Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

Egymillió látogatót várnak A hetvennyolcadik Osztályozzák a burgonyát a homokszentgyörgyi termelőszövetkezetben. A nyolc- száz hektárról betakarított termés nagy részét a Somogy, illetve a Baranya megyei Zöldért vállalatnak szállítják. Számítástechnika és alkalmazása A vezetéknek tantárgy Ismét rangos események színhelye a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpont. Hol­nap nyitja kapuit a fogyasz­tási cikkek szakvására, az őszi BNV. Mi a vonzereje ennek a nemzetközi vásárnak? A szép, a korszerű saeretete, a kiállítás ízlést, szokást for­máló ereje Meg kell valla­ni: túlzottam is figyelembe vették a közgazdászok szak­mai meghatározását a „fo­gyasztási javak” kifejezéssel, de ma már mindenki tudja — tudhatja —, hogy ez ru­hát, cipőt, textíliát, bútort, háztartási fölszerelést és sok olyan más terméket je­lent, amely elmaradhatatlan tartozéka mindennapi éle­tünknek. Mindenki kereskedni akar Az idei őszt vásár — vall­juk meg — nem felhőtlen időszakban zajlik le. A nyugtalanító világgazdasági — s ennek folyományaként — belső gazdasági helyzet érzékenyen befolyásol min­denkit A szépről, a prakti­kusról azonban nem mon­dunk le. A magyar (kiállítók fő célja épp az volt, hogy széles körű tájékoztatást ad­janak s lakosságnak és a kereskedelem képviselőinek fogyasztási cikkeket gyártó iparunk erőfeszítéseiről, fej­lődéséről és árukínálatáról. Ugyanakkor feladatuknak tekintik, hogy a külkereske­delemmel, a külföldi partne­rekkel megismertessék az exportkínálatot, az együtt­működés újabb lehetőségeit A. fokozódó ' versenyben ugyanis a különböző terme­lővállalatoknak az eddigiek­nél is nagyobb erőfeszíté­seket kell tenniük a piac megtartásáért és újabb pia­cok szerzéséért. Mindenki kereskedni akar, mindenki keresi a kapcsolatokat. Erre bizonyí­ték a mostani —■ egyébként a hetvennyolcadik — buda­pesti nemzetközi vásár is, hiszen az általános világ- gazdasági pangás ellenére hazánk mellett 43 ország es Nyugat-Berlin kiállítói so­rakoztatják föl a fogyasztási cikkeknek szinte teljes ská­láját. Aki csak egy kicsit is ínyencnek számít, nem hagyja ki étrendjéből a jól elkészített halat vagy a vadpecsenyét. Csakhogy nem olyan egyszerű hozzájutni az alapanyaghoz, még Dél- Somogybam sem, noha ez a vidék valóban termi a vadat és a halat. Nagyatádon egyetlen olyan boltot sem találni, ahol vadhúst vagy élő halat lehetne venni. Pe­dig van kereslet, van vad is meg hal is. A környéken 135 halastó évente 110—120 vagon halat termel. • Tavaly 128 vagonnal értékesítettek, ám az idén csupán 110 va­gonra számítanak. Marsall János kerületvezető ugyanis azt mondja, régen volt olyan rossz évük, mint az 1983-as. — Tavainkba vizet egye­dül a csapadék ad; az idén azonban alig volt eső, a nagy hőségben pedig nagy volt az oxigénhiány. Fuldokoltak a halak. Mészhidrát szórásá­val igyekeztünk javítani az oxigónháztartást; csaknem kétszáz mázsát szórtunk ki. Még szombaton és vasárnap is dolgoztunk, de nem tud­tunk jelentős változást el­érni. Tíz százalék vesztesé­get kell elkönyvelnünk. — Ennek ellenére van hal, csupán a boltokból hiányzik. Az a furcsa, hogy a nyáron még a Balaton mellett sem kaptunk sült keszeget vagy Pßüfcyot, ugyanakkor tenge­Ai igényekhez alkalmazkodva Mit láthat szeptember 16— 25-e között a vásárlátogató? A hazai iparvállalatok kiál­lított termékeinek a száma gyáranként 30—250 között mozog, százhetven ipari szövetkezet viszont több mint háromezer terméket vonultat föl. Valamennyi kiállítónak elképzelése volt, hogy bemutassa a legutóbbi időszakban végrehajtott ter­mékszerkezet-váltást, az igé­nyekhez alkalmazkodó ter­melést. Csak néhány példát említünk a teljesség igénye nélkül: több ruházati válla­latnál szerepelnek szabad­idő- és sportruházati cikkek, ami azt jelenti, hogy a ter­melők felismerték a fogyasz­tói szokások változását. Így a kötő- és textilruházati vállalatok kész termékeket kínáínaik. Például a Váci Kötöttárugyár és a Budapes­ti Harisnyagyár kooperáció­jában készüli — és már kapható — aerobic-öltözék . Követik a legfrissebb asszi- metrikus divatirányzatot a Békéscsabai Kötöttárugyár termékei, továbbá a Váci Kötöttárugyár sport- és sza­badidő-öltözékei. Ilyen öltö­zékekkel mutatkozik be a többi között a Szegedi Ru­hagyár, a Vörös Október Férfiruhagyár. Az öltözék jellegével összhangban van­nak a Duna Cipőgyár és a Sabaria cipői. A vásárlók körében ked- veltté váltak a termékcsa­ládok. A tavaly megjelent és nagy sikert aratott Baby- pack termék család mellett az idén a Fékon Ruházati Vállalat Studiform-család termékeit állítja ki a külön­böző iskolai osztályok szá­mára, különböző alkalmak­ra. A kiállítók nyolc árucso­portban mutatják be termé­keiket. Külön szeretjeinek a ruházat, a lakberendezés és a bútor, a háztartási és vegyipar cikkei, az élelmi­szer, a szabadidő, a sport eszközei. S lesz autókiállí­tás, hétvégi- és családiház- bemutató is. A tavalyi BNV- hez hasonlóan az energiata­karékosságot segíti az Elekt­romos Müvek kiállítása: gyakorlati példákon mutat­ják be a háztartási gépek gazdaságos üzemeltetését ri — fagyasztott — halat minden mennyiségben kínál­tak. Nagyatádon pedig nincs semmiféle élő hal. Miiért? — A kihalászott ponty, busa és harcsa java része exportra megy. A mi hala­inkat jól megfizetik; rész­ben ezért nem kapni halat Nagyatádon. De hadd tegyem hozzá, nemcsak erről van szó: ha megkérdezi az áfészt, azt fogják mondani, azért nincs hal, mert nem kapnak tőlünk. Ez csak rész­ben igaz. Mert nem kérnek! Korábban mi magunk is árultunk halat, akitor a kö­jálnak semmi kifogása nem volt ellene, ám ha most akarnánk értékesíteni, kis­millió előírással állnának elő __ A kerületvezetőtől hallot­tam, hogy hazánkban Baján és környékén évente 38—39 kiló halat fogyaszt egy-egy ember, az országos átlag azonban mindössze két kiló. Pedig a hal egészséges táp­lálék. A szakemberek szerint az utóbbi években közel vol­tunk ahhoz, hogy a magyar halgazdasagok elveszítsék hírnevüket. A tavak fenntar­tására nem költöttek vagy csak alig költöttek valamit. Az alacsony bérek pedig el­riasztották a legkiválóbb szakembereket A nagyatádi kerületet az utóbbi években több halász hagyta ott, mért postásként, mentősként m­Hasznos és a vásárfátogató közönséget érdeklő lehet a Kresz-tájékoztató, valamint a rendőrség vagyonvédelmi bemutatója is. A vásárral egyidőben I— tematikájában ügyes páro­sítással — két nemzetközi szakkiállítást is rendeznek a BNV területén. Az egyik az Interplayexpo nevű játékki­állítás. Célja: a hazai játék­kultúra fejlesztése, a magyar gyártók ösztönzése jobb, használhatóbb, szellemesebb játékok készítésére. A má­sik nemzetközi szakkiállítás az ügyes (kezű, ház körül szorgoskodó felnőtteknek, a barkácsolóknak vonzó. S nemcsak nekik, hanem a kiskerttulajdonosoknak is hasznot hajt ez a bemutató, hiszen kéziszerszámokat, kisgépeket is felvonultat. A legtöbb termék kapható Évék óta visszatérő kér­dés a látogatók között, hogy ezt vagy azt a ruhát, cipőt, bútort, televízióit mikor le­het majd kapni. Ezen a vá­sáron is lesz olyan cikk, amelyet azért állítanak ki, hogy bemutassák a szakmai hozzáértést, a világszínvonal követését, esetleg azért, hogy ösztönözzék az ipart: „gyár­tókat keresünk’- ... A leg­több termék azonban kap­ható vagy a jövő évi szállí­tási szerződésekben szere­pel. A vásárdíjakat odaíté­lő bizottság is ügyel arra, hogy csak olyan termékek kapjanak elismerést, ame­lyek sorozatgyártásra éret­tek és a nagyközönség hosz- szabb-rövidebb időn belül hozzájuk juthat. Példa er­re, hogy több vállalat a vá­sárral egy időben a múlt évi díjnyertes termékéből és az idei újdonságokból a szakmai kiskereskedelem boltjaiban árusítást szervez. A rendezők úgy számolnak, hogy a másfél hét alatt kö­rülbelül egymillió látogatót fogadnak. Mivel a MÁV húszszázalékos kedvezményt ad, bizonyára sok lesz a vi­déki látogató is. Ma délelőtt a meghívott vendégek előtt kerül sor az ünnepélyes megnyitásra, az­után kezdődhet a vásár. A jelek szerint sok tapasztalat­tal gazdagodhatunk. K. I. kább megtalálják számítá­sukat. A termelőszövetkeze­telv közül több fölszámolta halastavát, sokszor azért, mert nem nem kapott szak­embert. Évek óta beszélünk a halgazdálkodás javításá­ról, de vajmi kevés történt. S amíg így lesz, nemcsak Nagyatádon keressük hiába a halászlének valót. Nagy Jenő Két nagy világcég, az IBM és a Siemens képviselői is tájékoztattak a számítógép alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról és újdonsá­gaikról a kaposvári konfe­rencia harmadik napján. Szembeszökő volt ezeknek az. előadásoknak a gyakorlatias­sága, közérthetősége. A Siemens vezető üzletembere például azt mondta el, ho­gyan irányítja a számítógép egy vállalat termelését az új megrendelés fogadásától a késztermékek rakodásának és szállításának megszervezé­sén át egészen a számlázá­sig. A gép a gyártási folya­mat minden pillanatában át­tekinthető helyzetképet ad, jelzi például az esetleges anyaghiányt, sőt a beszerzés lehetőségeit számba véve módosítja a határidőt. A vál­lalat vezetői bármikor ellen­őrizhetik a termelési, költsé­gek vagy a nyereség alaku­lását. Ügy látszott, hogy az egész rendszer csupán a szá­mítástechnika alapjainak is­meretében is napok alatt el­sajátítható. Nyoma sem volt mindebben elméle tieskedés- nék. Az utóbbi három nap elő­adásai során föltűnt, hogy némelyik hazai számítástech­nikai intézmény szakvezetője nagyvonalú koncepcióikat so­rolt, elméleti lehetőségeket, ám a jelen levő üzemi szak­emberek olykor nem tudták meg, hogy a még oly kecseg­tető rendszerek hasznosításá­hoz saját területükön hogyan is foghatnának hozzá. Az előadások egy része nem tette kézzelfoghatóvá a föl­villantott lehetőségeket Mondhatnánk erre, hogy a konferencia nemcsak a gya­korlati alkalmazás elterjesz­tését a számítástechnika nép­szerűsítését szolgálta, hanem módot akart adni a kutatók és elméleti szakemberek pár­beszédére is. Ha így van, a két szándéle ütközött. Az egyik előadást a hallgatóság nagy része nem értette, míg a másik a kisebbség számá­ra alapfogalmak sorolásának hatott. Valószínűbb azonban, hogy nem e két rendezői cél, sokkal inkább a külföldi és egyes hazai számítástechni­kái szakemberek eltérő lá­tásmódja ütközött itt Alig valószínű, hogy a . Siemens előadója azért beszélt köz­érthetőbben, mert lebecsülte a hallgatóság fölkészültségét: számára magától értetődő, hétköznapi dolog volt a szá­mítástechnika, ami annyit ér, amennyit a gyakorlatban hasznosítanak belőle. Ahogy mondta, a számítógépnek, akár csak a legegyszerűbb szerszámnak, közvetlenül kell értéket termelnie vagy megtakarítást hoznia. Az IBM képviselője például már nem a számítástechni­kusok, hanem a közvetlen termelésirá nyitók számára kidolgozott programokat is­mertetett. Csupán ilyen gyakorlatias nézőpontból kiindulva válhat tudományos csodáiból napi segédeszközzé a számítógép. Nálunk helyenként e két színit között — s ez 'kivált Somogybái nézve látszik így — légüres tér van. Sok szó esett ,a tanácsko­záson a vezetők sízámitás- techníkai