Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP «1C Ülést tartott 9 a megyei pártbizottság ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Az idei népgazdasági terv < végrehajtásának eddigi tapasztalatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén az Országos Tervhivatal elnökének je­lentése alapján megvitatta az 1983. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddi­gi tapasztalatait, és beszá­molót hallgatott meg a pénzügyi helyzet alakulásá­ról. Elismerve a terv végre­hajtása érdekében tett erő­feszítéseket, megállapítva, hogy az ipari termelés nö­velésében, a hatékonyság ja­vításában elmaradás mutat­kozik. Ezért a mezőgazdasá­got sújtó aszály miatt az elosztható források nem érik el, a belföldi felhaszná­lás viszont némileg megha­ladja a tervezett mértéket Ez a helyzet és a továbbra is kedvezőtlen külpiaci vi­szonyok olyan intézkedése­ket tesznek szükségessé, amelyek a gazdasági telje­sítmények növelése útján és a felhasználás tervezett ke­retek között tartásával biz­tosítják az egyensúlyi köve­telmények betartását. Kö­telezte az irányító szerve­ket, hogy tegyék meg az eh­hez szükséges lépéseket A kormány áttekintette az 1984. évi népgazdasági' 'terv és , állami- költségvetés elő­készítésének helyzetet és meghatározta a további fel­adatokat. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a taka­rékosabb vízgazdálkodást és a víz tisztaságának fokozott- tabb védelmét szolgáló prog­ramot, amelynek célja a ha­zai vízkészleteknek az eddi­gieknél gazdaságosabb hasz­nosítása, az ésszerűbb vízfel­használás elősegítése, * fel­színi és felszín alatti vizek minőségének és tisztaságá­nak hatékonyabb védelme. A kormány úgy határozott, hogy a „Biotechnológiai el­járások kutatása, fejlesztése és alkalmazása a mezőgaz­daságban és az iparban” cí­mű programot- fedvauat • szagos középtávé- fejtóáatájg tervbe. - •:v A Minisztertanács jeiendes* kapott a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szer­ződéses és bérleti üzemelte­téséről szóló rendelkezések végrehajtásáról. A tapaszta­latok alapján módosította a szerződések megkötésére és az üzemeltetés körülményei­re vonatkozó rendelkezések egy részét. (MTI) Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a pártdemal;rác:a érvénye­sülése és fejlesztésének feladatai a me­gye pórtszerveiben és -szervezeteiben című, továbbá a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról szóló jelenté­seket. Ezt követően zárt ülést tartott, ame­lyen Klenovics Imre elvtársat megválasz­totta a megyei pártbizottság első titká­rának. Az ülésen részt vett és felszólolt Né­meth Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Lázár György fogadta Naraszimha Roót Hazánkba érkezeit az indiai külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter től- ügywkniszter meghívására csütörtökön hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett P. V. Naraszimha >Rao, az In­diai Köztársaság külügymi­nisztere. Az indiai diplomá­cia vezetőjét a Ferihegyi re­pülőtéren vendéglátója dr. Várkonyi Péter fogadta. Jeten volt Túri Ferenc, ha­zánk Delhi, illetve Aravinda Kamachandra Deo, India bu­dapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalonf Fölszedik a fölöslegessé vált vasúti síneket Kai*»*- méröben a falu vegén, s korszerűsítik az utat. A munka idején a forgalom fél nyomsávon bonyolódik. Klenovics Imre 1928. február 10-én született Kéthelyen. Édesapja uradalmi gépész volt. A kö­zépiskola elvégzése után, 1945-ben a kéthelyi körjegyző­ségen kisegítő mun­kaerőként dolgozott. 1945-től tágja a pártnak. Később alapszervezeti veze­tőségi tag volt, pro­pagandistaként, majd a megyei párt- bizottság aktívája­ként tevékenyke­dett. Három évig tagja volt a* megyei előadói irodának. 1947-ben a párt Javaslatára gyakor­nokként került az Országos Társada­lombiztosítási Igaz­gatósághoz, majd 1950-ben kinevezték az alközpont veze­tőjévé. Katonaidejének le­töltése után 1965-ig töltötte be ezt a felelősségteljes posztot. 1965-ben kinevez­ték a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeteK osztálya vezetőjévé. Klenovics elvtárs 1968 és 1971 között elvégezte Moszkvában az SZKP Po­litikai Főiskoláját, ott szer­Egészségügyi Állan­dó Bizottságának. 1977 februárjában megválasztották az MSZMP Somogy megyei Bizottsága titkárává. Az ideo­lógiai élet, az agi­táció és propagan­da, valamint az egészségügy irányí­tását látta el. Klenovics Imre gazdag élettapasz­talattal rendelkezik; jól ismeri megyénk társadalmi, gazdasá­gi és politikai vi­szonyait, széles tö­megkapcsolattal, sokrétű politikai is­meretekkel rendel­kező vezető. zett diplomát. Visszatérése után 1975. augusztus 15-én megválasztották a Szak- szervezetek Somogy me­gyei Tanácsa vezető titká­rává, ahol 1977 februárig töltötte be ezt a funkciót. 1975-től a 7. sz. Somogy megyei választókerület képviselője, tagja az Or­szággyűlés Szociális és Jelentős érdeme­két szerzett a testü­leti munka irányí­tásában, az ideoló­giai, propoganda- és művelődési tevékenység irányításában. Tevékenységével tervsze­rűbbé . és hatékonyabbá vált e széles körű munka- terület pártirányitása. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszer kap­ta meg a Munka Érdem­rend és a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 4 ■ y XXXIX. évfolyom, 219. szám 1983. szeptember 16., péntek Tizenkét felszólaló Csurgón A KISZ KB gyermek­es Ifjúságvédelmi alapot hozott létre Széles körű vita,hasznos Javaslatok Tegnap délután Csurgón került sor a választójogi tör­vény társadalmi vitájára. Molnár Gergely népfronttit­kár üdvözlő szavai után Németh Tamásné vb-titkár tartott vitaindítót. Elsőként Pápa Imre ta­nácselnök kért szót. Véle­ménye szerint az lesz a he­lyes, ha minden helyi tanács maga határozza meg a vá­lasztókörzetek számát, és az, ha a megyei tanácstago­kat a helyi lakosságból vá­lasztják ki. — Itt is legyen kötelező a kettős vagy töb­bes jelölés — mondotta. Ha az eíső jelölésnél csak egy személyt fogadtak el, java­solta, hogy másodszorra már legyen elég egynek a jelö­lese. Radnóti László országgyű­lési képviselő örömmel üd­vözölte a községi elöljárósá­gok létrehozását. Ezeknek — mint mondotta — nagy szerepük lesz a lakosság megtartásában. Munkájuk nem ssabati, hogy formális legyen, s hatáskörüket is pontosan meg kell jelölni. Javasolta: a parlamentre is terjesszék ki azt a széles körű és elemző vitát, ami az országgyűlés különböző bizottságaiban tapasztalha­tó. A jelölő gyűléseken — hangsúlyozta, és ezzel töb­ben is egyetértettek — a választókörzetek lakói , ve­gyenek részt, ök döntsenek. Véleménye szerint szabályoz­ni kellene a jelölő gyűlések határozatképességét, azt, hogy hány választónak kell azon megjelennie. Pallag Katalin tanácstag elegendőnek tartotta, ha a pótképviselő, póttanácstag megkapja a szavazatok egy­negyedét, akkor szükségtelen az új jelölő gyűlés kiírása. Bogdán Jenő, a II. számú Általános Iskola igazgatója, vb- és tanácstag is azzal értett egyet, ha a megyei tanácstagokat a helyi ta­nácstagok közül választják, Nemeth Tamasné a jelenlet] ivek fontosságát hangoztat­ta. Tóth Tihamér, a szak­munkásképző intézet igaz­gatója annak szükségessé­gét. emelte ki, hogy minden