Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

lOO éve efakuH Az első orosz marxista szervezet Az 1861. február 17-i jobbágyfelszabadítás Orosz­országban döntő változást eredményezett a társadalmi, politikai és gazdasági élet­ben egyaránt. II. Sándor cár fenti rendelkezését követően Oroszországban is lehetővé vált a polgári fejlődés, és vele párhuzamosan a prole­tariátus kialakulása és szer­vezeti fejlődése. Az 1860-as évek végétől az ország nagyvárosaiban kü­lönböző, ösztönös jellegű munkásszervezetek jöttek létre, amelyek főleg a pro­letariátus gazdasági és szo­ciális helyzetének javítá­sáért szálltak síkra. Az orosz munkásmozgalom XIX. századi történetében talán legnagyobb hatása azonban a Plehanov (1856— 1918) által 1883. szeptember 25-én Svájcban létrehozott „Munka Felszabadítása” (Oszvebozsgyenyije Trudaj nevű első marxista szerve­zetnek volt, amelynek ala­pító tagjai között olyan ki­váló forradalmárokat talá­lunk, mint F. B. Akszelrod, V. I. Zaszulics, L. G. Deutsch és V. N. Ignatov. Plehanovnak és az általa külföldön irányított marxis­ta csoportnak a legnagyobb erdeme kétségtelenül abban rejlik, hogy elsőként vette bírálat alá a jelentős tömeg­bázissal rendelkező forra­dalmi narodnyikság eszmei alapjait. Plehanov munkái („Nézeteltéréseink”, 1885; „A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez”, 1898; „A szocializmus és a politikai harc”, 1883) Orosz­országban megtisztítottak a talajt a marxizmus közelgő győzelme számára, s hegye­sen mutatták ki, hogy Marx és Engels a múlt egész el­méleti örökségének kritikai átértékelése, illetve tovább­fejlesztése alapján valóban forradalmi elméletet alkot­tak, amely objektiven tük­rözi vissza a világ fejlődés­törvényeit, ezért mindenkor megbízható fegyver a prole­tariátus kezében. Plehanov írásai az 1880— 1890-es években döntő csa­pást mértek a na'rodnyikság- ra, mivel cáfolhatatlan ' té­nyekkel bizonyították, hogy Oroszország a jobbágyfel­szabadítás (1861) utáni idő­szakban a kapitalista fejlő­dés útján halad, s ezért il­lúziónak minősítette M. Ba­kunyin, P. L. Lavrov és N. K. Mihajlovszkij ama téves állítását, miszerint a társa­dalom vezető ereje (véle­ményüknek megfelelően a parasztság) a faluközössé­gen (az obscsinán) át eljut­hat a szocializmushoz. Ple­hanov megdöntötte a narod- nyikok másik hibás nézetét is, amely abban állt, hogy tagadták a proletariátus ve­zető szerepét a forradalmi harcban, s valami „történel­mi szerencsétlenségnek” te­kintették a munkásosztály megjelenését. Plehanov szármos helyes felismerése ellenére sem volt azonban képes arca, hogy végérvényesen meg­semmisítő csapást mérjen a narodnyik mozgalomra, mi­vel nézeteiben már az 1880- as években több hibás el­gondolás mutatkozott meg, amelyek későbbi menseviz- musának csíráit is maguk­ban hordozták. így pl. nem látta a parasztságnak, mint a proletariátus szövetségesé­nek forradalmi szerepét, to­vábbá az orosz burzsoáziát helytelenül olyan erőnek tartotta, amely — ha nem is tartósan — támogathatja a forradalmat. Vitathatatlan azonban, hogy a Plehanov által létre­hozott első marxista szerve­zet jelentős hatást gyako­rolt az oroszországi mun­kásmozgalom fejlődésére, hí­Új gyűrüsfonoda Böhönyén Az utolsó beállításokat végzi Horváth László szerelő. Tavaly ősszel kezdték a böhönyei termelősizövetkezeti fonoda új üzemcsarnokának alapozását, s kora tavasszal folytatódott a munka, a fa­lak felhúzása. Júniusban a szerelők is hozzáláthattak a gépek felállításához. Húsz gyűrűsfonó gépet adott az üzemnek a kaposvári textil- művek. — Vállaltuk, hogy két hó­nap alatt összeszereljük a gé­peket, hogy augusztusban megkezdődhessen a munka. Augusztus 1-én már dolgoz­hattak az új üzemcsarnok gépein. Most még a pilleel- szivó berendezések kipróbá­lása van vissza, fölszerel­tük már a klímaberendezést is — mondja Horváth László, a Pamutíonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szerelő­je. — Eddig a kaposvári gyár­tól kapott elöfonalat dolgoz­tuk fel — mondta Tamás László üzemvezető. — Az új üzemcsarnok építése 4,5 mil­lióba került, s az itt felál­lított gyűrűsfonó gépek lehe­tővé teszik, hogy minden munkafolyamatot helyben végezzünk. Évi 890—900 ton­na elöfonalat dolgozunk fel ezeken a gépeken, s többsé­gét mi használjuk fel. Üze­münk éves termelési értéke ennek nyomán a korábbi 15 millió forintról 22—28 mil­lió forintra emelkedik. Az év elején néhány új munkást is fölvettek, s az orsózóban dolgozó tehetsége­sebbeket átképezték a gyű­rűsfonó gépekre. Két cso­port néhány hónapig Kapos­váron tanult, egy részüket pedig az onnan kijáró okta­tók, munkamódszerátadók helyben képezik ki. Törzsök Gyuláné Igáiból jár a kaposvári textilművek­be huszonhárom esztendeje. E hosszú idő alatt különféle beosztásokban sajátította el a fonodái ismereteket. Most ő az egyik oktató — 1970-től végzi ezt a gyárban —, aki a böhönyei fiataloknak átadja tapasztalatait. Amióta ezt a feladatot végzi, hajnali négy órakor kell ébrednie, hogy eljuthasson műszakkezdésre a böhönyei üzembe. Sánta Mária Véséről ne­gyedik éve jár dolgozni a böhönyei fonodába. Eddig az orsózóban volt. — Ez a munka jobban tet­szik, azért is jelentkeztem ide leszedőnek. S ha már vállaltam, természetes, hogy iparkodom minél jobban el­sajátítani a gép kezelését . __. Sz. L. s zén a '„Munka Felszabadí­tása” csoporttal jóformán egy időben alakult meg Pé- terváron az „Orosz Szociál­demokraták” nevű szerve­zet, amely 1885-ben illegáli­san adta ki az első szociál­demokrata lap, a „Rabocsij” (A Munkás) két számát. De kiemelkedő • jelentőséggel bírt.1887—1893 között a „Pá­tervári Munkásszövetség” is, amelynek tagjai (F. A. Afa- naszjev, M. I. Brusznyev, D. Blagoev, B. Lelewel, N. D. Bogdanov) a kortnány- zat repressziója, a sorozatos rendőri letartóztatások, ház­kutatások, kihallgatások és kínvallatások ellenére is éveken át eredményesen tártották a kapcsolatot a vi­déki marxista szervezetek­kel, végezték a konspirációs levelezést, a propaganda- munkát, a politikai agitá- ciót, ezenkívül illegális ta­lálkozók, sztrájkok, üzemi és diákmegmozdulások szer­vezését, valamint forradalmi lapok kiadását. Az első moszkvai szociál­demokrata szervezetek 1891 —1892 táján jöttek létre, köztük Grigorij Krukovsz- kij mérnök köre (tagjai; G. Mandelstan, A. Rozanov, P. Vinokurov, N. Szternylkov), valamint A. I. Rjazanov joghallgató csoportja (I. A. Davidov, V. A. Zsdanov, N. N. Lebegyeva, A. K. Ivano-: va), amelyek szerteágazó tevékenységet folytattak (pl. röplapok, proklamáciok, bro­súrák kiadása; illegális nyomdák felállítása; föld­alatti titkos könyvtárak szervezése; tüntetések, sztrájkok irányítása). Nagy jelentőséggel bírtak még A. N. Vinokurov, N. M. Asztir- jev és F. I. Poljanov cso­portjai is az 1890-es évek elején. A XIX. század végi orosz munkásmozgalom történe­tében közismerten kiemelke­dő fontosságú eseményt je­lentett a „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadi- tására” nevű marxista szer­vezet létrejötte (1895), amely Vlagyimir Iljics Lenin irá­nyítása alatt a proletariá­tus 1 egon tudatosabb képvi­selőit tömörítetté. Az orosz munkásmozga­lom tehát — a 100 éve ala­kult első marxista szervezet nyomdokain haladva — a XIX. szazad végére az ob­jektív nehezsegek ellenere is számottevő eredményeket ért el, s megtette a döntő lépést egy jól szervezett, új típusú proletárpárt létreho­zására, amely képes volt 1917 októberében a szocia­lista forradalom megvívá­sára. ▼. Molnár László ■ r - Í' ^P^S£:' A házban és a ház köriiia Ax őszi BNV-b sok kiállító igyekszik megnyer­ni a magánlakás-építőket, a ház körüli munkákat kedvelő és az otthonukat korszerűsí­teni szándékozó vásárlókat. Fotóink a nemzetközi vásár ilyen tárgyú kínálatának töre­dékét mutatják be csupán. A