Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 R SOMOGYI NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 161. szám 1983. július 9., szombat KÖZLEMÉNY o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül «észt vettek: a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központ’ Ellenőr­ző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnö­ke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezető mun­katársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság | tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; *- Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében a népgazdaság fejlődésének év eleji ta­pasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Az első mozgólépcső születési dátumát nem könnyű földeríteni; a krónika szerint 1892-ben egy New York-i mérnök kapott szabadalmat „escalator”-ra. Kezdet­ben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget e találmánynak. A városiasodás, a földalatti vasutak, aluljárók, a nagy mé­retű áruházak építése azonban hamarosan szinte kötelezte a tervezőket, hogy divatba hozzák a mozgólépcsőket. Ké­pünkön; a budapesti metró egyik állomásának mozgólép-. Csői — egy gyenge forgalmú napszakban. Ülést tartott az Elnöki Tanács I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és az állami szerveik külpolitikai tevékenységét. T« A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi helyzetet továbbra js élezik azok az. imperialista törekvések, amelyek a kato­nai erőfölény megteremtésé­re, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvéseik súlyosan. ve­szélyeztetik a világ békéjét, és a társadalmi berendezke­déstől függetlenül ellentéte­sek valamennyi nép legalap­vetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelen­tősége volt a hét európai szo­ciálist« ország párt- és álla­mi vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghall­gatta a találkozóról szóló tá­jékoztatást, és. jóváhagyta a magyar küldöttség tevé­kenységét. Egyetértéséit fejezte ki a találkozón részit vevő álla­mok állásfoglalásával, mely szeriont semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szél­sőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialis­ta országok biztonsága, a szo­cialista vívmányok védelme követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberiség ér­dekének is. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte, hogy a talál­kozó résztvevői megerősiitet­ték a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatában megfogal­mazott konstruktív kezdemé­nyezéseit Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-ha­tótávolságú rakéták terve­zett nyugat-európai telepíté­se súlyos katonai és politi­kai következményekkel járna elsősorban Európa, de az eg^sz világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkruszálluink a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavato­ló csökkentéséért. A Központi Bizottság üd- |W.i » nukleáris légy vér­készletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladék­talanul kezdődének közvet­len tárgyalások á katonai ki­adások 1984. január 1-től kez­dődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra érté­keljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettség­vállalásét, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonsá­gát nagy mértékben növel­né, ha azok a nukleáris ha­talmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötele­zettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség or­szágai egymás ellen nem al­kalmaznak katonai erőt. A nemzetközé feszültség csökkentéséhez elengedhe­tetlen a NATO tagállamai­nak érdemi válasza a szocia­lista országok kezdeményezé­seire. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel tör­ténő megoldását, és minden rendelkezésükre álló politi­kai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvényesí­téséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsö­nösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biz­tonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szelle­mében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzéséért. Kül­döttségünk a helsinki záró­okmányban kifejezett törek­véseket képviseli -a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elősegítése érdekében a Ma­gyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A talál­kozó sikere az összes érin­tett nép érdekeinek megfe­lelően előmozdítaná a hel­sinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bi­zalom és a biztonság erősí­tését. A Központi Bizottság elis­meréssel méltatta a közel­múltban Prágában, „A béké­ért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” meg­rendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széle« köre es a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a leg­különbözőbb világnézetű és pár^állású emberek, mozgal­mak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverek korlátozásá­ért, a leszerelésért, a béké­ért. hogy a konfliktusokat, tár­gyalások útján rendezzék. Is­mételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bo­nyolultabb közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezésének elengedhetetlen feltétele as izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli ki­vonása Libanonból és a ko­rábban megszánt arab terü­letekről, a Palesztinái arab nép jogának a biztosítása ön­álló nemzeti államának lét­rehozására, a térség vala­mennyi állama független és biztonságos létének garantá­lása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a laji megkülönböztetés eilen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló né­peket, mozgalmakat. A Köz­ponti Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, for­radalmi vívmányait védelme­ző kubai és aicaraguaí nép­pel. 3. a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocia­lista építőmunka feladatai­nak megoldásában, nemzet­közi törekvéseink valóra vál­tásában nagy szerepe van a szocialista országok összefo­gásának. sokoldalú együtt­működésének. Hazánk és a többi szocialista ország kö­zötti kapcsolatokat erősítet­ték az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt­ós. állami küldöttség magyar- országi látogatása Todor Zsivkov evtársnak, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, az államtanács elnöké­nek vezetésével. A tárgyalá­sok eredménye, az aláirt, hosszú távra szóló gazdasá­gi és műszaki-tudományos megállapodás jól szolgálja barátságunk, a magyar—bol­gár kapcsolatok erősítését, internacionalista összefogá­sunk fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének vezetésé­dés további fejlesztéséhez. 4. A békés egymás mel­lett élés elvei alapján, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok közötti egyen­jogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzése és to­vábbfejlesztése érdekében az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tárgyalá­sokat. folytattunk. Államkö­zi kapcsolataink bővülését jelenti Görögország, Török­ország, Űj-Zéland és Zim­babwe miniszterelnökeinek hivatalos magyarországi láto­gatása A megbeszélések hoz­zájárultak egymás álláspont­jának jobb megismeréséhez, a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös érdekeken alapuló bővítéséhez. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőr­zéséért és a társadalmi ha­ladás ügyének előmozdítá­sáért folytatott világméretű küzdelemben megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonít a kommunista pártok és min­den más demokratikus, ha­ladó erő összefogásának. Az internacionalista szoli­daritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszak­ban lezajlott kétoldalú párt­közi megbeszélések, konzul­tációk, vélemény- és tapasz­talatcserék. Pártunk küldött­séggel vett részt a Dán Kom­munista Párt, a Mozambiki Frelimo Párt, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kong­resszusán. párt- és állami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik év­fordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfor­dulója alkalmából Berlinben (Feiyimiái g t tüdők**) Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 19,75. évi II. törvény­nek a-családi pótlékra .vo­natkozó, egyes rendelkezéseit Az új szabályozás értelmé­ben a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisz­tertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatal­mazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az álla­mi vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat alapítási jogá­ról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­ről hozott korábbi határoza­tokkal összhangban — te­rületszervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult egyházi sze­mély kinevezéséhez, szemé­lyi kérdésekben döntött, bí­rákat mentett fel és válasz­tott, kegyelmi ügyeket tár­gyalt meg. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és . a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatára Púja Frigyes kül­ügyminisztert érdemei elis­merése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügymi­niszterré megválasztotta. Ax Elnöki Tanács Rács Sándort altábornaggyá ne­vezte kt A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben Á Minisztertanács ár. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg dr. Kornidesz Mihályt a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Té­tényi Pált, a tudománypoli­tikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvé­delmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására Eskütétel Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Az eskütételen jelen* volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkán, Lésér. György, a való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tiszt­ségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot hon­védelmi miniszterhelyettes­sé kinevezte. • • • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Pált több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést pénteken Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese nyújtotta át. Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (Szűrös Mátyás és VarkoJ ny* Péter életrajzát a 2. oiéalom közöljük.) 2« a nemzetközi helyze­tet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kiala­kult válsággócok. A Közpon­ti Bizottság sákrasz&lT azért, vei Magyarországra látoga­tott állami' küldöttséggel folytatott tárgyalásaink eredményesen .járul tak hozzá a magyar—jugoszláv ' jó­szomszédi kapcsolatokhoz, a népeink érdekeinek megfe­lelő, széles körű együttműkö­

Next

/
Thumbnails
Contents