Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

Konferencia előtt Beszámoló a megyei úttörőelnökség munkájáról A megyei úttörőelnökség és a KISZ megyei vezetősé­ge közös napirendi pontban •tárgyalta az úttörőelnökség beszámolóját az elmúlt négy mozgalmi évről. Az ülésen részt vett Nyitrai István, a KISZ KB titkára, valamint Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára. Az írásos anyagot Kraliczki Zoltán megyei úttörőelnök szóbeli kiegészítése követte. A beszámoló rámutatott azokra a négy év óta tör­tént változásokra, amelyek megyénk gazdasági, politi­kai és társadalmi életében történitek, hiszen a gazdasá­gi nehézségek és a demog­ráfiai hullám miatt nehe­zedtek a gyermekosztály ne­velésének, oktatásának kö- , rülményei. Általános — és tegyük hozzá: sajnálatos — ( az a jelenség, hogy az anya­gi jóléttel párhuzamosan nem emelkedett a családi nevelés színvonala. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy ' mind több teher hárult az iskolára, a gyermekmozga­lomra. Fontos tehát, hogy kielégítő munkakapcsolat legyen az úttörőcsapatok és a család között, Hiszen a két nevelési színtér döntően hat a gyermek további fejlődé­sére. Biztató ezen a téren, hogy az elmúlt négy évben nőtt az úttörőmozgalom szervezettsége, jelenleg több mint negyvenkétezer pajtás hordhatja a kék vagy a pi­ros nyakkendőt. A sok változás között je­lentős, hogy míg régebben az egész országra érvényes jelmondatok jegyében dol­goztak a gyerekek, addig a múlt év óta már hagyomá­nyaik, tennivalóik, tartalmi munkájuk alapjan maguk az úttörőcsapatok választhat­ják ki jelmondatukat. Ez egyben lehetőséget is bizto­sít a csapatnak az önállóság fokozására, sajátos arculatá­nak kialakítására. A közösség teremtés szük­ségességét hangsúlyozta Nyitrai István is, hiszen or­szágos jelenség, hogy a csa­patok nem mindenütt alkot­nak egyben közösséget is, bedig az igazán eredményes munkához ez szükséges. Nagy gondot fordít a me­gyei vezetőség az úttörőcsa­patok közéletiségre nevelé­sére is, melynek egyik fon­tos feltétele az önkormány­zati szervek hatékony mű­ködése. Nem engedhető az, hogy a csapatösszejövetelek egy-egy ünnepély, akadály- verseny alkalmára korláto­zódjanak, hanem több fóru­mot kell rendezni a köz­ügyek csapatszintű megtár­gyalására, így fejlődik a gyerekek vitakészsége, a döntések felelősségének gya­korlása. Természetesen az úttörőcsapatok demokratiz­musát alapvetően meghatá­rozza az iskolai életben megvalósított demokrácia. — Olyan kulcskérdéseket kell találni a legfiatalabbak mozgalmában is, amelyek köré csoportosítani lehet a feladatokat és a munkát — mondta felszólalásában Ta­nai Imre. — Sokat hangoz­tatott, igaz tény, hogy a legfontosabb mozgalmi mun­ka a tanulás. Ezért jelentős a megyei úttörőelnökség megkülönböztetett figyelme a tanulással, ismeretszer­zéssel kapcsolatos kérdések iránt. Sok csapatnál sajátos kezdeményezésekkel ösztön­zik a diákokat a képesség szerinti tanulásra. Gyakori­ak a közösségek közötti ta­nulmányi versenyek, vetél­kedők, s ezzel egyidejűleg a közepes képességű pajtások számára rendezett szellemi erőpróbák is. Különösen megilleti ez a figyelem a ki­segítő iskolákban és nevelő- otthonokban tanuló gyereke­ket. Az erre a célra alakult területi szakbizottság nagy igyekezettel látott munká­hoz, és sokszínű mozgalmi tevékenységet biztosított a gyerekeknek. A kisegítő is­kolások számára rendezett komplex tanulmányi verse­nyek, sportprogramok, a lassan hagyományossá váló kulturális szemle, a mind több gyereket érintő tábo­rozás nagy szerepet játsza­nak abban, hogy a hátrá­nyos helyzetű gyerekek mi­nél kevesebb zökkenővel il­leszkedhessenek majd a felnőtt társadalomba. A Magyar Úttörők Orszá­gos Tanácsa december 10— 11-re hívta össze az úttörő­vezetők VIII. országos kon­ferenciáját. A mostani be­számolót hallva arról győ­ződhettünk meg: á somo­gyiaknak ott is lesz monda­nivalójuk. V. I. Összhangban az igényekkel A kisszövetkezetek és szakcsoportok tevékenységének tapasztalatai A jogszabályok a múlt év elejétől teszik lehetővé a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, szakcso­portok működését. Megyénk­ben a Kiszöv működési te­rületén 1982-ben 7 új szerve­zeti forma — 3 kisszövetke­zet és 4 szakcsoport — ala­kult. Ezek tevékenységét egy fölmérés alapján értékelték a Kiszövnél. A tanulságok elemzése azért is fontos, mert az idén májusig már újabb 10 szakcsoport alakult, kö­zülük 6 a kaposvári vas-mű­szaki szolgáltatóipari, 1—1 pedig a csurgói Napsugár ruházati, a nagybajomi So­mogy ipari, a tabi ppítő és vegyesipari, valamint a ka­posvári építőipari szövetke­zetnél működik. Lényeges tehát, hogy az új szervezeti forma képviselői felhasznál­ják az 1982-ben létrejötték­nek a tapasztalatait. A Kiszöv megyei elnöksé­ge- megállapította, hogy a tavaly alakult szakcsopor­tokban általában jól szerve­zett, hatékony munka folyt és folyik, s a várakozások­nak megfelelően működnek, kiegészítik a szövetkezeti szervezeti struktúrát. Kisebb tévedésektől, hibáktól elte­kintve eredményes évet zár­tak; az elkövetkezett hibák is többnyire a tapasztalat­lanság és a nem megfelelő hozzáértés következményei. Az említett helyeken jó a munkafegyelem, a dolgozók jobban figyelemmel kísérik egymást, s kiközösítik a nem megfelelő teljesítményt nyúj­tó munkatársakat. A kisvá- lalkozások új szabályai pe­dig elsősorban a rendelkezés­re álló termelési tényezők jobb kihasználását és a la­kosság igényeinek teljesebb kielégítését szolgálják. Az 1982-ben alakult új szervezeti formák egyike a kaposvári Agrotechnika Gép­ipari Kisszövetkezet, ame­lyet mezőgazdasági és élel­miszeripari kisgépek, alkat­részek javítására és felújítá­sára szerveztek. Ez a profil­választás — mivel az emlí­tett munkaterületeken sok a kielégítetlen igény — feltét­lenül hasznos népgazdasági szinten is. Igaz ez akkor is, ha akadtak kezdeti gondok, s alacsony volt a hatékonyság. Ám azzal, hogy selejtezés he­lyett csak importból besze­rezhető gépeket adtak vissza a termelésnek, jelentős ösz- szegű valutát takarítottak meg: 1982. évi tevékenysé­gük alapján 6,6 millió forint értékűt. Ebből a nyugati gyártmányú arató-cséplógé- pek alkatrészeinek a felújí­tására 5 millió forint meg­takarítást eredményezett, s a hiánycikklistán szereplő árukból például a csavarok­ból, perselyekből 299 ezer forint bevételük származott. A barcsi Speciál Építő és Szolgáltató Kisszövetkezetet 1982. áprilisában alakult. Feladata épületfenntartás és korszerűsítés, építő és szak­szerelőipari tevékenység, gé­pek, berendezések gyártása és javítása. Megvásárolták például a falfúrásos alászi- getelés licencét, s ily módon ki tudják elégíteni Barcsnak és környékének ilyen irányú igényeit. A Kiszöv elnöksége megállapította azt is, hogy a kisszövetkezetek első évi mű­ködése során megvalósult a tagságnak az a törekvése, hogy tisztességes és hasznos munkával többletjövede­lemhez jusson, gazdálkodá­suk a három hasonló típusú szervezeti forma közül a leg­eredményesebb volt. A boglárlellei Pirocomp tüzelés- és számítástechnikai ipari és szolgáltató kiszövet­kezet 1982. végéig szinte fo­lyamatos pénzügyi gondokkal küzdött. A sorozatos fizetés- képtelenségen több esetben úgy próbáltak segíteni — szabálytalanul —, hogy a ve­vőktől előleget kértek. írásunk elején 4 olyan szakcsoportot említettünk, amely 1982-ben alakult: a barcsi únitech Ipari Szövet­kezet gép-, faipari es terve­ző, a nagyatádi Komfort ipa­ri és szolgáltató, a csurgói alkatrészgyártó, valamint a kaposvári Építőipari Szövet­kezet építőipari karbantartó szakcsoportja. A barcsiaknál a múlt év gazdasági eredmé­nyei alapján a szakcsoport- és a szövetkezeti érdek sze­rencsés találkozása tapasz­talható; a