Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
Szovjet katona művészek Kaposváron ízletes vinegret Már a Pax Romans idején verssorrá fogalmazódott az az igazság, mély szerint fegyverek és múzsák békésen élhetnek egymás mellett, s a történelem azóta sokszor igazolta a latin bölcsességet: leginkább talán a Szovjetunió történetében. A históriai emlé.kezet saá- rrtos tényt raktározott el a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború idején a harctereket járó színtársulatokról, egyenruhás muzsikusokról, énekesekről, cirkuszi artistákról. Később világhírre szert, tevő művészek tucatjai kezdték pályafutásukat uniformisban. A művészet békeidőben is nagy sze- repet játszik a szovjet hadsereg életében. Nem volt hát alaptalan az a várakozás, amely a déli hadseregcsoport ének- és táncegyüttesének, valamint zenekarának hétfői kaposvári föllépését előzte meg. Az 1957-ben alakult, a lenini Komszomol központi bizottságának érdemrendjével kitüntetett együttes — élén Szergej Nazarkov művészeti vezetővel — az előzetes várakozásoknak megfelelően sokszínű programot kínált a Latinka Sándor Művelődési Központ színháztermében összegyűlt szép számú közönségnek. A művészet lehetséges funkciói közül nem is annyira az ismeretterjesztőt, nem is annyira a katar- tíkus élményt szerzőt részesítették előnyben: sokkal inkább a szórakoztatás, a jókedvre hangolás volt a céljuk. Műsorukat a szovjet esztrád ismert, ma is kedvelt hagyományainak szellemé36. Most egy klubba vezetjük az olvasót. Az okot sejtheti: Kaánék volt kastélyában székel. Ezt persze ki kellett nyomozni, ment Klári csak annyit tudott, hogy valahol a Pasaréten volt De állt még, esténként négy szintje világlott a Cickány utcában, kétévenként pedig külön p. ü. min. alapból részlegesein átépítették. Hivatalos neve könnyedebb korszakunk szellemét leheli. így hangzik: Művész- féleségek Klubfciesége. Rövidített elnevezése a levélpapírokon és a meghívókon még fokozza a bohém benyomást: MÜFÉKLUFÉ. Tagjai azonban csak úgy emlegették: a klub. Ez jól hangzik: ..Megyek a klubomba.” Minit az angol urak. Itt azonban hölgytagok is vannak, és * portás nem hord egyenruben szerkesztették. Az alaphangulatot meghatározó lendületes katonadalok után — amelyek közül a három tankistáról szólót a hazai közönség is jól ismeri- — szabálytalan egymásutánban hangzottak föl tréfás ukrán és orosz népdalok, vidám műüalc.k, egy-egy románc a múlt századból, filmzene-, daljáték- és operettrészletek —a skála a Háry János to- borzójától Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című operettjének „Ma önről álmodtam megint..kezdetű népszerű betétszámáig terjedt — a balettkar pedig orosz, ukrán és magyar néptáncok feldolgozásaival tette színesebbé a spektrumot. Az utóbbiak közül a pontosan és ízlésesen előadott kalocsai néptánccsokor késztette különösen nagy tapßra a közönséget. Az esztrádszerűségból következő műfaj-, stílus- és ízlésbeli sokrétűség mellett a produkciók színvonalának homogenitása jellemezte a déli hadseregcsoport együttesének műsorát. Énekkaruk teljesítménye a legkényesebb ízlésű hallgatókat is ki kellett elégítse hangzásának óriási vivőerejével, egységével és tisztaságéval, a tenor- szólam fényével, a basszus komolyságával. Szólistáik ismét arról győzték meg a szemlélőt: Nyesztyerenko, Stokolov, Ognyivcev tündökletes pályája * azért is szükségszerű, mert Oroszföldön nagyszerű basszusok teremnek. A krónikásnak mégis egy más hangfajhoz tartozó énekes nevét kellett kétszer aláhúznia és felkiáltóhát, hanem fakó arccal egy pult mögött sárga fedelű krimiket olvas. Köszönni nem szokott, az érkezőket a ruhatárosnő üdvözli „Kabáttal tilos bemenni!” felkiáltással. Mike feltűnt a Cickány utcában. Azt dúdolta, hogy Szerencse fel, szerencse fel; az eső ellen négyzetes táskájával védekezett, a szomszédos kerítésen esernyő alól átbámuló őregurat adj- isitermel köszöntötte, és máris tanulmányozhatta az előcsarnokban kifüggesztett Útmutatót. Nappal lévén, ebben sem portás^ sem ruhatárosnő nem zavarta, ők szolgálataikat az esti órákra tartogatták. Az Útmutató szerint a földszinten üzemelt a Haladó Bohém étterem és a kávébár, továbbá két, lexikális személyekről elnevezett klubszoba, az első emeleten a nagyterem, egyben filmvejellel megtoldania jegyzetfüzeiében: Samil Sagalimo- vét. Egy világviszonylatban is ritka kincs, egy gyönyörű színű, óriási terjedelmű és csodálatosan hajlékony tenorhang birtokosa ez a fiatal művés?, s énektechnikájában hibákra vadászni i6 egyenlő volna a kákán csomót kereséssel. Nem volna meglepetés, ha néhány év múlva a Moszkvai Nagyszínház vagy a leningrádi Kirov Operaház ünnepelt sztárjaként látogatna vissza hozzánk, Radames vagy Otelló jelmezét öltve magára. Másodikként ez olvasható a krónikás által aláhúzott nevek listáján: Mihail Gol- gyin hegedűművész. Igaz, az általa előadott két mű — részlet Szviridovnak A vihar című filmhez szerzett kísérőzenéjéből és Monti nevezetes csárdása — inkább a technika, mint a muzikalitás szempontjából számít igazi próbatételnek, Golgyin játékának szép és erőteljes tónusa, tisztasága és ihle- tettsége mégis sikeres művészpályát sejtet ízletesre sikeredett hát a vinegret, a látszatra ösz- szeegyeztethetetlen nyersanyagokat tartalmazó orosz vegyessaláta. A déli hadseregcsoport kitűnő művész- együttesének következő fellépésekor talán több lesz benne a hús is: a mélabújával, gyengédségével vagy épp temperamentumával a magyar közönség előtt mindig sikeres ősi orosz népzene. Lengyel András tftő, egy harmadik klubszoba és az Éttermi Igazgatóság. A második és harmadik emeletet viszont teljes egészében az apparátus birtokolta. Székelt ott egy darab elnök, egy darab titkár, két darab h. főtitkár, számos előadó, K útkapcsolatok Osztálya, Gazdasági Osztály, Főkönyvelőség, Gondnokság és a többi. Mike érdeklődését a szövetségi kirendeltségek ragadták meg. Mivel ezek a negyedik emeleten működtek, beszállt a felvonóba, és már emelkedett is felfelé. Miike a képzőművészek ki- rendeltségét kereslte föL — Hondonné — mutatkozott be neki az iletékes. Szőke haja frissen kifésült hullámai a hamvasítótól túlcsillogták lurex blúzát De a tekintete unott volt Ezt Mike nem hagyhatta annyiban. — Én mint művésizember — jelentette ki — irtózom a lélektelen hivatali szobáktól és a jellegtelen emberektől. Üdítő meglepetés ez a csinos környezet, és főként a maga esztétikus lénye, asz- szonyom. — A kedves tagok — reagált Hondorné — csak Manyikénak szólítanak. Szemében immár érdeklődő fénypontok táncoltak. Mindig odafigyelt, ha dicsérték. Mik« IwwMltt«, hogy veGÜMBD PÁL! Ai eltolásit keim Hatékonyabb pedagógiai munkát Ülésezett a megyei pedagógus szakszervezet Számos érdekes — sokakat érintő — kérdésről tárgyalt tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezetések Somogy megyei Bizottsága. Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályvezetője az 1983—84-es tanév kiemelt feladatairól adott tájékoztatást. Kitért a különböző típusú iskolákban elért eredményekre, a változásokra, a tervekre. Az általános iskolákban gondot jelent, hogy az első osztályosok közül sok az évet ismétlő gyermek. — Nem élünk a korrekciós lehetőséggel — mondta a művelődési osztály vezetője —, bizonytalanok vagyunk az osztályozási rendszerben. Ügy hat, hogy az osztályozás fegyelmezési eszközzé vált, nem pedig a végzett munka értékelésévé. Kedvező azonban, hogy például a tavalyi első osztályosok csaknem kivétel nélkül óvodából kerültek az iskolába. Az óvodai nevelési-oktatás: folyamat — a tapasztalatok szerint — sokat seg't az iskolai életbe való beilleszkedésben. Ugyancsak kedvezően változott az általános iskolák nyociadik osztályosainak továbbtanulásra jelentkezése: nagyon kevés kivétellel valamennyien szeretnének tovább tanulni. Ebből következik, hogy a középfokú intézményekben az osztálylétszámok rendkívül nagyok. A pályaorientáció ma elsősorban a szakintézmények felé irányul; ennek is szerepe van abban, hogy például a csurgói gimnázium óvónőképzői tagozatán 40 fölötti osztálylétszámok vannak. Kevesebben jelentkeznek viszont gimnáziumba. A tervek is a szakiskolák és a szakközépiskolák fejlesztéséről szólnak. (Egyébként ezekből az intézményekből is többen jelentkeznek pedagógus pályára.) Ahogy Fiola Pálné dr., a Kaposvári Tanítóképző Főiskola docense elmondta, a felvételi vizsgák tapasztalatai szerint változatlanul a gimnáziumot végzett fiatalok vezetnek a humán tárgyakban; ez természetes dolog, ám a pedagógus felelőssége is, hogy tanítványát — aki történetesen szakközépiskolába jár — a megfelelő pályára irányítsa. Az iskolák pályára irányító tevékenysége azonban ma sem kielégítő — mutatott rá Sótonyi Sándor. — Az egyes foglalkozásokat, mint választási lehetőséget, ma sem ismerik a gyerekek. Megyénkben az idén 504 pedagógusi állást hirdettek meg, ezzel szemben nincs betöltve 187 általános iskolai és 37 középiskolai állás. E gond oka az alacsony kezdőfizetésben és a megoldatlan lakáskörülményekben keresendő. A községekben a helyi tanácsok feladata is a pedagógusok lakáskörülményeinek javítása, megteremtése. Az oktatás tárgyi feltételei nagymértékben javultak. Az idén 84 új tantermet adtak át; ezek fölszereltsége évről évre kielégítőbb. A végzős gyerekek osztályfőnöki értékelése szerint a pedagógus szinte alig tud valamit tanítványáról — hangzott el az értekezleten. Ugyanakkor fölvetődött az is, hogy vajon nem túl sok-e a pedagógusok adminisztrációs munkája. A tanítványok jellemzése alapvető feladata az oktatónak, a túlzott adminisztráció viszont valóban csökkentésre szorul. Az idei feladatokat a párt Központi Bizottságának áprilisi állásfoglalása alapján készült szakszervezeti feladatterv határozza meg. Feladatokat ad az oktatásügyben dolgozók élet- és munkakörülményeire, illetve a felsőoktatás és a közoktatás fejlesztésére vonatkozó kormányprogram előkészítésében való közreműködés is. A. RÁDIÓJEGYZET Becére invitálta a rádióhallgatókat tegnap délelőtt a Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek — így alcí- mezik ezt a műsortípust. Ezúttal igazi szimpozionon vehettünk részt a kiváncsi mikrofon jóvoltából, amelyet Sumonyi Papp Zoltán biztos keze tartott. A szerkesztő- műsorvezető költő is, tehát jó kézben volt az a „mi- ki” ... Szimpozion présházban? Igen: a régi görögök a lakoma utáni társalgást nevezték így; ma az iddogálással alkalmat teremtő magas színvonalú beszélgetést hívjuk így. A műsor bizonyította is ezt. A présház tulajdonosa maga A jó gazda — hogy egyik verse címét idézzem rá ■—1 Takáts Gyula, aki immár harminc éve foglalta magának a becei hont, hol az év egy részét tölti termő magányban, de barátokkal ia Ki mindenki meg nem fordult itt már! Lassan lexikont töltenének csak a nevek: Devecseri Gábor, Somlyó György, Tüskés Tibor, Fodor József, Nagy László, Ágh István, Juhász Ferenc, zetékneve az egyetlen használható megszólítása. A felvételi kérelem kitöltéséhez azonban szükséges volt a keresztneve is. Manyika ebből az alkalomból közölte, hogy az ő hatéves kisfiacslkája szintén Csabi. A grafikus nem kételkedett benne, mégis kérte, hogy mutasson róla fényképeket. A valóban hatévesnek látsizó gyermek bájos volt a hét esztendeje készült fotókon, amiket Hon- domé magával hordott. — Maga hol sült le ilyen barnára? — faggatta a boldog anyát Miké. — Brindisiben —■ felelte kelletlenül, mert Olaszország tói közel volt Aranyos karórájára pillantott és házitelefonon jelezte Szimmedtné- nek, hogy sajnos sok a munkája, a mai értekezletennem tud részt venni. Nem adhatta át azonban magát a leendő taggal való társalgás élvezetes munkájának, mert már be is nyitott SzimmeLt- né, vörös boglyahajjal és ezüst nyaklánccal. A folyó ügyről megállapította, hogy Mikét mint hírlapírót is ajánlani lehet, hiszen szerződése van a Mai Hírekkel. Ezt a kijelentést már a zománc karkötői Ácsné is hallott* ál a színészek