Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

Kamaszok egészsége VISZLÁT, JOVORE! A XX. század egyik látvá­nyos jelensége az akcelere- ció, a gyermek fejlődésének, növekedési ütemének fel- gyorsulása. A mai tizenéve­sek magasabbak, testileg, szellemileg fejlettebbek, mint a történelem során bármi­kor. A serdülőkor, a gyer­mekből felnőtté vállás folya­mata, az élet egyik legnehe­zebb szakasza korábban kö­szönt Tájuk. Mindezzel szá­molnia kell az egészségügy­nek is. De vajon számol e ve­le? A gyermekekről tizen- négyéves korukig jól kiépí­tett gyermekgyógyászati szakszolgálat gondoskodik, a tizennyolc évnél idősebbeket pedig a felnőttekkel együtt gyógyítják, kezelik. De mi van azokkal, akik sem ide, sem oda nem tartoznak? Kér­déseinkre dr. Medve László egészségügyi államtitkár adott választ. — Hogyan ítéli meg a ser­dülök egészségi állapotát? Az, hogy egy fiatal milyen testi-lelki és szellemi álla­potban éri el a serdülőkor határát, sokban függ az új­szülöttkori státusztól. Az év­tizedek óta alig csökkenő tíz- százalékos koraszülött arány gyakran a pubertásban is érezteti hatását. Az intenzív ellátás, a gondos ápolás, ke­zelés eredményeként a kora­szülöttek nagy része már csecsemőkorban utoléri ma­gát, teljes értékű fiatal lesz A serdülők egészségét nem­csak születési súlyuk és kö­rülményeik befolyásolják, hanem az óvodai és iskolai évek alatti ellátásuk is. Ilyen szempontból igen jelentős az, hogy hazánkban a 3—6 éves korúak csaknem kilencven százaléka óvodába jár, ahol rendszeres orvosi ellenőrzés­ben, évente pedig s2úrővizs gálatban részesül. Már ilyent kor felfedhetik azokat a ká­rosodásokat, betegségeket, amelyeket, ha idejében gyógykezelnek vagy korri­gálnak, nem terhelik majd a serdülőt. — Ön mondotta egy alka­lommal: ahogy a felnőtteket a munkahelyükön, úgy gyer­mekeinket az iskolában ér­nek különböző ártalmak, amikkel szemben túlzottan türelmesek vagyunk. — Így is van. Az első osz­tályokban például még jóval kevesebb a gerincferdüléses tanuló, mint a nyolcadik vé gén vagy a középiskolában. Nem nehéz okára lelni, csak gondoljunk a kívánatosnál lényegesen kevsebb testne­velési órára, az egészséges I A SOMOGY MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT felvételre keres nyugdíjas gépírónőket Jelentkezés: , a személyzeti előadónál, Kaposvár, Németh István fasor 2. sz. (81416) Az UNITECH Ipari Szövetkezet, Barcs fölvesz / egy hatósági munkában jártas felsőfokú végzettségű építészt Jelentkezés a szövetkezei elnökénél, 7570 Barcs, Nagy hid u. 1. ________ (SKiiHi t m ozgás hiányára. A rosszul világított tantermekben el­töltött esztendők sem múl­nak el nyomtalanul.: nem is kell a statisztikához nyúlni, elég egy pillantást vetni bár­mely osztályra, hogy meg­tudjuk milyen sok a szem­üveges. És még hányán van­nak, akik bár rászorulnának, mégsem viselnek szemüve­get. A korszerű fénycsövek energiaszükséglete lényege - sen kisebb, mint a hagyomá­nyos világítótesteké. Még­sem az energiaracionalizálás, hanem az egészségkárosodás miatt kell a tantermek kor­szerűtlen világításán változ­tatni. — A családi környezet is rányomja bélyegét a serdü­lők egészségére. A kamaszok élettani okokból szertelenek, túlzott önállóságra töreked­nem, s ezért, gyakran szembe­kerülnek szüleikkel, tanára­ikkal. A tapintatlan és türel­metlen dorgálás, büntetés, a szülők dühkitörései csak ron­tanak a helyzeten. — Valóban ez a kor a túl­érzékenység kora, ezt nem szabadna figyelmen kívül hagyni senkinek. Részben ezzel függ össze, mégpedig nemcsak nálunk, hanem vi­lágszerte, hogy mind gyako­ribb a serdülőkori magas vérnyomás. Az egészségügyi világszervezet és a KGST egészségügyi bizottsága ki dolgozott egy vizsgálati és gondozási módszert, amivel elérhető, hogy az idejében feltárt hipertóniás állapot ne romoljon, sőt, sok esetben normalizálódjon. Ennek be­vezetése nálunk is folyamat­ban van. Ez természetesen csupán ellensúlyozza a ser- dülőkorúakkal való értelmes és megértő bánásmód hiá­nyát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok többnyire jól szolgálják a bajok meg­előzését. Eddig az általános iskolák első, ötödik és hete­dik osztályában, valamint a Micsoda hihetetlen nagy képűségnek látszik egy első­lemezes együttesnek a borí­tóra kiírnia: „1 db Nagyle­mez teszi Önöket most bol­doggá!” Micsoda elképesztő vállalkozás több elismert gra­fikustól'és festőművésztől a zenekaralapítás ötlete! Már pedig Wahorn András,, E. Zámbó István, F. Zugosy László grafikái, képei egyre többször kapnak helyet or­szágos és nemzetközi tárlato­kon. A képzőművészet somo­gyi barátai sem csak folyó­iratok, irodalmi lapok olda­lain találkozhattak velük, ha nem az áprilisban, az ifjúsági házban megrendezett Hun- gart Expo tárlaton láthatták például F. Zámbó István ké­peit, olyan neves alkotók tár­saságában, mint Banga Fe­renc, Dacza Márta, Kő Pál, Somogyi Győző, Bráda Tibor. A pop-art, az avantgárd és a naiv művészet kiváló ötvö­zése, mint a lemezből kide­rült, nemcsak a vizuális lá­tásmódjukra, hanem a zené­jükre és a szövegszerzésükre is jellemző. A rockzenében használatom new wave kde­középiskolák harmadik osz­tályában voltak kötelezőek. Most gondolkodunk azon, hogy elrendeljük az éven­kénti általános szűrővizsgála tokát az iskolákban. — Nem ritka és nem is megnyugtató látvány a ser­dülő fiatal a felnőtt beteg- osztályokon, ahol a sok idős, gyakran súlyos beteg közel­sége csak növel\ a félelmét, szorongását. — Ma ez még valóban gya­kori. Eddig ugyanis a tizen­négy éven túliakat csak ide vehették fel. Pedig egy vese beteg, egy szívműtéten át­esett, egy cukorbajos vagy más krónikus betegségben szenvedő gyermek nyilván­valóan akkor is ragaszkodik az őt évek óta gondozó gyér mekosztályhoz, ha betöltötte a tizennegyedik életévét. Ezt is figyelembe véve rövidesen kiadunk egy olyan irányel­vet, amely szerint a gyer­mekosztályok — ha ehhez a feltételek megteremthetők — tizenhat éves korig is felve hetnek beteget. Ezt az is in­dokolja, hogy — éppen az ambuláns szakellátás fejlő­désének eredményeként — a gyermekosztályok ágyki használása nem haladja meg a nyolcvan százalékot. A másik megoldás az ifjúsági osztályok létesítése. Van már ilyen osztály a Szabadsághe­gyi Állami Gyermekszanató­riumban, Pécsett a gyermek kórházban és még néhány intézményben. Az ő tapasz­talataikat hasznosítják és feljesztik tovább Szolnokon az új, fekvő és járóbetege­get egyaránt ellátó egészség- ügyi ifjúsági központban. Mindez nem jelenti azt, hogy a serdülök gyógyítását min­denütt átvehetik a felnőttin­tézményektől a gyermek vagy ifjúsági osztályok. jezés ugyanis csak kellő bá­torsággal ruházható rá az A. E. (Albert Einstein) Bizottság első (s utolsó?) nagylemezé­re. Megpróbálom összeszede­getni, hogy miért. Az első furcsaság mindjárt a zenekar felállása. Háttérművész, fes­tőművész és szemléltető mű­vész — írják oda nevük után a csoport gerincét alkotó gra­fikusok, majd három , hölgy következik. Név szerint Ban Mária takarítónő a doboknál, Szabóné Kukta Erzsébet (Ko kó) kirakatrendező, mint éne­kes és parasikolyokat meg­szólaltató, valamint Kecskés Kriszta, akire mint az un- dergrundos Trabant együttes énekesnőjére gyanakszunk. A másik: magával ragadó a lemez egyedisége, a szellemes szöveg. Á furcsa társítások: „filosz és neves Rab Ráby kutató”, vagy éppen Lj Táj • po kínai költő kapcsán — Nagy László versfordításai­ban bukkanhatunk rá töb­bek között — „és nem tudok saját kínaiul”. A „Már me­gint ez a depresszió” című számban pedig a lakótelepi unalom és rádióhallgatás megcsúfolása „a minden nap­ra jut egy szamba meg egy tviszt”, másutt pedig „három menyét arat a part alatt”. Harmadszorra: a vállalko zés értéke, minősége. Olyan vélt tabu témáról szóló zenei ábrándok — ahogy a számo­kat a bizottság nevezi —, me­lyek ma legjobban érintik a 20—30 évesekeket. Ahogyan Wahorn András, az együttes vezetője nyilatkozta erről a problémáról, az akadályokról és az őszinteségről: „Nekem az a bajom, hogy gyanakvóan vtaeikedaek velem szemben. Országszerte csomagoló kö­zépiskolásokkal találkozhat­tunk az építőtáborokban. Hol a vasúti töltéseken dolgozó izmos fiúk, hol a sárguló őszibarackot szedő lányok búcsúztak szomorúan a két­A Mezőgép memyei gyár­egységének ifjúsági klubját a legjobbak között emlegetik a megyében. Érdekes progra­mok, filmvetítések, élmény- beszámolók, sportrendezvény váltották egymást, a tagok mégis úgy érezték, szükség van a megújulásra. Szilágyi Lajos klubvezető mondta: — A fiatalok a jó progra­mok mellett egyre határozot­tabban igénylik a kulturált körülményeket, az ízléses környezetet. Ez az igényük an­nál is inkább jogos, mert a faluban ez az egyetlen hely, ahol összejöhetnek, beszél­gethetnek, szórakozhatnak. Ezért határoztuk el a klub Lassan beleívódik a vérem­be, hogy amit csinálok, ab­ban biztosan van valami rossz. Azért viselkednek ve­lem így, mert magam akarom meghatározni, mi nekem a művészet. Pontosabban csak addig művészet, amíg belő­lem fakad. Ez így biztosan nem rossz, ... Nem világos számukra, hogy ezek a szö­vegek mit is akarnak kifejez­ni. Pedig a közönség jó ré­szének ez már nem problé­ma.” Furcsa őszinteséggel válaszolunk tehát, az eddig hallható új hullámos variá­ciókra. Levetkőzik a punk- fiúk, a hányatott életű csöve­sek, rockerek nagy érzelmei­nek tiszavirág-életű álprob lémáját. A fontos dolgok ér­deklik őket, az elmagányoso­dás, a nemzedékek útkeresé­se, az őszinteség és a barát­ság. Az élet valódi rögös út­ja. A negyedik újszerű elem a zenei hangzás különössége. A dzsesszes hatás, a gyors stílusváltások, az önállóan is élő szólók, a furcsa hangaf- fektusok vibrálnak végig a lemezen. A lemez szinte va­lamennyi száma telitalálat. Például a „Mindez én va­gyok” című szám verse némi túlzással szinte a József At­tila Ódájában olvasottakkal rokonítható. Tény, hogy az A. E. Bizott­ság mindeddig telt ház előtt játszott nagy sikerrel. Űjab ban azonban az a hír hallha­tó felőlük, hogy az együttes felbomlik. Egy lemez azon­ban maradt, ami a nyolcva­nas évek elejének zenéjéről igyekszik őszinte képet adni. ltoké* József helyi vidám együttléttől. A legnépszerűbbek persze az idén a balatoni vegyes Tábo­rok voltak. A távoli megyék­ből jött középiskolások közül sokaknak ez volt az első ta­lálkozása a „magyar tenge-­belső felújítását. Jelentős társadalmi munkával alakí­tottuk át a klubot, festet­tünk, tapétáztunk, szebb lett a berendezés is. A következő lépés a rendezvények színvo­nalának javítása, a klubélet tartalmának megújítása. Er­re