Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

—K. O ^ » «V U-' A'' VILA© PROLETÁRJAI, EOYISUUiTIE! i/. 9r ÜPSi 1M Pl OGYI NÉPLAP AZ MSZMP S0M0GY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 225. szám * 1983. szeptember 23., péntek Igazán nem közhely, hogy Kádár János finnországi lá­togatása egyszerre nyitott új szakaszt a kétoldalú kapcso­latok történetében és kapott sajátos jelentőséget éppen a jelenlegi nemzetközi hely­zetben. Az MSZMP KB első titkára és vendéglátója, Mari­no Koivisto l'inn államfő számára a madridi konfe­rencia után és az ENSZ-köz- gyulés kezdetén, a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokkal egyidősben lehetőség nyílt, hogy állást foglalja­nak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfon­tosabb kérdéseiben. Igazság szerint két kis ország veze­tői találkoztak, de ők maguk cs államaink nemzetközi te­vékenysége folytán is tekin­télyt vívtak ki a világban. Egyetértő fellépésük tgliát méginkább eredményes lehet a nemzetközi élet fórumain. Az első példa: Helsinki­ben már októberben meg­kezdik előkészíteni azt a fon­tos konferenciát, amelyen a madridi határozat érteimé­ben jövőre Stockholmban 35- állam képviselői megvitatják a bizalomerősítő intézkedé­seket, az európai biztonság és leszerelés kérdéseit. Ma­gyar részről teljes támoga­tásra számíthat a finnek munkája az ciőkészitő érte­kezleten. Ugyanígy Finnor­szág diplomáciája is segíte­ni fog, amikor ismét csak a madridi záróokmány előírá­sa szerbit Budapesten ren­dezik majd meg az európai kulturális fórumot. A „hel­sinki folyamat” továbbvite­lét mindkét ország vezetői szívügyüknek tekintik. Jelentős részt szenteltek a tárgyalásokon a fegyverke­zési verseny kérdéseinek. Kádár János kijelentette: „Abban vagyunk érdekeltek, bogy csökkenjen a nukleá­ris háború veszélye, hogy ne telepítsenek nukleáris fegy­vereket azokban az orszá­gokba, ahol ma nincsenek, s hogy ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét %tt, ahol már vannak.” Koivisto elnök is egyetértett abban, hogy az egyenlő, garantált biztonságnak a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósulnia. Kádár János arra emlékeztette vendéglá­tóját, bogy a Magyar Nép- köztársaság, a Varsói Szer­ződés tagjaként, szövetsége­seivel együtt több konkrét javaslatot tett a fegyverze­tek korlátozására, és csök­kentésére, ezek a javaslatok ma is érvényesek. A fegy­verkezési hajszát meg lehet állítani! Természetesen napirendre került a kétoldalú kapcsola­tok bővítése is, nemcsak a hagyományos rokoni kötelé­kekről esett szó, hanem ar­ról, hogy az érzelmi kötő­dés a közös politikai célok meghatározása, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kul­turális kapcsolatok örvende­tes szélesedése is erősíti. A Finn—Magyar Társaságnál járva Kádár János kiemelte: mennyire eleven a két nép barátsága, hozzátéve, hogy népeink közös béketörckvésc ennek az egyik legfontosabb tényezője. A látogatás eredményei minden bizonnyal jelentkez­ni fognak mind a magyar- finn kapcsolatok fejlődésé­ben, mind a* európai politi­kai leskor alakulasaban. Közös i# ÄFl3| l|á$ fSP*sía ^ düclíol Találkozás a Finn KP vezetőivel Kádár János befejezte finnországi látogatását Hazaérkezett az MSZMP KB első titkára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első . tit­kára, aki — feleségével — hivatalos látogatáson tartóz­kodott Finnországban, csü­törtökön délelőtt a finn föld­művelést és állattenyésztést meghatározó kisparaszti gaz­daságok egyikével ismerke­birtok teljesen család: keze­lésben van, feleségével min­dent ellátnak, igaz, fiuk, a nyári munkacsúcs idején „besegít”. (A család 20 év körüli fia a helsinki mező­gazdasági egyetemen tanul.) A hallottakról személyesen is meggyőződve a Központi Kádár János Koivisto köztársasági elnök társaságában meg­tekinti Jaakko Maisi gazdaságát a Helsinkitől 30 kilomé­terre lévő Nurmijárvi-ben. (Telefotó — AF—MTI—KS) dett. fFinnoaszágban a meg­munkálható földnek két szá­zaléka az államé, körülbe­lül nyolc százaléka kü­lönféle egyesüléseké, a többi magántulajdon.) Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát Jaakko Maisi látta vendégül családi gazdaságában, a Hel­sinkitől 30 km-re 'levő Nui- mijärvi-ben. A magas rangú látogatót, s a társaságában levő Mauno Koivisto köztár­sasági elnököt a gazda tájé­koztatta: 4:9 hektár saját, és 8 hektár bérelt szántóföldjü­kön zömmel a fejőstehén-ál­lomány takarmányát terme­lik meg. Tejtermelésre szako­sodtak, ennek megfelelően jól felszerelt fejőláncuk, tej­tároló- és feldolgozó beren­dezésűik van. Az átlagos tej- hozam — 38 tehenük van — évi hatezer liter tehenenként. Kádár János nagy érdeklő­déssel hallgatta Jaakko Mai­sit, s elmondta, hogy már tájékozódott a gazdaságról, arra azonban kíváncsi, hogy rászorulnak-e idegen munka­erő foglalkoztatására. — Nem — válaszolta a gazda —, a Bizottság első titkára körbe­járta a gazdaságot. A gabo­naszárítónál — kérdésére — elmondták," hogy tavaszi ár­pából 30 mázsa felett takarí­tottak be hektáronként. Ma­gyarországon — válaszolta Kádár János — a termésát­lagok alaposan megsínylették az aszályos időjárást, külö­nösen a (kukorica fizet a vártnál kevesebbet. — Mi nem vetünk kukoricát — fe­lélte a gazda —, éghajlati és talajviszonyaink nem ked­veznek ennek a növénynek. — Miről folyik a beszélge­tés? — kérdezte a hozzájuk lépő Koivisto elnök. „Tapasz­talatcserét folytatunk” — mondta mosolyogva a Köot- ponti Bizottság első titkára. Délbe» — már Heteteké­ben — Kai«»« Sorsa minisz­terelnök és felesége adott ebédet Kádár János és fele­sége tiszteletére. A Központi Bizottság első titkára kora délután szállás­helyén, a Kalastajatorppa ho­telben találkozott a Fi»» Kommunista Párt vezetőivel, Jouko Kajanoja elnökkel, Arvo Aalto főtitkárral, Veik­Losonczi Pál New Yorkba utazik Losonczi PH, az Elnöki Tanács elnöke szeptember 25-én, vasárnap New York­ba utazik, ahol részt vesz Indira Gandhi indiai minisz­terelnök, az el nem kötele­zett országok mozgalma so­ros elnöke kezdeményeaé­sére összehívott állam- és kormányfői találkozón. Lo­sonczi Pál New York-i tar­tózkodása idején részt vesz az ENSZ-közgyűlós 38. ülés­szakának munkájában is. Szűrös Mátyás Jugoszláviában ko Saarto-val, a parlamenti csoport elnökével, valamint a. politikai bizottság más tag­jaival. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájé­koztatták egymást pártjaik helyzetér®, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdésedről, (Folytatás a 2. oldalon.) Az ŐSZI sok érdeklődő nézi meg a munka­ruha-bemutatókat, a kozmetikai készítményeket, valamint a csomagolástechnikai kiállításokat. E három terület rejtett összefüggéseiről is szól írásunk a lap harmadik oldalán. Védnökség az új nemzeti színház felépítésére Táfókoztató az adományozás módjáról Szűrt» Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának . tat- kara e Jugoszláv Korranu- tustak Sz&vetsege Központ: Bizottságának meghívására csütörtökön Belgrádba uta­zott . _____ ftSJV Á Minisztert» ivác* — a párt vezető testületednek ko­rábbi állásfoglalása és a tár­sadalom széles köreiből kiin­duló kezdeményezés alapján ■— határozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére. A kormány egyetértett azzal, hogy — a központi keretek biztosítása mellett — az épít­kezés széles körű társadal­mi összefogással valósul­jon meg. A Hazafias Nép­front, a Magyarok Világszö­vetsége, a Magyar Színház- művészeti Szövetség, a Ma­gyar Írók Szövetsége és a Magyar Építőművészek Szö­vetsége közös felhívással for­dult a hazai és a külfödo» élő magyarsághoz: mindenki tehetsége szerint járuljon hozzá a felépítéshez. A minden tnzoonyai »ok támogatót, ötletet, felajánlást eredményező nemes akció összefogására, elvi irányítá­sára csütörtökön védnökség és operatív bizottság alakult a Parlamentben. A 75 tagú testület elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el nőké; al- elnöke Köpeczi Béla művelő­dési miniszter; titkára és az operatív bizottság vezetője Dredn József művelődési ál­lamtitkár. A védnökség tagjai: AczéI Gpörjrv, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Avar István szín­művész, országgyűlési képvi­selő; Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter; Bart ha Tibor püs­pök, a magyarországi refor­mátus egyház zsinatának lel­késze elnöke; Básti Juli szín­művész; Beck, Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke; Boldizsár Iván író, a magyar Pen Club elnöke; Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke; Borvendég Béla fő­mérnök, a Magyar Építőmű­vészek Szövetségének elnöke, a Dél-magyarországi Tervező Vállalat igazgatóhelyettese; Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója; Cziffra György zongoraművész; Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter; Farkas Bertalan űrhajós alezredes; Fejti György, a KISZ KB el­ső titkára; Fekete Gyula író; Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elaő elnökhe­lyettese; Ferenesik János, » Megver ABsssi Ctoerahás Vb­zeneigazgatója; Frezik Ist­vánná, a dombóvári Alkot­mány Tsz dolgozója; Gajdó- csi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke; Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára; Gobbi Hilda színművész; Gyurkó László ípó; Hambuch Géza, a L jMagyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára; Hars István, a Magyar Rádió elnöke; Héber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnö­ke; Hetényi István pénzügy- miniszter; Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója; Hubay Miklós író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke; Illés Endre író; Illyés Gyu­la né nyugalmazott főiskolai tanár; Jancsó Miklós film­rendező; Juhász Ferenc köl­tő; Káldy Zoltán, a magyar- országi evangélikus egyház elnökpüspöke; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke; Kál­lai Ferenc színművész, a Ma­gyar Színházművészeti Szö­vetség elnöke; Károlyi Mi- hályné; Keresztúry Dezső akadémikus, író; Kocsis Zol­tán zongoraművész; Kodály Zoltánná Péczely Sarolta énekművész; Komidesz Mi­hály, a Magyar Televízió el­nöke; Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke; Magyar Zoltán két­szeres olimpiai bajnok, egye­temi hallgató; Major Máté akadémikus; Major Tamás színművész; Makay Margit színművész; Malonyay Dezső, a Nemzeti Színház igazgató­ja; Markó Iván balettmű­vész; Marosán György nyug­díjas; Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára; Mari­dity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára; Pé- chp Blanka színművész; Pé­ter Gyula technikus, a Nem­zeti Színház régi bérlettu­lajdonosa; Pióker , Ignác nyugdíjas, országgyűlési kép­viselő; Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára; Rubik Ernő, a Magyar Iparművé­szeti Főiskola adjunktusa; Siukovits Imre színművész; Such Janos, a Magyar országi •Snfonáfcok Dernokratakoe Szö­vetségének főtitkár». Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke; Szabó István filmren­dező; Száraz György író; Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke; Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke; Szi­lágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára; Tétényi Pál, az MSZMP KB osztály­vezetője; Amerigo Tot szobt ráseművész; Tóth Dezső mű­velődési miniszterhelyettes; Varga Imre szobrászművész; Vidor Vasarely festőművész:; Vámos László rendező, a Nemzeti Színház művészeti vezetője. Veress Miklós köl­tő; Vozár Gyula, a Magyar Televízió „Horizont” brigád­jának tagja; Weöres Sándor író. Losonczi Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: — Fejlett kultúrával, szín­házon ű vészette 1 rendelkező országoknak többnyire van olyan színházuk, amely mű­vészi munkája, társulata, de épülete, működési feltételei alapján is a legjobbak között a legjobb szerepét tölti be. Középkel et - Európában tól- nyomórészt nemzeti seántoáz- nak hívják az ilyen műhe­lyeket, . utalva ezzel a nem­zeti kultúrában vállait szere­pükre. Feladatuk, hivatásuk a nemzeti nyelv művelése, a nemzeti drámairodalom fel­karolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatása, a legjobb színművészek alko­tói közösséggé szervezése. Ezért a nemzeti színházakat a létrehozó társadalmak, ál­lamok előjogokkal és rangos feladatokkal ruházzák fel, megkülönböztetett épületeket emelnek és működtetnek szá­mukra. Á védnökség etndke ez- ■tán arról szólt, hogy mióta az első világháború előtt, egy spekuláció miatt, lebon­tották a nemzet .első színhá­zát, azóta az intézmény csak ideiglenes otthonokra talált, melyekben nem valósulha­tott meg egészében a sem1 zetS színházi gondolat. — Ezért jelentkezett * sürgető óhaj a magyar köz­véleményben — folytatta Losonczi Pál —, hogy az or­szág fővárosában a nemzet színházának állandó, regle­ges otthona épüljön. Az BMpbatés mr &. eMalnn)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents