Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

Véget értek a moszkvai magas szintű tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) metszete sen nagy figyelmet szenteltek az NSZK-t is köz­vetlenül érintő genfi tárgya­lásoknak, a közepes hatótá­volságú európai nukleáris fegyverek kérdésének. A kancellár megismételte, hogy ha Genfben ez év vé­géig nem születik megálla­podás e téren, akkor Nyu­gat - Euró pában, így az NSZK területén megkezdik az új amerikai rakéták telepítését. Kijelentette azonban: lehető­séget lát arra, hogy a határ­idő lejártáig hátralevő idő­ben — kölcsönös jóaikarat esetén — létrejöjjön a raké­ta-telepítésit megakadályozó ..közbülső megoldás”. En.neK kapcsán a Szovjetuniót szólí­totta fel arra, hogy a fran­cia és brit nukleáris erők kérdésének napirenden tar­tása vei — úgymond — „ne fékezze tovább az előrehaia- oast”. Kohl azt hangoztatta, hogy á NATO. két tagállamának nukleáris eszközei csak vé­delmi célokat szolgálnak, s neon jelentenek veszélyt a Szovjetunióira nézve, Bár hangsúlyozta, hogy az NSZK megértéssel viseltet a Szov­jetunió történelmileg meg­alapozott biztonsági igényei iránt, megkerülte az előre­tolt áöomásozitaitású s a Szovjetunió és szövetségesei ellen irányuló amerikai nuk­leáris erők kérdését. A Szovjetunió nyugaton SS—20 elnevezéssel emlege­tett közepes hatótávolságú rakétáiról szólva kijelentette, hogy azok „veszélyeztetik a Német Szövetségi Köztársa­ság biztonságát”. (Mint is­meretes^ a tárgyalások során Jurij Andropov külön is le­szögezte, hogy a szovjet ra­kéták nem irányulnak az NSZK fegyveres erőd ellen) Az NSZK területére telepíte­ni szándékozott és első csa­pa» mérésére alkalmas Pershing—2 amerikai raké­tákról viszont Kohl azt mondotta, hogy „nem veszélyeztetnek senkit, mi­vel nem támadó cé­lokra szánják őket”. A kancellár azonban nem vála­szolt arra a kérdésre, hogy milyen biztosítékokat tud er­re nyújtani a rakétákkal rendelkező Egyesült Álla­mok, amely mindmáig eluta­sítja, hogy yállalja a nukle­áris fegyverek elsőként vaió alkalmazásáról történő le­mondást. A rakét&télepítés kapcsán Helmut Kohl ismételten .<*- siaögezte, hogy a moszkvai tárgyalásokon ő csupán a Német Szövetségi Köztársa­ság álláspontját képviselte és nem kíván közvetítő szere­pet játszani, de a bonni kor­mány tájékoztatja partnereit a megbeszéléseken elhang­zottakról. Mint mondot­ta, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a legköze­lebbi napokban Washington­ba utazik, ő maga pedig Margaret Thatcher brit és Pierre Mauroy francia kor­mányfővel folytat rövidesen telefonbeszélgetést. A nyugatnémet kancellár a madridi találkozóról szólva elmondta: „véleményünk megegyezett abban, hogy a madridi tárgyalásokat a leg­rövidebb időn. belül be kell fejezni”. Kohl a tárgyalásokon és a sajtóértekezleten is újból sík- raszállit a szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett, amelynek megtartására sze­rinte jó előkészítési esetén sor is kerülhet. Egy nyugat­német újságírónak aria » kérdésére, vajon a „gonosz központjaiban” érzi-e magát Szerdán a Szovjetunióból egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz-típusú mű­Í holdat állítottak pályára. A műholdak sorozatszáma: — így nevezte Reagan ame­rikai elnök egy beszédében a Szovjetuniót —, s szerinte van-e értelme a jelenlegi helyzetben holmi keresztes háborúk meghirdetésének, a kancellár kijelentette.: „A Szovjetunió fővárosában ér­zem magamat, s bár nem akarom mások kijelentéseit minősíteni, úgy vélem, a mai helyzetben nem hangos sza­vakra, hanem nyugodt, át­gondolt politikai cselekvésre van szükség”. Kohl a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokról szólva ki­jelentette, hogy azok tovább- iejlesztésére a meglévő szer­ződések alapján mindkét fél részéről megvan a szándék. Elmondotta, hogy hivatalos látogatásra hívta meg az NSZK-ba Jurij Andropovot, aki a meghívást el is. fogad­ta, s a látogatás időpontját később egyeztetik. Újságírók kérdéseire vála­szolva Helmut Kohl tagadta, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban újjáéledőiben lenne, vagy egyáltalán létez­ne a revansiízmius, de kije­lentette, hogy az NSZK ré­széről nem kívánnak lemon­dani a két Németország egyesítésének gondolatáról. Azt mondotta azonban, hogy ezt történelmi távon, csak a béke körülményei között és békés eszközökkel tartják uegvailó-á Chatón ak. Az NSZK kancellárja vé­gül minden szempontból hasznosnak nevezte moszkvai útját és- külön köszönetét mondott a sízovjet vezetők­nek a szívélyes fogadtatá­sért. 1473—1480. Á szputnyikokon a kozmikus térség további kutatására szolgáló készülé­keket helyeztek el. fl továbblépés esélyei Az év egyik legfontosabb nemzetközi eseménye fejező­dött be tegnap Kohl nyugat­német kormányfő moszkvai tárgyalásaival. Csodák nin­csenek a világpolitikában, s így aligha számíthatott bárki is arra, hogy a legérzéke­nyebb nézeteltérések egy csapásra eltűnnek avagy az álláspontok radikálisan köze­lednek majd egymáshoz. önmagában az is ered­mény, hogy a Szovjetunió és az európai politikában nagy szerepet játszó NSZK vezetői nyílt, őszinte eszme­cserét folytattak a világpoli­tika szemszögéből is jelentős kétoldalú kapcsolatokról. Andropov ezúttal is elmond­ta: a szovjet vezetés annak a hive, hogy a viszony ked­vező irányban fejlődjék to­vább. Mindemellett nyomaté­kosan leszögezte: a tervezett rakétatelepités megváltoztat­ná az európai stratégiai helyzetet a Szovjetunió ér­dekeinek kárára, újraéledne a veszély, hogy ismét német földről indítsanak háborút a Szovjetunió ellen. Andropov egyébként utalt annak a nyugati nézetnek a tarthatatlanságára, amely a rakétatelepítést a Szovjet­unióval szembeni zsarolás eszközének tekinti, s amely szerint a Szovjetunió akkor lesz hajlandó valamifajta en­gedményre, amikor már a Pershingek helyükre kerül­nek az NSZK földjén. A szovjet vezető ezt mélységes tévedésnek nevezte, hozzá­fűzve: csak addig lehetséges megállapodás, amíg nincs te­lepítés! Kohl hú maradt előzetes nyilatkozataihoz, s Moszkvá­ban sem vállalt valamiféle közvetítést. Síkraszállt vi­szont egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. Más kérdés, hogy reális-e az a nyugatnémet magatar­tás, amely azt feltételezi, Bonn kívülállóként szemlél­heti majd az eurohadászati fegyverekről folytatott szov­jet—amerikai polémiát? Gy. S. Nyolc műhold, egy rakétával jobban megfelelnek a válla­latok igényeinek. Tavaly Mitterrand elnök azt is említette: a franciák­nak fel kell fedezni a ma­gyar kultúra eredetiségét, sokszínű gazdagságát. Nyu­godtan leszögezhetjük, hogy muzsikában, képzőművé­szetben, filmben előrehaladt kincseink megismertetése. Irodalmunk még nem ré­szesült igazi elismerésben, de érlelődik a változás, a francia állam már jobban ösztönzi a könyvkiadókat, lemez-cégeket. A hozzánk érkező 54 éves Pierre Mauroy „stimi”, vagyis észak-francia. Nagy­apja még favágó volt, apja már néptanító, ö maga a tanulást választotta, de azért nem szakadt el a gyártól sem. Munkásvonattal járt a gimnáziumba. Ifjúsá­gának ütemét — ő maga mondja így önéletírásában — ez a munkásvonat szab­ta meg: az ismerkedés a bá­nyászokkal, kohászokkal, vasöntőkkel, gondjaikkal-ba- jaikkal. Mauroy még ka­maszfővel fölesküdött a po­litikára és belépett a Szo­cialista Pártba. Előbb a szo­cialista Ifjúsági Szövetség főtitkára, majd a szocialis­ták főti'k irhelyettese lesz, s egyben örökös lille-i polgár- mester. Párizsban azt mondják, két fő tulajdonsága van: bírja Mitterrand teljes bi­zalmát, továbbá, hogy vala­milyen csendes, nyugodt erőt sugároz. Ez a nyugodt erő a parlamenti csatákban viharossá is tud válni, ami­kor a jobboldali támadások­kal keli szembeszállnia. Hozzánk az a Pierre Mau­roy érkezik, akivel nem mindenben értünk egyet, abban azonban igen, hogy közös a beke és biztonság megteremtéséért vállalt fe­lelősségünk. Save! József HAZÁNK ÉS FRANCIAORSZÁG II kapcsolatok fejlesztéséért partján egyaránt a kapcso­latok fejlesztését pártolják. Ami a szorosan vett kétol­dalú kapcsolatokat illeti, a tavalyi lényegretörő magyar —francia csúcs után már nem lehet, nem szabad, hogy bármelyik fél is a kérdések felszínén mozogjon, vagyis nem arra Kell helyezni a hangsúlyt, amit már elér­tünk. Tehát a kérdés ma már aligha vetődik úgy fel, hogy a franciák még min­dig kevesebb magyar árut vesznek, mint fordítva — a lényegi kérdés úgy hang­zik: vajon Franciaország felzárkózik-e Magyarország olyan tőkés gazdasági part­nerei mellé, mint amilyen Ausztria, vagy az NSZK. Ehhez a kívánatos fejle­ményhez arra lenne szük­ség, hopr a felek gyakorla- tiasabbá, kézzelfoghatóbba tegyék ipari es kereskedelmi együttműködésüket, olyan formákat és módszereket kutassanak fel, amelyek Pierre Székely Budapesten felavatott „Beke” eitnií szoba. Francois Mitterrand és Ká­dár János egyik megbeszé­lése a tavalyi csúcstalálko­zón. Pierre Mauroy személyé­ben a Francia Köztársaság miniszterelnökét várjuk a napokban hazánkba. A kö­zelgő esemény újszerűnek aligha mondható: egy ke­zünkön már meg se tudjuk számlálni a magyar—francia kormányfői megbeszélése­ket. S alig egy éve került sor Kádár Janos és Fran­cois Mitterrand csúcstalál­kozójára. Ami akkor érvényes volt, változatlanul áll most is. Mindenekelőtt az, hogy ha­zánkat Franciaország figye­lemre méltó partnerének te­kinti. A látogatás ténye ez­úttal is azt bizonyítja, hogy bár a magyar és a francia nézetek számos kérdésben nem egyeztethetők össze, mégis a Duna és a Szajna SOMOGYI NÉPLAP Tájékozódó jellegű eszmecsere Hafez Asszad szíriai el­nök szerdán fogadta George Shultz amerikai külügymi­nisztert. Az amerikai poli­tikus két alkalommal, kedd este és szerda reggel talál­kozott Abdel Halim Had- dam szíriai külügyminisz­terrel. (A képen.) Bár a Shultz által tájéko­zódó jellegűnek nevezett eszmecsere eredménye egye­lőre nem ismeretes, az Asz-Szafir című bejrúti lap értékelése szerint önmagá­ban is jelentős fejlemény, hogy felújították az izraeli— libanoni megállapodás alá­írása nyomán teljesen meg­szakadt párbeszédet Szíria és az Egyesült Államok kö­zött Ha Shultz valami újat akar mondani Szíriának, akkor tűi kell lépnie az Iz­raeli—libanoni megállapo­dás keretein — állapítja meg a Tisrin című damasz­kuszi lap, majd • emlékeztet rá: az amerikai külügymi­niszter legalább két nyilat­kozatában ismerte el, hogy Szíriának jogában áll vissza­utasítani az egyezmény bi­zonyos pontjait, sőt azt is kijelentette, hogy az Egye-, sült Államok hajlandó meg­vitatni a jogos szíriai köve­teléseket. A damaszkuszi rádió azzal magyarázza Shultz közel-keleti külde­tését, hogy egyrészt zsák­utcába jutott a nevéhez fű­ződő megállapodás, más­részt az amerikai vezetés­nek politikai sikerekre van szüksége az elnökválasztási kampány előtt. Földrengés után szélvihar okozott pusztításokat Törökor­szágban. A képen látható bigai minaret tetejét lesodorta az orkán. (Telefotó — AP—MTI—KS) Nyári Színház 83 Siófokon és Boglárlellén július S—22-ig Vígjátékok és komédiák: KÖRTÁNC (július 19-én és íl-en). ESTE KELL A SZERELEM (július 19-én és 21-én). BLACK KOMEDY (július 10—11.). CSÁSZÁROK. Musical ősbemutató. A siófoki szabadtéri színpadon július 11—13-én és a boglárlellei Várdombon július 16-én és lS-in, Jegyek az Expressz és a Siotour irodáiban, valamint a helyi művelődési központban kaphatók. (222467)

Next

/
Thumbnails
Contents