nagyatádiak fő­ként olyan munkákat végez­nek, melyekre nincs kapaci­tás vagy a szövetkezet szá­mára gazdaságtalan; a csur­góiak termelése — gépipari késztermék — és alkatrész- gyártás, gépjavítás, helyszí­ni szerelés — része a szövet­kezet tevékenységének; a kaposváriak pedig a meg­rendelők igényeihez igazodva új technológia alkalmazását vállalták, és érintésvédelmi méréssel is foglalkoznak, V. 2, Parti zárit (izek emléke A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján A szlovák nemzeti felkelés emlékműve Besztercebányán Cikkünk szerzője: Jozef Gcct, Novákyban, a Pozsony melletti Churvatsky Grob baromfinemesítő és tenyésztő vallalat igazgatója, az Orszagépités Érdemrendje állami kitüntetés és több más kitüntetés tulajdonosa, a szlo­vák nemzeti felkelés idején az l. partizánbrigádban har­colt. A szlovák nemzeti felke­lés nem tört ki váratlanul, sem véletlenül. A szlovák klerikofasiszta kormány nemzetellenes politikája és elkötelezettsége a hitleriz- mus mellett éles ellentétben volt az egyszerű szlovák em­berek érzelmeivel. Az ille­gális kommunista pártszer­vezetek, az illegális nemzeti bizottságok és a szovjet par­tizán szervezők különösen 1943-tól használták föl eze­ket az érzelmeket arra, hogy a népet a fegyveres ellen­állásra készítsék fel. A fel­kelés akkor tört ki, amikor a kormány statáriumot hir­detett ki, s a német meg­szálló katonaság különböző irányból tört rá az ország­ra, hogy azt közvetlenül is elfoglalja, s onnan törjön ki az előrenyomuló szovjet ha­dak ellen. A kommunista párt és a Szlovák Nemzeti Tanács fel­hívással fordult a néphez 1944. augusztus 30-án, a Besztercabányán működő. Szabad Szlovák Rádió köz­vetítésével. A hívó szóra az ország hegyi vidékeiről sok ezer önkéntes jelentkezett. A szlovák hadseregnek mint­egy hatezer katonája és tisztje szintén a felkelők ol­dalára állt. A felkelés kö­rülbelül 20 ezer négyzetkilo­méternyi területre terjedt ki, ahol több mint másfél milliós lakos élt, s mintegy 80 ezer férfi állt fegyver­ben. Ez is azt bizonyítja, hogy a szlovák nemzeti fel­kelés Európa egyik legna­gyobb — és leghosszabb ideig tartó — fasisztaellenes megmozdulása volt. A fel­kelés a hitleristák körében nagy zűrzavart váltott ki, s olyan haditechnikát kötött le, amelyre más, fontosabb helyeken lett volna szüksé­gük. A felkelés Csehország lakosságát is aktívabb ellen­állásra buzdította. ' Nem jelentett azonban csupán fegyveres harcot: a helyzet forradalmisága, az új szlovák nemzeti szervek, elsősorban a néphatalom új szervei — a nemzeti bizott­ságok — létrejötte sok de­mokratikus és szociális in­tézkedés bevezetését tette lehetővé. A harcban az új, forradalmi eszmék nevében indultunk. A hegyaljai Skla- bina községben például már két héttel a szlovák nemzeti felkelés meghirdetése előtt csehszlovák nemzeti zászlót tűztek ki, s kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. E partizánközség példájára a felkelés területének min­den járási és helyi forradal­mi nemzeti bizottsága is ugyanezt tette. Szabad Cseh­szlovák Köztársaságot egyen­jogú nemzetekkel és a dol­gozó nép iránti igazságos politikával! — ez volt a nagy, a mobilizáló eszme. A partizánok és a katonák már a harcok első napjai­ban öt, sőt hét állig fölfegy­verzett fasiszta katonai had­osztállyal szálltak szembe. A szlovák hegyekben és völ­gyekben folyt a vér. Dere­kasan harcolt mindenki, aki csak fegyverhez jutott. Had­állásaink felett vörös és csehszlovák zászlók lengtek. Oroszok, ukránok, csehek, Lesz elegendő hordó a szüretre Változatlanul hiánycikk az üvegballon Korainak ígérkezik az idei szüret, ezért a kereskedelem már felkészült az elenged­hetetlen kellékekkel, putto­nyokkal, hordókkal, csobo­gókkal, darálókkal, prések­kel, demizsonokkal, mustfo- kolókkal és a must kezelésé­hez, tisztításához szükséges vegyszerekkel. Néhány szü­reti kellék azonban az idén is hiányzik az üzletekből. A Hermes Szövetkezet boltjaiban már kaphatók 50—400 literes hordók, s megfelelő választék a* tölgy­fánál olcsóbb akác- és eper­fából készültekből is. Min­den nagyságú hordóhoz kap­ható a korábban csak egy­két méretben árusított fa­csap. A darálókat és présgé­peket ugyancsak széles vá­lasztékban kínálják a legkis- sebbtől a legnagyobbig. A fából készült kádak és puttonyok mellett jugoszláv árucseréből származó, eszté­tikus kivitelű, könnyű mű­anyag termékeket is beszer­zett a szövetkezet,, ezeket szeptember elején kezdik árusítani az üzletekben. A Hermes idei újdonsága a szerencsi termelőszövetke­zet terméke, a Tokaj elneve­zésű szőlőzúzó, amely a ko­rábbi hasonló gépnél kor­szerűbb, s jobban kihasznál­ható méretű. Ugyancsak új­donság a ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezet olt­ványok pótlására szolgáló ol­tófogója, amelyet a Hermes- üzletekben árusítanak. A vasedényboltokban je­lenleg 150—300 literes hor­dók kaphatók. A vállalat a legkisebb méretüekből a ta­valyi, mennyiségnél mintegy 30 százalékkal többet rendelt ugyan, de a gyártók ezekből eddig nem szállítottak ele­gendőt.'Prés, daráló és egyéb gépek széles választékban kaphatók. Mivel azonban a Vasedény sem tudott kellő mennyiségű Laarul beszerez­ni, helyettesitőként bádog­ból és műanyagból készült meritőedényeket es putto­nyokat kínálnak. A borászati üvegáruk — demizsonok, ballonok — leg­nagyobb forgalmazója az Amfora. Kisebb, fonott de- mizsonokból jelenleg az igé­nyek mintegy felét tudjak kielégíteni importból szár­mazó termékekkel. Szerző­dést kötöttek bolgár szállí­tókkal is, ennek eredménye­ként várhatóan rövid időn belül megérkeznek az 5—25 literes bolgár demizsonok. A hazai termékekre egye­lőre mér várni kell, a salgó­tarjáni öblösüveggyárban ugyanis csak a hónap végén helyezik üzembe az új auto­matát, amely alkalmas a de­mizsonok gyártására. Ugyan­csak , Salgótarjánban fogják gyártani a nagyméretű üveg­ballonokat, amelyekből pil­lanatnyilag semmilyen nem kapható az üzletekben. Jozef Gécl, az egykori parti­zán ma franciák, németek, románok, jugoszlávok, 27 nemzet és nemzetiség fiai harcoltak egy férfiként velünk együtt. Sokan estek el közülünk. Mégis azzal a meggyőződés­sel harcoltak, hogy akik túl­élik, igazságos társadalmat hoznak létre. A német fa­siszták azonban újabb ke­gyetlen ellentámadásba mentek át Csupán Felső- Nyitra vidékén, ahol a mi partizánbrigádunk is teve- kenykedett, mintegy ezer harcost és békés polgárt kí­noztak halálra vagy lőttek agyon. Több községet fel­égettek, s lakóikat — örege­ket, asszonyokat és gyereke­ket — halomra lőttek. A túl­erő ideiglenesen győzedel­meskedett a hős felkelők lö- lött, s arra kénys'zerítette őket, hogy mélyebben hú­zódjanak vissza a hegyek közé. Elesett Banská Byst­rica (Besztercebánya) is, a felkelés szive. A szlovák he­gyekben azonban nem alud­tak ki a partizántüzek. Az a néhány hónap, amely a Vörös Hadsereg megérkez­téig telt el, életem legke­gyetlenebb időszaka volt. De akkor értettem csak meg egész életemre, hol a he­lyem, s milyen eszme nevé­ben kell élnem. Amikor a szlovák nemzeti felkelés év­fordulóján szülőföldemre lá­togatok, s fölkeresem volt bajtársaimat, honfitársai­mat, nem kerülöm el azt a hidat sem, amelyet 1944 vé­gének egy ejszaKáján tár­saimmal együtt gránátokkal felrobbantottunk. Egy szál vörös virágot is dobok min­dig a Hron (Garam) vizébe, szovjet rádiósunk, Natasa emlékére. Sok ilyen áldozatot hoz­tunk a háborúban, mérhe­tetlenül sokat. A felkelés óta 39 év telt el. S ma csehek, szlovákok, ukrán, magyár, német és lengyel nemzetisé­gű polgárok úgy élnek együtt a szocialista Cseh­szlovákiában, hogy az em­bereknek már soha ne kell­jen újabb háborús hősök síremlékére virágot vinniük. Jozef Gécl SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents