Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
A sza'mitastechnika és alkalmazasa Gazdaságformáié éré Négynapos rendezvénysorozat kezdődött Húsmarhatenyésztési napok a mezőgazdasági főiskolán A számítástechnika alkalmazásában, a gazdasági életben, de a tudomány vagy oktatás területén is belátha- tatlanok a lehetőségek. Saját korábbi eredményeinkhez képest látványos a fejlődés, ami a számításiét Imiken iparban és e módszerek gyakorlati hasznosításában végbement. Aligha lehetünk azonban elégedettek ha körültekintünk a világban, s akkor sem, ha egy »egy nemzetközi hírű országos nagy vállalat helyett egy vidéki középüzem vagy tsz példája alapján vetjük egybe a lehetséges és a már kézzelfogható eredményeket Örvendetes példáiul, hogy számítástechnikai iparunk évente több mint tizmilliárd forintot hoz a népgazdaságnak. Látni kell azonban, hogy a világszínvonalat képviselő japán számítástechnikái ipar növekedése egyetlen évben nagyobb annál, mint amit mi 15 óv alatt elértünk. Arányban áll ezzel a számítástechnikai módszerek gyakorlati alkalmazása is. Jő, hogy a hazai intézményeknek több mint felében számítógép gyorsítja az adatfeldolgozást vagy hogy számos vezető ipari üzemünkben az autoHa az utóbbi negyedszázad fejleményeit, a leküzdött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, teljes joggal megállapíthatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegészítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növénytermesztésen, állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, építőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékenységet is végezzenek. Ismeretes, hogy gyenge -a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltató ágazatok teljesítőképessége. Az iparban ás az építőipaiban a kis- és középüzemek szama túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz-ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket. a kielégítetlen igényeket s azoknak megfelelően, rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Jelenleg azonban a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez sexről, amely közvetlen szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel. Ilyen például az élel- miszerfeldolgozás, a takarmánykeverés. Ha egy ésszerűbb nyilvántartási móddal vennénk számba a kiegészíts tevékenységekét, akkor rriatizált tervezéstől az anyag- gazdálkodásig sok területen hasznosítják a számítástechnikát, mégsem feledhetjük, hogy ezzel együtt is a lehetőségeknek csak töredékével élünk. Jó példák megyénkben is seép számmal vannak. Többek között a Kaposvári Húskombinát, a Balaton Fűszért, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás vagy az oktatási intézmények közül a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kitűnő kezdeményezésekkel hívta föl magára a figyelmet, ennek ellenére azonban Somogybán ma még több a terv, a szándék és a várakozás, mint az eredmény. Akad olyan vállalat vagy intézmény, ahol van számítógép, csak épp szakember nincs hozzá, máshol van szakember, csak pénz nincs a számítástechnika valódi többletét nyújtó gép vásárlására. Olyan is akad, ahol a számítógép inkább csak a korszerűség demonstrálását szolgálja. Az adminisztrációt segíti, de nem hasznosítják például a döntéselőkészítésben. Mindennél jobban gátolja azonban a megyében a számítástechnika alkalmazásának gyorsabb elterjedését. az arányuk legföljebb húsz százalék volna a jelenlegi 34—36-tal szemben. Természetesen még ez is jelentős arány, figyelembe véve, hogy a tsz-ek összes termelési értéke 1982-ben 202 milliárd forint volt, az állami gazdaságoké 67 milliárd. A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági nagyüzemek nyereségéinek a 40 százaléka származott a kiegészítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az ismeretében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes” jelző bizonyos lebecsülést fejez ki. Van ilyen kicsengése még a „kiegészítő” elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szerepének, jelentőségének megértése. Szerencsére a legtöbben már fölismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvényesülő közgazdasági szabályozás mellett a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőtlen adottságú tsz- ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetbe ilyen tevékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazdaságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építőipari, szolgáltató lea még több helyen tapasztalható maradi szemlélet. A gazdasági vezetők egy része máig is valami bűvös dolognak véli a számítástechnikát: drága játékszernek, amelynek kevés köze van a gyakorlathoz. A Neumann János Szární- tógépfcudamáaiyi Társaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy megyei Szervezetei által rendezett s tegnap Kaposváron megkezödődött négynapos számíta&techni- ka-alkalmazási tanácskozás, valamint az előadássorozathoz kapcsolódó kiállítás és a bemutatók mindenekelőtt ezt a „ködöt” kívánják eloszlatni, meggyorsítva a számítás- technika térhódítását. E Somogyiban példátlanul nagyszabású rendezvénysorozatra húsznál több külföldi és hazai cég hozta el újdonságait tájékoztatást adva az eszközök és módszerek beszerzési lehetőségedről. Szaktekintélyek sora számol majd be a legfrissebb tapasztalatokról, gyakorlati tanácsot, útmutatást adva a nagy számú érdeklődőnek. A számítástechnikai rendezvénysorozatot Sugár Imre megyei tanácselnök nyitotta meg tegnap délelőtt az Oktatási Igazgatóság nagytermében, Utána a rendezvény fő- vednökseget vallató megyei pártbizottság nevében Kovács Béla megyei titkár köszöntötte a szakembereket s értékelte a számítástechnika alkalmazásában elért somogyi eredményeket. Mint mondta, a számítástechnika olyan gazdaságformáló erő, amely jövőbeni fejlődésünk ütemét is meghatározza. Sürgetőnek mondta az ezzel kapcsolatos oktatás és képzés szélesítését, valamint a fogadókészség javítását. Az első előadást Pál László, az. OMFB számítástechnikai főosztályvezetője tartotta, s egyebek közt elemezte a témával kapcsolatos kormányprogram eredményeit és a feladatokat. Mint mondta, a kormány döntése alapján 1985-ig ki kell dolgozni a számítástechnika társadalmasításának programját. Az információ korunkban termelőerővé vált. vékenység nemcsak foglalkoztatási alkalmat teremt, hanem viszonyítva több nyereséget is ad, mint az alap- tevékenység sok ágazata. Ebből következik, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevékenységgel, az általában a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolatlan, hiszen a tsz- ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszeriparból csak 15 százalékkal, az ipari tevékenységből 4,4 százalékkal, az építőiparból 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről! Nem jutattja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés vagy a bérszínvonalszabályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszont kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező, hogy a kiegészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyobb az alkalmazkodóképesség, és a részlegvezetők önállósága, mozgékonysága lehetővé teHazánk egyetlen kizárólag állattenyésztési üzemmérnökök képzésével foglalkozó felsőoktatási intézménye, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola egyidőben két rangos rendezvénynek ad otthont. A higiénikus tejtermeléssel foglalkozó nemzetköri konferencia mellett tegnap délelőtt nyitották meg a huspiarha- tenyesztési napokat. A háromnapos eseménysorozatot a MÉM, az Agrocoop, az Agroinform, az Agro- komplex, a húsipari tröszt, a Boscoop, a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat, a Taurina, a A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első félév végén az országban 180 kisvállalat, 17 leányvállalat, 204 kisszövetkezet, 934 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, 6281 vállalati gazdasági munkaközösség és 3264 magánmunsri a kedvezőbb megrendelések megszerzését Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedésre jogosult központi szervek is, föl sem merül tehát a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visszaszorításának lehetősége. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egyes tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kívánnak kialakítani. Így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi munkáját Az eltelt években sok hasznot hajtott a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek es az egész népgazdaságnak. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki a gazdaságok és az ipari üzemek között. Erre a megértő együttműködésre a jövőben is szükség lesz. Küzdeni kell viszont a vadhajtások ellen, örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek maguk akarnak véget vetni a fővárosban a rosszhírű vandorbri- gádok tevékenységének. Így, I az egyenlő feltételek gondos, körültekintő kialakításával, a belső ellenőrzés fokozásával el lehet érni a kiegészítő tevékenység további zavartalan, egészséges, közérdekű fejlődését, y t r. Terirnpex és a házigazda főiskola rendezte. A tegnap délelőtti megnyitóra állattenyésztők, üzemi irányítók, szakemberek század jöttek el, részt vettek az eseményen a párt- és állami vezetőik köztük dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában ’ hangsúlyozta, hogy ez az orsizágos rendezvény több szempontból Í6 hasznos kezdeményezés. Mód nyílik arra, hogy számvetés készüljön hazánk húsmarhatenyész- tésének elmúlt tizenhárom kaközösség működött. A múlt év végéhez képest a kisvállalatok száma növekedett a legdinamikusabban, számuk — elsősorban a Gelka és az Afit átszervezésének követkeményeként — csaknem nyolcszorosára nőtt. Több mini kétszeresére emelkedett a vállalati gazdasági munkaközösségek száma. A kezdeti óvatosság után mind a dolgozók, mind a vállalatok vállalkozási kedve megélénkült; a magán munkaközösségek száma egyenletesen emelkedik, igen sokféle képzettségű és végzettségű ember számára biztosítva új szervezeti kereteket, elsősorban a főálláson kívüli munkavégzéshez. Az új szervezeti formák jól egészítik ki a hagyomáSukan megfordulnak a böhönyei takarékszövetkezet központjában. Ki betétet helyez el itt, ki kölcsön* kér; itt kötik meg a biztosítási ügyleteket, fizetik be az ánamdíjaf. Ha háztáji állatokat adnak el a húskombinátnak vagy tejet a tejipari vállalatnak, dohányt a nagyatádi beváltónak, az érte járó pénzt a takarékszövetkezet fizeti ki. A böhönyei a megye egyik legnagyobb takarékszövetkezete, augusztus végén a hetedik helyen állt a megyében százmillió forintos betétállományával. Az egy lakosra jato betét itt a legnagyobb a megyében, fer- tós betétre az OTP bölényei fiókjánál 16,7 millió forintot helyeztek eí, köl- csönáilomáayafe 23,9 mfllíő forint. A háztáji állatokért, tejért és dohányért, összesen 29,1 millió forintot, fizetett tikai munkáról, azokról az eredményeikről és gondokról, amelyek végigkísérték ezt az időszakot. Emellett azonban lehetőség van arra is, hogy az ágazatiban érintettek szót váltsanak a húsmarhate- nyésztés jövőjéről, a közgazdasági szabályozókról, a tenyésztői munka feladatairól. A megnyitó után a résztvevők megtekintették a főiskola lovaspályáján kiállított húshasznú szarvasmarhákat. Délután az érdeklődők hazai és külföldi szakemberekkel konzultáltak, ma pedig szakmai tanácskozással folytatódik a rendezvény. nyos gazdálkodó szervezetek munkáját, segítik tevékenységüket, illetve egészséges versenyre sarkallják őket. Bár az új típusú gazdasági szervezetek száma emelkedik, nagyságrendjük nem olyan mérvű, hogy a népgazdaság szerkezetéi, összetételét számottevően befolyásolná. A kisválallatok háromnegyed része, illetve a kisszövetkezetek fele az iparban alakult. A kisvállalatok főként közlekedési eszközök, híradás- és vákuumtechnikai termékek javításával, a kisszövetkezetek nagyrészt gépek és gépi berendezések, fémtömegcikkek előállításával, valamint fafeldolgozással foglalkoznak. A leányvállalatok fele építőipari mjankák végzésére alakult. ki a nyolcadik hónap végén. Ebben az évben ötvenöttel gyarapodott a taglétszámunk és megközelítette az ötezér- kilencszáz főt. A szövetkezet tizennyolc dolgozójának jól szervezett, takarékos munkájáról vall, hogy fél év alatt az egész évi tervnél huszonkét százalékkal több, azaz 794 ezer forint nyereséget értek el. Megyei összehasonlításban ezzel az élre kerültek. A kimagasló eredményekben döntő része van a szolgáltatásoknak. Ez a felismerés ösztönözte a szövetkezet irányítóit, hogy tovább szélesítsék tevékenységüket. November 1-től a nemesvidi kirendeltségen is ők gyűjtik be az áramdíjakat, a jövő ér első napjától pedig egész terffitetököo ők szedik be a rizdfjakat. SOMOGYI NÉPLAP Nem mellékes tevékenység évi tapasztalatairól, a geneNőtt a munkaközösségek száma Helyzetkép az új típusú gazdasági szervezetekről Az elsők között 16 ezer lakos pénzintézete
