyik munkahelyen szakmai tudatlansága miatt csúful kudarcot vallott vezető egy másik vállalathoz kerül, ugyancsak irányítónak? A labdajátékokban azokat a játékosokat bámuljuk meg, akik a zónavédelem helyett gyorsan és határozottan térnek rá a szoros emberfogásra. A sakknagymesterek közül azokat csodáljuk, akik a pozíciójáték helyett vállalják a frontális támadás kockázatát ... A legtöbb munkahelyi vezetőben kevés a hajlandóság arra, hogy egykori döntéseit bátran felülbírálja, holott ezzel aligha veszítene tekintélyéből. Ellenkezőleg! Képzeljük csak el, hogyan tartaná ma számon a hadtörténet Napóleont, ha nem lett volna mersze változtatni eltökélt szándékán Marengónál, Wagramnál vagy Austerlitz- nél. .. Felkészületlenségük miatt szerencsétlenül csetlő-botló vagy sunyin lébecoló emberek — akarva, akaratlanul — a munkahelyi közösséget bomlasztják, a produktumok színvonalát szorítják lejjebb, előidézve az ismert magatartásformát : miért dolgozzam agyon magamat, miért „pe- dálozzak”, ha X. kollégám vígan úszkálhat a langyos vízben... A vezetői tekintélyféltés, az „önmagamat felülbírálni nem vagyok hajlandó” magatartás ily módon milliós gazdasági károkat okozhat... Lengyel András E gy észak- és nyugatdunántúli tanulmányi kirándulás után megálltunk Marcaliban, és a Baglasban vacsoráztunk. Ez volt az első találkozásom ezzel a névvel. Azt gondoltam, talán Marcali egyik kies fekvésű határrészét jelöli a szálló és étterem neve. Pár évvel később a kéthe- lyi tsz jóízű rizlingjének palackján meglepődve fedeztem föl a Boglyas nevet. A borcímke szemléletesen utalt Kéthely környezeti fekvésére, kapcsolatára a Balaton- parttal és a Boglyas helyére is. Gyerekkorom óta minden nyarat a Balaton partján töltöttem, és szenvedélyesen jártam a szőkébb vagy tá- gabb környéket, hogy esztétikai ismereteimet és élményeimet bővíteni tudjam. Ezen a nyáron is többször végigjártam • jellegzetes hegyközségeket, és kerestem < régi etnikai, építészeti hagyományokat eredetiben vagy továbbélésükben. A turistatérképeken a szőlőhegyeket is feltüntetik, és ezek megközelítése a. Volán vagy a MÁV járatainak segítségével a sétáló-vándorló turistának nem jelent különösebb nehézséget, ha az időjárás is kedvező. Kéthely hosszan elnyúlt település, háromszor is megáll áz autóbusz. A falutól délre eső megállóhelyen, a soKözépponlban az ember Szlávik Lajos képei Barcson Nem köszön el a Búcsúelőadás Vörös neonbohóc lüktető reklámfényekkel csalogatta a nézőt csütörtökön este a Fővárosi Nagycirkuszba. Ezúttal azonban nem világhírű artisták, állatidomárok, mágusok attrakciói vonzották a pestieket a „kupola” alá, hanem ezek a számunkra kedves nevek: Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Beze- rédy Zoltán, Máté Gábor, Spindler Béla, Pogány Judit. És természetesen: Garas Dezső! A Csiky Gergely Színház két előadással vendégszerepeit a Nagycirkuszban: Müller Péter Búcsúelőadás című történelmi bohócjátékát adták elő. Fél hétkor már csak az optimisták álltak be a pénztár előtti sorba. — A keddi előadáson hasonló veüt a helyzet — mondta Hevesi András, a színiház zenei vezetője, akivel az üvegkapu előtt találkoztunk. Az ezernyolcszáz érdeklődőt befogadó nézőtéren egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Ott volt a Mario és a varázsló játékszínbeli előadásain is. De erről már Babar- czy László igazgatót kérdeztük, akit vendégváró házigazdaként az előcsarnokban találtunk meg. — A Mario és a varázsló fogadtatásáról csak a legjobbakat mondhatom. Három zsúfolásig telt házunk volt; akinek ülőhely nem jutott, vállalta az áll dogé!ást. Sőt, Beckett: Ó, azok a szép napok című drámájának két előadását újabb kettővel kell megtoldanunk hétfőn és kedden. A Fővárosi Nagycirkusz — a nagy sikerre való tekintettel — november tizenharmadikára és tizennegyedikére visszavárja a Búcsúelőadást. „Kapósak” a kaposvári produkcióit Miközben a közönség gyülekezik az előtérben, egyre több ismerős arcot fedeztünk fel. Eljött Koncz Zsuzsa, Vitray Tamás, Kállai Ferenc, Margittay Ági, Ragályi Elemér, ott volt a magyar sajtó kritikusi szakosztályának fele. Képmagnójukkal megjelentek a televíziósok, s ha igaz: a keddi Stúdió ’83 adásban már látunk részleteket a Búcsúelőadásból. Nem hinném, hogy a toll képes volna visszaadni, milyen érzés az, amikor ezernyolcszáz várakozó ember között ül az ember. Két idős hölgynek a jobb oldalamon mogyszentpáli útkereszteződésben szálltam le. Innen nyugatra csak pár száz méter volt a dombvonulat, melyet öreg-hegy néven ismernek. A felfelé kaptató út jobb oldalán találhatjuk az 1820-ból származó kápolnát, melyet azóta kétszer újítottak fel. Fényes toronysapkája messzire látszik, és felhívja a kiránduló figyelmét a tájra is. Meglepően kevés rótt már a nádas-zsúpot pince 1983 nyarán. A hetvenes évek derekán jártam itt utoljára. Akkor sokkal többet találtam belőlük. Nem is gondoltam arra, hogy gyakrabban el kellene jönni, és valamilyen formában följegyezni, megörökíteni a népi építészeti emlékeket. Akkor még több voM a szőlő ií. Ma a táj a rohamos változás korában él: kukorica- és burgonyaföldek váltakoznak itt egyre fogyó és apadó szőlőterületekkel. Ilyen távolságra a Balaton partjától egyre nagyobb nehézségeket okoz a házak tetőzetének felújításához a nádzsúp megszerzése. Még egy keményebb télen hagyján, de az elmúlt tél szokatlanul enyhe volt, és nem lehetett nádat aratni, pedig a környék lakosságámindenesetre adrenalin túltermelése lehetett, olyan izgatottak voltak. S közben Mussolini, Chaplin, Hitler, Einstein, Lawrence Olivier arcképei és államférfim idézetei között csemegézték a Leo jégkrém, a Sugár áruház reklámjait. A jól ismert előadás forrpontjává Lino átváltozó művész Hitler-paródiája vált. Azt a sokkoló hatást, melyet Bezerédy Zoltán már akkor kiváltott bennünk, amikor bohócként elfordulva tólünk váratlanul Hitler- maszkban perdült vissza, mét csak lehetetlen leírni. Akárcsak Csákányi Eszter légy-dalának hatását, vagy Máté Gábor káprázatos szólójeleneteit, Spindler Béla szongjait, Gyuricza István megrendítő bohóckodását, Lukáts Andor feneketlen mélységű alakítását, lélegzetelállító légtornász mutatványát. Háló nélküli alakítás volt, Fellini írta: „A Fehér Bohóc olyan5 mint egy kikezdhetetlen istenség.” Nos, Garas Dezső ennek a kikezdhetetlennek a roppanását játszotta el megrendító- en ... S akkor még nem is beszéltünk Hunyadkürti György, Komlós István, Serf nak egyik bevételi forrása volt ez a század elején. Tudjuk, hogy ha az időjárás a tetőzetet kikezdi, a vert falú pincék hamar ösz- szerogynak, szinte ráhajolnak a földre. Ezután már nem kell sok erő, egy irtókapával is el lehet egyengetni a területei. A XIX. századbeli vaskereszt néhány nádtetős pincétől övezetien az öreg-hegy és a Parapli között segíti a tájékozódást. Amerre a szemünk körbetekint, új, modern, néhol emeletes, hullámpalás hétvégi „szerszámos kamrák”, házacskák sorát látja. Kissé lehangoló a kép. A Boglyason a szövetkezet nagyüzemi szőlészete, pincéje. Bár csak • magaslati pontot kerestem ■ pince fölött, ahonnan beláthattam volna a Tapolcaimedencébe, Ők vendégcsalo- gatóan javasolták, hogy üljek le egy pár percre, és kóstoljam meg a borukat, mert ilyen séta közben egy kicsit pihenni és beszélgetni is kell. Azzal az egy-két pohár borral nem lesznek szegényebbek — mondta a pincegazda —, és hozzátette: —Ma úgyis ritka az olyan vendég, aki azért járja a határt, hogy a régebbi kor emlékeit keresse. Egyed, Karácsony Tamás, Pogány Judit sikeréről. A szünetben Kállai Ferencet kérdeztük. — Hivatalos minőségben jelent meg, mint a Színház- művészeti Szövetség egyik vezetője, vagy magánszemélyként ? > — Természetesen magán- személyként, azaz nézőiként. Érdekelt a kaposváriak produkciója. — Mi a véleménye áz előadásról? — Nagyon jó, sőt kitűnő előadás. Ez a véleményem. A véletlen Kishonti Ildikói ültette mellém. Érthetően elfogult néző és kolléga, hiszen a Búcsúelőadás győri ősbemutatóján ő alakította Marylint. — Girünwalsky Ferenc filmjében forgatok, holtfá- radtan estem be a cirkuszba, de örülök, hogy itt lehetek. Fantasztikus, milyen jó előadás. Bezerédy Zoltánról eddig is jókat hallottam, de az mind kevés, amit róla mondtak. Egyszerűen zseniális a paródiája . .. Csütörtökön éjszaka ezernyolcszáz néző ütemes tapsa voksolt a két művész véleménye mellett... Leskó László Engedtem a csábitásnak. Pár percnyi pihenő után frissebben mentem tovább. Nem is volt messze a Baglyostól az Új-hegy (utam végcélja). Balatonújlak szőlőhegye. Itt a pincék zöme még a régi „kontyos” jellegű tetőzetet őrzi, és van olyan új tulajdonos, aki a megvásárolt pincét eredeti formában állította helyre. / tt szintén van már szerszámos kamra,, modern hétvégi házikó, és akad néhány düle- dezö pincefal is. De itt az új és a régi azonosulása kedvezőbb látvány * a szemnek, mint az Öreg-hegyen. Nem bántam meg, hogy végigbarangoltam ezeket a hegyközségeket. Meggyőződtem arról, hogy a jövevények között mind többen vannak olyanok, akik szívükön viselik a táj jellegének megőrzését. Jambrich Kizmér A tetefonkőnyvben is Marcaliban is Baglas megjelölés szerepel. K éthelyen Baglya*. Nem vagyok nyelvész, de a domb aIaK|aröl a boglya, baglya asz. szociieiO jutott eszembe, Így mindkettőt helyesnek tartom. A BAGLYAS
