Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
Egyszerűbben, emberibben Beszélgetés a választási-rendszer továbbfejlesztéséről Országszerte az érdeklődés előterében áll — mási jelentős kérdésekkel együtt — a választási rendszer továbbfejlesztése. A párt Központi Bizottságának júliusi határozata kimondja: „A társadiai- mumkbajn végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert”. S mindjárt az indokot is: „A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben”. A választási rendszer továbbfejlesztéséhez, korszerűsítésiéhez tehát hozzá tartozik, hogy a népet, a választókat — és egyben az államhatalmat — képviselő szervek, testületek miunkája is korszerűsödjék. Mindezekről: a választási rendszer továbbfejlesiztésé- ről és a közigazgatás korsze- 'rűsítéséiről kérdeztük dr. Fo- nyá Gyulát, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalainak elnökhelyettesét. — Miért van szükség a választási rendszer továbbfejlesztésére? — Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a választási rendszer- alapjában véve jó, mind az országgyűlés, mind a tanácsok összetétele megfelel a társadalmi követelményeknek. A fejlődés azonban szükségessé teszi, hogy továbblépjünk, hiszen legutóbb 17 évvel ezelőtt, 1996- ban rendelkezett törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának korszerűbb megoldásáról. Növelni kell a demokratád must, erősíteni a népfrontjelleget. A legfontosabb pedig az, hogy növekedjék a nópképváseistlefj szervek társadalmi és- politikai sízerepe, jelentősége. — Mennyiben új a kettős jelölés? — Az 1971-es országgyűlési választáson 49, az 1975-ösön 34, a legutóbbi, az 1989-as országgyűlési választáson pedig mindössze 15 kerületiben állítottak két jelöltet. A tanácstagi választókerületek közül 1971-ben 3015, 1973-ban 1706 és 1989-ban 1779 helyen volt kettős jelölés. Volt, ahol a lakosság nem értette: mi az értelme a ket,tős jelölésnek. Bizonyára nem előzte meg ott a jelölést megfelelő politikai munka. Az is előfordult, sőt nem is ritkán, hogy a másodikként jelölt nem szívesen vállalkozott, úgy éregte, hogy eleve hátrányosabb helyzetben van. Most viszont — ha a KB- határozatiban közölt alapelvek törvényerőre emelkednek — nem lehet szó bukásról, még idézőjelbe tévesein, hiszen az a jelölt, aki legaz is, hogy minden nevet, ameüy felmerül, jelölő gyűlés elé kell vinni. Ha például valakit jelöltsége megszavazása érdekében a választó- körzetben tartott akár harmadak vagy a negyedik jelölő gyűlésen említi meg egy választópolgár, a továbbiak »órán mindenütt föl kell olvasni a nevét. Változás az is, hogy nem lesznek öt fős országgyűlési választókerületi bizottságok, ezeknek eddigi feladatait a választókerület székhelyén működő heflyi választási elnökségek látják el. S egy évszázados hagyomány is megszűnik, mivel mér rég nincs jelen tősége: ezentúl nem lesz szesztilalom a választások napján. — Számszerű változást hoz-e az új választási rendszer? — Mintegy tíz százalékkal több országgyűlési képviselő lesz: ennyit választanak meg az országos listáin. A tanácstagok száma viszont csökken. Eddig a községi tanácsoknak legalább 190, a városi- és városi-kerületi tanácsoknak legalább 159 tagjuk volt, s ez nehézkessé tette a testületek működését. — A párthatározat hangsúlyozza a közügyek intézésének, a társadalmi ellenőrzésnek a fontosságát. A választott testületeknek ebben fokozott szerepük lesz. Ez viszont feltételezi az egész közigazgatás korszerűsítéséit. — Ez a korszerűsítés egyáltalán nem új, évek óta tant. Célja, hogy csökkenjenek a lakosság terhei, ahogy a jog sokkal kevésbé határolja be az emberiek mindennapi életét, mint korábban. Sok város környéki község is hosszú idő óta együtt intézi ügyeit a központi szerepkört betöltő várossal; péi- dáül közösen oldják meg a vízellátást, a szemétszállítást. Még nagyobb annak a jelentősége, hogy a községeikből pótolják a városok a munkaerőt. Ahhoz viszont, hogy a falun lakó és a városban dolgozó emberek be tudjanak járni munkahelyükre, a | város teremti meg a közié- | kedési hálózatot. E községek tanácsai' mellérendelt helyzetben vannak a várost tanáccsal1, fölötte&ük a megyei tanács, ám ennek nem mond ellent, hogy egyes ügyekben a másodfokú hatóság a városi tanácsnál működik. Bebizonyosodott az évek során, hogy ez a rendszer egyszerűbb, jobban ki lehet használni a meglevő intézményeket, kevesebb az adminisztráció. Mindez megfelel annak az elvnek, amelyet a KB-határozat kifejez, és szerves egységet alkot a választási rendszer továbbfejlesztésével. T. E. Kaposváron a Kanizsai ót és a Kinizsi-lakótelep között levő hóközpont összekötésén dolgoznak a Dclviép szakemberek Körülbelül egy kilométer hosszú szakaszon végzik a földmunkát, lehelyezik az U alakú vasbeton testeket, s azokba rakják a hőszigetelt acélcsöveket. A munkával az év végére készülnek el. Erre a vezetékre kapcsolják rá a Kinizsi-tömbön kívül a most épülő Toldi-lakótelepct is. 7 elfes gépesítés Üj, nagy teljesítményű gabonavetési technológiát dolgozatit ki a MÉM Műszaki Intézete a Rába Gépgyárral és a KITE termelési rendszerrel együttműködve. Az intézet — részben külföldi tapasztalatok alapján — a technológia teljes folyamatéit gjépe&ítette, mégpedig olyan sikerrel1, hogy a termelékenység a hagyományos módszerekhez képest háromszorosára nőtt. További előny — jani egyébként a terméshozamokra is jótékony hatással van —, hogy a vetessél egyidőbem kerül, sor az első műtrágyázásra és a talaj fertőtlenítésére is. Az új rendszerben a vontató három összekapcsolt Rába XH 6209-as vatőgépet húz, ez a „vonta” 12,8 méter szélességiben vb lósággal, ontja a magokat a talajba. A vetőgépet mechanikus szerkezetekkel töltik fel, ezúttal már elmaradhat a nehéz zsákolás! nwrnks. A munkát egyetlen ember, a traktoros irányítja* Zsákutca — kérdőjelekkel Kigurul a krumpli Somogyból Ha vasúti vagonokban gurul a megye- és országhatáron túlra s a hazai vagy a külföldi fogyasztó asztalára kerül, nem baj. Ha viszont a somogyi mezőgazdasági üzemek termesztéséből gurul ki, tűnik el egyik évről a másikra, vajon kinek jó? A termelőnek semmiképpen, hiszen talajadottságainál fogva en." nek a növénynek a termesztésére rendezkedett be, milliókat költött olyan munkaeszközökre, amelyek kizárólag a burgonyával kapcsolatos tevékenységnél hasz- nosíthatóak. S most mégis a burgonya termőterülete csökkenésének, illetve megszüntetésének vagyunk tanúi nem egy somogyi nagyüzemben. Ott fordítanak hátat a krumplinak, ahol nem is olyan régen a burgonyatermesztés igencsak kifize~ tődő tevékenység volt... Egy megyei tanácskozáson hallottam a napokban — csupa olefin szakember volt együtt, aki jól ismerte a témát —: csak önerőből kép' telenek a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek tartani vagy növelni a burgonyatermesztés jövedelmezőségét, hiszen ez az ágazat a magasabb színvonalon termelő gazdaságokban is olyan helyzetben van, hogy épp csak átbillen a mérleg nyelve a nyereség oldalára. Pfeiffer Elemér, a megyei Teszöv titkárhelyettese a közelmúltban átfogóan elemezte, miként alakult a burgonyatermesztés jövedelmezősége 1981-ben és 1982ben a somogyi termelőszövetkezetekben, s ebből az értékelésből kitűnik: a jövedelem rövid idő alatt rendkívüli mértékben csökkent, két év alatt 555 hektárral — egynegyedével! — esett vissza a termőterület, s további területcsökkenéssel, illetve egy-egy gazdaságban az ágazat teljes felszámolásával számolhatunk. Mindez főként azért van, mert a termelés közgazdasági feltételei nem teszik érdekeltté a termelőszövetkezetek többségét 1981-ben a tizenhárom téesz közül tízben, tavaly már csak hétben adott jövedelmet a burgonyá, de ezekben a gazdaságokban is egyre kevesebbet: 1981-ben az egy hektárra' jutó átlagos ágazati eredmény megközelítette a 20 ezer forintot, 1982-ben viszont még a 2900 forintot sem érte el. Mindebben a költségek tetemes növekedése játszotta a fő szerepet.,. Nyomós oka van tehát annak, ha egyik évről a másikra száz hektárakkal csökkentik termőterületüket a gazdaságok vagy teljesen fölszámolják az ágazatot. Tájtermelés jelleggel termelték a krumplit hosszú ideig Somogybán, áru- és vetőburgonyát egyaránt. Most, hogy fogyatkozik vagy éppen eltűnik a korábbi tisztes nyereseg, nem tehetik meg, hogy más növényre térnek át, hiszen egyrészt ehhez vannak meg az eszközeik, másrészt ezeken a helyeken többnyire nem is találnak olyan növényt, amely azon a termőhelyen helyettesíthetné a krumplit. Bezzeg könnyen boldogulnak azok az üzemek, amelyek vetőgumót Termelhetnek! — halljuk gyakorta. Nézzük meg, hogy is van ez! Gergő Sándor (Somogyi Burgonyáié rrmesztési Rendszer, Dél-somogyi Állami Gazdaság) tizenkét téesz, egy hazai és két csehszlovákiai állami gazdaság múlt évi tapasztalatait összegezve így summázta véleményét: „A termelési költségek állandó emelkedése, a tonnánkénti 3309 fprintos felvásárlási ár a termelőüzemek többségében az étkezési burgonya termesztését veszteséges ágazattá degradálja.” S erre az évre vonatkozóan: „Az idén a hektáronkénti 1,7 tonnás átlagterméssel lehet elérni a vetőburgonyánál, hogy a bevételek és a költségek kiegyenlítsék egymást. A vető- és az óruburgonya átlagköltsége hektáronként 1977-ben 49 150 forint volt, tavaly már megközelítette a 80 400 forintot, az idén pedig 85 ezer forint körül lesz ... Legutóbb a görgete- giek jelentették be, hogy megszüntetik a burgonya- termesztést, a homokszent- gy.örgyiek pedig 400 hektárról 250-re csökkentették ..." Tény, hogy a termelők a vetőburgonyáért csaknem háromszor annyi pénzhez jutnak, mint az étkezésiért, de — s> ezt is Gergő Sándortól tudjuk — a múlt évben már a rendszer taggazdaságaira volt bízva, kívánnak-e vetőgumót szaporítani, • nem minden üzem vállalta az ezzel járó kockázatot... Két év alatt háromról hatra nőtt a burgonyát veszteséggel termelő somogyi tsz-ek száma — s ez önmagában is sok mindent kifejez. Még inkább elgondolkodtat, hogy kivétel nélkül olyan gazdaságokról volt szó mindkét évben, ahol a búr- gonyatermesztésnek hagyományai vannak és a müsza- ki-technoíógiai színvonal it kielégítő. Két éve a csoko- nyavisontaiak, a homok- szentgyörgyiek ■ és a kutasiak tartoztak ebbe a sorba, tavaly a kör tovább bővült a barcsi, a kadarkúti és a n- nyaújlaki termelőszövetkezettel, de a lábodiak is csak elenyésző ágazati eredményt értek el. Tapasztalatok tanúsítják, hogy nem napjainkban kezdett kigurulni a krumpli a megye gazdaságainak termesztéséből, s ami ehhez az indítékot adja, azt is jól Isménk a szakemberek. Tanácskozásokon, pezsgő vitákon igyekeznek megállítani ezt a folyamatot, ám ennél több kellene ahhoz, hogy a burgonya ismét a „helyére kerüljön”. Abban a megyében, amely Szabolcs mellett ennek a növénynek a hazája, s ahol annyi ügybuzga- lommail foglalkoznak régóta a termesztésével, nem szabad hagyni, hogy oly mesz- szire guruljon termőhelyétől, hogy vissza már sohase kerülhessen. Hern esz Ferenc A Főfotó új ,.szolgáltatása” Fő a bizonytalanság! alább a szavazatok 25 százalékát megkapja, pótképviselő, illetve pót-tanácstag le©z, s a hely megüresedése esetén ő kerül a testületibe. — Üj a tervezetben az országos Usta. Ez miben jelent változást? — A választási rendszer a területi elven épül, vagyis az országgyűlési képviselők a választók területi érdekű közösségtől kapják mandátumukat. Vannak szórtban cáyan országos politikai, társadalmi, közéleti vezető személyiségek, akiknek munkássága az egész országot átfogja, s mintegy kifejezik személyükben is a szocialista nemzeti egységet; őket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli, s az ország valamennyi választópolgára szavaz rájuk. Hadd mondom el itt azt is, hogy aki a választás napján nem állandó lakóhelyén tartózkodik, az csak az országos listára adhatja le szavazatát. — Ha már áttértünk a szavazásra: önnek mechanizmusában milyen változások lesznek? — Kezdjük a jelölő gyűléseknél! Két jelöltet mindenütt któl aiíilaoi, de ekáras Kár, hogy a néhány »apja kezembe került nyomtatott cédula teljes szövegét hely hiján nem tudom itt idézni, mert az önmaga karikatúrája. Dióhéjban: a Főfotó arról értesíti a cetlin megrendelőit, hogy ezután ne bízzanak benne Ugyanis aki a jövőben színes fotóinak kidolgozását megrendeld náluk, annak majd küldenek valamilyen képeket, de hogy mekkorákat és milyen felületűeket (fényes, matt vagy selyemraszter), azt előre ne is akarja tudni a tisztelt megrendelő. Fő a bizonytalanság! Hivatkoznak persze szállítókra meg egyebekre, és megnyugtatásként közük, hogy az ár képenként változatlanul hét forint. Végül megköszönik a szíves megértést e* varjak a megrendelést. Köszönik avagy nem, a szives megértésről esetemben — s még jó néhány, a tájékoztatót olvasó alkalmi ismerősöm esetében — szó sincs. A változatlan árral együtt is eléggé drága dolog a színes fotózás, tehát elvárhatom (-hatjuk): azt kapjam a pénzemért, amit előre kiválasztok, vagy azt, amit előre egyértelműen megígérnek. A színes amatőrfelvétólek előhívása és nagyítása szerény tudomásom szerint szolgáltatás, nem pedig kegyes ajándék, amelynek nem illik nézni a „fogát”. Szép dolog ugyan a változatosság, ám ez esetben nem egészen az. Aki színessel fényképez, az általában ragaszkodik egyfajta megszokott képmérethez és' felülethez. Ehhez az állandósághoz igazítja a többi két léket: fotóalbumot, tárolódobozt és hasonlókat. Ha ezek után meglepik olyan képiekkel, amilyenek nem férnek bele a dobozba, a műanyag borítóba, nem illenek bele a megkezdett sorba, akkor mérges les.z. Mondhatják erre többen: túlzott precízség, fakszni... Meglehet, a maguk szempontjából igazuk van. Nekik mindez nem fontos. De akinek van valamiféle szenvedélye — horgászik, bélyeget gyűjt vagy mini könyveket eszik reggelire; egyre megy —, az általában egy kicsit bogaras is. És az efféle ártalmatlan raplik jogát fenntartja magának. A fotózás is ilyen enyjje hóbortokkal fertőzött szenvedély; rendszerezéssel, számozássál, dátumozással és egyéb gazságokkal kisebb-nagyobb mértékben együtt jaró foglalatosság. S aki ehhez pénzért ad szolgáltatással segedelmet, az nem mondhatja: mit faksznizik a tisztelt hobbis, hanem a vesszőpari- pához kapcsolódó balga követeléseket is illendő kiszolgálnia. A cédula legszebb mondata: Tájékoztatónk az ebből eredő esetleges reklamációk megelőzése érdekében készült. Ezt most lefordítom magyarra: Eszi, nem eszi, nem kap mást! A hazai szolgáltatások némelyikére, s a szolgáltatói magatartásra néhány esetben eme jelszó — fájdalom — még ráillik, de ez nem mentség. Ezzel a módszerrel legközelebb a Főfotó akár azt is közölheti: Objektív okok miatt az ön által megrendelt színes kepeken ezentúl a kék zöld lesz, a zöld pedig kék. És ne is tessék hőborögni, mert tájékoztatónk a reklamációkat előzetes hatállyal megszűntnek és nem létezőnek nyilvánítja. l, r. Felújították az egresi vendéglőt A magyar- egresi vendéglő ugyancsak elhanyagolt állapotban volt, ezért a mielőbbi felújítását, korszerűsítését még a kaposvári áfész márciusi küldöttgyűlésén kérték a helybeliek. A munkákat igen rövid idő alatt végezte el a szövetkezet brigádja. Több mint 500 ezer forintért kívül-belül rendbe tették aiz üzletet. A havi forgalmat 200 ezer forint körül várják. A kisközség központjában levő korszerűsített vendéglátóhelyet augusztus első napján vették birtokukba a lakosok. SOMOGYI NÉPLAP