Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
Bencze József Elégia Sok itt az árnyék-némajáték, lobogó bajban köd lepi a tornyot. Ez nem Dózsa-kastély, és én nem vagyok parasztkirály! Bóbiskol az ágyakon a hangya-álom, egészségünkért van itt orv viadal. Süket a falak csöndje, kábító a visszhang. Szivemben sírnak elítélt hangyák álmai. Itt megtudtam a köszáli zergék ellésidejét, a kastély nekem nyomorékkórház. Megfagy az őszi harmat a fűszálon, mint mosoly a bajszokon, mind esdő látogatás után. Prófétákkal szélben madarakkal vacsorázom, szívemnek köd-ábrándok mesélnek, cinege-büfé az ablakom, a kis csupasz verebeket is megevő falánk mátyásmadárra haragszom. Nyárunk testünk szúnyog gyarmat, a betegek halnak itt, mint a növények, ijedtek a menekült arcok, közel élnek itt a bogarak, hernyók és földi giliszták. \ A kakas. Szaiay Lajos grafikája. Á KÁBÁT 1 Országgyűlések rendhagyó helyszíneken Á sajátság méltósága A megértés, a népek, nemzetek, nemzetiségek közeledésének szükségessége a ve- zérmoüvuma Gall Ernő legújabb esszégyűjteményének. Gáli Ernő a kolozsvári Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, ihletett filozófiai és társadalomtudományi író. Tudományos felkészültséggel és igénnyel vázolja föl a nemzetiségi lét legfontosa bb kérdéseit; nemcsak az etikai kérdésekre keresi a választ, megrajzolja a nemzetiségi művelődés, a nemzetiségi közgondolkodás történetét is. Két személyiség portréja különösen megnyerheti az olvasót: a korán, elhunyt filozófus, Bretter György gondolat- és életútja, és Mikó Imréé. „A csendes Petőfi utcában alkotó Misó munka,s- ságából Gáli a nemzetiségi jogászt emeli ki, az a tudományágban nemzetközileg is elismert tudóst, kinek vaskos könyve — a Nemzetiségi jbg és nemzetiségi politika — valóságos enciklopédia. Gáli a kapcsolódásokat keresi, s megmutatja a régmúltban. a közelmúltban egyaránt. „Ha nincs más alternatíva, mint az együttélés, akkor létfontosságú korparancs, hogy az együttélöknek jói kell egymást ismerniük.” A holnapok és holnaputánok Európájának ebben a részében nem a „társbérleti nacionalizmusoké”, hanem a nemzetek és nemzetiségek — minden előítélettől mentes — közeledéséé és barátságáé a jövő. Gáli Ernő A sajátosság méltósága című esszégyűjteménye gondolkodó főknek szóló, tanulságos olvasmány. S példagyűjtemény a kétoi- dalról történő hídépítéshez is. Kerényi Grácia Holdfogyatkozás Mit várod a teliholdat? Fogyatkozik, letör holnap. Csak támolyogsz fcjbeverten, mip hálói sző, át a kerten. Ne irigyeld fáid lombját, bár befonják, bár kibontják ezt a pengefényt ma éjjel, tölítkezve macskakéjjel. Fogyatkozik a hold holnap, tépi hálóját a zord nap; lombjaid sejtelmessége tűnik, mint a fák meséje. Asztalához intette a pincért, fizetett és fütyörészve indult a sarokban álló fogashoz. Igazán kellemes este volt — gondolta —, már régen szórakoztam ilyen kellemesen. Kedves volt az a nő is Attiláék társaságában. Valamelyik nap majd felhívom telefonon, és megbeszélek vele valami programot. Gondolatai annyira elfoglalták, hogy észre se vette, amikpr a fogashoz ért. Majdnem fölbukott benne. A kabátját kereste, de nem volt sehol. Egy nyűtt, barna, átmeneti vacak lógott a helyén. Az ő vadonatúj télik;;! átjának hűlt helye volt Szólt a pincérnek, az meg hívta az üzletvezetőt. Egyik se tudott a kabátról semmit., ö egyre csak azt hajtogatta: „Kérem, ne vicceljenek, adják vissza a kabátomat; szeretnék hazamenni.” — Nézze, uram! — szólt kissé ingerült hangon az üzletvezető. — Én nem loptam el a kabátját, a kollégám szintén ártatlan. Higy- gye el, mi is haza akarunk menni... Vigyázott volna jobban a cuccára! Nekünk az a dolgunk, hogy kiszolgáljuk a kedves vendéget, nem pedig az, hogy a kabátját őrizzük ... — Ügy is jó — vágott vissza Tatai önérzetesen. — Akkor telefonálok a rendőrségre. — Semmi akadálya, uram. Fáradjon az irodámba! Perceken belül megérkezett az URH-s kocsi két rendőrrel. Komor arccal szalutáltak, aztán fölvették a jegyzőkönyvet. Tatai följelentést tett ismeretlen tettes ellen. Hajnalban ért haza hullafáradtan, rosszkedvűen, zakóban, rendőrségi autóval. Másnap elmesélte kalandját a kollégáinak. Azt várta, hogy vele bosszankodjanak. De nem: kinevették. Sőt az osztály tréfamestere rögtön el is nevezte kabátosnak. Egyik délelőtt magához hívatta a főnöke. Idézése érkezett a rendőrségtől lopási ügyben. — Kérem, Tataikám — fogadta az osztályvezető Zavartan. — Mesélje el, mit jelent ez! A mi kis kollektívánk, ugyebár, milliókkal dolgozik; magában is megbízunk, de tudni szeretnénk, milyen ügye lehet a rendőrséggel. Érthető, ugyebár : — Természetesen, főnök. Egy étteremben ellopták a kabátomat... — Hm ... Mondja el részletesen, hogy történt! Elmondta. A főnök elmosolyodott, és visszaküldte az asztalához. Aztán egész nap azon derült, hogy Tatait éjjel fél háromkor rendőrségi autón fuvarozták haza. — No, jól van — mondta. — Minél előbb intézze el a kabátügyet, aztán fátyolt reá... Csak okosan, Tataikéin, csak okosan! Mi megbízunk magában. Méghog.v rendőrségi taxival... Néhány hét múlva ismét levele érkezett a rendőrségről. A főosztályvezető titkárnője hozta lobogtatva. — Tataikám, itt a postája. Idézés bűnügyben. Csak nem sikkasztott? Juj, de izgis !.. . Mennyivel sáros ? — Ugyan, drága Tériké, ne bántson már maga is! Ellopták a kabátomat a télen egy étterenfiben. Ennyi az egész. — Nono, kis hamis ... Ismerem én magukat, férfiakat. Vagy sikkasztanak, vagy gyereket csinálnak su- tyiban, aztán meg le akarják tagadni. — Ezzel már perdült is ki az ajtón. A kollégák hangosan röhögtek Tatai i háta mögött. Közben a nyom»zók derekasan dolgoztak, hamarosan el is fogták a tettest. Kiderült, hogy egy régóta körözött betörő társaság a ludas, sok egyéb lopás is terheli még a lelkűket. A bűnjelek között ott volt Tatai télikabátja is. Már őszre járt az idő. sárgásvörösen hullottak a falevelek, amikor újra kopogott a postás. Tértivevé- nyes idézést hozott a bíróságról. A kollégák már előre röhögtek és szinte fuldokolva kérdezték: — Idézés bűnügyben, Tataikám? Sikasztás, gyermek— Hol van Pötyike, a szakácsnő? — kérdezte asztaltársaitól az üzemi étkezdében Sehovai Ernő utókalkulátor. — Már hetek óta nem láttam. — Tényleg, hol van? — kontrázott Bezerédi Lajos, a lottózóbrigád vezetője. — Csak nem beteg? Kernácsi titokzatosan asztaltársai felé hajolt, s úgy suttogta: — Én tudom ... — Na, bökje már ki — noszogatták. — Nem lehet, Htok, én is csak véletlenül tudtam meg. Ha elterjedne a híre, beláthatatlan következményei lennének. A népgazdaság viszonylatában — tette hozzá még ultima rációként. — Na ne hülyéskedjen — sürgették —, mi hallgatni fogunk, mint a sir. — Hát akkor figyeljenek — fogta a hangját még sut- togóbbra Kernácsi. — A dolog akkor kezdődött, amikor tartási per vagy kabátlopás? Kitől is loptad azt a kabátot? — Menjetek a francba! — dühöngött a férfi, s gyorsan zsebre vágta a borítékot. Decemberben nyugdíjba vonult a főosztályvezető. Mindenki előbbre lépett a ranglétrán, csak Tatai csoportvezetői kinevezése késett. Hetekig tanácskoztak a főnökei, de senki se merte aláírni a kinevezését. Az igazgató is csak hiimmögött. — Hát igen — dörmögte. — Egyáltalán ki lehet-e nevezni valakit, akinek bírósági ügye van? Miért is rángatják állandóan? Ugye. nem pálunk lopott? Kérlek Vazul elvtárs, nézz utána nőnél. előbb! A személyzetis szorgalmasan jegyzetelt. Másnap magához hívatta Tatait, é.s közölte vele, hogy lejárt az erkölcsi bizonyítványának az érvényességi ideje, újat kell beszereznie. — Tudom — tette hozzá sokatmondóan —, hogy ez nem is olyan egyszerű most, a maga helyzetében,, de hál enélkül nem megy... — Nem értem — hülede- zett a derék ■ hivatalnok-. — Miért ne lenne egyszerű? És miért pont az én helyzetemben . . . — No jó, megértem, kényelmetlen ügy. De beszéljünk nyíltan! Mondja: egy ilyen értelmes, intelligens ember, mint maga, hogyan keveredhetett bele abba a bűnszövetkezetbe? — Mibe?! — Ügy ugrott talpra, mintha fölgyújtották volna alatta a széket. — Csak nem engem hibáztat, mert egy étteremben ellopták a kabátomat? Szó szót követett. És Tatai másnap beadta a felmondását. Mikor hat hét múlva bement a munkakönyvéért — ugyanis a felmondási idő alatt nem kel- . lett bejárnia —, egy levelet adtak át neki. A bíróságról küldték. Az állt benne, hogy hétfőn reggel kilenc órakor átveheti ellopott télikabát- ját a Központi Kerületi Bíróságon. T. Ágoston László D. Kiss Csaba a kapitalista gazdaság válsága a baromfipiacra is begyűrűzött, s itt álltunk térdig csirkében. Akkor adták ki a titkos rendeletet, hogy az üzemi étkezdék tyúkot csak tyúkkal adhatnak, reggelire, ebédre, vacsorára. Pötyikéék sütötték, főzték, dinsztelték a rengeteg tyúkot, úgyhogy időnként azzal is álmodtak. Az első furcsa jelre Pötyike férje figyelt föl. Az asszony egyszer vacsora után csipogni majd kotkodácsolni kezdett. S ez egyre gyakrabban előfordult vele. Később apró, sárga pi- hék nőttek a testén, mint a kiscsirkéknek. Hiába jártak orvostól orvosig, senki nem tudott te pitém Mindenféle Ha az Elnöki Tanács ösz- szehívja az országgyűlést, senki sem kérdi, ugyan, hová. Mi sem természetesebb, hogy a helyszín a pesti Du- na-parton álló Parlament épületébe. Aki jártas múltunkban, tudja, hogy a török hódoltságig, azaz Buda ozmán kézre kerültéig ugyancsak Pesten, a Rákos mezején jött össze a nemesség törvényt alkotni, azután pedig a Bécsihez közel fekvő ideiglenes fővárosban, Pozsonyban tartották a tekintetes karok és rendek országos gyűléseiket, a diétákat. Általában így volt. Akadtak azonban szép számú kivételek, a megszokottól eltérő helyen, helységben tartott országgyűlésit is. I. Károly Róbert történetesen azért tartott 1323-ban Temesvárod országgyűlést, mert az An jou-ház hívei a déli részeken voltak túlsúlyban, az őt ellenző oligarchiáq viszont az északi országrészeket bírták. Ezért is építtetett először Temesvárod várkastélyt ma gának. A különleges politikai-katonai helyzet hozta magával, hogy Hunyadi János kormányzóságának ideje alatt az 1452. február 12-re, Pozsonyba hirdetett országgyűlés testületileg átlovagoit Bécsibe és ott együttes ülésen tárgyaltak az ausztriai rendekkel arról, hogy miként bírhatnák rá Frigyes császárt V. László és a korona kiadására. Hogy ott tárgyalhassanak, annak az adott lehetőséget, hogy Frigyes ekkor éppen Rómában tartózkodott. ahol ezidőtájt, március 16-án koronáztatta meg magát római császárrá. Egyébként ez volt az utolsó római koronázás. Amikor Frigyes V. Lászlóval visszatért és a pápa sem tudta rábeszélni a korona és V. László kiadására, az osztrák és cseh rendek csapatai Bécsújhelyi megostromolták. Frigyes engedett, a magyar küldöttség megállapodott a tiz,viharom esztendős V. Lászlóval, hogy 1452. november 11-re összehívja a magyar országgyűlést, megped:; Bécsbe, amelyre azután a főurak, a köznemesek és a városok követei is igen nagy számban mentek el. A tanácskozások jó hosszú ideig tartottak, általában az „Am Hof” téren még ma is álló templomban. Itt, a ma is Am Hof-nak nevezett téren ismerték el 1453. januárjában a főórák, főpapok és a köznemesség a király, V. László hatalomátvételét. Egyébként hosszú folyamat eredményeként alakult úgy, hogy a rendek, a főurak és a király következetesen Rákos mezejét, illetve Pestet tekintsék tanácskozásaikhoz a legalkalmasabb helyszínnek. Kezdetben Esztergom és Fehérvár (ma Székesfehérvár) a formálódó első rendi országgyűlések helye, ám közben, 12*79-ben Tétény, 1289-ben a Fejér megyei Föveny, a következő esztendőben a mai Óbuda. Hunyadi Mátyás gyakran hormonokat kapott az asz- szonyka, de csak azt érték el, hogy a sárga pihékböl gyönyörű kendermagos tolla lett. Amikor aztán kotla- ni kezdett, és harminckét egészséges kiscsirkének adott életet, elvitték otthonról, s most valami intézetben van megfigyelés alatt. Nagyon vigyáznak rá . .. Éjjel-nappal őrzik. Ugyanis telítve van a piac, s nem szeretnék az illetékesek, ha még több csirke lenne. Hát ezért nem látják az urak Pötyikét — fejezte be suttogva Kernácsi, s várta a hatást. Egy darabig döbbent csend volt, majd Sehovai szólalt meg, mélán piszkálva villájával a csirkepörköltet: — Remélem nem sértődik meg Kernácsi kolléga, de régen hallottam ilyen szuperszonikus marhaságot — mondta, s egy unott mozdulattal megvakarta a szárnya tövét. tartott országgyűlést székhelyétől távol. Már mindjárt királlyá kiáltásának évében, 1458-ban december 6‘-ára Szegedre hívott össze ország- gyűlést, hogy sürgősen megváltoztassa a honvédelmi törvényeket, amelyekről az előző hónapok háborúiban kiderült, rosszul szolgálják az ország védeimét. Mátyás azért hirdette Szegedre a gyűlést, mert kedvelte a várost, hiszen ifjú-gyermek korában sokszor megfordult benne. Szegeden és környékén élt a Szilágyi-csa:ád egyik ága, anyai rokonsága, és számított a támogatásuk1403-ban Tolnára hirdetett országgyűlést, fejenként híva meg oda a nemességet, hogy onnan egyenesen a török ellen vezethesse őket. 14ö8han ismét egy másik vidéki városban, Egerben tartott országgyűlést, 1485 tavaszán pedig Vácott, noha nem volt jelen, mert Bécset ostromolta. Viharos országgyűlés színhelye volt Hatvan 1525-ben. A király, az ifjú II. Lajos július 3-án érkezett a városba. A gyűlés a szabad ég alatt zajlott, egy nagy mezőn. Az uralkodó, a külföldi diplomaták és a főurak, főpapok részére emelvényt ácsolták. A köznemesség számát egy jelenlevő tizennégy- ezerre becsülte. Verbőczi István hatalmas beszédben vádolta a királyi tanácsot, amelynek tagjai — Szálkái prímás, Báthory nádor és Sárkány Ambrus országbíró — indulatosan védekeztek. Sárkányt csaknem lekaszabolták a király emelvénye előtt, s amikor elmenekült, II. Lajos nyomban eladományozta birtokait Szapolyai alvezáreinek. Ezután a nemesség elcsapta az ugyancsak elmenekült Báthoryt és helyébe Verbőczit választotta nádorrá. A következő esztendőben a mohácsi csatatéren elvérzett az ország. Ugorjunk át egy századot. A magyarság töröktöl-tatártól és császári zsoldosoktól szenved. Az elégedetlenkedők élére akkor egy kiváló férfi, Bocskai István váradi kapitány, bihari főispán áll. A szabad hajdúkkal győzelmet győzelemre halmozva, már mint erdélyi fejedelem, 1695. április 15-re országgyűlést hirdet Szerencsre. A tanácskozást a szerencsi református erődtemplom falai között, 1605. április 17— 20. között tartották, amelyen a felső-magyarországi és er- déliy rendeken kívül a Habs- burg-fennhatóság alatti területekről is eljöttek a nemesség követői, itt kiáltották ki Bocskait Magyarország fejedelmévé. A törvényeket nem a korábban szokásos latin, hanem magyar nyelven hozták. Itt született meg az az emlékirat, amelyben a nemesség igazolta és indokolta felkelését, annak jogosságát Itt határozták el a további hadműveleteket, amelyek során a seregek Sopronig, Ptv zsonyig nyomulnak, s 1603. június 23-án megkötik a bécsi békét. Az 1321-ben épült szerencsi templom mai nemesen egyszerű formáját 1480 körül kapta. Kívülről semmi sem árulja el, hogy valamikor hazánk történetének egyik fontos állomása volt. Cs. K. V Pötyike