környezetüket széppé tenni, illetve megújítani szándéko­zók ennél jóval több ötletet vihettek haza az idei bemutatókról. Figyelemre méltó vélemények Tabon Társadalmi vita a választási törvényjavaslatról Tafb választópolgárai mel­lett a társközségek lakód kö­zül is többen, jelen voltak a nagyközségi tanács termé­ben csütörtökön tartott tár­sadalmi vitán. Dr. Szőke György járási művelődésügyi osztályvezetőnek a jelenlegi választása rendszer és a mó­dosításokkal kapcsolatos tör­vényjavaslatot ismertető vi­taindítója után valósággal zá­poroztak a vélemények és a javaslatok. Bérdy József főelőadó sze­rint minden választópolgár csak ott vegyen részt jelö­lő gyűlésen, ahol érdemben véleményt mondhat- A vál­lalatok bejáró dolgozód lakó­helyükön jelöljenek. Kár volna növelni — a mostaná­ban amúgy is elszaporodott — formális fórumok számát. Ugyancsak ő hívta föl a fi­gyelmet égy, a törvényter­vezetből következő arányta­lanságra. Táb lakóinak szá­ma 5 és 10 ezer között van, így a közös tanács 35 tagú lehet. Csakhogy a társköz­ségekben egyenként legalább 3 tanácstagot kell választani. A Tahihoz tartozó 7 társköz­ségből tehát összesen 21 -et. A társközségeknél jóval na­gyobb lélekszámú Tabon így a tanácstagoknak csupán ki­sebb részét választhatják. A 260 lakosú Sérsekszőlősön például még 90 lakös sem jut majd egy tanácstagra, míg Ttebon 360-nál is több. Hasonlót említett Egyed László áfé6z-elnök is. A tör­vénytervezet értelmében a 900 meg a 300 lakosú köz­ség is egyformán 3 tanács­tagot választhat... Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyik-másik környékbeli pusztáinak több lakója van, mint némelyik falunak. Dr, Szabó Károly nyugal­mazott tanácselnök több év­tizedes tapasztalata alapján gyakorlatias nézőpontból ele­mezte a törvénytervezetet. Mint mondta, az országos je­lölő lista 10 százalékkal nö­veli az országgyűlés létszá­mát. Szerinte ez visszás, mi­közben — mondván, hogy a kisebb testület hatékonyab­ban dolgozhat — a helyi ta­nácsok létszámának csökken­tését javasolják. Miért nem érvényes ez az országgyűlés­re?’ Ugyancsak ő kérdezte: miért 30 ember választ 30 ezernek megyei tanácstagot? Ma a választópolgárok jó része nem is igen ismeri a mégyei tanácstagját. Dr. Sza­bó Károly szerint változna ez, ha a megyei tanács tag­jait szintén közvetlenül vá­lasztanák. A törvénytervezet értelmében a pótképviselő és a póttanácstag nem hívha­tó vissza. Fölvetődik a kér­dés, mi történjen, ha vala­milyen okból érdemtelenek­ké válnak e tisztségre, ugyanakkor később szüksé­gessé válik belépésük a kép­viselő vagy a tanácstag he­lyére. Szélt arról is, hogy a/ öttagú választási elnökségben minden község szeretné ott látni egy polgárát. Sejthető konfliktusokat okoz majd an­nak eldöntése, hogy ki ma­radjon ki az elnökségből a hét társközség elnökségi tag- jelöltjei közül. Elismerve a kettős, illetve többes jelölés hely ességét, többen szóvá tették, hogy mi legyen akkor, ha nine3 két elfogadott jelölt. A tör­vénytervezet értelmében ilyenkor 3 nap múlva meg kell ismételni a jelölő gyű­lést. De mi van, ha akkorra sem találnak a közösség bi­zalmát bíró második jelöltet. Balcsai Ferenc tsz-párttikár ezzel kapcsolatban javasolta: a választók maguk dönthes­sék el, hogy egy vagy több jelöltet kívánnak-e állítani. Mintegy ezzel vitába száll­va szólalt fel Csizmás Attila, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának osztályveze­tő-helyettese. Mint mondta, a törvénytervezet belső po­litikai versenyt szeretne elin­dítani, elérve, hogy a tiszt­ségbe kerülők ne érezhessék magukat bársonyszékben, hogy az esetleges újraválasz­tásért keményén kelljen dol­gozni. Az utóbbi választások tapasztalatai is azt mutatják, hogy csupán a kettős vagy többes jelölés változtathatja meg az eddigi kényelmessé­get. Csupán valódi döntés növelheti az állampolgárok felelősségérzetét, közéleti aktivitását. Többen