Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
Melléküzem az üzemben Ismeretlen volt, ma már megszokták Nem mellékes és nem másodrendű a termelőszövetkezetek melléküzemági, kiegészítő tevékenysége. A közgazdaság! feltételek kedvező irányú változásainak. is köszönhetően megyénkben a hetvenes évek végétől dinamikus fejlődésnek indult a kiegészítő tevékenység. Anélkül, hogy túlértékelnénk ennek az ágazatnak a szerepét, jelentőségét, példák sorával bizonyítható, hogy a mező- gazdasági üzemek fejlődésében a gazdálkodási eredmények javulásában vitathatatlan része van melléküzemágaknak. Igaz, ez általánosságban, s még inkább igaz a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknél. Somogybán 1979 és 10-8 2 között nyolcvannégy új ipari tevékenységet indítottak a szövetkezetekben és ezek döntő többsége a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben valósult meg. A jó irányú folyamat nem szakadt meg, a múlt évben végbement jelentős előrelépést az idén újabb jó kezdeményezések követik. Megyénk szövetkezeti mozgalmának történetében a tavalyi volt az eiső év, amikor az összes bevétel több A termelőszövetkezetekben az alaptevékenységen kívüli, melléküzemági tevékenység hogyan segíti a központi célok. elérését, az üzemi gazdálkodás eredményességét, a foglalkoztatási gondok enyhítését? — erre voltak kíváncsiak a dél-somogyi népi ellenőrök, akik az elmúlt két hónapban a csurgói, a görgeteg!, a. báromig;, az iha- rosberenyi, a kutasi és a segesdi termelőszövetkezetekbe látogattak. Tapasztalataikat a közelmúltban érté- kélték bizottsági ülésükön. Mindenekelőtt egy tény: a nyolcvanas évek elejéig a járásban alig találtunk melléküzemágat. A termelőszövetkezetek különböző okok rríiatt megelégedtek a háztáji gazdálkodás támogatásává!. Az utóbbi három évben azonban egyre több he- lyen .döntöttek a melléküzemágak létrehozása mellett. Ä járásban ma már minden apróbb üzem megtalálható: legtöbbjük termények feldolgozásával foglalkozik, mint például a segesdi és a lábodi faüzem vagy a csurgói tápkészítő, illetve réteslapgyártó üzem. De ezek közé sorolhatjuk a berzencei és a gyékényesi kavicskitermelést, is. Vannak persze olyan melléküzemágak is, amelyek idegenek a mezőgazdaságtól, de jól szolgálják a munkaerő foglalkoztatását, javítják a gazdaságosságot. Ilyen a görgete- gi példa — cipőfelsőrészkészítésére rendezkedtek- be — vagy a segesdi éké, akik tekercselésre vállalkoztak. A háromfaiak műanyagot dolgoznak föl, a kutasiafc varrodát nyitottak, illetve a barcsi Unitechkel együttműködve konténeréket készítenek. A melléküzemágak fontosságát abban látják a népi ellenőrök, hogy azok elsősorban olyan tevékenységet végeznek, amelyekké' a hi- ánycikkeket pótolnak, vagy olyan feladatokat yállalnak át, amelyeknek elvégzése a nagyüzemi körülmények között nem kifizetődő. Örvendetesnek mondották, hogy a gazdasági szabályozórendszer által nyújtott lehetőségekkel továbbra is élnek a termelőszövetkezetek, fejlesztik a melléküzemágakat, mint a görge- tegiek és a csurgóiak is, illetve újabbakat hoznak létre. A görgetegi tsz például szerződést kötött a szigetvári cipőgyárral a bérmunka növelésére, illetve a komlói bányával speciális faszerkezetek előállítására. A gyé- kényesiek varrodát avatnak a jövő hónapban az órtilosi volt iskolaépületben, ugyancsak varrodát hoznak létre a nagyatád—háromfaiak is. Ugyancsak ők, a segesdiek- kel együttműködve, tűzihor- ganyzó-üzem létrehozásán fáradoznak. Az iharosberé- nyiek a lenfonó- és szövőipari vállalattal tárgyalnak egy cérnázó létrehozásáról. A követendő példák mellett azonban — jegyezték meg a népi ellenőrök — sok helyen megfeledkeztek a melléküzemágaiéra vonatkozó konkrét ügyrendek és szabályzatok kidolgozásáról. Ezeket haladéktalanul el kell készíteni. S jó néhány helyen van még hiányosság a dolgozók szociális ellátásában is. Lépések a biztonságért Baromfiéiból modern üzem — Aki él és mozog, s akire amikor szükség van, az az új üzemen dolgozik. Marosiné Fekete Erzsébetnek, a s ág vári