Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

Somogy gazdaságának féléves eredménye Régi gyakorlat, hogy a megyei párt-végre­hajtóbizottság az év közepén áttekinti a gaz­dasági fejlődés első féléves tapasztalatait. E számvetést a legutóbbi ölésien most is elvégez­ték. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a megye gazdasága fejlődésiének fő iránya — a nehezebb körülmények ellenére, a kedvező gaz­dasági folyamatok kibontakozásának eredmé­nyeként — alapvetően megfelelt a célkitűzé­seknek. Javult a gazdaság rugalmassága, alkal­mazkodó képessége. Ugyanakkor az eredmé­nyek nem elegendőek ahhoz, hogy a gazdasági feltételek vártnál is kedvezőtlenebb alakulását ellensúlyozzák. Nagyüzem van a Kaposvári Húskombinát sonkakonzervüzemében. Két műszakban 1880 sertést vágnak le naponta. A feldolgozott sertések legnagyobb részét az Egyesült Álla­mokba exportálják így született a forint A gazdálkodó szervek fo­lyamatosan, 'de egyre na­gyobb erőfeszítések árán alkalmazkodnak a növekvő követelményekhez. Mind- jobbam rákényszerülnek a piackutató munka javításá­ra, a kereslet álltai vezérelt gazdaságos termelési és ter­mékszerkezet-változtatásra, a veszteséget feltáró és nye­reséget növelő kezdeménye­zések megvalósítására. Na­gyobb figyelmet fordítanak az eszközök és a munkaerő hatékonyabb felhasználásá­ra, a gazdálkodásban még fel nem tárt tartalékok hasz­nosítására, az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságra. A jövede­lemtermelő képesség és az eredményesebb működés ér­dekében mindinkább folya­matos feladatnak tekintik a ráfordítások ésszerű keretek között tartását, lehetséges csökkentését. Javult a pénz­ügyi szemlélet, változás állt be a készletgazdálkodás ja­vítására való törekvésben. A munkaerő kereslete és kínálata között a megyében egyensúly tapasztalható. To­vábbra is vannak hiányszak­mák (főleg az építőiparban) és néhány területen elhe­lyezkedési gondok. Összes­ségében a terveknek megfe­lelően változott a különböző ágazatokban foglalkoztatot­tak száma. Az iparban 3 százalékkal, az építőiparban sajnos 7 százalékkal csök­kent, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, a szol­gáltatásban viszont mérsé­kelten emelkedett. Az ipar termelése — igen differenciáltan — 4 száza­lékkal emelkedett. Az élel­miszere és a gépipar terme­lése az átlagot mgghaladóan nőtt, a könnyűiparé a múlt évihez képest csökkent. A termelés különböző alaku­lása szorosan összefügg az értékesítés, főként az ex­portértékesítés lehetőségei­vel. Az ipari és a külkeres­kedelmi vállalatok kapcso­latának javulása, együttes erőfeszítése a piácok bővíté­séért, a kedvezőbb árak el­éréséért, a valutabevételek növeléséért nem volt elég eredményes. Bár a megye külkedeskedelná kivitele fo­lyó áron 3 százalékkal emelkedett. Az építőiparban továbbra sem jött létre piaci egyen­súly, bár a beruházói igé­nyek és a vállalati lehető­ségek közelítettek egymás­hoz. Gondot okoznak a be­ruházók igényétől eltérő technikai, technológiai hát­tér, az építőanyag-ellátás problémái és a létszámcsök­kenés. amelyek a beruházá­sok elhúzódásához, a kapa­citás kihasználatlanságához vezetnek. A mezőgazdaságban a ta­valy őszi és téli kedvező időjárás, a gondosan végzett, jól szervezett munka követ­keztében jók az első félévi terméseredmények. A kalá­szos gabonák betakarítása «z idén mintegy 10—12 nap­pal korábban kezdődött. Az őszi árpa termésátlaga min­den eddigit meghaladt. A 72 ezer hektárról betakarí­tott búza jó átlagtermése közel áll az 1981. évi re­kordhoz. Biztatóak az állat­tenyésztés eredményei is. Tovább nőtt a megye állat­állománya. Az első félév azt igazolja, hogy az ágazatban dolgozók mindent megtettek azért, hogy meg tudjanak felelni a magasabb követel­ményeknek. Sajnos a napja- feikhan is tartó aszály a kapás, és mm növényi kai­túráknál számottevően befo­lyásolhatja, ronthatja az eredményeket. Az életszínvonalat befo­lyásoló tényezők közül a la­kosság pénzbevétele 7,2 százalékkal emelkedett. A gazdálkodó egységek az el­ső negyedévben nagyobb óvatosságot tanúsítottak a bérfejlesztésnél. A legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél nem került sor bérfejlesztésre. Ugyan­akkor a második negyedév­ben — a népgazdasági elő­irányzattól eltérően — na­gyobb bérfejlesztést hajtot­tak végre. A kereskedelem — a fogyasztói árak emel­kedése miatt korlátozottabb vásárlói igényeket — javuló színvonalon elégítette ki. A kereslet mérséklődése elle­nére hiány mutatkozott egyes ruházati termékekből, vegyes ipari cikkekből és építési anyagokból. Az élel­miszerekből kiegyensúlyozott volit az ellátás. A gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtása kedve­zően haladt az első félév­ben, de több területen a szükségesnél lassúbb az elő- relépiés. Ezért az 1983. évi gazdasági célok eléréséhez az eddigieknél következe­tesebb munkára, nagyobb hatékonyságra, a meglevő hiányosságok felszámolásá­ra van szükség a gazdálko­dás minden területén. Min­denekelőtt áz exportkötele- zettségek teljesítésére, a gazdaságos tőkés export nö­velésére, a pénzügyi, a szer­ződéses és a szállítási fe­gyelem megszilárdítására, a termelés anyagellátási za­Minden somogyit megviselt a rekordhőség. Különösen azok szenvedtek emiatt, akik a szabad ég alatt vagy me­leg munkahelyeken dolgoz­nak. Az egészséges szervezet tűrőképességét is próbára tette, a betegek pedig külö­nösen megérezték a harminc­öt fokos kánikula hatását. Még a Balaton partján nyaralók is azt mondták: jöjjön már egy kicsit hűvö­sebb idő. A földek teljesen kiszáradtak, a pénteken esett kis mennyiségű eső nem tud­ta pótolni a csapadékhiányt. A nyár nemcsak az építő- táborozás, hanem a különfé­le KISZ-tanfalyamok ideje is. A megye szinte minden részében vannak tanfolya­mok, s ezeken sok fiatal ké­szül fel a tanév mozgalmi feladataira. A külföldi szer­vezetek, intézmények is ilyenkor küldik el a csere­partnerokat. A mezőgazdasá­gi főiskola meghívására e hét elején érkezett Kapos­várra harminchét bolgár, szovjet, NDK-beli és lengyel fiatal öt kísérővel. Egyre gyümölcsözőbb a kapcsolat a Sztara-Zagora-i Állattenyésztési és Állatorvo­si Főiskolával, a harkovi Ál­lattenyésztési és Állatorvosi Főiskolával, a lipcsei Kari Mafx Egyetemmel es a zie- rowl Agrarmérnökképző Fő­iskolával. A fiatalok szívesen jönnek Somogyba, ugyanis két hetet mezőgazdasági munkával töltenek el, egy varainak megelőzésére, az importkorlátok okozta ne­hézségek áthidalására kell nagy gondot fordítani. Min­den gazdálkodó egységnél továbbra is kiemelten kell kezelni a gazdálkodás minő­ségi és hatékonysági ténye­zőinek további javítását, az erőforrásokkal, az energiával és az importanyagokkal való takarékosabb gazdálkodást. Az iparban dolgozók fő feladata — ezt állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy a munka szerve­zettségének, hatékonyságá­nak fokozásával, a vállalati tartalékok feltárásával és mozgósításával, a piaci munka és az értékesítés ja­vításával hozzák be vagy minél kisebbre mérsékeljék a lemaradást az export elő­irányzatok teljesítésében. A mezőgazdaságban alap­vető, hogy a felvásárlás, a tárolás és az értékesítés össz­hangjáról megfelelően gon­doskodjunk. A jövő évi ter­melés megalapozása érdeké­ben nagy figyelmet kell for­dítani az őszi talajmunkák­ra, a talajerő-visszapótlás biztosítására, a vetések idő­ben és jó mihőségben való elvégzésére, az állatállomány takarmányszükségletének mennyiségi és minőségi biz­tosítására. A beruházásoknál és á felújításoknál változatlanul az a feladat, hogy a folya­matban levő beruházások ütemes megvalósítására és mielőbbi befejezésére, vala­mint a kiemelt társadalom- politikai beruházásokra for­dítsuk a fő figyelmet Ki­emelt feladat a lakosság alapvető szükségleteinek ki­elégítése, a színvonalasabb áruellátás és szolgáltatás. A végrehajtó bizottság megállapította: céltudato­san és határozottan kell folytatni az aktív gazdaság­irányító és szervező mun­kát Az ország gazdasági ne­hézségeinek leküzdéséhez az­zal járulhatunk hozzá leg­jobban, ha Somogybán is nagy fokú öntevékenység­gel, helyi intézkedésekkel és cselekvéssel minden ve­zető és minden közösség részt vállal e nagy feladat­ból. hét pedig az országjárásra jut. Így most megismerked­hetnek a Balaton, a főváros, a szomszédos Baranya és Tolna megye nevezetességei­vel. A somogyi főiskolások e héten indulnák ezekre a he­lyekre szakmai tanfolyamra. Az eddigi tapasztalatok sze­rint sok újat tanul minden­ki, aki részt vesz az ilyen szakmai cseretáborokban. A diákok még nyaralnak, táborokban vannak, sok he­lyen azonban már javában készülnek a tanévre, az ő megfelelő fogadásukra. En­nek szellemében tárgyalta meg a városi pártbizottság agitációs és propaganda mun­kabizottsága a kaposvári is­kolaorvosi hálózat működé­sét. Elismeréssel szólitak a nagyarányú fejlődésről, a há­lózat kiépüléséről. A megye- szélihely — megelőzve az országos előírást — már ti­zenegy évvel ezelőtt a kör­zeti gyermekorvosok révén oldotta meg az iskolaorvosi feladatokat. Ennek a rend­szernek az a nagy. előnye, hogy ugyanaz kiséri figye­lemmel a gyermekek testi és szellemi fejlődését, aki a születéstől a pályavá­lasztásig rendszeresen vizs­gálja es kezeli, amikor be­teg. Jelenleg két főfoglalkozású iskolaorvos, tizenhárom kör­zeti gyermekszakorvos, hét részfoglalkozású orvos látja el a megnőv akedeft feladato­kat. Sokat segítenek a pálya- választási taqéc&adasban, elö­A Horthy Magyarország pénze, a pengő a harmincas években szilárd fizetőeszköz volt Romlása — pénzügyi szaknyelven: inflálódása — a II. világháború alatt kez­dődött, és tetőfokát 1946- ban érte eL A II. világhá­borúban Magyarország is háborús területté változott a vele járó pusztításokkal. A felszabadulást súlyos ká­rokat szenvedett városok­kal, lerombolt hidakkal, tönkretett gazdasággal ér­tük meg. A fasiszta német csapatok és nyilas csatlósa­ik elhurcolták a Magyar Nemzeti Bank teljes arany- készletét, leszerelték és el­szállították az ipari üzemek gépeinek nagyobbik részét, megsemmisítették, illetve nyugatra hurcolták a vasúti mozdonyokat, vagonokat, teherautókat; elvitték az országból az állatállomány többségét és a raktárakban még meglevő élelmiszer­készleteket. A felszabadulást követő­en a demokratikus átalaku­lás útjára tért ország kor­mányának ilyen nehéz kö­rülmények között kellett megkezdenie a gazdasági zetes véleményt adnak a pá­lyaalkalmasságról. A korsze­rű berendezések használatá­nak köszönhető, hogy gyor­san kiszűrik a hallássérült, a gyengénláfó, az egyéb beteg­ségekben szenvedő gyereke­ket. Az ismeretterjesztő, fel- világosító előadások haszna is mérhető. A most kapott feladatok között "van egy, amely a tanév zökkenő nél­küli megkezdésével is össze­függ. Egy javaslat nyomán az iskolaorvosokat is bevonják annak ellenőrzésé­be, hogy milyen tisztán vár­ják a tantermek a gyereke­ket, megfelelő lesz-e az ét­keztetés? Egyébként a tiszta­ság, a higiénia ellenőrzése — az elhangzott vélemények alapján — különösen a ré­gi iskolákban — egész évben fontos. A Balaton nemcsak ide­genforgalmi központ ilyen­kor, hanem sok intézmény, szerv ellenőrzésének színtere is. A közlekedési, a közbiz­tonsági ellenőrzésektől a tár­sadalombiztosítási vizsgála­tokig,, a kereskedelmi, a népi ellenőrök tevékenységétől a közegészségügyi fölmérése­kig sok minden szolgálja azoknak az érdekét, akik sze­retnének tiszta helyiségekben vásárolni, étkezni, lakni, tisz­tességes árat fizetni, s meg­szabadulni a kétes elemek társaságától. Még nincs vége a szezonnak, így várható, hogy folytatódik az ellenőr­iéi. Adjoi Géza élet megszervezését 1943 január es október között az állami kiadások meghalad­ták a 95,8 milliárd pengőt. Viszont a bevételek mind­össze 10 milliárd pengő kö­rül mozogtak. A szükséges pénzügyi fedezetet tehát csakis a bankóprés útján, papírpénz kibocsátásával lehetett előteremtem. Az infláció elhatalmasodása közepette a gazdasági hely­zet, a pénz- és hitelélet lé­nyegében áttekinthetetlen­né vált, s ez különösen ked­vező mozgási lehetőséget biztosított a nagytőkének. A pénzromlás rendkívül felgyorsult, és kialakult a világtörténelem egyik leg­nagyobb inflációja. A stabilizációs munka egyik vezetője, dr. Jeszensz­ky Ferenc a következőkép­pen emlékezik erre: „A for­galomba hozott legnagyobb pengőbankjegyek címlete 100 millió billió pengőt jelen­tett, számjele a százas utá­ni 18 nulla. Gyártott a pénzjegynyomda egy milli­árd B pengő számértékű bankjegyet is. Ennek szám­jele az 1-es után, 21 nulla. Ez a legyártott, de a roha­mos elértéktelenedés foly­tán már forgalomba nem hozott bankjegy volt eddig a világtörténelem legna­gyobb számértékű papír­pénze. A forint bevezetése­kor, 1946 augusztus elején forgalomban volt adópengő­jegyek úgynevezett sima­pengőben kifejezett értéke 5 176121 quinttrilliót, vagy törtben kifejezve és kerekít­ve 5,2 sextrilliót jelentett Olyan szám' ez, ami össze­sen 37 számjegyből ált” Égető szükség volt tehát a pénzügyi helyzet stabili­zálására. A koalíciós pártok vezetői 1946. február végén Tdldy Zoltán köztársasági elnök vezetésével megvi­tatták a gazdasági és pénz­ügyi helyzet rendezésére vonatkozó kommunista, il­letőleg szociáldemokrata ja­vaslatot. Abban állapodtak meg, hogy az előkészületek irányítására a Gazdasági Főtanács égisze alatt mi­niszteri bizottságot alakíta­nak. A Gazdasági Főtanács Magyar pályázó, a buda­pesti Prizma Tervező Szövet­kezet nyerte meg a Mecseki Szénbányák Vállalat nemzet­közi pályázatát. A Prizma, amely termelöberendezése- ket, elsősorban célgépeket, komplett tecbnolóigiai soro­kat és szerszámokat tervez, most a pályázatra szénosztá­lyozó és -szárító technológiai sort alkotott. A Mecseki Szénbányák azért írt ki tervpályázatot, hogy a lehető legjobb mű­szaki megoldással bővítse szénmosó és -osztályosé mű­vét. A feldolgozás során ke­letkező kokszalapanyagot, az március 18-án tárgyalta éa elfogadta alapjaiban a kom­munista párt által, kidolgo­zott stabilizációs programot. A valutareform végrehajtá­sának időpontját 1946. augusztus 1-ben jelölték meg, mivel mindenképpen el kellett érni, hogy a me­zőgazdasági termékek érté­kesítése már az új, értékál­ló pénzzel történjék. Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy a Szovjetunió nagy megértést tanúsított a magyar kormány stabilizá­ciós erőfeszítéseivel kapcso­latosan. A szovjet kormány 1946 áprilisában beleegye­zett abba, hogy a jóvátétel! szállításokat Magyarország hat esztendő helyett nyolc év alatt teljesítheti. Az USA júniusban ígére­tet tett a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének visz- szaszolgáltatására. Ez a negyvenmillió dollárra be­csült aranykincs még az amerikai követelések levo­nása után is megközelítően 35 millió dollár értéket kép­viselt. Ezenkívül a belföldi vállalatok, cégek, valamint magánosok tulajdonában le­vő aranykészletek és külföl­dön elhelyezett értékeik együttesen 3>5—40 millió dollárra, rúgtak. Ezek az anyagi eszközök — de ki­váltképpen a belföldi áru­alap megteremtése — ké­pezték a stabilizáció, az új pénz, a forint megteremté­sének lehetőségét. A stabilizáció előkészíté­sének lényeges mozzanata volt az új ár- és bérrendszer kidolgozása. Ennek alapelvét — a nemzeti jövedelem ala­kulását figyelembe véve — a háború előtti bérszínvonal ötvenszázalékos arányú megállapítása, valamint a viszonylag magasabb ipari árak és az agrárolló kiala­kítása képezte. Az új pénz, a forint meg­jelenésére 1946. augusztus 1-én olyan körülmények kö­zött került sor, amikor a ré­gi pénz már teljesen elveszí­tette értékét. Egy új forint formailag 400 00(1 kvadrillió pengővel volt egyenértékű, tehát átváltására gyakorla­tilag nem volt szükség. úgynevezett kanoentrátumot, illetve más középterméket akarják minél gazdaságosab­ban feldolgozni. Ily módón tetemes importot lehetne megtakarítani. A pályázatot megnyerő szövetkezet — együtttnűköd- ve a Tatabányai Szénbányák vállalattal — elsőként Duna­újvárosban, a vasmű kokszo­lójában állítja fel az új be- rendézéssort, amelyet 1985- ben helyeznek üzembe. Dr. Exner Zoltán SOMOGYI KRÓNIKÁJA —* H. Lie Új szénosztályozó, pályázattal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents