Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

Lázár Ervin me&efátóka Öreg oroszlán nem vén oroszlán Tisztelet a színháznak, amiért — egyedül az erre létrehozott Bartók Gyermek- színházon kívül — évtized­nél hosszabb idő óta maka­csul tartja magát ahhoz, hogy szezononként két elő­adást teremt a gyerekeknek. Most ismét Lázár Ervin- mesével várták a kis néző­ket. A néhány évvel ezelőt­ti Berzsián és Dide/ci-bemu- tatót pénteken A kisfiú meg az oroszlánok követte, öreg, ütött-kopott könyv van most írógépem mellett, 1964-ben vettem, akkor jelent meg a meseregény először. Már ak­kor világos volt előttem, hogy minden kisgyereknek van egy oroszlánja a pajtá­ban. Nekem is volt... Az én „oroszlánom” egy elem­lámpából fabrikált vetítőgép volt, melyen ugyan képet nem lehetett a hátsóudvari faház falára villantani, de én akkor hittem, hogy látom megelevenedni Cserkas zo- vot Gorkijként azon a cellu­loid szalagdarabon. Peti — Lázár Ervin meséjének hőse — megteremti Bruckner Szigfridet, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánt abban a rozzant pajtában, melyben évtizedek kacatjai gyűlnek lomtárrá. Mi kell egy ilyen öreg oroszlán uracshoz? Egy rissz-rossz házikabát, egy függönyzsinór, kimustrált mamusz, üveg nélküli pápa­szem, eldobott kesztyű ... Ez a genezis a szemünk láttára megy végbe, s végig kétség­ben hagy bennünket, hogy valóságot látunk-e mesei ^értelemben; így lesz lázár- ervinien lebegővé a történés. Egy kisfiú rejtegeti titkát, a párja után sóvárgó — kicsit hazudós — oroszlánt Papája, aki természetesen elfoglalt, fontos ember, lebontatná a pajtát, ezzel „gyógyítaná ki” fiacskáját a képzelgésekből. Igen, egy idő után csak a Santiagók álmodnak orosz­lánokról ... Ilyen álmodó felnőtt fog­ja kézen Petit; a gyermek­lelkű Viktor énítész; és aki mellé egy Viktor áll, az győz. De addig ki kell ját­szani a korlátolt felelőssé­gű 'cirkuszigazgató ébersé­gét a gyönyörű Arabella segítségével. S lám, a pajta­menedékben sincs vége a kalandok sorának. Kopóként szimatol Bruckner Szilvia, a piros pulóver« oroszlán­matróna után a Direktor, a Kikiáltó, a Rendőr. Ez utób­bi lelke azonban olyan, mint a vaj. Hőseink egy nyertes kártyaparti után megköny- nyebbülten sóhajtanak föl: szabadok! Csakhogy akkor meg a jó öreg Szigfrid adja ivásra sörén yes fejét, mert fölöslegesnek érii magát munka nélkül. De nem folytatom. Sok ezernyi gyerek tudja meg a mese végét inkább a szín­házban. Most azt mesélem el nekik, hogy boldog voltam, amikor részt vehettem az xÜj orvosokat avattak szombaton a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen. Az ünnepélyen az 1982—83-as tanévben végzett százhet- venhárom medikát, illetve medikust — köztük tizenöt külföldi diákot — az egye­tem tanácsa nevében dr. Flerkó Béla rektor köszön­tötte, s fogadta doktorrá majd az ifjú orvosok a rek­torhelyettesek előtt tették le egyik délelőtti próbán, ahol tapasztaltam: Acs János, a kitűnő rendező pillanaton­ként rögtönöz egy-egy szín­padi helyzetre új meg új megoldásokat, s lehorgo­nyoznak végül is a legjob- nál. Itt, az előadáson már ezek építik fel a produkciót. Mondom ezt akkor is, ha tisztában vagyok vele: a gyermeki reagálások alapján még alakítanak egyet s mást a mesejátékon. Szegő György olyan dísz­letvilágot teremtett, amely­ben minden megeshet. Nagy­szerű színpadkép ez; most rozzant pajta, majd szivár­ványszínű cirkuszi sátor, A jelmezek is őt dicsérik Hallom, amint kifelé jövet az előadásról, a darab fel­nőtt nézői összesúgnak „Ez igen!” A Spiró György drama­turgiai bábáskodásával lét­rejött előadásban Petit Nagy Mari alakítja. Igazán jól áll neki a nadrágszerep. A ked­ves Szigfrid oroszlánt Jor­dán Tamás játssza annyi, de annyi bájjal, hogy na! Kí­váncsiak leszünk Vizsnyiczai Erzsébet további szerepeire is. A jószívű Baltazárt Dán- ffy Sándor szeretteti meg ve­lünk. Nekem legjobban Gyu- ricza István pompás Viktora tetszett; már akkor gyanús volt, hogy ő a legjobb clown itten, amikor ki ugrálta a sántika négyzeteit De jó, hogy Gabriella — azaz Tóth Eleonóra — hozzá csatlako­zott! A szép Arabella: Rácz Katalin. És „újra itt van, újra itt van” Kátay Endre vendégként