Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
Társadalmi tudat, műveltség, minőség Beszélgetés Köpeczi Béla művelődési miniszterrel Az idei könyvhét egyik nagy érdeklődést kiváltó műve volt Köpeczi Béla tanulmánykötete Műveltség és minőség címmel A benne megjelent írások valamennyijének közös alap- gondolata, mondhatni nézőpontja, hogy napjaink, a nyolcvanas évek társadalmi valóságából, valamint a társadalom és az egyén érdekeiből vezeti le elemzéseit, következtetéseit összecsengenek ezek a gondolatok azzal a társadalmi felismeréssel, hogy korunkban mind nagyobb jelentőségű a tudati szféra és az intenzív fejlesztés szakaszában előtérbe kerülnek a szellemi 'tsrtaláKjk. A kötet szerzője — mint ismeretes — nemcsak a tudomány művelője, akadémikus, hanem hazánk művelődési minisztere is. Ezért e gondolatok kapcsán a miniszterhez fordultunk kérdő- sew&kei, — Miként tudatosítja a politika, ezen belül a művelődési kormányzat az előbbiekben vázolt igényt, vagyis hogyan igyekszik elősegíteni az új cél- és értékrendszer kidolgozását? — A nyolcvanas évek legfontosabb jellemzője — mondotta a miniszter — a valóságból táplálkozó politikai realizmus, ami nemcsak az objektív feltételek számbavételét jelenti. Életünk minden területén a gazdasági, a társadalmi, a politikai életben és a kultúra szférájában is előtérbe kerülnek a tudati elemek, más szóval jelentősebb szerepet kap az emberi tényező. Ahhoz, hogy mindannyiunk hasznára értékesíteni lehessen, „művelni” kell ezt a tényezőt. Általános és szakmai műveltségét gyarapítani, mindenkinek — nem Negyedszer Szombathelyen Kongresszusra készülnek a magyar nyelvészek — A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusa augusztus 23-án kezdődik a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. A négynapos tanácskozásra 13 ország mintegy 250 szakemberét várják. A magyar nyelvvel foglalkozó szakemberek beszámolnak kutatásaikról, s tájékoztatják kollégáikat a magyar nyelvtudomány művelésében elért eredményekről. Általában ötévenként rendeznek hazánkban ilyen tanácskozást, s mindig valamilyen központi téma kérdéseit tárgyalják meg. A szombathelyi rendezvényen « magyar nyelv rétegeződé- séről lesz szó. E tudományág jeles képviselői az együttes üléseken az irodalmi és a köznyelv viszonyával, a magyar nyelv területi, földrajzi tagozódásával, Valentint a szaknyelvek és a csoportnyelv kérdéseivel foglalkoznak. A kongresszus négy szekciójában 140 előadás hangzik el, témájukban ezek is a központi tárgyhoz csatlakoznak. A résztvevők egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, illetve azok a középiskolai tanárok, akik tudományos igénnyel foglalkoznak nyelvünk múltja vsí és jelenével. csupán szűk körű elitnek —, mindennapi tartalmas kultúrát adni. Segíteni abban, hogy az igazi értékek előtérbe kerüljenek, meghatározójává váljanak és serkentőleg hassanak. Hiszem, hogy minden emberben szunnyadnak igazi értékek, s ezeknek fölismerésében, kibontakoztatásában sok még a tartalék. A művelődéspolitika feladata és felelőssége, hogy a társadalmi tudat változásait ne automatizmusok mozgassák, hanem a gazdasági és társadalmi folyamatok tükröződéseként az érdekkonfliktusok előtérbe kerülésével a tudatosság igénye alakítsa, segítse az új egységes tendenciák kibontakozását. Arra is oda kellett figyelnünk, hogy a feltételek javulása, az életszínvonal tömeges emelkedése nem feltétlenül vezetett humánusabb életmódhoz, igényesebb és tartalmasabb emberi viszonyokhoz, új, minőségileg magasabb szintű értékrendhez. Ahogy a gazdasági építőmunkában mindinkább felkészült szakemberekre van szükség, a társadalom más szféráiban sem hanyagolható