is megkérdeztek, hogy a társközségekben lét­rehozandó elöljáróságok kap­nak-e hatáskört és cselekvé­si lehetőséget is az új elne­vezéshez. Késve szállít a vállalat Sok a rossz hűtőszekrény — Hiányoznak az árcédulák Egyre-másra nyílnak az új üzletek, vendéglátóhelyek Barcson és környékén. Még a megye más részeiből is sokan járnak oda beszerezni a lakóhelyükön nem kapható cikkeket. A barcsi városi népi ellenőrzési bizottság is elismerte a fejlődést, amikor megvitatta a kereskedelem és a vendéglátás helyzetéről készült vizsgálatot. A tapasz­talatok szerint a városnak és környékének ellátása megfelelő, persze az orszá­gosan hiányzó cikkeket több­nyire ezen a területen sem lehet megkapni. Elsősorban az áfész tevé­kenysége került a vizsgálat középpontjába, mivel az ő hálózatuk éri el a kiskeres­kedelmi forgalomnak csak­nem ötvenkilenc, a vendég­látóinak több mint hetven­hét százalékát. Hat az ellá­tásra, hogy néhány termelő és nagykereskedelmi válla­lat — előtérbe kerültek ugyanis a gazdasági szem­pontok — módosította, mi­lyen gyakran szállít, sőt egyes üzletek ellátását bizo­nyos mennyisegek megren­deléséhez köti. A példák kö­zött szerepel a Titán Nagy­kereskedelmi Vállalat, amely elsősorban a nagyobb, több­ségében szakboltoknak szál­lít árut, s emiatt a kis tele» pülések vegyesboltjaiban elő­fordul ellátási zavar is. A népi ellenőrök megállapí­tották, hogy indokolatlanul kevés tejterméket, húskészít­ményt tartanak több bolt-. ban. Az utóbbinak oka rész­ben az, hogy a rövid szava­tossági idő ©s a szállítás.idő- pontja nem teszi lehetővé az úgynevezett túranaptól tú­ranapig való készlettartást. Ezenkívül a bolt technikai fölszerelésétől is függ, miből mennyit rendelnek. Évek óta kifogásolják az üzletvezetők, hogy a nagy­kereskedelmi vállalat nem az igényelt méretben szál­lítja a cipőt, hanem úgyne­vezett szortiment csomago­lást alkalmaz. Ez az oka, hogy a vásárlók nem min­dig találnak kedvükre való lábbelit, bizonyos cikkekből pedig — méretük, színük miatt — elfekvő készlet hal­mozódik föl. Meglepő, hogy a vendég­látóhelyeken általában há­romféle üdítő italt tartanak. Ez elsősorban a vezetők hi­bája, hiszen a vállalatok jó­val többet kínálnak. Gondot okoz a csomagolás minősé­ge: ezért folyik a zacskós tej, szóródik a kristálycu­kor, a száraztészta A vásár­lók véleménye szerint plusz kiadás, hogy a festékeket nem lehet kisebb dobozokban és üvegekben megkapni. A barcsi NEB szerint fontos, hogy a szállítóvállalatok al­kalmazkodjanak a megren­delésekben megjelölt mére­tekhez, színekhez, fazonok­hoz, mennyiségekhez. Barcs­nak és környékének ellátá­sát egyébként tovább javí­taná, ha nagyobb volna a megyén kívüli beszerzés aránya. Megállapította a vizsgálat, hogy megoldatlan a hűtőgé­pek rendszeres karbantartá­sa. A barcsi áfész három szakembere foglalkozik ezzel, ők azonban nem tudja* megjavítani a háztartási hű­tőszekrényeket, márpedig a falusi boltokban, a kisebb egységekben ilyenek van­nak. A vizsgálat időpontjá­ban a barcsi Boróka étte­remben három hűtőszekrény volt rossz. > Egyre nagyobb a szerepe a vásárlók tájékoztatásának. Ezért indokolt, hogy min­denhol kicseréljük az elavult feliratokat, táblákat. A szak­szerűbb és részletesebb táb­lák elhelyezése megkönnyí­tené a tájékozódást az áru között. A fogyasztói árak feltüntetése sokszor hiányos és megtévesztő az árutároló gondolákon; azok, akik ki­teszik az árut, nem mindig kísérik figyelemmel, hogy egyezik-e az árcédula és a mögötte található cikk. A rendszeres ellenőrzés sokat segíthet az ilyen hiá­nyosságok kiküszöbölésé­ben. Az áfész bizonyos bolt­jaiban ugyan többször beír­ják ugyanazt a hibát az el­lenőrzési naplóba, mégsem szüntetik meg vagy pedig nagyon lassan. Az ellenőrzés színvonalát emelné, ha job­ban ügyelnének a fogyasz­tók érdekeinek védelmére is. L. ti. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents