Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

Autófelügyelet — átszervezés után Amikor megszűnt a Köz­lekedés és Postaügyi Minisz­térium és megjöttek az első hírek az átszervezésről — többek között a KPM Autó- felügyéiet átalakulásáról —' sok autós kezdett úgy kép- zelegni: megszűnt a KPM, nem lesz műszaki vizsga .. Ilon Miklós, a megyei ta­nács közlekedési felügyele­tének vezetője — aki koráb­ban az autófelügyeletet is irányította — elmondta: — A buszon hallottam vé­letlenül két ember párbeszé­dét. Az egyik azt mondta: „Végre nem lesz műszaki, nem szőröznek majd ve­lünk.” A másik azt válaszol­ta: „És tán óvodát vagy ha­sonló fontosabb dolgot lehet csinálni abból a házból...” A ház alatt a vizsgaáülo- más és irodái értendők. Ezt szerették7 volna a műszakin valószínűleg néhányszor bu­kott kocsik gazdái más sze­repkörben látni. A vágy­álomból — szerencsére — nem lesz valóság, s tovább­ra is kötelező ellenőriztetni az autók műszaki állapotát három-, illetve egy éven­ként. Csupán, a szervezet változott meg némiképp. Az újdonságokról kérdeztük a vezetőt. — Feladataink majdnem ugyanazok, mint régebben. Ezentúl is vizsgáztatjuk a járműveket, végzünk köizút! ellenőrzéseket, közületeknéi átfogó vizsgálatokat tar- [ A mezőgazdasági kister­melésben az elmúlt tíz év­ben a zöldségfélék termesz­tése fejlődött a leginkább, s ez az ágazat köti le a mun­kaerő legnagyobb részét — ez derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal reprezenta­tív fölméréséből, amely a kistermelés különböző terü­leteit elemezte. Tíz év'alatt a kistermelők hozzávetőleg egyharmadával több zöldséget termeltek, s ezzel a hazai zöldségter­mésnek több mint felét ad­ják. A nagyüzemek az utób­bi időben több zöldségfélé­vel föl is hagytak, ezeket a kistermelők vették át, s ma már olyan mennyiségben ajánlják föl megvételre, hogy gyakran még a kon­zervgyárakat is kisegíti. A kistermelők által értékesí­tett zöldség mennyisége 1972 óta megkétszereződött, s két évvel ezelőtt már meghalad­ta a félmillió tonnát. A zöldségtermesztésben is erősen érződik a nagyüze­mek integráló tevékenysége. Azzal, hogy - szolgáltatják a szaporítóanyagot, a gépi munkát, sok esetben a ta­lajerőpótló anyagot, még nem merül ki szerepük, mert az értékesítést is gyak­Csehszlovák berendezések segítik a magyar számítóköz­pontok üzemeltetéséhez szükséges megfelelő kümati- kai körülmények kialakítá­sát. A nagy értékű számító­gépek csak pormentes, ál­landó hőmérsékletű és pára­tartalmú helyiségekben mű­ködhetnek kifogástalanul, e feltételek valamelyikének hiányával romlik a rendszer megbízhatósága. A Csehszlo­vákiából beszerezhető úgy­nevezett komputer-klíma­szekrények folyamatosan el­lenőrzik, hogy az említett feltételek megfelelnek-e a követelményeknek; s ha va­lamilyen hiányt észlelnek automatikusan szabályozzák * hőmérsékletet, a pára- és portartalmat. Ehhez előre beépítik az elszívó és lég­tunk ,.. Többiét is jutott nekünk: hozzánk tartozik a gépjárművezetőket vizsgáz­tató bizottság, s a két so­mogyi autóközlekedési tan­intézet pénzügyi adminiszt­rációja is a miénk lett. Fe­lettes szervünk, a megyei ta­nács közlekedési osztálya vette át viszont két korábbi feladatunkat: a járművek átalakításához, illetve házi­lagos készítéséhez már nem mi adunk engedélyt. — Ezek szervezeti válto­zások. Szakmai újdonságok vannak-e? — A szervezeti változások annyiból fontosak, hogy ügyfeleink még kevéssé is­merik az új rendszert és hozzánk jönnek olyasmivel, ami a közlekedési osztályra tartozik, illetve fordítva: oda mennek azzal, amivel nálunk kellene jelentkezni­ük. Ez persze kellemetlen, elsősorban az ügyfeleknek, de kölcsönös türelemmel át lehet vészelni az átmeneti A már hagyományos őszi szolidaritási akciót az idén szeptember 1-e és november fan vállalják. Az adatok szerint a kistermelők a meg­termelt mennyiség kéthar­madát értékesítik, s ennek csaknem negyven százalékát az állami gazdaságok, a téeszek közreműködésével adják el. Az érdeklődésre jellemző, hogy a kistermelőknek nem kevesebb, mint kilencven százaléka foglalkozik vala­melyik zöldséggel. Mégpedig nem csak a ház körül, ha­nem a szántóföldön, teTiát nagyobb méretekben is. A szántóföldről betakarított termés mennyisége tíz év alatt megháromszorozódott. A leginkább előnyben része­sített zöldség a paprika és a fűszerpaprika; a termőterü­let tíz százalékát foglalja el együtt. Meglepően nagy számú kistermelőnek van fólia alatti kertészete; számuk százezerre tehető, s az át­tetsző műanyaggal fedett terület elérte az 1300 hek­tárt. Az elmúlt két évben tovább nőtt e terület, pél­dául Bács-Kiskun, Pest és Fejér megyében bővült szá­mottevően a nagyobb szak­értelmet kívánó, ám maga­sabb hasznot is hozó fóliá­zás. kondicionáló berendezéseket is. Egy-egy ilyen berendezés értéke 400 ezer és másfél millió között van, a klimati- zálandó helyiség nagyságá­tól függően. E módszer alkalmazásával fölöslegessé válik a gépház építése és a légcsatornák ki­alakítása, amelyek a ha­gyományos klimatizáláshoz nélkülözhetetlenek. Az első ilyen csehszlovák berende­zéssel klimatizált számító­gépközpont a bábolnai IKR- gazdaságoknál működik, egy másikat pedig most szerel­nek a Medicornál. Hazai te7 lepítésükről a Szellőző Mű- ,-ek gondoskodik mint fő- vállalkozó. Az ' idér. már mintegy 50 millió forint ér­tékben érkeznek csehszlovák klimaberendezesek. időszakot Szakmai újdonsá­gok? Azok mindig vannak, hiszen az autózás, a közle­kedés gyorsan változik. Szakmai irányitónk a buda­pesti közlekedési főfelügye­let. Ez a szervezet biztosítja, hogy az egész országban a decéntraljzálás után is egy­séges legyen a követelmény- rendszer, a szemlélet a leg­fontosabb kérdésekben. Jó műszaki állapotú autó- állományra — akár magán­kézben van, akár közületek tulajdonában — ezután is szükség van. A közlekedés veszélyes „üzem”, épp ezért a szervezeti változás nem jelent lazulást, oktalan en­gedményeket. Mit várhatunk hát a közlekedési felügyelet­től? Például jobb, gyorsabb, közvetlenebb ' ügyintézést. Egy sor dologgal nem kell majd Budapestre men­nünk ... S ha „csak” ennyi az átszervezés eredménye, már annak is örülhetünk. 7-e_ között rendezi meg So­mogybán a Hazafias Nép­front megyei béke-, barátsá­gi és szolidaritási munka- bizottsága. Az akció nyitó nagygyűlésének színhelye a Kaposvári Húskombinát lesz, szeptember 8-án 14 órakor. A kéthónapos akció során megyénkben összesen 120 gyűlésre és más csoportos programra kerül sor. Az üzemi és intézményi fóru­mok mellett 30 lakóterületi gyűlést is rendeznek. Az akció során a megye lakosságának valamennyi rétegét átfogóan kívánják tájékoztatni időszerű nem­zetközi kérdésekről, a bé­kemozgalom feladatairól. Az akció időszakában több ba­rátsági rendezvényre is sor kerül. Lengyeltótiban, illetve Barcson a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, Tap- sonyban, Boglárlellén, Lábo- don