Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Megnyílt a nagyatádi szobrásztelep Tizenegy szobrász dolgo­zik az idei nyáron a nagy­atádi nemzetközi szobrász­alkotótelepen, közülük né- hányan visszatérő vendégek a Rinya-parti városban. Berczeller Rezső a Rohanók című szobor, Mészáros Mi­hály a Simon István emlé­kére készült triptichon, a Bachot idéző szobor és a Dózsa alkotója. Pál MJhály, akit Bartóknak A kéksza­kállú herceg vára című mű­ve ihletett egy plasztika el­készítésére, újra vésőt fog Nagyatádon. Lóránt Zsuzsa, Paulkovics Iván, Samu Gé­za az előbbiekkel közös munka elkészítésére vállal­kozott: hidat terveznek a Rinya fölé. Varga Géza. Orosz Péter egy-egy alkotás­sal járul hozzá a telep gaz­HÉTVÉGI 7 TÁJOLÓ Vissza a csodált korához Nem sportkönyvként ol­vastam Vallató Géza most megjelent művét; azt hi­szem, nem is az. Egy lélek- építés története — így sum­mázhatnám a témáját, a sport csak eszköz hozzá. A csodák kora — s ezt jó leír­ni — egyúttal vallomás So­mogy, a barátok, a tudatos sport mellett. Valamikor ol­vastam egy könyvet — híres film is született belőle —, az volt a címe: A hosszú­távfutó magányossága. Val­lató Géza munkájában az a nagyszerű, ahogy a magá­nyos hosszútávfutó közösség­be .érésének mozzanatait áb­rázolja. Nem titkolom, régóta szur­koltam a hosszútávfutónak, s itt nem a szó szoros értel­mében használom ezt a ki­fejezést: Vallató Géza az az ember, aki hosszan készülő­dött a műhöz — egy műhöz —, s hosszú futása alatt a tapasztaltakat módszeresen, tudatosan gyűjtötte, hogy aztán célba juttassa, azaz: könyvvé formálja őket. Va­jon hányán vagyunk úgy az ő korosztályából, akik úgy érzik: valami elveszett? „A csodák kora”, ahogy ő de­finiálta azt, ami időhomály­ba messzült... Vissza le­hel-e hozni az ifjúságot, s nemcsak a test, hanem a lé­lek rugalmasságát is? Val­lató Géza azt bizonyítja pél­dájával, munkájával, hogy lehetséges. Egyszer a fonyó- di vonat után futva éppen csak elérte az utolsó kocsi foggantyúját; megszédült, de egy utas a kezét nyújtotta. Akkor döbbent rá, hogy va­lami elveszett. És megkezd­te kezdetben monoton, társ nélküli hosszú menetelesét az áhított cél felé, mely a legemberibb célok egyike. Ami könyvében legin­kább imponál, az az, hogyan nyílik a leg­ideálisabb technika elsa­játítása, kigyakorlása után rá a szeme magányos futása, kerekezése a tájra, a titkok­ra, amelyeknek leírása igazi írót kíván, olyat, akitől nem idegen a költészet. „Kezd­tem észrevenni a hóvirág­mezőket, a szúrós csodabo­gyó piros lámpásaira ríme­lő barátfüle-gombákat, a szerénykedő ibolyákat, ké­sőbb a berki szellőrózsa fe­hér dávid-csillagait, a ci­gányibolya egyazon száron nyíló rózsaszín, lila és kék tölcséreit. És kezdtem halla­ni a madarak hajnali hang7 versenyét, a gólyahír sárga ujjongását és egy tűnődő hajnalon megfejtettem a fol­tos levelű májvirág kék ál­mát is” — írja. Stílusdicsé­rőként idéztem. A magányos test- és lélek­épitő társakat talált. Aztán — igaz: kérészéletű, nem (oly látódé — mozgalmat; hadnyi rokon lelket, az Aranyjelvényesek az olim­piára akcióban résztvevőket. Vallató _ megszállott, jó ügy konok harcosa. Maga is mozgalmat kezdeményezett — erről lapunk annak ide­jén hírt is adott — az em­lékműtől emlékműig futást, a hálastafétát. Így jutott el az egyéni céltól a közössé-’ gíig; és azt hiszem, ennél mi sem bizonyítja ékesebben fanatizmusa pozitív töltését, s talán nem is gondolta át: munkája ezáltal vált fejlő­désregénnyé. Akkor is, ha könyve második részében iz­galmasabbnál izgalmasabb arcéleket rajzol meg a port­ré műfajában. Az emberfe­lettit produkáló mozgássé­rült, a sportdoyen, az egy­kori élsportoló, a tájékozó­dási futás női világhíressége mind-mind baráttá vált a versenyek során. S Vallató könyvével nekünk, olvasók­nak is szinte személyes is­merősünkké. Azt hiszem, egy lelki vonásukban testvérek: úgy küzdenek meg a maguk nagy halával, ahogy He­mingway Santiagója. Becsü­letes harc ez önmagukkal, társaikkal. Talán egy kérdés megfogalmazására is rábíz­tatja az olvasgt: én úszni hagyom a magam haljit? Sandokan már a múlté, de — bármily hihetetlen — a kalózkodás még nem. Van kevésbé látványos, de a Lloyd adatai szerint mind gyakoribb módja is a ten­geri fosztogatásnak. Amikor néhány éve az olajárak ug­rásszerűen emelkedni kezd­tek, a kalózok szinte meg­szállták a Hormuztól az Arab-öblön átvezető úgyne­vezett olajutat. Megtámad­ták a halászhajókat, s a haj­tóanyagot saját tartályaikba szivattyúzlak. Amint az olajárak tovább emelkedtek, ez már kevés volt: gengszter­szindikátusok szálltak be az üzletbe.., Repül a csáklya Ha egy kisebb tankhajó lut # ki, vU ubul egyik punt­könyvespolc Nem mumusként teszi köz­zé, csak elgondolkodtatni szeretne, amikor idézi á sta­tisztikákat középiskolások dohányzásáról, alkoholizálá­sáról és Derei az egészséges életmódért. Perel, olykor be­kopogva a hivatalok ajtaján is, olykor süket fülekbe is kiáltva. Jó szövetségesekre talált a mi KISÉ-apparátu- sunkban is. Kocsis L. Mihály, a sport- zsebkönyv egyik szerkesz­tője írta az előszóban: „A futás, a célt néző, fáradságát legyűrő atléta vagy a koco­gó, pedált tekerő, kajakkal távolságot lebiró ember ... több mint látvány. Valamire tanít!” Csak remélhetjük, hogy ez a tanítás megfogan. TalÉfh éppen a könyv által, melynek üzenete az, hogy az önként vállalt fegyelem te­het csak igazán szabaddá és boldoggá. A Leitner Barna rajzaival és dokumentumfotókkal il­lusztrált mű folytatást kí­ván. S a folytatás elképzel­hető novellafüzérként, re­gényként, egy-egy versként is. Jó utat, hosszútávfutó! ján parti őrségnek álcázott motorcsónak tűnik föl, a „rendőrök” átvizsgálják a hajó papírjait, majd a föl- fegyverzett őrhajó arra kényszeríti a kapitányt, hogy fusson be egy cendes öbölbe. Ott festők és új mat­rózok várják... A klasszikus kalózkodás most leginkább a hagyomá­nyos, távol-keleti vizeken jelentkezik. Például a Szin­gapúrba vezető úton. Itt ha­ladt egyszer, óránként 12 tengeri mérföld sebességgel, a Shell Mammoth Monarch nevű 100 ezer tonnás tank­hajója. Hirtelen rohamcsó­nak tűnt föl a hajó oldalá­nál, csáklyák repültek a tankhajó fedélzetére, s a ké­sekkel fölfegyverkezett ka­lózok 8000 dollárt zsákmá­nyoltuk. .. Néhány nappal dagításához. Finnországból ismét érkezik szobrász Nagyatádra, Saakari Martin- lauri pár nap múlva munká­hoz lát. Balogh Péter Romá­niából, Hetey Katalin Fran­ciaországból jön. A kilencedik évadot teg­nap délután nyitotta meg számos érdeklődő jelenlété­ben a Magyár Képző- és Iparművészek Szövetségé­nek elnöke. Az eseményen részt vett dr. Horváth Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Balas­sa tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Kilenc éve épp Kiss István volt az, aki a szobrász-alkotótelep kez­deténél reményét fejezte ki. hogy ami itt születik, a ma­gyar és az egyetemes kultú­ra részévé válik. Tegnap ar­ról adott számot: a hazai alkotótelepeknek — köztük a nagyatádinak is — nagyon jó hírük van világszerte. A nagyatádi szobrász-al­kotótelep teljesítette felada­tát, ezekután új célokat tűz­hetnek ki. Ezek sorában em­lítette az idei évad nagysza­bású vállalkozását, amelynek ötlete Berczeller Rezsőtől, Pál Mihálytól és a telep ve­zetőjétől, Butt nemé Bódi Ág­nestől származik: plasztikai- lég formáljanak egy hidat a Rinya fölé. Kiss István a tervet helyeselve kiemelte: ez a híd, ha elkészül, szim­bolikus hatású is lehet: a híd kultúrák és népek talál­kozását segíti elő, az alkotók és a közönség találkozását megsokszorozhatja. A telep jövőjéről szólva elmondta véleményét: a jól fölszerelt műhely kihasználtságán ér­demes javítani, egész évben működtetni lehetne. A nagyatádi szobrok közül négy nem látható ezekben a hetekben a megszokott he­lyükön: Budapesten a Mű­csarnokban mutatják be má­tól a Művészeti szimpozio- nok eredményei című kiállí­táson. A megnyitó kedves megle­petése volt: Moldován Stefá­nia operaénekes népdallal köszöntötte a vendégeket, a szobrászokat. Tegnap este a múzsák testvérisége jegyé­ben irodalmi, zenés műsor­nak adott otthont a nagyatá­di Gábor Andor Művelődési Központ. Csukás István író, Katona Ágnes zongoramű­vész, Moldován Stefánia operaénekes és Mészáros Mihály működött közre a műsorban. korábban a Contenter Ar­gent nevű konténerhajoról 20 ezer dollárt raboltak a kalózok. Az Indonéziához tartozó Rian-szigeteken levő rejtek­helyüket elhagyva a kalózok különösen az óriási tank- és konténerhajókat követik. A rablók fölszerelése rendsze­rint jobb, mint a parti őrsé­gé. Megkönnyíti dolgukat az a Szingapúr környékén meg­honosodott szokás, hogy ál­talában — a kikötői költsé­gek megtakarítása céljából — a nyílt tengeren kötik az üzleteket, s ott át is rakod­nak. A zsákmány nagyon változó. Jachtrablók A rablók kegyetlensegére jellemző a „Nuria 767" ese­te. A kis hajó utasokat és árukat szállított az indonéz­szigetek között. A katozok 280 ezer dollár készpénzt és 123 ezer angol font értékű árut vittek magukkal, majd fölgyújtották a hajót. Tizen­egyen a hajón vesztették életüket, 24-en pedig páni félelmükben a vízbe vetet­ték magukat és megfullad­tak. A Karíb-tengeren, a Me­xikói-öbölben és az Ameri­kai Egyesült Államok part­jai előtt az utóbbi években 600 hajó és több mint 2000 személy tűnt el. A nyomo­zás több mint 50 kisebb-na- gyobb jacht eltűnéséről ál­lapította meg, hogy az kaló­zok műve. Júliusi izzó napsütés. Nyárfák a parton, csillogó víztükör, napbarnított fiúk és lányok... Egyszóval itt a nyár. A pihenés, a szabad­ságok ideje. S ha már rá­érünk arra, amit egész év­ben elmulasztottunk, érde­mes tallózni megyénk prog­ramkínálatában. Hol töltsük a hétvégét? A Boglárlellén nyaralóknak a Tóparti Ga­lériában szombaton nyíló ki­állítást ajánljuk. A dél-du­nántúli képző- és iparművé­szek vásárral egybekötött bemutatója szép és hasznos időtöltést ígér. A kiállítás külön érdekessége, hogy Eck Imre koreográfus nyitja meg. Az ezt követő műsorban a Pécsi Balett művészei lép­nek föl, a Pécsi Nevelők Há­za Rézfúvós-kvintettjének közreműködésév'el. A kiállí­tás a Dél-Dunántúlon élő 22 képző- és iparművész mun­káját mutatja be. Boglárlellén a kék és a vörös kápolnában vasarnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a Bors István Munkácsy-dí- jas szobrászművész és Ga­lambos Tamás festőművész alkotásait bemutató tárlatot Székely András művészet- történész. A Balaton-parti kiállítások közül a Latino- vits Zoltán-emlékkiállítást is ajánljuk — a balatonszeme- si művelődési házban —•, a balatonberényi klubkönyv­tárban pedig Bagó Bertalan festőművész tárlatát, Siófo­kon, a Dél-balatoni Kultu­Ma már köztudott, hogy az Egyesült Államokban for­galmazott kábítószer nagy részét kalózok szállítják. A gengszterszindikátus az Egyesült Államok partjai előtt nyüzsgő sok ezer kis hajóra alapítja számításait. Köztük könnyű eltűnni, így tetteikre csak akkor derül fény, ha a parti őrség épp az áru kirakodása közben csípi el a tetteseket. Az S.O.S. sem segít A veszélyes helyzet egyes hajóstársaságokat önvédel­mi intézkedésekre késztet, így az indonéz szigetek kö­zött a hajók éjjelente teljes fedélzeti világítással és megerősített őrséggel halad­nak, mások Nigériánál éj­szakánként a parttól mesz- sze, 20 tengeri mérföldnyi távolságban, a nyílt tenge­ren vetnek horgonyt. Van­nak üzletemberek, akik föl­ismerték a helyzetben rejlő lehetőségeket, s magán vé­delmi társaságot alapítanak. A szingapúri székhellyel, több mint 400 hadviselt matrózzal működő Securitas szolgáltatásait 27 hajóstár­saság veszi igénybe. A tengeren azonban a leggyorsabb őrnaszádok sem sokat érnek. Mire az S. O. S. jelzésre odaérnek, több­nyire késő. így az a helyzet, hogy a huszadik században tovább garázdálkodnak a kalózok, a Lloydnál pedig mind gyakrabban kondul meg a harang... Gáti István Nagy Ferenc tabi fafaragó művész alkotása. rális Központban Dluho- Polszky László karikatúrabe­mutatóját. Mit kínálnak hétvégi programként a tóparti mű­velődési intézmények? Ma például a boglárlellei Platán strandon a Corpus panto­mimegyüttes mutat be gyer­mekműsort, délelőtt fél 11 órai kezdettel. Este fél ki­lenckor a kápolnaszínpadon a Mario és a varázslót lát­hatjuk. Szombaton a helyi művelődési házban az Álla­mi Bábszínház Bolgár me­sék című előadásával szóra­koztatja a kicsiket. Aznap este 9, vasárnap pedig fél 9 órai kezdettel ismét a Cor­pus pantomimegyüttes lép föl — ezeken az előadásokon azonban már a felnőtteknek. A siófoki üdülőhelyi klub szervezésében vasárnap a KISZ KB rajkózenekara és tánckara tart előadást. Szom­baton délelőtt az Állami Bábszínház műsora ígér jó szórakozást a balatonföldvá- ri gyerekeknek. Munkaku­tyabemutató és -vásár lesz vasárnap a szántódpusztai idegenforgalmi es kulturális központban. A nagyatádi Gábor An­dor Művelődési Ház szomba­ton este 6 órai kezdettel is­mét megrendezi Ifjúsági te­rasz című — igen sikeres — programját. A kínálat­ból: 30 perc a Bikini együt­tes nagylemezéről, videojá­ték, Csak egy az igazi! cím­mel játékos vetélkedő, disz­kó, s ami a legérdekesebb: Tám László és Lovász Ká­roly pécsi fotós diaporáma- show-ja. Barcson, a Dráva- múzeumban a Drávái halá­szok című kiállításra hívjuk föl a figyelmet. A határvá­rosban ma délután Semmel- weis-napi ünnepséget tarta­nak, majd családi est lesz a művelődési házban, ä Ba­rokk együttes közreműködé­sével. Szombaton este 7 órai kezdettél Korda Györgyi Szerelem és dal című műso­rával lép föl. Közreműködik Csuka Mónika, Balázs Klári, Forgács Gábor, Jalamint Kati és a' kerek perec. Mar­caliban tegnap kerámiabe­mutató nyílt. Az Építő- és Szakipari Szövetkezet klub­jában Gyertyás László fo­tókiállítása tekinthető- meg, Kaposváron a Somogyi Képtarban tegnap M. Novak András festőművész mun­káiból nyílt kiállítás. A mű­vész a Fonyódi Iskola nevű csoport tagja. A Kíllián művelődési köz­pont szervezésében ma es le fél 6 órai kezdettel a kapos­vári Koncert-fúvószenekar - ad térzenét a Latinka téren, Fehérvári József karnagy ve­zényletével. Vasárnap ugyan­csak lesz térzene — ezúttal a Szabadság parkban, dél­előtt fél 11-kor, nyilvános rádiófelvétel keretében. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents