Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

ASTÁir UTAM Jól vizsgázott a nagyüzem Kevés fiatal választ példaképet Cselekedni csak akkor le­Sajnos nagyon is időszerű okokból jutottak eszembe azok a riportok, amelyeket a harmincas évékben vetett papírra Móricz Zsigmond a kiégett Hortóbágyról. A tá- gabb tájiban született, mert a szatmári illetőségű kő döbbenetes képeket festett az aszály sújtotta pusztáról, ahol alig juthatott eledelhez az állat, hiszen szinte siva­taggá lett legelőn csatangol­hatott csupán a juh, a szarvasmarha. .. .Nem jártam mostanság a Hortobágyon, ám koránt­sem nehéz következtetnem arra, hogy a május óta szin­te egyvégteben tartó száraz­ság ott is megtette a ma­gáét Másutt is kiszáradt ré­teket, lekókadt kukoricákat láthat az utazó, s mint egy- helyütt olvasom, a Kunság­ban az izzó homoktól már több száz hektár ősborókás lobbant lángra ... A legfőbb ellenség Való igaz, evek óta nem volt Magyarországon az idei­hez- hasonlatos a&zaly. E tény azonban egyszersmind fölvet bizonyos kérdéseket is. Ezek legíőibbáke: csakugyan drá­mai helyzetben van-e szo­cialista mezőgazdaságunk, amely pedig az utóbbi egy­másfél évtizedeit jó néhány­szor bizonyította életrevafo- ságát. (Megjegyzendő.: egesz Európából hóhullámhirek ér­keztek az utóbbi hónapok­ban!) A közelmúltban váltottam szót efféle témákról, illetve kapcsolt részeiről dr. Ro­many Pállal, a Bács-Kdsíkun megyei, pártbizottság első tit­kárával. Ezt mondta egyebek között: „A Duna—Tisza kö­zének népe a víz fontosságát, vágyát iránta és félelmét tő­le az élet iskolájában tanul­ta. Énre késztették a táj ter­mészetföldrajzi adottságai. Hol a vízbőség, a Duna, és a Tisza katasztrofális áradásai, a kegyetlen, belvizek rabol­Eredményes naa wi ii if egyuttmukodes Az idén el­ső alkalom­mal kötött együttműkö­dési megál­lapodást a Volán 13. számú vállalatának tabi ki­rendeltsége, a kapolyi és a nágocsi termelőszövetkezet­tel gabona, illetve len szál­lítására. Hogy miért? — erről kérdeztük Szigeti Er­nőt, a Volán-kirendeltség vezetőjét. — Nyár elején már lát­szott, hogy nem lesz elég munkánk, ezért megkerestük a téeszeket, s a gépek kit használása érdekében meg­állapodást kötöttünk, így a gabona korábban a magtár­ba kerülhetett. Három bil­lenős ZIL gépkocsit adtunk a szállításhoz. Ezeken újí­tást is alkalmaztunk: a ko­csik hátsó ajtaján egy negy­venszer negyven centiméte­res keretet vágtunk, s ezen folyt a gabona a szállítósza­lagra. A kapolyi szövetkezettel kötött megállapodást a nyá­ri betakarítás közepén bő­vítették. A téeszben ter­melt és bálázott lenkórót a fenékpusztai gyárba szállít­ják. Ehhez műszaki szak­embereik kialakítottak egy hat méter hosszú és majd­nem három méter magas konténert. A rakodáshoz pe­dig fölajánlották eddig hasz­nálaton, kíyüli Skoda Atlasz típusú darujukati Mintegy 500 tonna lén szállítását vállalták. A siófoki üzemegység és a tabi Béke Termelőszövet­kezet közötti megállapodás gabona és műtrágya szállí­tására szól. Az év végéig előreláthatólag mintegy ezer tonna műtrágyát és három­száz köbméter murvát szál­lítanak nekik, ták el munkája gyümölcsét, hol az aszály perzselte, pusz­tította mindennapi kenye­rét ... A homoki emberek legfőbb ellensége minden­esetre az aszály volt.” Sajnálatos módon az idén is Bács-Kiskun egyike azon megyéknek, amelyekben a legtöbb a kár. Hát az öntö­zés? — szokásos föltenni e jobbára naiv kérdést. Naiv, mert gazdaságosság nélkül bajos késztetni bármely téeszt az egyébként célszerű, módszerre, amely célszerű­séghez párosul a berendezé­sek műszaki állapota, a mű­trágyázás, a munkaerő és így tovább. Bácsban például az 1950. évi 460-ról 1980-ig 15 ezer hektárra gyarapodott az öntözésre berendezett földek mérete, ám a ténylegesen öntözött terület alig 25 ezer hektár. Gyorsan hozzáte­szem: így van ez arányok dolgában szinte az egész or­szágban. Az ökok egyike a vízdíjak drágulása. Legutóbb a tévé­ben láthattuk a dunavarsá- nyi Petóü Te esz elnökei, dr. Tresser Pált, aki szenvedé­lyesen érvelt e tény ellen. Nemreg a Falurádióban hat- ' lottam a Hajdúszoboszlói Ál­lami Gazdaság igazgatóját hasonlóképp megnyilatkozni. Ne számítson senki sem ar­ra, hogy a vízdíjak — továb­bá a gépek, berendezések — mai állapota rábírja az egyébként is pénzügyi zava­rokkal küzdő gazdaságokat az öntözött terület növelésé­re! Ellenkezőleg: veszteséget „termelni” nem akarván, in­kább a csökkentést választ­ják. A kár mérsékelhető Kár is talán időznöm en­nél a témakörnél, hiszen vi­szonylag csekély e földek mennyisége. Vannak más tényezői is az idei aszály«- nak, mégpedig ellenkező elő­jelűéit. Igaz, közhelyszerű emlegetni, de kétségtelen a szólás valóságtartalma: mi lett volna itt akár tíz—húsz esztendeje is. Például csupán az a tény, hogy a talajban évek során felhalmozott táp­anyagok, mennyit mentettek meg, már önmagában bi­zonyság a nagyüzemi mező­gazdaság mellett. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter megállapítása szerint: Korszerűsítették és bőví­tették az építő- és épitő- anyag-ipari ásványi anyagok nyilvántartását, s ehhez az adatgyűjtést. Most már nem­csak az új feltárásokat és művelt ásványi előfordulá­sokat rendszerezik, hanem valamennyi fúrásról — akármilyen célú legyen az — megkapják a földréteg összetételére vonatkozó ada­tokat, s használhatóságuk szempontjából minősítik és kategóriába sorolják az itt található ásványokat is. Nyilvántartásuk így mind teljesebb lesz, s ez jelentő­sen hozzájárul, hogy az ed­diginél ésszerűbben gazdál­kodjanak nemzeti vagyo­nunk e nagy hányadával. Az építő- és építőanyag­ipari ásványi nyersanyagok fölhasználásának fejleszté­sére már fél évtizede foly­tatnak kutatásokat az ÉVM szakemberei más tárcák és intézmények munkatársai­val együttműködve. A hazai ásványi nyersanyagvagyon fölkutatásában, pontos fel- térképezésében különösen érdekelt a tárca, mert az or­szágban kitermelt összes ás­ványi nyersanyag kétharma­dát — évente csaknem 80 millió tonnát — az epitö- és épitóanyag-ipari vállala­tok hasznosítják. A hosszú távú fejleszté­sekhez, az új bányák ayi­„Az időjárási szélsőségek el­leni küzdelemben nyilvánva­lóan rövidebb távon, a most következő hetekbe.n, hóna­pokban is sok" tennivaló adó­dik. Ezek közül igen lénye­ges: még az aszály által leginkább sújtott nagyüze­mekben is gondoskodni kell az idei gazdálkodás folyama­tos menetéről, a jövő évi termes gondos, alapos előké­szítéséről ... A tervezettnél kevesebb tömegtakarmány pótlása melléktermékekkel, az öntözés lehetőségeinek még jobb hasznosítása, a jö­vedelmet pótló mezőgazdasá­gi és egyéb közhasznú tevé­kenységek további bővítése: mind-mind' segíthet mérsé­kelni a kárt, javíthat a gaz­daságok év végi pénzügyi' mérlegén.” A 'MÉM-ben nem talál­kozhatni holmi elkeseredett­séggel. Mindenekfölött: sz élelmiszer-ellátásban semmi­féle fönnakadás nincs. Lé­nyeges továbbá, hogy az ag­rártermények java az őszi hónapokban kerül le a föl­dekről, s még a furulyázó kukoricákon is sokat segíthet néhány kiadós eső. Kiegyensúlyozott ellátás Márpedig az eső megjött! S a meteorológusok prognó­zisa szerint tovább csapadék varható. Eleddig nagyok a különbségek, némely tájain­kon még rha is dúl az aszály. Nyilvánvaló, hogy megnőttek a pénzgondok, amelyeken ja­víthat, hogy a Magyar Nem­zeti Bank soron kívül hite­leket nyújt, mód van a hitel- törlesztések átütemezésére, miként a zárolt tartalékala­pok felszabadítása is napi­rendre került. Nagyok az eltérések az or­szág megyéi között. De ugyan ki nem emlékeznék hasonló esetekre? Például midőn irány vonatok vitték a kombájnokat a Tiszántúlról az eső sújtotta dunántúli aratók megsegítésére vagy amikor épp megfordítva tör­tént ugyanez. Igaz, a bajba jutottakat ez korántsem vigasztalja, ám a lényeg, hogy ily módion ki­egyenlítődnek. a terrrieshoza- mok. Aminek legbiztosabb következménye, hogy meg­nyugodhatunk: továbbra is kiegyensúlyozott marad az élelemellátás. N. tásához azonban nem elég az előfordulások ismerete; nélkülözhetetlen annak elő­rejelzése is, hogy készle­teink várhatóan mennyi időre elegendőek. A lelőhe­lyek közelében is csak ak­kor kifizetődő az új üzem telepítése, ha folyamatos ki­termeléssel legalább 25—50 esztendőre elég nyersanya­got rejt a föld. Ezért elké­szítették az ásványi nyers­anyag-előfordulások prog­nózistérképét. Ennek ered­ményeként ma már , bánya­üzemeink csaknem 80 szá­zaléka megfelelő készletek­kel rendelkezik. Az idén már 500 ezer ton ­na olyan betont hasznai föl az építőipar, amelyhez ka­vics helyett mészkövet és dolomitot adagolnak. Nem mintha a kavics fogytán volna, de ebben a két ás­ványban jobban bővelke­dünk, s eddig alig hasznosé toltuk - ilyen célokra. 'Egyes mészkövekből nagyobb szi­lárdságú beton állítható elő, mintha homokos kavi­csot adagolnának. Most olyan technológia kialakítá­sán dolgoznak, hogy ezek­nek az adalékanyagoknak a felhasználásával 9 .hagyo­mányosnál nagyobb szilárd­ságú betont készíthessenek. A külföldi beszerzési te­hetőségek változása is arra hét, ha pontosan tudjuk, mit ».eretnek, mit akarnak, mi­re vágynak a fiatalok, mi­lyen feladatok megoldásában vesznek részt szívesen. Er vezette a kaposvári járási KISZ-bizottságot, amikor közvé!eménykutatást végzett, így állt össze a kép arról, miért lépnek be a tizenéves fiatalok az ifjúsági szervezet­be. Érdekes az a megállapítás, hogy továbbra is az érzelmi okok jelentik a belépés fő motivációját. A szabad idő értelmes eltöltésének lehető­sége, a baráti közösségek vonzereje, új élmények és az igényeknek megfelelő programok azok, amelyek miatt eleget tesznek a KISZ- tagsággat járó magasabb kö­vetelményeknek. Ez a réteg elsősorban szabadidős prog­ramokat, rendezvényeket vár az alapszervezettől. Sajnos, többen úgy vélekednek e korosztályiból, hogy nem ta­lálják meg ott. Ez egyben megmutatja, mi az, amire a vezetőségelmek sokkal na­gyobb figyelmet kell fordí­taniuk. A fölmérés szerint a mun­kásfiatalok, az idősebb KISZ- korosztályúak határozottabb kiállást várnak az ifjúsági szövetségtől érdekeik képvi­seletében. Innen már csak egy lépés az az igény, hogy növeljék a KISZ tekintélyét, a színvonalas politikai neve­lőmül! ka tartson lépest a mai követelményekkel, kínáljon ötletes programokat, ame­lyekre mindenki szívesen el­megy. S még van valami, amit sokan kértek: a közös ügyek intézésében határozot­tabban vegyenek részt Ha a mérleg egyik serpe­nyőjében ilyen óhajok van­nak, az is természetes, ami a másikba került. A KISZ munkája akkor lehet von­zóbb, ha az elavult munka­formákat, a formális akció­kat a különféle rétegek ízlé­sének megfelelő programok- váltják fel. Arról is megkérdezték a kaposvári járás fiataljait, milyen emberi értékeket he­lyeznek az első helyre. Az összesítéskor kiderült, hogy a becsületesség, a hazaszeretet, a becsületes munka, a szü­lők szeretető, a masokon va­ló segítés áll a rangsor élén. A fiúknak és lányoknak több mint a fele a legfontosabb öt dicséretes tulajdonság kö­zé sorolta a békevágyat és a takarékosságot. ösztönöz, hogy megfelelő technológia kidolgozásával hasznosítsák azt a néhány — még viszonylag rosszabb minőségű — hazai nyers­anyagot is, amelyet eddig nem tartottak erre érde­meinek. A kutatások során megállapították például, hogy a pécsváradi foldpátos homok bizonyos eljárással alkalmazható üveg- és fi­nomkerámiaipari célokra. Ipari alkalmazását már megkezdték, s már négy­ezer tortn-a — eddig impor­tálj; — földpátot helyóttesi- tettek hazaival. Külföldi kaolint pótló nyersanyag- keveréket is előállítottak; ebből egészségügyi kerá­miák és műszaki porcelánok ‘ gyárthatók. Ugyancsak kao­lint helyettesítenek az úgy­nevezett vörösre égő agyag­gal, amelyből évente mint­egy 5,5 millió négyzetméter padló- és falburkoló lapot gyártanak. Kiemelten foglalkoznak új építőipari nyersanyagok to­vábbi föltárásával, gyakor­lati alkalmazásának megha­tározásával. Tovább keresik az eddig külföldről vásárolt ásványi anyagok hazai he­lyettesítésinek lehetőségét, valamint a hulladékok és melléktermékek eddiginél nagyobb aranyu hasznosítá­sának módját. Megszívlelendő a tapaszta­lat a példaképről is. Több elemzés foglalkozott az esz­mények és az ifjúság kapcso­latával. A kaposvári járási KISZ-bizottság két évvel- ez­előtt összegezést készített a kongresszusi levél vitájáról; a tizenévesek akkor szinte kivétel nélkül a hazai rock- sztárokért lelkesedtek, őket választották példaképüknek. A mostani közvéleménykuta­tás szerint nagy a változás: letűntek a rooksztárók, a fiúk és a lányok azt vála­szolták, hogy elsősorban a szülők, a volt tanárok és a barátok között keresnek olyat akivel azonosít­ják magukat Itt persze szó sincs arról, hogy a fiatalok általában ezt mondják — mindez csak a megkérdezet­ték tizenkét százalékára vo­natkozik. Sajnos, a többinek egyszerűen nincs példaképe. A járási KISZ-bizottság épp a fontiekre alapozva ha­tározta el, hogy élménysze- rűbbe-n kívánja bemutatni a Mit csináljon az ember, ha nyugdíjas, de nem tud munka nélkül élni? Mező­vári József Kaposváron, a Nyár utca 54. szám alatt la­kik, . ezer négyszögöles kert­je van; megpróbált magá­nak szórakoztató és hasznos elfoglaltságot keresni. A kertbarátkor tagjaként sok szakkönyvet szerzett be, ta­nulmányozta őket, és ma már egy egész sor különle­ges növényt termel.. Például amerikai mogyorót, amely Brazíliából származó gumós növény, de nálunk is beérik. Kertjének másik érdekessé­fíataloknak nemzeti kultú­ránkat, történelmünket. Esz­ményképet ugyanis csak az választhat hazánk' történel­méből, aki hall, olvas, tanul, ilyenekről. Szó szerint idé­zem, amit ezzel kapcsolatban célul tűztek: „Az embert kell bemutatni, akire nem elsősorban fölnézni kell, mint egy szoborra, hanem az ér­deklődő magaban, , szivében, léikében őrzi, eggyé váitait önmagával.” Nagyon rokonszervesnek tartóm, hogy ilyen alapoa tájékozódás alapján készül a program a fiatalok megnye­résére, formálására, szabad idejének hasznos eltöltésére. Könnyebben választ példaké­pet, aki megérzi a közösség erejét a közös nekigyűrkő- zésak idején. Lesz mit to­vábbadnia a fiataloknak, akik utánuk állnak be a soi'- ba. Akkor lehet, hogy őket nevezik majd meg eszmény­képnek az eljövendő tinik. L. G. ge a lufa tők. Uborkához hasonlít, de a ' kobakpsok családjába tartozik. Gyü­mölcse vérbőséget idéz elő. A bazsalikom ' régi konyhai fűszernövényünk, főiétét toraköblités're, köhögés ellen is használják. A tüskétlen szedermálna gyümölcséből nyersen magas vitamintar­talma miatt szörpöt is ké­szítenek. Ezeken kívül is jó pár különlegességet termel Me­zővári József. Kiterjedt le­velezést folytat hasonló hobbisokkal, és kicserélik termékeiket. Felmérés a hosszú távú tervezéshez • i Intézkedések az ásványvagyon gazdaságosabb felhasználására Az ültetvényes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents