Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa - a Minisztertanács felkérésére - társadalmi vitára bocsátotta az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot A vita célja az, hogy az állampolgárok észrevételeikkel, javaslataikkal gazdagítsák a törvénytervezetet A javaslatról hétfő óta folyik az országban a vita. Megyénkben ma tartják meg az első vitafórumokat A törvénytervezet szövegét lapunk pénteki számának 3. oldalán ismertettük a törvény előkészítők aftemattv Javaslataival együtt Kerekasztal-beszélgetésünk témája a választási rendszer, a választójog. Kérdéseinkre Szokola Károlyné dr, országgyűlési képviselő, a megyei képviselőcsoport vezetője, dr. Iharos Csaba, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezető-helyettese és Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkára válaszolt. Szerkesztőségünket dr. Kercza Imre képviselte. Törvényt formáló vita SZERKESZTŐS £G: — Mi adja a választási törvény kü- lönös jelentőségét? VARGA KAROLT: — A választási rendszer, az államélet és a szocialista demokrácia között szoros a kapcsolat. Az állam ugyanis _ polgárainak aktív közreműködése nélkül — nem oldhatja meg eredményesen feladatát. A szocialista demokrácia fejlesztésének pedig kulcskérdése a népképr viseleti rendszer tökéletesítése: az állam polgárai választott képviselőik utján vesznek részt az irányításban, a hatalom gyakorlásában. Az új választási törvényjavaslatnak az egyik célja és feladata az, hogy tovább szélesítse a demokratizmust. A felszabadulást követő első választáson már érvényesült az azóta is változatlan elv: az általános, a közvetlen és egyenlő választójog, valamint a titkos szavazás. Választási rendszerünk azóta folyamatosan fejlődött. Az eddigi legjelentősebb változás 1970-ben volt, amikor a törvény a jelölő gyűlésekre bízta a képviselő és tanácstag kiválasztásának jogát, valamint lehetővé tette a kettős vagy többes jelölést. A gyakorlat azonban bebizonyította azt is, hogy e módszer nem volt elég hatékony: a kettős vagy -többes jelölések száma fokozatosan csökkent Az új törvényjavaslat most a politikai eszközök , mellé jogi eszközöket is állít: kimondja, hogy minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek. Azok a jelöltek pedig, akik a választáson megkapják az érvényes szavazatok egynegyedét, pótképviselők, illetve póttanácstagok lesznek. A törvényjavaslat megtartja választási rendszerünkből mindazt, ami bevált, de elő kívánja segíteni, hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be a közéletbe. Ezzel a választott testületek tevékenységének hatékonyságát kívánja növelni. DR. IHAROS CSABA: — A választójog a legfontosabb politikai jog: a hatalomgyakorlás — a közéletben való részvétel — módját szabályozza. A korábbi szabályokhoz képest a mostani javaslat kitágítja a közügyekben való részvétel szervezeti kereteit, és jogi garanciákkal biztosítja az állampolgárok, valamint a képviselők és a tanácstagok között az állandó és folyamatos kapcsolatot. Általános követelménykent támasztja, hogy választási rendszerünk beválj elveit megtartva korszerűsítse a szabályokat. Biztosítja a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát, ugyanakkor szélesíteni kívánja a választási rendszer demokratizmusát ; intézményesen is választási lehetőséget kíván biztosítani az állampolgároknak több jelölt között. TARGA KAROLY: — Választási rendszerünk politikai alapja továbbra is a szo- jcializmus építésének programja, a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitika lesz Erősödik a választások népfrontjellege: növekszik a Hazafias Népfront szerepe a választások előkészítésében és lefolytatásának minden szakaszában. Az új törvény- tervezet ezeknek az elveknek szem előtt tartásával kívánja egyszerűsíteni a választási szervezetet és eljárást. SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: — Én azt tapasztalom, hagy amióta szóba került a választójogi törvény módosítása, az embereket fokozottabban foglalkoztatja ez a téma. Nagy részük érdeklődése komoly és valós, de akadnak felszínes, kicsit egyénieskedő vélemények is: ezek csak a jogot, a lehetőséget látják, a kötelezettségre a felelősségre kevés figyelmet fordítanak. SZERKESZTŐSÉG: — A választójogi rendszer továbbfejlesztése régóta napirenden levő téma. Szó volt erről a párt legutóbbi kongresszusának határozatában és szükségesnek ítélte a népfrontkongresszus is. VARGA KAROLY: — A törvény tervezete nem önmagában álló változás, hanem a párt- és népfrom- kotngresszus határozatának megvalósulását jelenti, a szocialista demokrácia szélesítését szolgálja. Javulnak az országgyűlés és a tanácsok belső demokratizmusának feltételei. A visszahívási jog egyszerűsítése pedig az ellenőrzés lehetőségét javítja. DR. IHAROS CSABA: — A választási törvény továbbfejlesztése — az alapvető tartalmi kérdéseken túl — néhány formai újításra is lehetőséget ad. A mostani javaslat elkülönítve — két részbe foglalva — szabályozza az alapvető rendelkezéseket, és a korábbiakhoz' képest jóval egyszerűbb eljárási szabályokat Ez a megoldás világosabbá teszi á szabályozást, s ezzel is erősíti a törvényességet, amelynek megtartásához jogi garanciákat is ad. VARGA KAROLY: — A javaslat gyorsítja, egyszerűsíti az eljárást, ugyanakkor több időt, lehetőséget biztosít % választópolgároknak a részvételre, az ügyintézőknek pedig az előkészítésre. Kimondja például, hogy az országgyűlési képviselők esetében legalább két jelölő gyűlést kell tartani. A másik ésszerűsítő javaslat, hagy az olyan kisközségekben, apró falvakban, ahol 300 embernél kevesebb él, összevont jelölő gyűléseken is jelölhetik a helyi tanácstagokat. Somogy kifejezetten aprófalvas megye, s ezért nálunk több helyen kerülhet majd sor ilyen összevont jelölő gyűlés megtartására. SZOKOLA KAROLYNÉ DR.: — Ennek a lehetőségnek a biztosítása a törvény- javaslat egyik erőssége. SZERKESZTŐSÉG: — A törvénytervezet szövege még nincs készen: bizonyítják SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: — A vita egyik forrását éppen ezek a javaslatok jelentik majd. Akik a tervezetet kidolgozták, azok leírták, hogy milyen megoldásokat tartanaik helyesnek, végső formát azonban csak a társadalmi vita befejezése után kapnak ezek a paragrafusok. SZERKESZTŐSÉG: — A javaslat kimondja azt is, hogy — g hatékony munka érdekében — q tanácstagok számát mintegy húsz százalékkal csökkenteni kell. VARGA KAROLY: — Erről a megoldásról lehet is, érdemes is vitatkozni. DR. IHAROS CSABA: — A törvényjavaslat a keretet adja meg, iránymutatást arra, högy hány tanácsi választókerületet lenne célszerű a különböző lélekszámú községekben alakítani. Ez a megoldás növeli a demokratizmust. Magában rejti viszont egy ellentmondás lehetőségét, nevezetesem azt, hogy az azonos közösségek tanácstagjainak száma eltérő lesz. SZOKOLA KAROLYNE DR.: — Nekem az a véleményem, hogy nem a tanácstagok száma, hanem aktivitásuk foka a lényeges. DR. IHAROS CSABA: — Korábban az a felfogás volt általános, hogy minél nagyobb egy testület tagjainak száma, annál jobbam kifejezi a népképviseleti jelleget A tapasztalat azonban azt is bizonyította, hogy a nagy létszámú testületekben nehezebben bontakozik ki érdemi vita, és kevesebb véleményütközési lehetőséghez jutnak a testületi tagok. A tervezet ezért a testületi tagok számának differenciált csökkentését javasolja és teszi lehetővé. A tanácstagok jó kiválasztása után ez hatékonyságnövelő tényező lesz. VARGA KAROLY: — A javaslat másik újdonsága a képviselőválasztásoknál az országos lista bevezetése. Olyan kiemelkedő politikai személyiségek kerülhetnek ezen a réven az országgyűlés tagjai közé, akiknek a tevékenysége nem kapcsolható egyetlen választókerülethez sem. Ezért nem egy választókerület, hanem az ország szavazásra jogosult lakosságának voksai alapján lesznek képviselők. SZERKESZTŐSÉG: — Üj fogalommal ismerkedünk a választási törvényjavaslat vitája kapcsán: községi elöl- járóságok eddig nem működtek. DR. IHAROS CSABA: — A javaslat így szól: „Az ugyanabban a társközségben megválasztott tanácstagok nemcsak a községi tanácstagnak, hanem egyúttal a megfelelő társközség sajátos tanácsi testületének, az elöljáróságnak is tagjai.” Ennél többet a választási törvényjavaslat indokláséból nem lehet kiolvasni. Ez azért van így, mert ez a törvény csak más alapvető jogszabályokkal együtt ad ennek a jogintézménynek a létesítésére, működésére vonatkozóan megfelelő eligazításit. A választó- jogi törvény csak a létrehozás módjáról intézkedik. Az elöljáróság működésével kapcsolatos részletes szabályokat a tanácstörvény tartalmazza majd. összhangban a választási törvénnyel. SZERKESZTŐSÉG: — Az táj választójogi törvény kiemelkedő helyet foglal el jogrendszerünkben. Ez is in- dokolja a széles körű társadalmi vitát. VARGA KAROLY: — A javaslat elkészítése is széles körű munka eredménye: a párt Központi Bizottsága munkabizottságát hozott létre a téma tanulmányozására. Ezt követően foglalkozott vele a Központi Bizottság, majd véleménynyilvánításra kérte föl a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. A javaslatok figyelembe vételével készült el a mostani tervezet Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az elöljáróságok létrehozását éppen a népfront javasolta. A törvényalkotás előkészítő folyamata azonban még korántsem befejezett tény; az állampolgárok véleményének. javaslatának meghallgatása után kerül majd az országgyűlés elé. Nem es az első olyan törvény, amelynek megalkotása előtt országos vitára bocsátják a javaslatot Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy az állampolgárokat érintő nagy horderejű jogszabályokat a véglegesítés előtt vitára bocsátják. Ilyen széles körű -vita azonban még egyetlen tervezet elkészítését sem kísérte. Első alkalommal fordult elő, hogy az újságokban is nyilvánosságra került a tervezet szövege, az alternatív javaslatokkal együtt. Ez a módszer _ lehetővé teszi, hogy nemcsak a szakmai körök, hanem minden állampolgár számára biztosítsuk a véleménynyilvánítás, a javaslat- tétel lehetőségét a törvény végleges szövegével kapcsolatban. Nemcsak a társadalmi vitafórumokon elhangzott javaslatokat gyűjtjük össze, hanem minden olyan javaslatot mérlegelnek a törvényalkotók, amelyek a népfront bizottságaihoz eljutnak vagy az újságokban napvilágot látnak. A megye népfrontbizottságai 27 fórumot szerveznek a különböző társadalmi szervezetek közreműködésével. Nyílt vitákra számítunk. A fórumokon nemcsak a meghívottak — a különböző társadalmi rétegek képviselői — mondják el véleményüket, hanem mindenki, aki elmegy. SZERKESZTŐSÉG: — Mi lesz g javaslatok, vélemények sorsa? VARGA KAROLY: — A véleményeket, javaslatokat összesítjük, összefoglaljuk, s megküldjük a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárságára. Fontos politikai kötelességünk, hogy a javaslatok sorsáról tájékoztassuk a javaslattevőt A vitát az a Danii és társadalmi szervek nagy körültekintéssel készítették elő, s azt várják tőle, hogy gazdagítsa a tervezetet. A vitát vezető szakembereknek nem feladatuk, hogy az észrevételekkel, javaslatokkal szembe* védjék a törvénytervezetet, minősítsék a hozzászólásokat. Az a kötelességük, hogy magyarázzák a törvényjavaslatot, indokolják az egyes szabályokat. Játék és munkaeszköz A számítástechnikai kiállításon játszani is engedik a gép nyelvén értő vendégeket. A kaposvári középiskolások közül sokan jönnek el, és zavarba ejtő magabiztossággal nyomkodják a színes fényekkel villódzó műszerek gombjait. Am akár komolyabb feladatok megoldására is van mód, a kiállított terminálok közül ugyanis több közvetlen kapcsolatban van a budapesti és pécsi számítóközpontok nagy gépagyaival. Hogy ilyen, komolyabb vizsgáztatásra a vendégek közül alig vállalkoztak, azt jelzi, hogy a számítástechnika oktatásában jócskán van még tennivaló. Az érdeklődő fiatalok közül az ügyesebbek így csak sakkcsatára hívják ki a gépet vagy beérik a képernyőn mozgó bűvös jelek silabizálásával. Közben azonban észrevétlenül megbarátkoznak a számítástechnikával. ..'t»" **• (Makai Károly felvételei)