el, hogy ezek az emberek miként tudják a szocialista demokrácia lehetőségeit érvényesíteni, hogyan képesek a javuló körülmények között eligazodni, milyen értékrend szerint és hogyan élnek. Miként képesek társadalmi keretek között, de szűkebb környezetben is — munkahely, család stb — az önmegvalósításra, azaz a közösség és az egyén közös . érdekei szerinti személyi-? ségformálásra. A kultúra nem pusztán ismeretek tömege, sokkal inkább az eszmei, erkölcsi, magatartásbeli értékrend, s ennek beépítése az életmódba. Olyan kultúra semmit sem ér, amely leckeként tudja csupán a kívánalmakat, s hiányzik ezek személyes asszimilációja. Ezen, az alapon kell és érdemes napjainkban aktív művelődéspolitikát folytatni. — A minisztérium utóbbi időben ismertté vált döntései is azt igazolják, hogy mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek az oktatás és a közművelődés alapellátásának gyarapítására, a feltételek megteremtésére, ugyanakkor több jel arra is mutat, hogy nem hanyagolják el A vallomásról tüstént jelentést tett a sokdiopriás alezredesnek. Mikor visszatért, a testileg-lelkileg megviselt Holácsek Zebegény megkérdezte tőle: — ügye, béke idején nem végzik ki a kémeket? A megnyugtató válaszra a várható büntetés után érdeklődött. — Az a bíróságira tartozik — mondta a hadnagy —, de az őszinte vallomást mindenképpen tekintetbe veszik. — Mindent őszintén feltártam! — kiáltotta. — De félek, félék, félek! — Ahhoz minden állampolgárnak joga vian — állapította meg a hadnagy, és egyelőre egy üres szobába kísértette — fék». a minőség egyre kihivóbb igényeit sem. — A XX. század nagy problémája és ellentmondái- sa, hogy megkezdődött a tömegek kulturális fel- emelkedése. Világszerte alapvető célkitűzés a többség művelődésének elősegítése, a különböző társadalmak anyagi és szemléleti keretei között. Az első gond akkor merül föl, amikor felteszik a kérdést: gazdasági eszközeink, anyagi lehetőségeink biztosítják-e a tömegkultúrának igényeit színvomalemelkedését? Napjainkban súlyosbítja a helyzetet a demográfia hullám tetőzése, amely prímér kérdése oktatáspolitikánknak, általános és középiskolai szinten egyaránt. E mennyiségi feladat megoldása nem feltétlenül esik egybe a minőség háttérbe szorításával Az általános és a középiskolai oktató-nevelő munka szrnvonalemel- kedése függ a tehetséges gyerekek útjának egyenge- tésétől, a differenciálástól, a tudatos szelekciótól. S az általános művelődés és a tehetséggondozás nem szembenálló fogalmak, a meny- nyiségi feladatok megoldása elkerülhetetlen, a minőség figyelembevétele mind sürgetőbb felelősség. Nem értek egyet azokkal, akik elitképzésnek bélyegzik a tehetséggondozást és azt anti- demokratikusnak minősítik. Ha művelődésünknek bármely oldalát elhanyagoljuk, súlyos, jóvátehetetlen hibát követünk ei. — Az utóbbi évtized társadalmi jellemzői közé éppúgy hozzátartozott a vidéki ipartelepítés, mint például a szellemi élet vidéken levő műhelyeinek megerősödése^ beépülése az országos vérkeringésbe. Miként állunk a tudományos műhelyekkel vagy a vidéki könyvkiadás igényeivel? — Áss utóbbi két évtizedben egész társadalmunk egyik jelentős eredménye, hogy felszámoltuk a főváros kizárólagosságát az élet sok területén. Felnőttek, megerősödtek és figyelmet követelnek városaink a szellemi élet több szférájában. Átrendeződött például fel- «űofctatási rendszerünk. Nagy öröm, hogy a tudományos kutatás sem korlátozóAz alezredes áttanulmányozta a friss vallomást, fiókjából előhúzott egy rövid jelentést, és mindkettőt maga elé helyezve hívatta Pálos századost. — Zweiget megfigyeltétek? — kérdezte tőle. — Jelentem, igen. — Jelentsd akkor az eredményt is, de ülve. A százados beszámolójálból az alezredes igen kedvező képet formált a szerkesztőről. Elhatározta, hogy beszél vele. Zebegénnyel pedig a hadnagy azt közölte, hogy egyelőre szépen hazamehet, és csináljon mindent ugyanúgy, mint azelőtt. — Ha Kőndgék megtudják, hogy elárultam őket, megölnek! — ellenkezett Holácsek. dfk már kizárólag Budapestre, több helyen működnek a Magyar Tudományos Akadémia vidéki központjai. S akkor még nem szóltunk arról, hogy miként jelentkeztek irodalmi központok, sorban kaptuk a híreket folyó- iratalapításokrdU és sorolhatnánk a többi kezdeményezést. Eredmény az is, hogy az intézmények jó része — színházak, képző- művészeti csoportok — tanácsi kezelésbe kerültek. A gond, hogy hazánknak nem minden tájegysége vagy megyéje képes megteremteni és fönntartani, valamint sajátos karakterisztikumok- kal ellátni vállalkozásait. A „mindenből egy kicsit” elve nem vezethet igazán eredményre Azt szeretnénk elérni és tudatosítani, hogy ennek az országnak akkor használnak a vidéki városok, megyék vagy tájegységek a legtöbbet, ha kiküszöbölik az oly fékező presztízsszempontokat, ha megszületik az egészséges és a meglévő értékekre alapozott munkamegosztás nem csupán Budapest és a vidék, de a városok között is. Ahol elegendő szellemi bázisra alapozható a helyi kiadói tevékenység, ott nem látjuk akadályát. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy nem elsősorban szépirodalmi művek megjelentetésére keli vállalkoznia, hanem mindenekelőtt tudományos, ismeretterjesztő, helytörténeti kiadványokkal gyarapíthatja a hazai könyvkiadás palettáját. Persze ez is csak egy mozzanata a vidéki szellemi életnek. A lényeg: világossá kell tenni — a mennyiségi fejlődés után —, hogy milyen célokat kívánnak szolgálni a nem budapesti kulturális központok. — Az lehelt — bólogatott a hadnagy. — Talán ne is mondja meg nekik. Holácsek kiszédelgett az épületből, és rohanni kezdett arrafelé, ahol egy földalatti illemhely húzódott meg. A belsejében háborgó babgulyás pillanatnyilag még a félelmét is elfeledtette vele. 28. Az alezredes és a szerkesztő egy konspirativ lakásban találkoztak. Kényelmes bőrfotelekben ültek, előttük kávé, Traubisoda és aprósütemény. Valahogy hasonlítottak egymásra, és ezt mindketten érezték is. Huszonéves korukban belépitek a pártba, amely mindenkit odaállított egy-egy posztra. Az egyik fiatalembernek azt mondta falura megy, a másiknak azt, hogy egyetemre, a harmadikból közgazdászt csinálták, a negyedikből tanárt. Zweignek azt mondták, újságíró leszel, partnerének azt, hogy kémelhárító. Ma már nagyon értik a mesterségüket, enyhén cinikusak és mélyen hűségesek. — Foglaljuk össze a lényeget! — mpndotta. az _alezre- de®. — Az un munkatársa. T. L. GÜMBÜ PALj Ai ellátotti kam» Mit olvasnak a külföldi turisták? Könyvesbolti tapasztalatok A nyári hónapokban nemcsak a Balaton partján, . haj- nem a kaposvári József Attila könyvesboltban is megnő az idegenforgalom. Különösen borús napokon keresi föl sok turista a boltot. A szezon kezdete óta havonta hat-hétezer forint értékben forgalmaznak idegennyelvű műveket. Az üzlet — a keresletnek megfelelően — elsősorban német nyelvű könyveket kínál. A külföldi látogaTók nagy része a magyar vonatkozású kiadványokat, a történelmi regényeket keresi. Az utóbbi három hónapban sok magyar szépirodalmi alkotás német fordítását vásárolták meg, például az Egri csillagokat, Az ember tragédiáját. Elfogyott a magyar népmesék német kiadásának összes példánya. A hazánkba látogatókat nemcsak irodalmunk érdekli, hanem a táj, az egyes vidékek természeti szépségei is. Az idén á viszonylag drága, nagy albumok mellett szívesen vásárolják a Magyarországot, a Balatont, illetve Budapestet bemutató kisméretű képes könyvekét is; ezeknek nagy előnye, hogy egyszerre öt nyelven nyújtanak információt, Különösen népszerűek a hazai szakácskönyvek — ezekből háromfélét is kínál ezen a nyáron a könyvesbolt. örvendetes, hogy a hazánkat fölkereső turisták megpróbálkoznak végre azzal, hogy „különös” nyelvünkből néhány szót elsajátítsanak. Erre vall ugyanja, hogy három hónap alatt majdnem háromszáz darab német—magyar, illetve magyar—német szótárt vettek meg. Sok autós látogató, vásárol Magyarország-térké- pet is. Zenénk híre is eljut rés országhatárokon túlra vagy legalábbis hamar megkedvelik az ide érkezők. Sokan keresik a könyvesboltban a magyamóta-felvételeket, illetve a népzenei lemezeket. Akik pedig közelebbről is érdeklődnek hazánk kultúrája iránt, többféle művészettörténeti, zeneelméleti szakkönyv között válogathatnak. Vadkacsavadászat Hajnali négykor az ember a másik oldalára sem fordul. Ha azonban kacsára akar vadászni, akkor korán ki kell ugrania az ágyból. A vadászok azt tartják: minden vad másfajta fölkészülést kíván. Horváth Mihály, a kaposvári Győzelem vadásztársaság hivatásos vadásza mondja: — Néroetvizsilám egy hónapja ellett, ezért kölcsön kutyával vadászunk. De Pap Jenő Ladyje is kiváló szimatú eb. Megtölti a töíténytárat, puskát választ, bepakolunk a kocsiba. Még nincs fél öt. — Húzásban augusztus elsejétől lehet lőni a vadkacsát. Szeptember egytől taposva is, ahogy mi. mondjuk, vagyis ahol éri az ember. Az első héten nagy volt a felbuzdulás, dörögtek a puskák, most már csak a hétvégeken érdemes. Ha a környékbeli tavakon is vadásznak, jobb az eredmény. Egy kanyar után a helyszínen vagyunk, a cukorgyári derítőnél. Pap Jenő, a Győzelem sportvadásza vár bennünket A derengő félhomályban halkan mondja: — Hallgassátok csak! Akkora a hápogás, mintha n? ceólban lennénk. A harmadik vadász, Koz- mócki Béla. ök ketten megindulnak a tó körül, mi pedig egy bokor rejtekén várunk, a töltés szélén. IVFöce, véletlenül beékelődik az ellenséges ügynökök közé. Ennek következtében kéit levél elcsenélődik. Milse kezébe jut egy üzenet, amelyben végülis magánügyről van szó. Kaán gróf, az ügynökség egyik volt vezetője csak kettejük által ismert adatokra hivatkozva közli unokájával hová rejtett el egy királyi koronát és egyéb vagyontárgyakat. A címzett azonban már nem él, a levelet Miké az ő lányának kézbesíti, és a hiányos utalások alapján egy . kis társasággal megkezdik a nyomozást a korona után. Van-e az eddigiekhez megjegyzése? — Kérdésem van — hangzott a válasz. — Ez a kutatás törvényellenes? — A kutatás önmagában semmiképpen sem. — Tehát a kémektől kiinduló vonal — folytatta a helyzet felvázolását —, nem érdekli a kémei hárítást, az ön elmejátéka azonban, ami hozzájuk eljutott, érdekes következményekkel járt. Megjelenik az ön környezetében egy vezető ügynök, König. (Pobytatfufö A lapos tó élővilága soíe-i rétű. Előttünk úszik egy v*- zicsibepár, odébb sárszalonkák csapata. A víz közepén szárcsahad tart fürdőbemutatót. Fölöttünk szürkegém kémleli a tavat. A csöndet dörrenések törik meg, majd éktelen hápogás hadiak. Három-négy kacsa indul meg húsz-harminc méter magasan, egyre emelkedve. A három vadász pergőtűzzel „üdvözli” őket. — Az egyik a nádszélén, a másik beljebb esik a vízbe, a harmadik a villanyoszlopoknál. Lady mui-kahoz kezd. Könnyedén, vidáman és szenvedéllyel úszik a lelőtt kacsákért... Gurulunk hazafelé. A ma-, gányos vidrát, amelyet Horváth Mihály ígért fotómodellként, egy vízipocok helyettesítette. — Az ősz előre küldte követét — mondja. — Csapatosan kering kedvelt madaram, a gyurgyalag. K. J. SOMOGYI NÉPLAP