jelölt adjon programot a választóknak a munkájával kapcsolatos tervekről. Egyet­értett azzal, hogy a megyei tanácstag a helyi lakosság­ból kerüljön ki, függetlenül attól, hogy tagja-e a helyi tanácsnak. Szerinte lehetővé kellene tenni azt is, hogy bárki vállalhassa a képvise­lői, illetve a tanácstagi fel­adatot. Cserpán Jánoené szociális gondozónő és dr. Kovács Já­nosáé jogász a vandorurnák szükségszerűségéről szólt, hogy szavazhassanak az idős, beteg, de állampolgári jogaikkal élni akaró embe­rek is. Vágó Lajos a fűrész­üzemből ugyancsak arról be­szélt, hogy • tanácsoknak legyen joguk eldönteni, hány választókörzetet akarnak letesitem. Takacs József ta­nácstag minden területen lantosnak ítélte a kettős je­lölést. Véleménye szerint programot csak az ország- gyűlési képviselők ismertes­senek a jelölő gyűléseken, s ha, ez a módszer beválik, akkor tartsanak néhány év múlva a tanácstagok is. Sze­rinte szükségtelen az elöljá­róság, hiszen ezt a feladatot megoldotta a tanácstagi cso­port a társközségekben. Raffai Iméréné, a nép­front megyei bizottságának tagja azzal értett egyet, hogy a megyei tanácstagok a helyi lakosság soraiból ke­rüljenek ki, és ott is legyen kettős jelölés. Varsányi Ist­ván mérnök szükségtelennek tartja a jelölő gyűléseken a létszám megállapítását, je­lenléti ív vezetését, mert szerinte a törvény biztosít­ja a választás demokratiz­musát. Ö is helyeselte az önjelölést, de helytelenítet­te a vándorurnák visszaállí­tását. Felelősséggel, megfontol­tan mondtak véleményt teg­nap Csurgó« * választójogi törvény taraadah**! vitáján. A KISZ Központi Bizott­sága gyermek- és ifjúságvé­delmi alapot hozott létre, hogy a gyermek- és ifjúság- védelemhez szükséges anya­giak egy részét társadalmi segítséggel biztosítsa — je­lentették be csütörtökön a szövetség székhazában meg­tartott sajtótájékoztatón. Juhász András, a KISZ KB titkára egyebek között el­mondta: a KISZ KB folya­matosan foglalkozik a veszé­lyeztetett gyerekek helyzeté­nek javításával. Az alap lét­rehozatala csak egy az ilyen jellegű akciók sorában. A KISZ KB az idén már fog­lalkozott a veszélyeztetett helyzetű gyermekek sorsával, s megfogalmazta az ezzel kapcsolatos sajátos KISZ-es teendőket. E határozat nyo­mán hozták létre az alapot, felismerve, hogy szükség van társadalmi összefogásra. A KISZ KB indulásként a nemzetközi gyermeknapon kiadott képeslapok árából 2,5 millió forinttal támogatja az alapot. A jövőben is több­féle rendezvényt, akciót szerveznek, s azok bevételét e célra fordítják. Az alap kezelésének irányí­tására a KISZ KB közéle­tünk ismert személyiségei - bői «illő bizottságot kert fel. A társadalmi bizottság gon­doskodik arról, hogy az alap pénzeszközeiből a legfonto­sabb gyermek- és ifjúság­védelmi célokát támogas­sák. A társadalmi bizottság csütörtöki alakuló ülésén máris pályázatot hirdetett állami gondozott gyermekek továbbtanulását segítő ösz- döndíjra. A bizottság felhívással fordult a gyermek- és ifjú­ságvédelemért tenni akaró munkahelyi, iskolai kollektí­vákhoz és magánszemélyek­hez, hogy munka- és anyagi jellegű felajánlásaikkal tá­mogassák az alap működé­sét. Felajánlóknak tehetősé­gük van arra, hogy megha­tározzék, milyen célra for­dítsák támogatásukat. Ugyan­csak módjukban áll, hogy nevüket a sajtóban közzé tegyék. A felajánlásokat a KISZ Központi Bizottságánál (Bu­dapest XIII., Újpesti rak­part 37—38.), vagy a KISZ megyei bizottságainál lehet tenni. Az alapra összegeket a 203-90 172-5253-as számú es ^júságvedelm! aiaw ®es- jekűeaael tehet beftzehrt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents