Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
Andropov—Kohl találkozó Shultz küldetése „El • kezekkel Nicaraguától r feliratú táblává! tiltakoznak az fromági Dubllnban Bush amerikai álelnök látogatása ellen, " tSeleíoió — AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) hető, hogy egyoldalú leszerelést követel a Szovjetuniótól és érintetlenül meg akarja őrizni a NATO-or- szagok közepes hatótávolságii nukleáris fegyverzetét. Nem hagyhatjuk például figyelmen kívül, hogy Nagy- Britannia és Franciaország jelentős mennyiségű, ebbe az osztályba tartozó és ellenünk irányuló nukleáris fegyver birtokában van — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Az Egyesült Államok monopolhelyzetbe akar kerülni, á Szovjetunió közvetlen közelében elhelyezve azokat a nukleáris fegyvereket, amelyek képesek a Szovjetunió területének mélyén levő célpontok megsemmisítésére. A Szovjetuniónak nincs, s az amerikai logika szerint nem is szabad hogy legyen hasonló ereje valahol az Egyesült Államok közelében. A NATO-országok politikusai állandóan azt ismételgetik, hogy a Szovjetunió engedményeket tesz a genfi tárgyalásokon, ha Nyugat- Európába telepítik az új amerikai rakétákat. Ez mélységes és veszélyes tévedés»,- mert ha sor kerül a rakétatelepítésre, akkor mi nem pozícióink feladásához, erőink gyengítéséhez folyamodunk majd, hanem megfelelő időben, hatékony válaszintézkedéseket teszünk a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának védelmében — hangsúlyozta Jurij Andropov. A Szovjetunió számára nehezen érthető, milyen előnyt remél az NSZK attól, ha területén elhelyezik az amerikai rakétákat, ha sor kerül a Szovjetunió válaszlépeseire, ha Európa középső részét sűrűn betelepítik a legkülönbözőbb tömegpusztító fegyverekkel. A Szovjetunió jelenleg Európában található közepes hatótávolságú rakétái csupán a NATO e térségben levő közepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek ellensúlyát jelentik. A szovjet rakéták nem az NSZK fegyveres erői ellen irányulnak. A helyzet azonban megváltozik, ha német földön elhelyezik az amerikai rakétákat. A Német Szövetségi Köztársaság számára sokszorosára nó a katonai veszély és elkerülhetetlenné válik az is, hogy bonyolultabbá váljanak a szovjet— nyugat-német kapcsolatok. Ami pedig az NSZK-ban és az NDK-ban élő németeket illeti, nekik ebben a helyzetben, mint azt nemrég valaki megfogalmazta, rakéták sűrű erdején át kellene egymásra nézniük — állapította meg Jurij Andropov. Nem jobb-e kihasználni a lehetőséget, amíg az adott; és valóban becsületes, mindkét fél törvényes érdekeit figyelembe vevő megállapodásra jutni, az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának növelése helyett a jelentős csökkentésben megállapodni, a jelenleginél sokkal egészségesebbé téve ezzel a légkört kontinensünkön és az egész világon? A megállapodásra mindaddig van lehetőség, amíg a rakétatelepítés el nem kezdődik. A Szovjetunióban felfigyeltek Kohl kancellárnak arra a kijelentésére, hogy az NSZK kormánya megértéssel viseltetik a Szovjetunió történelmi okokból eredő biztonsági igényei iránt. Onszágaink és az európai béke szempontjából is nagyon jó volna, ha e szavak tükröződnének a Német Szövetségi Köztársaság gyakorlati politikájában is — mutatott rá Jurij Andropov, hangsúlyozva még, hogy a Szovjetunió a kölcsönös megértéshez vezető utat a jóakarattal, 3 a béke és a jószomszédi kapcsolatok érdekében folytatott együttműködés készségével párosuló teljes nyíltságban látja. Helmut Kohl nagyra értékelte az SZKP KB főtitkárának, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének nyílt szavait és hangsúlyozta, hogy az általa vezetett nyugat-német kormány békés és jószomszédi kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunióval, az NSZK és a Szovjetunió közötti viszony konstruktív továbbfejlesztésére törekszik. Ugyanakkor ismételten kifejtette a NATO vezető köreinek az új amerikai rakéták telepítésével kapcsolatos ismert álláspontját. Jurij Andropov és Helmut Kohl egyetértett abban, hogy a két fél között sok fontos kérdésben meglevő nézeteltérés ellenére hasznos volt a nyílt eszmecsere. Megállapodtak arról, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak egymással. Jurij Andropov és Helmut Kohl között kedden délután került sor a befejező megbeszélésre. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP JCB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnökének első helyettese, külügyminiszter, valamint Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, az NSZK külügyminisztere. A délutáni tárgyaláson folytatódott á véleménycsere a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok elvi kérdéseiről, s e kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján történő további fejlesztése lehetőségéről. Jurij Andropov megjegyezte, hogy a Szovjetuniónak és az NSZK-nak. az elmúlt években a moszkvai szerződésre támaszkodva sikerült megtalálni a közös nyelvét, a felmerülő problémák mind-' két felet kielégítő megoldását. Fontos, högv ez a közös vívmány ne vesszen el a napjainkra bonyolulttá vált nemzetközi helyzetben. A nyugat-német fél megismételte korábbi kijelentéseit, amelyek szerint az NSZK jelenlegi kormánya a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján, •valamint a két ország között azt követően aláírt egyezmények alapján történő fejlesztéséért száll síkra A megbeszélésen áttekintették a két ország közötti kétoldalú együttműködés lehetséges fejlesztésének egy sói- .konkrét vonatkozását is. Szóba került több más kérdés is, köztük a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások. A megbeszélés részvevői megállapították, hogy a találkozó nyílt és tárgyszerű volt, s megállapodtak abban, hogy a moszkvai szovjet— nyugat-német tárgyalások során megvitatott kérdésekben folytatják a véleménycserét. • ♦ * Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke kedden Moszkvában megbeszélést tartott Helmut Kohllal, az NSZK Szövetségi kancellárjával és Hans Dietrich Genscher alkancellár- ral, az NSZK külügyminiszterével. Damaszkusz azonban ed ' . dig semmiféle szirénhang csábításának sem engedett. Álláspontja szerint az egyezmény számára elfogadhatatlan, mivel eleve nem számol alapvető érdekeivel. Izrael ugyanis a megszállt libanoni területek kiürítését attól teszi függővé, hogy kivonják-e a Szíriái és a palesztin erőket. Szíriái vélemény szerint viszont előbb Tel Aviv csapatainak kell feltétel nélkül távozni. Shultz most damaszkuszi látogatása előtt Szaúd-Ará- biában tárgyalt. Nyilvánvaló szándékkal: szerette volna rábírni a szaúdi vezetést, hogy érvényesítse befolyását Damaszkuszban az elutasító magatartás megváltoztatása érdekében. Ám nem hiába szokták a közel-keleti helyzetet bonyolultnak, összeku- száltnak nevezni; az Egyesült Államokhoz fűződő baráti kapcsolatai ellenére sem valószínű, hogy Szaúd- Arábia engedjen az amerikai nyomásnak. Látványos, nyílt föllépésére legalább is aligha lehet számítani. A jelekből ítélve tehát folytatódik az egy helyben topo- gás. Persze közben a libanoni feszültség — megoldás híján — egyre veszedelmesebb méreteket ölt. Az egymással farkasszemet néző sziriai, izraeli és palesztin egységek — még az utóbbiak körében kirobbant belvi- szály ellenére is — egyelőre szilárd frontvonalat alkotnak. Olyan törésvonalat, amely mentén bármelyik pillanatban magasra csaphat a háború lángja. A diplomáciai lépéseket behatárolja Izrael merev álláspontja. Minden jel arra mutat, hogy Tel Aviv legföljebb részleges csapatkivonásra hajlandó, azt is inkább katonai erőinek átcsoportosításaként minősíthetjük. így ha Shultz újabb közel-keleti küldetése során valamilyen eredményt akar elérni, mindenekelőtt Izraelben kell, hogy keresse a megoldás kulcsát. Gy. D. Egyszerre két külügyminiszter, az amerikai és a francia jelenléte Szíriában önmagában is jelzi, hogy az ország milyen fontos szerepet tölt be a jelenlegi közel-keleti helyzet alakulása szempontjából. Damaszkusz vendégei közül nyilvánvalóan Shultz látogatását övezi nagyobb érdeklődés, hisz ő bábáskodott az izraeli— libanoni megállapodás fölött, amihez azóta is szeretnék megnyerni Szíria támogatását. SOMOGYI NÉPLAP WOJCIECH JARUZELSKI 60 ÉVES Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tót- kára és Lázár György, a Minisztertanács, elnöke levelében köszöntötte 60. születésnapja alkalmából Wojciech Jaruzels- kit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az alkalomból Wojciech Jaruzelskinek a szocialista társadalmi rendszer védelmében, a szocialista országok egységének erősítése érdekében kifejtett tevékenysége, valamint a hazánk, és a Lengyel Népköztársaság közötti testvéri barátság, sokoldalú együttműködés fenntartásában és elmélyítésében sxei’zett érdemei. elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. * * * A .legmagasabb szovjet kitüntetést, a Lenin-rendet adományozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Wojciech Jaruzelskinek 60. születésnapja alkalmából. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratiban üdvözölte Wojciech Jaruzelskit születésnapja alkalmából. * * * ) Wojciech Jaruzelski a LEMP KB első titkára, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter 1923.. július 6-án született Kurówban, a lubűnt vajdaságban: értelmiségi családban. A háború alatt a Szovjetunióban tartózkodott, ahol 16 éves korától munkásként dolgozott. 1943-ban belépett a Szovjetunióban megalakuló lengyel hadseregbe. Ugyan, ebben az évben elvégezte Rjazanyban a gyalogsági tisztiiskolát és ezt követően a Henryk Dabrowskí 2. gyalogsági hadosztály 'felderítő szakaszparancsnoka, majd később ezredfelderítő-pa- rancsnokként harcolt az I. Lengyel Hadseregben, s többek között részt vett a Visztula, a Balti-tenger melletti harcokban, Varsó felszabadításában. A háborút követően 1947-ig részt vállalat a földalatti bandák elleni harcokban és a néphatalom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gyalogsági főiskolát és a Kami Swierczewski vezérkari akadémiát. A hadseregben sok fontos vezető akadémiai bizottság elnöke, tiszti tanfolyamok vezetője, valamint a harckiképzési főcsoportfőnök helyettese, majd a lengyel néphadsereg 12. gépesített hadosztályának parancsnoka. 1960, júniusában kinevezték a lengyel néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. 1962 májusában pedig nemzetvédelmi miniszterhelyettes, 1968-ban pedig nemzetvédelmi miniszter lett. 1964 óla a LEMP KB, 1971A SIPRI új évkönyve Hetszázmilliard dollár katonai célokra, 50 ezer atomrobbanótöltet az öt atomhatalom birtokában, 54 kísérleti atomrobbantás — ez 1982. „teljesítménye” azon a szemüvegen keresztül, amelyet a stockholmi nemzetközi békekutató intézet, ismertebb nevén SIPRI használ most megjelent új évkönyvében. Á hétszázoldalas kötet az elmúlt esztendő fegyverkezési és leszerelési erőfeszítéseinek igényes összegezése, a dolgok természeténél fogva a fegyverkezés felé billenő érdeklődési és terjedelmi arányokkal. Tizennegyedszer jelentkezik évkönyvével a SIPRI, amelyet a svéd parlament 1966-ban alapított abból az alkalomból, hogy a skandináv ország egyfolytában 150 évig kívül tudott maradni minden háborús konfliktuson. A stockholmi intézet egyébként az UNESCO a múlt év őszén 60 000 dolláros díjjal jutalmazta a „békére nevelés” terén szerzett érdemeiért. Az új SIPRI-évkönyv reálisan mutatja be az európai biztonságot 1,83-tól fenyegető új veszélyeket, az amerikai rakétatelepítés várható következményeit. A genfi tárgyalásokkal kapcsolatban erős érveket lát a brit és a francia rakéták beszámítása mellett, hiszen ezek egyértelműen a Szovjetunió és szövetségesei ellen irányulnak. A szovjet közép-hatótávolságú rakéták és infrastruktúrájuk csökkentését kombinálni’ kívánja e fegyvertípus világméretű szovjet—amerikai befagyasztásával. Az európai csökkentés nem történhet az ázsiai biztonság rovására — hangoztatja. Ami az atomfegyverkísérleteket illeti, 1982-ben minden robbantást a föld alatt végeztek és egyetlen alkalommal sem lépték túl azt a 150 kilotonnás hatóerőt, amelyet az 1974-ben megkötött — igaz, mindmáig ratifiká- latlan — szovjet—amerikai szerződés a két fél számára felső határként előirt. Kína 1982-ben nem hajtott végre kísérleti atomrobbantást. ZSELICI TÁJ MG. TSZ, SZENNA fölvesz induló fafeldolgozó üzemébe faipari szakmunkásokat, betanított munkásokat jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: Szenna, Árpád u. 3. alatt a központi irodában. (809851 tői pedig a LEMP KB Politikai Bizottságának a tagja. A LEMP KB IX. rendkívüli kongresszusán ismételten megválasztották a LEMP KB és a Politikai Bizottság tagjává. Szejm-képviselő. A szejm 1981, február 11-i ülésén kinevezték a minisztertanács elnökévé, a nemzedvédelmi miniszteri tárca megtartása mellett. A gazdasági reformbizottság elnöke, valamint a Zbowid (lengyel partizánszövetség) főtanácsának elnökhelyettese. A LEMP KB 1981. október 16—18-án tartott 4. plénumán megválasztották a LEMP KB első titlcárává A katonai szükségállapot 1981. december 13-án történt bevezetése óta a nemzeti megmentés katonai tanácsának az elnöke. Wojciech Jaruzelski több magas lengyel és külföldi kitüntetés birtokosa.