és Siófokon az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja, Fonyódon és Ka­posváron a Kubai Köztársa­ság nagykövetsége, Csur­gón és Tabon a Vietryimi Szocialista Köztársaság nagykövetsége képviselői­nek részvételével tartanak barátsági, illetve szolidari­tási gyűlést. A kaposvári eseményen chilei emigrán­sok is jelen lesznek. Különféle évfordulók kap­csán — a fentiek mellett — a megyében még 14 jelen­tős rendezvényre kerül sor. Megemlékezéseket rendez­nek többek között a leszere­lési világnap és az ENSZ napja alkalmából. Devalválódnak szavaink. Keressük magunkban a legmegfelelőbbet, de csak a sokezerszer használt — si­mára kopott — „döbbenet- fájdalom... megrendülés” ké- redzkedik föl belőlünk. És ezek nem képesek kifejezni, mit érzünk most. A tények makacsok, hiába terelnénk őket tudatárnyékba, újra és újra előtolakodnak, szemér­metlenül és letagadhatatla- nuL S ez a tény most min­den másnál erőszakosabb: világeseményeket lök félre bennünk, magánéleti gon­dokat söpör el: „meghalt Együd Árpád ...” őrhelyen * érte a halál szele, és a fe­hérköpenyesek a kórházban már tehetetlenek voltak szerda este. Fáklya hunyt ki. Eggyel kevesebb lett a szá­ma azoknak, akiknek szelle­me utat világított nekünk, és melegüknél elmúlt dider­gésünk. Apró alakja, gyűrötten markáns arca, derűt csillanó szeme még itt van előttünk; nehéz nem élőként gondol­ni rá. Hogy milyen nagy volt ez a kicsi, fekete em­ber, azt tudtuk, és a követ­kező évtizedek még inkább tudatosítják majd bennünk. Valaki épp a napokban kér­te számon hivatalos helyen: a somogyi iskolákban miért nem kötelező énekórái se­gédeszköz népdalgyűjtése... Az lesz bizonyára. Mert az értékeket 1 összegyűjtötte, itthagyta nekünk. Népfi volt, plebejusszár­mazék ; a Börzsöny-közeli Perőcsényben született. Cél­szerű, de lélekkel teli pat­riarkális családban éltek; a nagyatyai házból hozta útra- valóját: becsületet, munka- szeretetet, kitartást, kedvet. Kísérői voltak ezek a ba­lassagyarmati gimnázium­baji is. Aztán fölvették a budapesti Magyar Testne­velési Főiskolára: kiváló ta­laj- és szertornász volt, ta­lán kevesen tudják ma már. Főiskolásként érzett rá elő­ször az igazi élethivatásra, a néptánc, népzene kutatá­sának fontosságára. Csak negyvenhatban végzett, mert közbejött egy háború, tetéz­ve hadifogsággal. Somogyra talált, és So­mogy megtalálta őt. Csurgói tanársága idején népi sport­játékokkal edzette tani tv á- nyait. Mert vallotta — és ez krédója volt —, hogy minden emberi tevékenysé­get örömélmény forrásává kell avatni. Döntő hatással volt rá Molnár Ij^ván, a siófoki népfőiskola — a pa­raszti tehetséggondozó — vezetője, akitől elsajátította a kutatás módszereit. Hány és hány néptánccsoport kö­szönhette neki létét! Benne munkált szinte minden . so­mogyi együttes országos si­kerében. ’ Ezerkilencszázhat- vanban, a megyei népműve­lési tanácsadó vezetőjévé emelték. Ott volt, tanácsolt, segített mindenhol, ahol az Ügy érdekében tehetett. Közben gyűjtötte a nép da­lait Kerekitől Berzencéig falvakban, pusztákon. Siófokon tanárkodott a gimnáziumban, majd rövid időre vezetője lett a Kálmán Imre emlékmúzeumnak. Le­het mondani, hogy belakta a megyét. Hiszen hetven­egy évkezdő napja már a marcali múzeum igazgatói irodájában találta. Hetvenöt közepén pedig — nem nél­külözhette a múzeumügy — igazgatóhelyettese lett a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának. Tavaly óta tudományos főmunka- társkén/t dolgozott töretlen .hittel és akarással; nem vet­te figyelembe a betegség többszöri visszatérését. Pótolhatatlan veszteség. Kevésszer igazabb a kifeje­zés, mint ezúttal. Mindenkit ismert, mindenki ismerte. Hóna alatt már-már testré­szévé válit kis magnetofon­jával megfordult Somogy legeldugottabb zugaiban is. járt gépkocsin, döcögött, szekéren, karikázott öreg kerékpáron; ott volt a bú­csúi forgatagban, fényes lagzikon, vidám keresztelő­kön, folklórünnepek szín­padjai mögött — kincskere­sőben. És egyszer csak Mű­vé fogant a hangyaszorgal­mú munka. Országos, nagy elismerést váltott ki a So­mogyi népköltészet című vastag, tekintélyes — arany­nyal sem mérhető értékű — könyve, majd a Kaposváron megverték a rézdobot című gyűjteményes kötete, száz somogyi népdallal. Űj köny­vét nem veheti kézbe; a lek­torok már olvassák a kéz iratot. A hivatalos véleménye­zők, ha rdla írtak, kénytele­nek voltak a sablonokat fél­retolni, és .az elragadtatás szív hangjait hallatni. Hogy- is lehetett volna elfogulat­lan szenvtelenséggel szólni Együd Árpádról? Bölcsek­ről, apostolokról hév nélkül nem lehet! Az olyan meg­szállottakról, aki nemcsak a néprajzi gyűjtő- és rendsze­rezőmunkában volt az or­szág egyik legjelesebb szak­embere, de ha kellett tár­latvezetéssel agitált, fölke­reste a somogyi iskolák hon­ismereti szakköreit, hogy segítsen; rádiós- és tévéve­télkedők szervezője, somogyi mindenese is volt. „A mú­zeumi kollektíva legközös­ségibb tagja” — jellemezte egyik igazgatója. Bölcses- ség-akkumulátorú derűje az intézmény viharos idő­szakaiban napsütés volt a komor felhők közül. Egyet­len nagy közösségnek tekin­tette az egész megyét. Olyan nyelvet beszélt, amelyet egykent ért a hivatalbéii is, a pásztor is. S milyen ke­vesen vannak ilyenek! Hazaja, megyéje becsül­te, elismerte páratlan érté­kű munkáját. Tanárként spprtkitüntetés, népműve­lői, hagyománymentési munkájáért kétszer is Szo­cialista Kultúráért érem, majd a Munka Érdemrend arany fokozata, Pálóczi Horváth Ádám megyei köz­művelődési díj illette. Nem tevékenység nélküli nyug­díjba készült az év végén. Tervekről beszélj még az utolsó délután es este is; már kezdte szervezni a jö­vő évi nagy folklórtaláiko- zót, kéziratokat gépelletett, készült újabb rendszerező munKákra. • Együd Árpád nem segít többet bennünket — adat­közlőit átengedve riport­alanynak —, adatokat mond­va falvakról; nem ajánl fo­tótémákat, nem kapcsolja be a magnót, hogy átadja az élményt, amely valame­lyik faluban érte. Elment kedves énekese, berzencci Csalfa Mari néni után, aki­nek távozása úgy meggyö­törte. Lapunk könyvtári estjén ő is ott ült azok kö­zött, akiket nagyra becsül­tünk. És egyszeresak vallo­más közben elcsuklott a hangja, nem tudta folytatni a mondatot. Veié gyötrődtük át a néma percet, nem sejt­ve, hogy talán üzenetet ka­pott valahonnan, a néma tartományból. Elment? Itt él műveiben, a táncosok minden kecses és kemény mozdulatában, a falusi aranyszájú asszonyok pávaköri dalolásában, most és mindörökké. Gr, ona expói- Háromezersínos óriás orgona készül, a Fővárosi Művész Kézműves Vállalat aquincumi üzemében. A három manuáios, 37 regiszteres orgona az NSZK-beli Augsburgba kerül a nyár végén. Növekszik a kistermelés Csehszlovák berendezések számítóközpontokhoz Elkészült a szolidaritási napok megyei programja EGYÜD ÁRPÁD (1921 — 19S3)

Next

/
Thumbnails
Contents