Egyetértés Termelőszövetkezet építés- vezetőjének a nyár óta nem sok nyugodt órája akadt. — Ezzel a munkával olyan fába vágtuk a fejszénket, hogy még az optimisták is kétkedéssel fogadták, hogy az utolsó negyedévben itt varrógépek kattognak ... Dátumokat jegyzek. Május utolsó napjaiban kötött kooperációs szerződést a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz tartozó tahi ’kemping- cikkgyárral a szövetkezet, hogy az üresen álló volt baromfinevelőt átálakítják és százhúsz embert foglalkoztató sútorvarrodát létesítenek. Két hét múlva, június közepén szálltak ki a tervezők a helyszínre, s egy újabb hónap múlva a kiviteli tervek birtokában kezdhettek neki a munkának. — Napjainkban forintokat terem a gyorsaság, a rugalmasság — teszi hozzá Jakab János, a szövetkezet elnöke. — Egy ilyen feladatnál megméretik az ember. Bízom, hogy nem lesz önmagunk előtt szégyenkeznivalónk. ■ Az indítékokat keresem. Hogyan találtak egymásra a partnerek, miért döntöttek úgy, hogy a szövetkezetben szükség van erre a tevékenységre. Az egy másra tál álás magyarázata egyszerű. A tabi kempingcikknek a belföldi piac növekvő igénye miatt gyáríora volt szüksége, s a földrajzi közelség miatt egyhamar sikerült megtalálni ehhez a partnert. — Nekünk pedig — mondta az elnök — alapvető érdekünk, hogy minden lehető módon fokozzuk a gazdálkodás biztonságát. Bár futólag került csak szóba, de a lényeghez hozzá tartozik, hogy 1979-ig ez a viszonylag kis gazdaság egy helyben toporgott, a nyereség és a veszteség határán táncolt. Aztán szívós, kemény munkával célratörő fejlesztés kezdődött — a mostoha, dombvidéki adottságoknak megfelelően a szarvasmarha- és a juhágazatban; a növénytermelésben pedig annak tudatában, hogy óvni kell nemzeti kincsünket, a Balatont. A múlt évben elért hárommillió forintos nyereség megyei léptékkel nem túl számottevő, itt azonban az előrelépés, a változás jól mérhető ténye. — A gazdálkodást meghatározó alaptevékenység fejlesztéséhez szükség volt arra, hogy más, a jövedelmezőséget fokozó ágazatot is kialakítsunk — mondta az elnök. — Nyilván számoltak, nem is keveset. Mit vár a szövetkezet ettől az új üzemtől? — Az átalakítás, a beruházás három év alatt megtérül. A kétműszakos üzemben évente mintegy húszezer sátort varrnak meg százmillió forint értékben. Nyereségben mi két-két és fél milliót várunk. — Ez hozzásegítheti á szövetkezetét, hogy korszerűbb eszközökkel korszerűbb módon több húst és gabonát termeljen. De vajon itt, a Balaton közelében van-e elég munkaerő ? — Ez a varroda nemcsak a mi két községünk nő dolgozóinak oldja meg állandó, rendszeres foglalkoztatását, hanem a környező községek — Ádánd, Nagyberény, Som — problémáit is enyhíti. Gazdasági érdek, megtartó erő ‘ Zselici Táj Tsz. A szennai szövetkezet a nevében is tájékoztatást ad arról, hogy a mezőgazdasági termelésnek mostoha feltételei vannak ezen a vidéken. A domboldalakról rohanó víz lemossa a termőföldet, az eszközök az átlagosnál gyorsabban kopnak, elhasználódnak, s a gyepek égy része csak erdősítésre alkalmas. ? Hosszú ideig csak küszködött, több volt a veszteséget termő év, mint a nullát vagy csekélyke nyereséget hozó esztendő. Keresték azt az utat, azt a lehetőséget, amellyel a dombok között húzódó ;öt település lakói boldogulhatnak. A húsmar- hatenyésxtés kedvező megoldásnak kínálkozott, csakhogy ennek nyeresége a jelenlegi szabályozók között nem éppen kedvező. A megfelelő nagyságrend kialakítása, a tájhoz illő fajta megkeresése inkább gondot hozóit eleinte, semmint ígéretet. — A húsmarhának itt jövője van, s megítélésünk szerint az év végére olyan helyzetbe kerül ez az ágazat, hogy a jövőben biztonsággal számíthatunk rá — mondja Kereszted Jenő, a szövetkezet elnöke. — Ez önmagában biztató — teszi hozzá Nagy János párttitkár — csakhogy ez sem ad garanciát a folyamatos, biztonságos pénzbevételhez. A megyén kívül szerzett tapasztalatok indítottak arra, hogy olyan kiegészítő, tevékenységet kell kialakítanunk, amely folyamatos pénzforrást biztosít a gazdálkodás viteléhez, az időjárástól függetlenül számíthatunk az eredményre. — Másrészt — folytatja — főként nő dolgozóink sürgették egyre hangosabban, és joggal, hogy teremtsünk állandó munkaalkalmat számukra. — Végülis milyen megoldást találtak? — Ez az év hozott fordulatot, és nagyon remélem, nem is olyan sokára úgy gondolunk 1983-ra, mint a gazdasági stabilitás megteremtésének évére. A régi raktárépületben Szennában szeptember elseje óta huszonöt asszony villamossági biztosítókat szerel. Kívül- meg a szociális részen még dolgoznak az építők, de bent már folyik a termelés. — A VBKM-mel alakítottunk ki kooperációs kapcsolatot, s valóban rekord idő, két hónap alatt elkészült az átalakítás. Ahogy ehhez hozzáfogtunk az érdeklődő asz- szonyak már mentek im az üzembe megismerkedni a fogásokkal mint harminc százaléka a kiegészítő tevékenységből származott. Termelőszóvetkeze- teinknek az alapvető célia az, hogy olyan melléküzemágakat szervezzenek, amelyek eredményével elő lehet segíteni a növénytermelés az állattenyésztés fejlesztését, illetve mérsékelni lehet a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatását. Ennek a követelménynek csak úgy felelhetnek meg, ha az előállított termék vagy szolgáltatás annyi nyereséget hoz, hogy jut belőle az alaptevékenység fejlesztésére is. Tavaly, megyénkben a kiegészítő tevékenységek döntő többsége megfelelt ennek a követelménynek; összességében csaknem négyszázkét millió forinttal járultak hozzá szövetkezeteink nyereségéhez. A meglehetősen sokszínű kiegészítő tevékenység fejlődését kétségtelenül jól segítik az érvényben levő szabályozók. Tavaly megyénkben tizenkét kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet csaknem harmincmillió forint termelési adóból visszafizethető fejlesztési támogatást kapott e célra. Az idén most szeptemberig újabb nyolc szövetkezetben tízféle melléküzemág Indult be, s nyolc—tíz gazdaságban folyamatban van a szervezés. Segítségként nyolc szövetkezet több mint harminchatmillió támogatást kapott. A kiegészítő tevékenységek gazdasági szerepét, jelentőségét hosszan lehetne méltatni, adatok sorával bizonyítani. Ehelyett hadd utaljunk társadalompolitikai jelentőségére. A melléküzemágak folyamatos foglalkoztatást biztosítanak, s erre a termelőszövetkezetek dolgozói joggal tai’tanak igényt. Huszonötén dolgoznak jelenleg, s az üzem negyven főt tud foglalkoztatni. Biztos, hogy rövidesen minden munkaasztalnak lesz gazdája. fiz az év a betanulás éve, de jövőre már 4,8 milliós bevételt és nyolcszázezer forint nyereséget várnak ettől az üzemtől. ■— A fejlesztési adóból visszafizetendő támogatással — mondja Keresztes Jenő — fűrészüzemet is indítottunk az idén. Nyolcszáz hektár erdőnk van — és mindenképpen több haszonnal jár, ha a fát feldolgozva értékesítjük. Most az indulás évében elsősorban a lakosság részére épületfákat, oszlopokat, raklapokat, parkettfrízt gyártanak. A tizenöt fős üzemtől jövőre már négy milliós árbevételt fél millió nyereséget várnak. Ugyancsak az idén négy fővel lakatos üzemet is szervezték, a saját igények kielégítésén túl a kaposmérői ktsz-szel kötöttek együttműködést kazángyártásra. Óránként 1800 réteslapot készítenek a csurgói Zrínyi Tsz rétesfapké- szítő üzemében. Huszonöt asszonynak ad ez munkát. Az ipar számára sok esetben a háttéripart jelentik, hiánycikkeket gyártanak, fontos szolgáltatásokat végeznek; belföldre és ez- portra is termelnek a mezőgazdasági nagy- ■ űzemök melléküzemágai. Kiegészítik és biz<; tonságosabbá teszik a mezőgazdasági termelést, rendszeres munkalehetőséget teremtenek ifc-közsagben élőknek. Megyénkben, ahol a termőhelyi adottságok az országos átlagnál is kedvezőtlenebbek, nagy szerepük von a gazdálkodás eredményességében. A sokszínű és sok szempontból értékelhető tevékenység teljes körű bemutatására nem ad módot összeállításunk. Ám a teljesség igénye nélkül is azt igyekeztünk nyomon követni, hogy az utóbbi években fejlődött és mit jelent Somogy mezőgazdaságában a nem mellékes melléküzemági tevékenység.