kulturáltságának és fogadókészségének hiányos­ságairól. E lépéshátrány oka, hogy a hetvenes évek elején a számítástechnikai szakem­berképzés csupán az alsóbb szinteken indult meg Már ezrével dolgoztak a szakkép­zett beosztott technikusok és programozók, mikor a vállalati vezetők túlnyomó része még a számítástechni­ka alapvető lehetőségeivel sem volt tisztában. Csupán, a hetvenes évek második felétői lett a veze­tőképzésben is tantárgy a számítástechnika. Tegnap az ÉVM továbbképzési központ­jának ezzel kapcsolatos pél­damutató kezdeményezéseiről is tájékoztató hangzott el. A vezetők ma már tovább­képzéseken és tanfolyamo­kon tanulják a számítógépes döntéselőkészítési, tervezési vagy irányítási módszereket. Talán a bankmunkában a legkézenfekvőbbek a lehető­ségek a számítógép hasznosí­tására. A napi több százezer számla, befizetés és átutalás vagy akár külpiaci fizetési mérlegünk alakulásának — a sok ezer „tartozik és kö­vetel” — országonkénti fo­lyamatos nyomon követese már. elképzelhetetlen volna komputerek nélkül. Az MNB jói él az elektronika lehető­ségeivel. Osztályvezetőjének előadásából megtudtuk, hogy a vidéki igazgatóságokat is átfogó számítógépes távháló­zat kialakítását kezdik meg, töredékére csökkentve a pa­pírmunkát, a hagyományos adminisztrációt, gyorsítva az ügyintézést, B. F. SOMOGYI NÉPLAP Halak és tavak Mészhidráttal pótolták az oxigént A dunántull barnaszénprogram keretében épülő szén­lelőhelyek egyike, a Dorogi Szénbányák Lencsehegy II. ne­vű üzeme lesz. A hárommiiliárd forintos beruházással épü­lő bányának szénvagyona több mint húszmillió tonna. Ké­pünkön: a szovjet gyártmányú vágathajtogép, amelynek a helyes irány tartását lézersugár segíti. (MTl-£oto — Jusztin Tibor £ekv. — KS) Befejeződtek a husmarltafenyésztési napok Árverési rekord 230 ezer forint Tegnap délelőtt a tenyész­bikák árverésével folytatód­tak a kaposvári húsmarha- tenyésztési napok. Négy nagyüzem tenyészbikái ke­rültek „kalapács alá”. Az ötvenezer forintos kikiáltá­si ár mellett a rekordot a Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat egyik tenyészbikája érte el: kétszázharmincezer forintért vásárolták meg. A rendezvénysorozat zárá­saként délután került sor a kiemelkedő tenyésztési ered­ményeket elérő gazdaságok díjazására. A díjakat dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatója »adta át. A hús- marhatehenek kategóriájá­ban első díjat és vele nyolc­ezer forint jutalmat kapott a vasvári tsz, a martonvá- sári tsz, a Mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinát, a Szerencsi Állami Gazdaság, a Bikáid Állami Gazdaság, az MTA Martonvásári Kí­sérleti Gazdasága és a nyársapáti termelőszövetke­zet. ötezer forintos második és négyezer- forintos harma­dik díjat hat-hat nagyüzem kapott. A rendező bizottság a növendék üszők kategóriá­jában ugyancsak hat első díjat osztott ki; ebben az elismerésben részesült a pusztaszemes.' tsz, a Mezö- falvi Mezőgazdasági Kom­binát, az MTA Martonvá­sári Kísérleti Gazdasága, a martonvásári tsz, a kocséri tsz és a gyúrói termelőszö­vetkezet. Ebben a kategó­riában is hat-hat második és harmadik díjat adtak ki. A hízóbikák kategóriájában négyen vettek át első díjat; a kocséri, a martonvásári, a gyúrói tsz és az MTA Mar- tonvásári Kísérleti Gazda­sága. Ugyancsak négy-négy nagyüzem kapott második és harmadik díjat. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium tenyésztési nagy­díját és a vele járó ötven­ezer forint jutalmat a bí­ráló bizottság a martonvá­sári Üj Élet Termelőszövet­kezetnek ítélte. Az első kaposvári hús- marhatenyésztési napon dr. Vágó József, az Agroinform főigazgatója mondott zár­szót.

Next

/
Thumbnails
Contents