már csak azért is szükség van, mert időközben hússzal gyarapodott klubunk taglét­száma, s a faluban alakult nyugdíjas klub patronálását is vállaltuk. Ezután többféle igényt kell kielégítenünk, vá­lasztási lehetőséget is kell nyújtanunk. Lesznek irodal­mi műsorok, író-olvasó talál­kozók. ősztől beindítunk egy gépkocsivezetői tanfolyamot, s több művészfilmet hozunk a filmklub keretében. Eddig is népszerűek voltak a kirándulások. A nyáron megpróbálkoztunk műszak utáni kirándulások szervezé­A határozott fiatalember rel a szőlősgyöröki nevelőin­tézetben ismerkedtünk meg. Tavaly végzett a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán. — Úgy gondolom, hogy a pedagógus akkor tudja a leg­nagyobb hatást gyakorolni tanítványaira, ha együtt él velük. Meggyőződésem az is, hogy a nevelőintézet zárt kö­zösségének — ha ott jó szak­emberek vannak — nagy for­máló ereje van. Gondoljunk csak a régi híres kollégiu mokra, ahonnan annyi nagy­szerű tudós ember került ki. Az egyik szakom a testne­velés. Állítom, hogy a moz­gás megszerettetésében is sokkal többet lehet tenni egy Készséges gyerek — Köszönöm, fiam. a fü­zet. Aztán meg ne tudjam, hogy dohányzik! Gabor rajza) rel”. A balatonszéplak-fe sói Geisler Eta építőtáborban például Heves és Fejér me­gyéből érkezett a legtöbb fia­tal építő. Képünk az utolsó fürdőzés előtt készült. S utána nem előállás volt, ahogy g fiata­lok búcsúztak egymástól és a tábortól: — Viszlát, jövőre! sével. Napközben kiírtuk a portán, hogy két órakor a Balatonra vagy Igalba indul az autóbusz. Akinek kedve van, minimális térítés ellené­ben jöhet. A programban für­dés, rportolás, szalonnasütés szelepeit. Sikere volt ennek az ötletnek. Az autóbuszunk szinte ál­landóan foglalt, hiszen a többnapos ki rándulások, or­szágjárások is nagyon ked­veltek. Csak a legérdekeseb­beket említem: pusztavacsi béke fesztivál, bükkfürdői ki­rándulás, túra Ausztriába, alföldi barangolás. A legna­gyobb sikerű rendezvényünk mégis az a labdarúgómérkőzés volt, amit a községi sportpá­lyán rendeztünk meg a Me­zőgép és a Ferencváros öreg­fiúk között. Több ezer ember jött el, kocsisor érkezett .még Kaposvárról is. ilyen iskolában, mint a ha­gyományosban. Szeretem a falut, a csöndet is, így hát kaposváriként is hamar sike­rült beilleszkednem ebbe 3 közösségbe. Közel van a Ba laton. Szeretném a gyereke­ket nyáron úszni, evezni ta­nítani. Az előítéletek miatt keve­sen vállalják ezt az utat. Fél­nek az ügyelettől, a proble­matikusabb gyerekektől. Va ló igaz, hogy a nevelőintézeti pedagógusnak általában ke­vesebb ideje marad a saját családjával törődni, társaság­ba, szórakozni járni. Mindez a fiatalok többségénél nagy súllyal esik a latba. Szerin­tem viszont ezekért a „hát­rányokért” bőségesen kárpó tol az a sok siker, amiben itt részem lehet. Jobbak a lakás­hoz jutás feltételei, és anya­gilag is jobban megbecsülik az embert. A fizetésem pótlé­kokkal, különböző kiegészí­tésekkel havonta eléri az öt­ezret. Csak ezért persze nem volna érdemes csinálni. A szőlősgyöröki elismerten az egyik legjobb intézet az or­szágban. Tanítványai a ta­nulmányi és sportversenye­ken több rangos helyezést ér tek el. A kikerült gyerekek megállják a helyüket az élet­ben. Számomra is jó iskola ez. Feleségemnek még két éve van vissza az orvostudo­mányi egyetemen. Ha végez, Itt szeretnénk letelepedni. SOMOGYI NÉPLAP Kalandra fel! Keresztmetszet a nyo levanas évek elejéről Változó igények, változó klub Pályavonzásban

Next

/
Thumbnails
Contents