Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
Lázár Ervin me&efátóka Öreg oroszlán nem vén oroszlán Tisztelet a színháznak, amiért — egyedül az erre létrehozott Bartók Gyermek- színházon kívül — évtizednél hosszabb idő óta makacsul tartja magát ahhoz, hogy szezononként két előadást teremt a gyerekeknek. Most ismét Lázár Ervin- mesével várták a kis nézőket. A néhány évvel ezelőtti Berzsián és Dide/ci-bemu- tatót pénteken A kisfiú meg az oroszlánok követte, öreg, ütött-kopott könyv van most írógépem mellett, 1964-ben vettem, akkor jelent meg a meseregény először. Már akkor világos volt előttem, hogy minden kisgyereknek van egy oroszlánja a pajtában. Nekem is volt... Az én „oroszlánom” egy elemlámpából fabrikált vetítőgép volt, melyen ugyan képet nem lehetett a hátsóudvari faház falára villantani, de én akkor hittem, hogy látom megelevenedni Cserkas zo- vot Gorkijként azon a celluloid szalagdarabon. Peti — Lázár Ervin meséjének hőse — megteremti Bruckner Szigfridet, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánt abban a rozzant pajtában, melyben évtizedek kacatjai gyűlnek lomtárrá. Mi kell egy ilyen öreg oroszlán uracshoz? Egy rissz-rossz házikabát, egy függönyzsinór, kimustrált mamusz, üveg nélküli pápaszem, eldobott kesztyű ... Ez a genezis a szemünk láttára megy végbe, s végig kétségben hagy bennünket, hogy valóságot látunk-e mesei ^értelemben; így lesz lázár- ervinien lebegővé a történés. Egy kisfiú rejtegeti titkát, a párja után sóvárgó — kicsit hazudós — oroszlánt Papája, aki természetesen elfoglalt, fontos ember, lebontatná a pajtát, ezzel „gyógyítaná ki” fiacskáját a képzelgésekből. Igen, egy idő után csak a Santiagók álmodnak oroszlánokról ... Ilyen álmodó felnőtt fogja kézen Petit; a gyermeklelkű Viktor énítész; és aki mellé egy Viktor áll, az győz. De addig ki kell játszani a korlátolt felelősségű 'cirkuszigazgató éberségét a gyönyörű Arabella segítségével. S lám, a pajtamenedékben sincs vége a kalandok sorának. Kopóként szimatol Bruckner Szilvia, a piros pulóver« oroszlánmatróna után a Direktor, a Kikiáltó, a Rendőr. Ez utóbbi lelke azonban olyan, mint a vaj. Hőseink egy nyertes kártyaparti után megköny- nyebbülten sóhajtanak föl: szabadok! Csakhogy akkor meg a jó öreg Szigfrid adja ivásra sörén yes fejét, mert fölöslegesnek érii magát munka nélkül. De nem folytatom. Sok ezernyi gyerek tudja meg a mese végét inkább a színházban. Most azt mesélem el nekik, hogy boldog voltam, amikor részt vehettem az xÜj orvosokat avattak szombaton a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az ünnepélyen az 1982—83-as tanévben végzett százhet- venhárom medikát, illetve medikust — köztük tizenöt külföldi diákot — az egyetem tanácsa nevében dr. Flerkó Béla rektor köszöntötte, s fogadta doktorrá majd az ifjú orvosok a rektorhelyettesek előtt tették le egyik délelőtti próbán, ahol tapasztaltam: Acs János, a kitűnő rendező pillanatonként rögtönöz egy-egy színpadi helyzetre új meg új megoldásokat, s lehorgonyoznak végül is a legjob- nál. Itt, az előadáson már ezek építik fel a produkciót. Mondom ezt akkor is, ha tisztában vagyok vele: a gyermeki reagálások alapján még alakítanak egyet s mást a mesejátékon. Szegő György olyan díszletvilágot teremtett, amelyben minden megeshet. Nagyszerű színpadkép ez; most rozzant pajta, majd szivárványszínű cirkuszi sátor, A jelmezek is őt dicsérik Hallom, amint kifelé jövet az előadásról, a darab felnőtt nézői összesúgnak „Ez igen!” A Spiró György dramaturgiai bábáskodásával létrejött előadásban Petit Nagy Mari alakítja. Igazán jól áll neki a nadrágszerep. A kedves Szigfrid oroszlánt Jordán Tamás játssza annyi, de annyi bájjal, hogy na! Kíváncsiak leszünk Vizsnyiczai Erzsébet további szerepeire is. A jószívű Baltazárt Dán- ffy Sándor szeretteti meg velünk. Nekem legjobban Gyu- ricza István pompás Viktora tetszett; már akkor gyanús volt, hogy ő a legjobb clown itten, amikor ki ugrálta a sántika négyzeteit De jó, hogy Gabriella — azaz Tóth Eleonóra — hozzá csatlakozott! A szép Arabella: Rácz Katalin. És „újra itt van, újra itt van” Kátay Endre vendégként közöttünk! „ö” az igazi vadállat a porondom, nem az idomított állatok. Az emberséges rendőrt is ez a nagyszerű színész bácsi domborítja, gyerekek Két fregoliszinész teljesítményét is díjazzuk: Serf Egyed és Csetényi Nóra az Altamero cirkusz élő oszlopai, jaj, csak ki ne dőljenek ... Egy hálátlan szerepe vám a darabnak, az apáé. Csakhogy Spindler Béla a semmiből is képes teremteni, olyan színész! hippokratészi esküjüket Az évfolyam hallgatói kimagasló teljesítménnyel fejezték be tanulmányaikat: tizenhárom „summa cum laude”, százkilencen pedig „eum laude” minősítésű diplomát szereztek Az új orvosok többsége a Dunántúlon, Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében kezdi meg munkáját Leskó László Orvosavató Pécsen Mármost mit tegyenek? — Soha ilyen kedvező alkalom — döntött a diktátor. — Bontsuk ki. Tibor néhány perc múlva vésővel, kalapáccsal tért vissza, sőt hozott a műhelyből stekklámpát is. A téglákat egymás u1|m kivésték, kiemelték, mígnem a nyílás alapos betekintést engedett. Odabent először nem látszott semmi. Azután rádöbbentek hogy mégis van ördög. Létezik, működik. Az üregben nem volt semmi más, csak — egy véső, egy kalapács és egy stekklámpa. Alighanem a gróf rejtette ide őket, amikor még arra számított, hogy eaját maga fogja kibontani valahol a falat. De hol? Nyilvánvalóan itt, ebben az épületben. Igenis, jo nyomon voltak tehát. Másrészt azonban Sfcvarek a maga alaposságával, és ezen túl még esküvel is garantálta, hogy az épületben sehol másutt kongás nincs. Nincs és nincs. Tibor felvetette, vajon hogyan fogják az üreget befalazni. — Sehogy — felelte Mike. Itt találtad meg a kóbor áram forrását. Valami vacak szerszámok hozzáértek a vezetékhez, így jutottak a falba a futkosó voltok. Szigetelj frissen egy drótot, aztán menjünk. A főtitkár másnap dicsére: ben. és különprémiumban részesítette Skvareket áldozatkész és eredményes munkájáért 39. Klári és Csíbi azt a meg-* bfeatást kapta, hogy vegye be magát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, és tanulmányozzanak olyan köteteket, amelyek a pesti paloták történetével és leírásával, különösen freskóival foglalkoznak Az egyesített expedíció sovány tarisznyával tért meg. Schwartz Dezső megírta, hogy a Kaán-palota „tobzódóan elegáns, a város exkluzív éke”, Korholovsaky Lénárd méltatta a márvány- oszlopokat, amelyek jelenleg a Haladó Bohémet díszítették; s a kandallók, kiképzését, amelyekről tud juk, hogy csak egyikük mellett húzódott meg némi üreg. Freskókról sehol sem találtak említést Tibor igen egyszerű leckét kapott: vakargassa a falat itt-ott, hátha a festés vagy a tapéta alól freskórészlet kandikál ki. Ennél mi sem volt egyszerűbb. Ha egy épületben egyszer a kóboráram felütötte a fejét, a régi villanyvezetékeket ki kell váltani, újaikat elhelyezni, aztán a falakat festeni, tapétázni. Igaz, a vezetékcsere költsége nem volt betervezve. De a főtitkár részben megrázó, részben tiszteletet gerjesztő nyilatkozatot tett: — Az idén — mondott* — HETVEN ÓRA HE Erőműtől a Vükig Kádár János aláírja a helsinki záróokmányt Helsinkiben egyetlen beszélgetőpartnerem sem mulasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, nemleges irányvonalat követnek- Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. És mindjárt sorolják a magas szintű találkozókat: Kádár János 1973- ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogy Urho Kaleva Kckkonen volt elnök háromszor járt Magyar- országon, s hogy az- új államfő, Mauno Koivisto Is a Szovjetunió után először hazánkba látogatott Gondok és remények Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmozdításáért a finnek és a magyarok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-ta- nácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalom- erősítő és leszerelési konferenciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen kívánnak megemlékezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Szóltak gondjaikról is. Arról, hogy a nemzetközi politikában ma nehezebb idők ne cseréljék M a szobám bútorzatát. Az első a dolgozók érdeke! Ne rázza őket az áram, inkább én szégyenkezem magas rangú és külföldi látogatóim előtt! Maga Mike kétfelé tett párhuzamos lépéseket Először is ismét fölkereste egykori professzorát, Vantók Gézát, aki a levélbeli Károly királyt Róbert Károllyal azonosította. Ezúttal azonban csak annyit tudott segíteni, mint egy fülgyógyász főorvos, ha reumás panaszokkal jelentkeznek nála: ajánlólevelet írt Kolonits Edgár művészettörténész professzor kollégához, ö valóban mindent tudott a Ka^i-palotá- ról. Azt is, hogy 11860-ben épült, azt is, hogy ki, mikor és hogyan rendezte be és át, egészen a felszabadulásig. Könnyedén sorolta a nevezetesebb bútorokat, szobrokat Watteau-, Paál- és Vaszary-íestenényeket nevezett meg, gobelineket ismert — de arról, hogy valahol valamikor freskók lettek volna, nem hallott Ez egybevágott Skvarék villanyszerelő vésővel szerzett tapasztalataival. (Folytatjuk.) Mann* Koivisto elnök 1982 szeptemberében látogatott Debrecenbe a tudományegyetem finnugor-tanszékére. A képes Koivisto (a bal szélen) emlékplakettet kap vendéglátóitól. járnak, a tőkés világgazdasági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetőjével először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem— A világgazdaság állapotától md is nagyon függünk — mondotta. — Nemzeti termékünk 34 százalékát a külkereskedelem útján realizáljuk; az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság, s még ez az év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugateurópai átlagnál nem roßz- szabb, reméljük, az idén kilenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munkánál küláség. — Ilyen körülmények között hogyan látja a finn— magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és távlatait? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976- ban kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpanás mutatkozik, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. Megkétszereződött forgalom Csupán egy adat ara, hogy milyen imponálóan fájlod tok gazdasági kapcsolataink: a világgazdasági mélypont idején, 1978—80 között meghétezerestfik kereskedelmi fozgahmmfcat. A finnek elsősorban as erdőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cftMm snM- lítanak hozzánk, éri Mai kohászati, vegyÉpmt^éeanisradunk el náluk. Alkalmam vad dMalÉá Helsinki épülő IS megawattos erőművébe, afeot ' 29 magyar doigozft^ fit a közepes nagyságú távfűtő erő- ■Á _ fina—magyar—svájci kooperációban készül. K magyarok a turbinát szállítják hozzá Ezt, és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. A munkálatok vezetőjétől, Radimeczky Lajostól tudom, hogy az építkezésben magyar részről a Láng Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek és a Trans- elektro külkereskedelmi vállalat vesz részt. — A finn piacon a határidő pontos betartása csupán belépőjegy, nem érdem — jelentette ki a magyar építésvezető. — Nagyon szigorú feltételek között dolgozunk. Ha nem tartanánk magunkat a megállapodáshoz, a következő verseny- tárgyalásnál már szóba sem jöhetnénk. Egy év múlva, december közepére, ha törik, ha szakad, üzemelnie kell az erőműnek. A finnek érdeklődése Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hiszen még annyi mondanivalónk lett volna egymásnak- Ugye, tudják Magyarországon, hogy azok közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz-hanm-incan részt vesznek a debreceni nyári egyetem munkájában? Hogy az espoói erőmű milyen jól bevált? Hogy a finnek rajonganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-konf er encián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javaslatot fogadtak el a kis nyelveim született értékek népszerűsítésére? Hogy a finn rádióban magyar nyelvtan- folysan volt Jó napot! címmel, s a televízió jóvoltából a tamil is ismerik Vakot, a kedv kai rókát? a repülőgép’ ^■■M****! Yiszontíá- Magyarországon és Margit GOMBÓ PÁL fa elliliaii ham ,