nevében hwiysseit fPM****** Becei szimpozion Berták László, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán... Most, a becei szimpozion- ra Fodor András, Simándy József, Lajta Kálmán, Eg- ressy István volt hivatalos. Igazoltan távol: Tatay Sándor. Megemlegették, mint jeles szimpozion előzményt ama Fáy András fóti présházi alkalmait, hol a kor jelesei fordultak meg. „A jó gazda” Becén Bacchus-köny- vet nyitott 1971-ben; itt örökítik meg magukat, hangulatukat versben, rajzban a vendégek. Valódi alkotói közérzetet biztosít ez a környezet: a Bacchus-könyv felolvasott kis remekei erről győznek meg. S szóba kerülték a kapcsolatok, a barátságok, az eltávozottak is, ahogy ez az ilyen meghitt alkalmakkor lenni szokott Ki szemérmesebben, ki nyíltabban „adja ki magát”. Közben szárnyra kel egy-egy vers — Takáts Gyula kis esszét rögtönöz a vers és a költemény különbségéről —, regény- és tárcarészletek, dalok hangzanak föl. S míg partok nélkül csobog a beszélgetés szőlőről, borról — Simánóv igazi szakértő —, egysziercsak ikaroszi lesz a sző: a költő arról mond felejthetetlen szavakat, ami a dolga — azt venni versbe, aminek nincsen szótára. Lám, a pince alkotóműhelyként, de falusi jósdaként is állja helyét. Verset súg a bor, ha magányos a költő. ‘ S világ dolgait hányja-veti meg a falusi gazda és a művész is, ha társasága van a hegy tevéhez. Takátsi definícióval -----t_____________________ „ a bor a természet költeménye”. Malomkő asztalnál ülnek: Kunffy festő ajándékozta „a jó gazdának”. Egykori, európai rangú somogyi piktorok is ültek már ennél a kőnél Kunffynál. Mert itt mindenhez emlékek fűződnek. Szinte megelevenedni látjuk — mi ia, akik sohasem jártunk arrafelé — azt a nevelő, szőlőszemeket dajkáló tájat Anekdoták, adomák teszik igazivá a présházi szimpo- ziont Műsorrá a szerkesztői asszociatív készség építi. Az, amely Lajta Kálmán 1300-as években játszódó regényének részletéhez korabeli lantmuzsikát illeszt, a szomszédságról folytatott eszmecseréhez a Parasztbecsület bordalát, Ágh István esszéjéhez a házigazda költészetéről bizonyító erejű költemény stb. Csoda, hogy a szafcődó Simándy József mégiscsak belekezd ezüsthangján a szimpozion derekán a Traviata bordalába zenei kíséret nélkül? Lám csak, milyen gondolattársításokra indítja a neves énekest a Lajta ötlötte sző: a sajtó- lóház... S micsoda korfestő írás az „igazoltan távol lévő” Tatay Sándor könnyed hangvételű, mégis súlyos tárcája, melyben Egry Józsefet idézi, amikor Franco-ellenes gyűlésre indultak! És megjelent még — immár nem testi mivoltában, de igenis élőn — Jankovich Ferenc, Nagy László, Devecseri is. Talán ez volt a legszebb, ez az élővé idézés ebben a présházi szimpozion ban. L. L. Tanácskozás az ifjúságpolitikáról Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások elnevezésű program titkársága — a KISZ Központi Bizottságával és a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munkaközösségével — vitaülést rendez Budapesten az ifjúság társadalmi helyzetével kapcsolatos kérdésekről. A szeptember végén rendezendő tanácskozáson a kutatók és az ifjúságpolitikával foglalkozó szakemberek értékdflc a kiemelt kutatási program során született tudományos munkákat, eredményeket, as es alkalomra készített ifjúsági témájú elemző tanoimányokat. A tanácskozáson elsősorban az ifjúság helyzetét meghatározó főbb társadalmi folyamatok alakulását elemzik, s ennek kapcsán szó lesz az ifjúság anyagiegzisztenciális helyzetéről. Előadásokban foglalkoznak az ifjúság lakáshelyzetével, kereseti lehetőségeivel, a családi és életkörülményekkel, értékelik, hogy a fiatalok milyen szolgáltatásokat és milyen mértékben vesznek igénybe, s hogy alakult az elmúlt években a turizmus. Beszámolnak azokról a vizsgálatokról is, amelyek a fiatal értelmiségiek és a segédmunkás fiatalok helyzeté» mérték föl; foglalkoznak «* «jóság önálló élet- és pályakezdésének főbb jel- lemzflNtí, konfliktusaival. SOMOGYI NÉPLAP
