Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

Választ várnak a javaslatokra Sorra cxKeznek a Csepel Egyedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárának kommu­nistái a taggyűlésre, örven­detesen sok köztük a fiatal. Nyolcvanan vannak. Amikor 1978 januárjában az első taggyűlést tartották, csak ti­zennyolcán voltak. Azóta több kommunista jött a gyárba dolgozni, s az eltelt öt év alatt harminckét fia­talt fogadtak soraikba. Ezt Varga Jánostól, a pártveze­tőség titkárától tudtam meg. Következetes és tervszerű a pártépítés a gyár pártalap- szervezetében. Ezt nemcsak az eltelt évek során fölvett fiatal kommunisták bizo­nyítják, hanem a következő ünnepélyes pillanatok is. Két kommunistát kö­szöntött a pártvezetőség tit­kára: Novák Róbertnek át­nyújtotta tagkönyvét, s be­jelentette, hogy Csiszár Fe­rencnek pedig, aki bevonult katonának, eljuttatják. S még három Hevet olvas: Horváth Ferenc, a szerelő­üzem vezetője, H enger ics Zoltán műszaki ellenőr és a 18 eves Pap László eszter­gályos fölvételéről döntenek. Nemcsak az ajánlók állnak föl, mondják el véleményü­ket, hanem azok a kommu­nisták is, akik a közös mun­kából ismerik a jelentkező­ket. Szavaikból érződik a felelősség. Egy pártorkívüli, Vjláb Tamas művezető leve­lét is felolvassák: a fiatal Pap László fegyelmezett, szorgalmas munkáját dicsé­ri... A szavazáson mindhá­rom jelentkezőt egyhangú­lag a kommunisták soraiba fogadják. Több téma is szerepelt a taggyűlés napirendjén: a pártcsoportok tevékenysége, az előző oktatási év tapasz­talatai, a most kezdődő párt-, szakszervezeti és KIS/-oktatással kapcsola­tos feladatok. Ezenkívül o megtárgyalták az üzemi de­mokrácia fórumrendszerének érvényesülését. A kommunisták arról szól­tak, hogy nem kell szaporí­tani a pártcsoportok tanács­kozásainak számát, hanem időben és rendszeresen kell tájékoztatni őket minden kérdésről. A pártcsoportbi- zalmiaktól is meg kell kö­vetelni, hogy rendszeresen továbbítsák az információ­kat Javasolták azt is, hogy .'. .ii lvezuLoseg a foniöáuü kérdésekben minden eset­ben halgassa meg a pártcso­portok véleményét. Kérdezték: megválaszt­hatják-e, hogy ki milye, pártoktatásban kíván rész venni. S kérték, mindig le­gyen lehetőség az időszerű politikai kérdések megtár­gyalására. Többen fontosnak tartották, a propagandista személyének kiválasztását. Dicsérték Hegedűs Lajost, aki propagandistaként a hallgatókat vitára serkentő, jó módszereket alkalma­zott. Bírálták a KISZ-t. Sok a fiatal a gyárban, ennek el­lenére nem indított vitakört a műit évben arra hivatkoz­va, hogy a fiatalok szakszer­vezeti és pártoktatásban vesznek részt, aztán tanul­nak. A legnagyobb érdeklődést, vitát az üzemi demokrácia érvényesülése váltotta ki a munkásgyűlesek, a szocia­lista brigádvezetők, vala­mint a bizalmiak tanácsko­zó testületének tapasztalatai alapján. Egyetértettek, hogy a ta­nácskozások legyenek rend­szeresebbek, a közérdekű be­jelentésekre gyorsan és ér­demben válaszoljanak. Ez ugyanis nem minden eset­ben volt így. Épp ezért kér­ték a fórumrendszer tekin- .élyének erősítését, a vála­szolást, az intézkedést elmu- xsztók következetesebb fe- jlősségre vonását. A javasla- .ok között szerepelt a bri­gádok munkájának rendsze­res értékelése, anyagi ösz­tönzése, hatékony segítése is. A kommunisták többségé­nek volt mondanivalója. Ti­zennyolc felszólalás hangzott el. Felelősség nyilvánult meg akkor is, amikor az egész gyárat érintő kérdésben ha­tároztak : szeptember 24-én kommunista műszakot tarta­nak. A keresetet lakásépítési támogatásra, óvodai-bölcső­dei elhelyezéshez való hoz­zájárulásra iordiiják. Sz. L. Jól vizsgázott az új hibrid kendet Országszerte befejeztek a kender aratását; az idén együttesen 5600 hektáron termelt fontos ipari nyers­anyagot jó ütemben szállít­ják az átvevőtelepekre és a feldolgozóüzemekbe, A ter­més kevesebb ugyan a ta­valyinál, de fedezi az ipar nyersanyagszükségletét. Az idén állami elismerést nyert új hibrid kender mu­tatkozott be: négy gazdaság­ban termelték 50 hektáron. Az új hibrid jól vizsgázott: kevésbé sínylette meg a rendkívüli aszályt, maga­sabbra nőtt a köztermesz­tésben levő fajtáknál. Nem­csak terméshozamban múlta felül azokat, hanem beltar- talmi értékben is. Az új kenderfajtát a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kompolti kutatóintéze­tében állították elő. Mivel az idén állami elismerést kapott az új fajta, meg­kezdték a vetőmag szaporí­tását. Rekonstrukció után a nagyatádi Danuviában Valaha kávéfőzőket és ha- jókóményeket gyártottak az egykori gépállomás helyén j létrehozott nagyatádi üzem­ben, amely a Danuvia 4. szá­mú gyára feliratot viseli. Ma a legszigorúbb előírásoknak is megfelelő szerszámokat ké­szítenek. A változás annak is szembeötlő, aki legutóbb egy esztendeje járt Itt. Százötven millió forintos rekonstruk­ciós keretében üzemcsarno­kokat építettek, korszerű gé­peket vásároltak. Am Gerber Endre igazgató mégsem nyu­godt. Tavaly százhetvenmil­lió forint termelési értékről adhattak számot, az idén már — a nagy beruházás ré­vén — kétszázmillió forint értékű szerszámét gyártanak. Mindez így nagyon szépnek hangzik, csakhogy a terv kétszázhuszonhétmillió forint volt... — Miért a változás? — A háttéripar is érzi a nehézségeket. Nemcsak a gé­peket, hanem a szerszámokat is nehéz eladni. Hiába te­remtettünk magunknak új lehetőségeket, ha egyszer csökkent a kereslet. — Legutóbb kedvező üz­letkötésről beszélt. A csem- pegyámaik készítenek olyan eszközöket, amelyek nélkü­lözhetetlenek a falburkoló- gyártásnál, s importot taka­rítanak meg. — A csempe iránti keres­let is megcsappant, így a mi munkánkra sincs szükség. — A Danuvia 4. számú gyára csupán egy a nagyvál­lalaton belül; nem önök vég­zik a piackutatást,\ nem önök kötnek üzleteket; egyszerűen csak megoldják a kiadott feladatokat. Így hogyan tud­nak helytállni? — A munka minősége a döntő. Csak akkor maradha­tunk a piacon, ha megbíz­ható partnerek maradunk. A határidőket komolyan kell venni, s a minőséget garan­tálni. Azt hiszem, nem túl­zás azt állítani, hogy ezek­nek ml megfelelünk. — Persze hiába akarnak határidőt tartani, ha nincs alapanyag vagy késve érke­zik. .. — Korábban valóban volt ilyen gondunk, most szeren­csére nincs. Sőt: most néha több alapanyagot is kapunk, mint amennyit rendeltünk. feltétele a Ám ahhoz, fizetés is — A minőség jó szakember is. hogy legyen, jó szükséges. Korábban a bérek nem kedveztek ennek. Mi a helyzet ma? — Kedvezően változott a kép. Gyárainkban különösen nagy figyelemmel kísérték a vállalat vezetői a bérrende­zéseket, így csökkent a fe­szültség, de van , még mit tenni. A dolognak persze van másik oldala is: amikor elhatároztuk a fejlesztést, munkalehetőséget akartunk teremteni a szakképzett fér­fiaknak. A .város ugyanis nem ad elegendő munkahe­lyet. Ügy gondoltuk, hogy saját nevelésű szakmunká­sokkal növeljük a létszámot, de már az óidén sem kap­tunk annyi tanulót, amennyi kellene. A fiatalok körében nem divatos a marós-, az esztergályos- vagy a lakatos­szakma. Pedig egyre na­gyobb szükségünk van a kva­lifikált munkaerőre, hiszen az új termékek egyre na­gyobb tudásit, hozzáértést kö­vetelnek, N. J. Iparunk jo to no ős jövö/o A rangsor Hazánk iparát úgy érde­mes mérlegre tenni, hogy először azt nézzük meg, ami van, s azzal elégedettek le­hetünk-e, vittük-e már vala­mire. Ezután vizsgáljuk meg, hogy mi a gond, mi szorul javításra, átalakításra. Tévéi dés azt hinni, hogy a gond mindig egyforma; hogy úgy nyomja a vállat a kisebb, mint a nagyobb baj. Az ag­rárius, ütőképes ipar nélküli Magyarországon például a megélhetési gondok sokszoro­san felülmúlták a mai jöve­delmi nehézségeket. Fejlődésünk motorja A megélhetési gondokat persze, akkor tetézte az el­osztási modell: a magántu­lajdonosi társadalmi beren- dezkedettség. De az eloszta- lúvaló is kevés volt, a szűk iparú gazdaság évről évre a mai nemzeti jövedelemnek csak töredékét állította elő. Nagyjából a jelenleginek egyhetedét. 1938-ban a nem­zeti jövedelem. — mai ára­kon és forintban számolva — mintegy százmilliárdot tett ki. Egy ipar nélküli, főleg me­zőgazdaságra építő ország jö­vedelemtermelő képessége ráadásul jelentősen ingado­zik: az időjárás szeszélyeit még a korszerű agrotechnika «* agrokémia sem tudja ki­küszöbölni. Egy ipari ország, ahol a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát — de leg­alább a felét — az ipar ter­meli meg, még ha az or­szág az alapvető ipari nyers­anyagoknak szűkében van is (mint Magyarország 1933- ban), rugalmasságában, ma­nőverezési képességében és gazdasági függetlenségében lényegesen felülmúlja az ag­rár-országokat Az ipar a sok­oldalú társadalmi fejlődés motorja, az életszínvonal fő forrása. Az utóbbi lassan négy év­tized során Magyarország nagy utat tett meg. Hazánk ez idő alatt többet gyara­podott, . mint a megelőző másfélszáz évben. Megszűnt a munkanélküliség, a létbi­zonytalanság; az egy lakos.- rä jutó nemzeti jövedelem a korábbinak csaknem a hat­szorosára emelkedett, a kö­zép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya — a szak­munkásképzővel együtt — az összlakosságon belül több mint a hatszorosára nőtt E fejlődés motorja, megalapo­zója az ipar volt, pontosab­ban az ipari potenciál gyors ütemű növekedése. Az ipari növekedés adatait a Központi Bizottság legu­tóbbi ülése óta mindenki is­meri. Az. ipari termelés — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950-töl a kllenc- szeresere nőtt, az élelmiszer­és épitőipiarral együtt a nem­zeti jövededemnek több mint ötven százalékát adja. Jelen­leg csaknem két és félszer több embernek nyújt biztos megélhetést, mint harminckét évvel ezelőtt. Első helyen — autóbuszból Rendkívül nehéz minden szempontból matematikai pontossággal összevetni az egyes országok iparának egy­máshoz való viszonyát. Mu­tatósorok vizsgálata szüksé­ges ahhoz, hogy többé-ke- vésbé elhelyezzük egy ország teljesítményét a nemzetközi rangsorban. Hazánk iparának a mutatói az iparilag fejlett 30—32 ország rangsorában legalább a középső szakasz­ban, de mindenképpen az el­ső két tucatban helyezked­nek ex. Leggyengébb muta­tóink közé tartozik az ipari termelékenység szintje, va­lamint az egységnyi terme­léshez fölhasznált anyag- és energiaszükséglet adata, bár e mutató is az utóbbi 2—3 évben figyelemre méltó ja­vulásnak indult A jelzőszámok nagy részé­nél viszont — mindenekelőtt a főbb ipari gyártmányok egy lakosra számított terme­lési arányszámaiban — a vi­lágranglista 10—15. helyén állunk. De, az egy lakosra jutó autóbuszterme lésben az első helyet foglaljuk el, a te- Ieviziógyirtásban a 7—9.. a bauxittermelésben a 6—7., a műtrágyagyártásban a 8—9. helyet. t Ráadásul az autóbuszgyár­tás első helye nemcsak mennyiségi jelző. Hiszen az autóbuszipar végtermékében — általában a gépkocsigyár­tásban — több más ágazat — kohászat, gumi- és üveg­ipar, szerszám- és szerszám­gépipar, elektromos alkat­részipar stb. — eredményei összegezednek. Ez a helyzet a hazai autóbuszgyártás ese­tében is. Ismert magyar vállalatok , Több más magyar gyár nev^t említhetnénk — Medi­cor, Taurus, S/IM, Mofém, Forgácsolószerszám-ipari Vállalat, Borsodi Vegyi Kom­binát stb. —, amelyek ugyan­csak az utóbbi 20—25 évben váltak ismertté külföldön, csatlakozva a régebb óta is­mertek — Tungsram, Chi- noin, Csepel, Orion, Elzett, BHG stb. — köréhez. A hetvenes évek második felében ránk törő gondok — cserearányromlás, dekon­junktúra a tőkés piacokon, az ezek nyomán sürgetőbbé vált termék- és technológia­váltás, a versenyképesség ja­vításának feladata — óha­tatlanul a háttérbe szorítot­ták annak tudatát, hogy e feladatok végtéi'e is egy nagy teljesítőiképességű, nem az út elején álló, s egy már nem kevés eredményt felmutató ipar számára fogalmazódtak meg. Gerencsér Ferenc (Falyieíjitk.) Semogyi termékek a BNV-n 4 nagyvállalatok kiállításain, illetve más cégekkel közösen rendezett bemutatókon is láttunk somogyi ter­mékeket a budapesti nemzetközi vásáron. Képeink a Me­chanikai: Müvek, a Kemikál, a Balatonboglári Állami izdaság és a kaposvári fazekasszövetkezet kiállításának y-egy részletét mutatják.

Next

/
Thumbnails
Contents