közöttünk! „ö” az igazi vadállat a poron­dom, nem az idomított álla­tok. Az emberséges rendőrt is ez a nagyszerű színész bácsi domborítja, gyerekek Két fregoliszinész teljesít­ményét is díjazzuk: Serf Egyed és Csetényi Nóra az Altamero cirkusz élő oszlo­pai, jaj, csak ki ne dőlje­nek ... Egy hálátlan szere­pe vám a darabnak, az apáé. Csakhogy Spindler Bé­la a semmiből is képes te­remteni, olyan színész! hippokratészi esküjüket Az évfolyam hallgatói kimagas­ló teljesítménnyel fejezték be tanulmányaikat: tizenhá­rom „summa cum laude”, százkilencen pedig „eum laude” minősítésű diplomát szereztek Az új orvosok többsége a Dunántúlon, Ba­ranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében kezdi meg munkáját Leskó László Orvosavató Pécsen Mármost mit tegyenek? — Soha ilyen kedvező al­kalom — döntött a diktá­tor. — Bontsuk ki. Tibor néhány perc múlva vésővel, kalapáccsal tért vissza, sőt hozott a műhely­ből stekklámpát is. A téglá­kat egymás u1|m kivésték, kiemelték, mígnem a nyílás alapos betekintést engedett. Odabent először nem látszott semmi. Azután rádöbbentek hogy mégis van ördög. Léte­zik, működik. Az üregben nem volt semmi más, csak — egy véső, egy kalapács és egy stekklámpa. Alighanem a gróf rejtette ide őket, ami­kor még arra számított, hogy eaját maga fogja kibontani valahol a falat. De hol? Nyilvánvalóan itt, ebben az épületben. Igenis, jo nyomon voltak tehát. Másrészt azonban Sfcvarek a maga alaposságával, és ezen túl még esküvel is garantál­ta, hogy az épületben sehol másutt kongás nincs. Nincs és nincs. Tibor felvetette, vajon ho­gyan fogják az üreget befa­lazni. — Sehogy — felelte Mike. Itt találtad meg a kóbor áram forrását. Valami vacak szerszámok hozzáértek a ve­zetékhez, így jutottak a fal­ba a futkosó voltok. Szigetelj frissen egy drótot, aztán menjünk. A főtitkár másnap dicsé­re: ben. és különprémiumban részesítette Skvareket áldo­zatkész és eredményes mun­kájáért 39. Klári és Csíbi azt a meg-* bfeatást kapta, hogy vegye be magát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, és tanul­mányozzanak olyan kötete­ket, amelyek a pesti paloták történetével és leírásával, különösen freskóival foglal­koznak Az egyesített expedí­ció sovány tarisznyával tért meg. Schwartz Dezső meg­írta, hogy a Kaán-palota „tobzódóan elegáns, a város exkluzív éke”, Korholovsaky Lénárd méltatta a márvány- oszlopokat, amelyek jelenleg a Haladó Bohémet díszítet­ték; s a kandallók, kiképzé­sét, amelyekről tud juk, hogy csak egyikük mellett húzó­dott meg némi üreg. Fres­kókról sehol sem találtak említést Tibor igen egyszerű leckét kapott: vakargassa a falat itt-ott, hátha a festés vagy a tapéta alól freskórészlet kandikál ki. Ennél mi sem volt egyszerűbb. Ha egy épü­letben egyszer a kóboráram felütötte a fejét, a régi vil­lanyvezetékeket ki kell vál­tani, újaikat elhelyezni, aztán a falakat festeni, tapétázni. Igaz, a vezetékcsere költsége nem volt betervezve. De a főtitkár részben megrázó, részben tiszteletet gerjesztő nyilatkozatot tett: — Az idén — mondott* — HETVEN ÓRA HE Erőműtől a Vükig Kádár János aláírja a helsinki záróokmányt Helsinkiben egyetlen be­szélgetőpartnerem sem mu­lasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszere­tő, nemleges irányvonalat követnek- Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműkö­déséhez. És mindjárt sorol­ják a magas szintű találko­zókat: Kádár János 1973- ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsin­ki záróokmányt. Hogy Urho Kaleva Kckkonen volt el­nök háromszor járt Magyar- országon, s hogy az- új ál­lamfő, Mauno Koivisto Is a Szovjetunió után először hazánkba látogatott Gondok és remények Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmoz­dításáért a finnek és a ma­gyarok egyaránt sokat tet­tek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Álla­moknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-ta- nácskozást emlegetik, ame­lyen a stockholmi bizalom- erősítő és leszerelési konfe­renciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen kíván­nak megemlékezni a hel­sinki záróokmány aláírásá­nak 10. évfordulójáról. Szóltak gondjaikról is. Ar­ról, hogy a nemzetközi po­litikában ma nehezebb idők ne cseréljék M a szobám bú­torzatát. Az első a dolgozók érdeke! Ne rázza őket az áram, inkább én szégyenke­zem magas rangú és kül­földi látogatóim előtt! Maga Mike kétfelé tett párhuzamos lépéseket Először is ismét fölkereste egykori professzorát, Vantók Gézát, aki a levélbeli Károly királyt Róbert Károllyal azo­nosította. Ezúttal azonban csak annyit tudott segíteni, mint egy fülgyógyász főorvos, ha reumás panaszokkal je­lentkeznek nála: ajánlóleve­let írt Kolonits Edgár mű­vészettörténész professzor kollégához, ö valóban min­dent tudott a Ka^i-palotá- ról. Azt is, hogy 11860-ben épült, azt is, hogy ki, mi­kor és hogyan rendezte be és át, egészen a felszabadu­lásig. Könnyedén sorolta a nevezetesebb bútorokat, szob­rokat Watteau-, Paál- és Vaszary-íestenényeket neve­zett meg, gobelineket is­mert — de arról, hogy va­lahol valamikor freskók let­tek volna, nem hallott Ez egybevágott Skvarék villanyszerelő vésővel szer­zett tapasztalataival. (Folytatjuk.) Mann* Koivisto elnök 1982 szeptemberében látogatott Deb­recenbe a tudományegyetem finnugor-tanszékére. A képes Koivisto (a bal szélen) emlékplakettet kap vendéglátóitól. járnak, a tőkés világgazda­sági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályá­nak vezetőjével először or­szága gazdasági helyzetéről beszélgettem­— A világgazdaság álla­potától md is nagyon füg­günk — mondotta. — Nem­zeti termékünk 34 százalé­kát a külkereskedelem út­ján realizáljuk; az elmúlt két esztendőben nehéz hely­zetbe hozott bennünket is a válság, s még ez az év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugat­európai átlagnál nem roßz- szabb, reméljük, az idén ki­lenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A má­sik nagy gondunk a munká­nál küláség. — Ilyen körülmények kö­zött hogyan látja a finn— magyar gazdasági kapcsola­tok jelenét és távlatait? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976- ban kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok köl­csönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtor­panás mutatkozik, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. Meg­kétszereződött forgalom Csupán egy adat ara, hogy milyen imponálóan fáj­lod tok gazdasági kapcsola­taink: a világgazdasági mélypont idején, 1978—80 között meghétezerestfik kereskedelmi fozgahmmfcat. A finnek elsősorban as er­dőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cftMm snM- lítanak hozzánk, éri Mai kohászati, vegyÉpmt^éeanisr­adunk el náluk. Alkalmam vad dMalÉá Helsinki épülő IS mega­wattos erőművébe, afeot ' 29 magyar doigozft^ fit a kö­zepes nagyságú távfűtő erő- ■Á _ fina—magyar—svájci kooperációban készül. K magyarok a turbinát szállít­ják hozzá Ezt, és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. A munkálatok ve­zetőjétől, Radimeczky La­jostól tudom, hogy az épít­kezésben magyar részről a Láng Gépgyár, a Ganz Vil­lamossági Művek és a Trans- elektro külkereskedelmi vállalat vesz részt. — A finn piacon a határ­idő pontos betartása csu­pán belépőjegy, nem érdem — jelentette ki a magyar építésvezető. — Nagyon szi­gorú feltételek között dol­gozunk. Ha nem tartanánk magunkat a megállapodás­hoz, a következő verseny- tárgyalásnál már szóba sem jöhetnénk. Egy év múlva, december közepére, ha tö­rik, ha szakad, üzemelnie kell az erőműnek. A finnek érdeklődése Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hi­szen még annyi mondaniva­lónk lett volna egymásnak- Ugye, tudják Magyarorszá­gon, hogy azok közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz-hanm-incan részt vesz­nek a debreceni nyári egye­tem munkájában? Hogy az espoói erőmű milyen jól bevált? Hogy a finnek ra­jonganak a magyar kosz­tért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-konf er en­cián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javas­latot fogadtak el a kis nyel­veim született értékek nép­szerűsítésére? Hogy a finn rádióban magyar nyelvtan- folysan volt Jó napot! cím­mel, s a televízió jóvoltából a tamil is ismerik Vakot, a kedv kai rókát? a repülőgép’ ^■■M****! Yiszontíá- Magyarországon és Margit GOMBÓ PÁL fa elliliaii ham ,

Next

/
Thumbnails
Contents