Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

VILA© PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! I ktsi 1,40 Fl NÉPLAP AZ MSZMP SOMO GY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX évfolyam, 180, szóm * 19§3. jűflus 31.; vasárnap A Szovjetunió nem tör katonai fölényre Uszfyinov marsall válaszai a TASZSZ kérdéseire ve, hogy a Szovjetuniónak: Üj technológia, a Kefe- és Műanyagipari Válto­lat kaposvári gyárában szálképzőszivattyús extrúdcrfej tech­nikai alkalmazását kezdték el. Az új szálképző fejjel ellá­tott géptől a gyár szakemberei a termék minőségének javu­lását várják Befejeződött az aratás Kikapcsolódás Egy körkérdés elég ahhoz, hogy kiderüljön, ki mivel tölti az idejét a szabad hét­végén. A válaszok attól függ­nek, ki milyen szenvedély­nek hódol. Van, aki horgász­ni indul más a barkácsolásnak él. Sokan a családdal együtt kirándulnak vagy kimennek a kiskertbe. Csöppet sem volt meglepő, hogy az em­berek még valamivel meg­toldottak a válaszukat: „Igen nagy szükségünk van a pi­henésre, a kikapcsolódásra, mert most a munkahelyen is sokkal több hárul ránk a szabadságolások miatt...” Sok üzemre, hivatalra ki­töltetnék ilyenkor a táblát: fél ház van. Ez a esúes az üdülésben, a külföldi utak­ban, az országjárásban. Ki- ki a megérdemelt szabadsá­gát tölti. Ezekben a hetek­ben piheni ki egész évi fá­radságát, s töltődik fel arra az időre, amikor újra mun­kába áll. Szép szokás, hogy a pihenő kollégák legtöbb­ször odaírják az üdülőből, a nyaralóból, a külföldi útról küldött képeslapra: „Gon­dolunk rátok, akik most he­lyettünk is dolgoztok!” Ez a biztatás el is kel min­denhol, hiszen a nyári hóna­pok helytállást követelnek azoktól, akik ott állnak a gé­pek mellett, kint dolgoznak a mezőn, bent vannak a hiva­talban. A feladatok nem csökkennek azért, mert so­kan vannak szabadságon Hiába izzad az eladó, s bosz- s/auködik amiatt, hogy jó­val kevesebben szolgálnak ki a boltban, a másik perc­ben már a vevő a legfonto­sabb. A gyárakban — külö­nösen, ahol szalagszerű a termelés — még erősebb munkatempóra van szükség, hiszen várják az élelmiszer­ipari termékeket a Balaton- parton, máshonnan a dollá­rokat hozó terméket kell pontos időben útnak indíta­ni. Mi sem természetesebb, mint hogy az a néhány üzem van könnyebb helyzetben — közéjük tartozik az elektron- csőgyár —, ahol egyszerre adják ki a szabadságot. Ez azonban igen kevés helyen •Idható meg. Egyetlen lehe­tőség, hogy azok feszüljenek jobban neki a munkának, akik már voltak szabadsá­gon, illetve később mennek. Az emberek igyekszenek át­hidalni minden nehézséget. tlyenkor a legtöbb dolgozó többet ad az átlagosnál, ör­vendetes — ahogy az egyik igazgató megjegyezte —: nő a kölcsönös megértés, na­gyobb a segítség, erősebb az összetartás, hiszen enélkül a jóval kevesebb ember nem tudná ellátni a hiányzók munkáját. Válóban nem könnyű át­vészelni a még hátralevő nyári heteket, hiszen sokan vannak, akik most indulnak a vállalati, a szakszervezeti üdülőbe, utazásokra. Addig azonban „rátesznek egy la­páttal”, s viccesen megjegy­zik: remélik, hogy a pihe­nés után most újrakezdők túlszárnyalják őket a telje­sítményben. Az átlagosnál fokozottabb munkatempó után mindenki megérdemli a szokásosnál hosszabb alvást, a lazább programokat Tálán nehe­zebben kerül könyv a kezek­be. az emberek beérik a te­levízió szórakoztató műsorai­vá!, könnyebben előveszik a kártyát, hiszen holnap újra kiadódik a munka. KÉRDÉS: A NATO tag­államainak, s mindenek­előtt az Egyesült Álla­moknak a vezetői azt ál­lítják, hogy a Szovjetunió „úgy növeli tovább kato­nai erejét, hogy az már jóval túllépi védelmi szükségleteinek határait”. Igaz-e ez az állítás? VALASZ: A Szovjetunió és szövetségesei saját védel­mi potenciáljukat a Varsói Szerződés tagállamainak megvédeimezéséhez szüksé­ges szinten tartják. Katonai politikánk lényege a haté­kony védelem, és semmi több. A Szovjetunió soha nem kezdeményezett fegy­verkezési hajszát, s a jövő­ben sem szándékozik ezt tenni. Ha összehasonlítjuk az Egyesült Államok katonai potenciálját a Szovjetunió védelmi potenciáljával, ak­kor kiderül, 'hogy ez nagy­jából egyenlő. A mi katonai erőnk nem haladja meg az amerikai katonai erőt. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre. Mi a nukleáris és egyéb fegyverzet egyenlősége, a katonai fölényről való tény­leges és eemcsák szóbeli le­mondás, valamint amellett vagyunk, hogy diktátum és nyomás nélkül tárgyaljunk. ' A nyugat és a kelet között megvan a katonai erők. hoz­závetőleges egyensúlya. Ez a reális valóság. Elismeri ezt ma is sok jelentős amerikai személyi­ség. Csupán Reagan elnök, és őt követve az utóbbi idő­ben néhány más nyugati ve­zető beszél sokat és gyakran a Szovjetunió „túlfegyver- zettségéről”. Valójában az Egyesült Államok egészen a hetvenes évek elejéig fö­lénnyel rendelkezett a ha­dászati nukleáris fegyverze­tek terén, s vannak olyan területek, ahol ma is fö­lényben van. KÉRDÉS: Az európai nukleáris fegyverzet kor­látozásáról folyó tárgya­lásokkal kapcsolatban a nyugati propaganda to­vábbra is a Szovjetuniót vádolja az építő szándék és az engedékenység hiá­nyával, azzal, hogy a ma­ga számára egyoldalú elő­nyökre törekszik. Azt is állítják, hogy a Szovjet­unió monopóliummal ren­delkezik a közepes ható- távolságú rakéták terén. Van-e ezeknek az állítá­soknak valamiféle alap­juk? VÁLASZ: Ezeknek az ál­lításoknak semmiféle alap­juk nincsen. A tárgyaláso­kon térmészetesen minden fél a saját' számára előnyö­sebb feltételek biztosítására törekszik. Ha azonban a tárgyalások témáját az ál­lamok gyökeres érdekeit érintő problémák alkotják, akkor ezeket a tárgyaláso­kat kizálag egymás törvé­nyes érdekeinek kölcsönös figyelembevételével ' lehet folytatni. Pontosan ehhez tartja ma­gát a Szovjetunió Géniben. Az ott előterjesztett konst­ruktiv javaslataink ismertek. A Szovjetunió azért száll síkra, hogy Európában ne le­gyen nukleáris fegyver — sem középes, haiotávolságú, sem pedig harcászati. Ez reá­lis út a nukleáris fegyverzet­től mentes Európához a sza­munkra elfogadható, uaaai­nincsenek agresszív tervei. Az Egyesült Államok és a NATO azonban mind a mai napig hallgat; nem válaszol kezdeményezésünkre, noha előterjesztése óta közel két év telt el. Az a követelmény, hogy' « NATO oldalán számítsák ba Anglia és Franciaország nuk­leáris fegyverzetét, számunk­ra nem alku tárgya, hanem olyan objektív szükségszerű­ség, amelyet biztonságunk ér­dekei határoznak meg. KÉRDÉS: Az utóbbi időben az Egyesült Álla­mok kormányzatának kez­deményezéséből széleskö­rűen elterjedt az az állí­tás, hogy a Szovjetunió úgymond fölénnyel ren­delkezik az Egyesült Ál­lamokkal szemben a ha­dászati fegyverzet terüle­tén. Mit mondhat Ön, mi­niszter elv társ, ezzel kap­csolatban? VÁLASZ: Jelenleg a Szov­jetunió hadászaik nukleáris ereje és az Egyesült Álla­mok hadászati támadó ereje összevetésében hozzávetőle­ges egyenlőség mutatkozik. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok hét évvel ez­előtt készítette el a SALT;— II. szerződésit. Annak minden legapróbb részlétét, minden számadatát megvizsgáltuk. Amikor pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok veze­tői 1979-ben Bécsben aláír­ták ezt a szerződést, megál­lapították, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között paritás áll fenn a ha­dászati fegyverzet területen Ez megmaradt mind a mai napig. Az a helyzet azonban, hogy Washingtonban célul tűzték ki ennek a paritás­nak a megtörését, a katonai fölény elérését. " Az Egyesült Államok állás­pontja — abban a formá­ban. amint ez jelenleg a tár­gyalásokon szerepel -é ön­célú és a Szovjetunió egyoi­Nem voltak prédikátori hajlamai egykori kitűnő pro­fesszoromnak, inkább a szel­lemes irónia jellemezte be­szédmodorát az előadásokon, a szemináriumokon. Jogo­san csodálkoztunk hát az államvizsgát követő estén, egy söröspince mélyén, ami­kor ilyen intelmekkel ruk­kolt elő a feledhetetlen öregúr. Tekintsétek min­dig embernek diákjaitokat! Ne legyetek gorombák, ne éreztessétek mindenáron nagyobb tudásotokat és ta­pasztalataitokat, ne fojtsátok beléjük a szót, ha butaságot mondanak, egyszóval tekint­sétek tanítványaitokat egyenértékű személyiség­nek; gondolkodó, érzékeny és önérzetes embernek, ve szégyellnétek elismerni, ha nekik lesz . igazuk valami­ben! Egészségetekre! Szomorúan kell leírnom; nem merek esküdni arra, hogy a nagy tudós paraine- sisei azóta teljesen elfaga- dott ertekekkc váltak az is­kolában es a családban. Az óceánon szigetre bukkanó hajós vagy e sivatagban oázisra, leié utas örömét erzem hát, atntkor nyaran­dahí leszerelését célozza. Azt javasoljak nekünk, hogy gya­korlatilag szabjuk- át hadá­szati erőnk egész rendszerét. E javaslatok célja: aláaknáz­ni a Szovjetunió hadászati nukleáris 'erejét. KÉRDÉS: Mi a vélemé­nye az Egyesült Államok­ba* és a NATO más or­szágaiban folyó propa­gandakampányról, amely­nek célja, hogy a szov­jet kormány május 2S-án elhangzott nyilatkozatát úgy tüntessék fel, mintha a Nyugat szempontjából a „szovjet katonai fenyege­tés” növekedéséről tanús­kodnék? VÁLASZ: A Szovjetunió senkit sem fenyegetett • és senkit sem fenyeget. A „szovjet veszély” koholmá­nyával egyes nyugati körök igyekeznek elterelni a népek figyelmét a valódi katonai veszélyről, amely a Reagan- kormányzat és egyes NATO- szövetségesek részéről fe­nyeget. Teljesen megengedhetet­len lenne részünkről, ha a katonai veszély -fokozódásá­nak körülményei között koc­kára tennénk a szocialista közösség népeinek békés munkáját, ' Olyan , válaszlépéseket te­szünk, amelyek katonailag ugyanúgy veszélyeztetik az Egyesült Államok területét és azon országokat, ahol ame­rikai ‘ rakétákat állítanak rendszerbe —, ahogyan az Egyésüit Államok veszélyez­teti a Szovjetuniót és szö­vetségeseit. Azok. akik ma a fegyverkezést szítják, hadd értsék meg végre, milyen ve­szélyes illúzió a katonai erő­fölény megszerzésére , töre­kedni, s hogy mennyire sür­gető szükség van a megálla­podásra a nukleáris fegyve­rek korlátozásában és csök­kentésében, az egyenlőség, a kölcsönös biztonság elvének megfelelően. ként táborokba látogatok. Az anyanyelviekben és az idegen nyelviekben, a honis­meretiekben és az irodalmi műveltség elmélyítésére szántakban, a népzeneiek­ben és a komoly zeneiekben egyaránt érvényesülni látom kedves tanárom szigorú. tör­vényét; a gyermek is gon­dolkodó, önérzetes ember, s ami ennél jóval fontosabb: a rendtartások, a tanköny­vek, tantervek nyűgétől sza­badult pedagógusok itt így is kezelik őket. i Legutóbb Csurgón jár­tam, iskolásgyerekek honis­mereti táborában, illetve ol­vasótáborában. Hadd ne so­roljam föl a szervezőket, a mecénásokat, az előadókat. E helyett hadd ismertessek egy furcsa esetet, amely ko­rábbi tapasztalataim után kellemes meglepetésként ha­tott rám. „Szeretnék gyere­kekkel is beszélgetni” — kö­zöltem a táborvezetökkel es a jelenlevő pedagógusokkal az előzetes tájékozódás után. A diakok pillanatokon be­lül a szobában voltak. Ten­denciózus válogatásról eny- nyiidö alatt sző sem lehe­tett, Hire felocsúdtam, a Minden eddiginél ''koráb­ban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról —amely­ből 1 300 OOÓ hektár volt a búza — helyezték biztonság­ba a termést a mezőgaz­dasági üzemék és a felvá­sárló vállalatok. Segített eb­ben az enyhe tél, a korai ta­vasz és az érést gyorsító szá­raz időjárás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évekhez képest rövidebb idő — mint­egy 10—12 nap — alatt ta­karította be a.termést A si­ker a gondos felkészülésnek, a korábbi évekénél jobb al­katrészellátásnak és az üze­mek közötti együttműködés­nek köszönhetők. Általános­sá vált, hogy az aratást ké­sőbb kezdő gazdaságok esz­közeikkel - és dolgozóikkal azokban a gazdaságokban kezdték el a betakarítást, ahoi hamarabb ért be a ga­bona. Az északi megyékben a szlovákiai üzemek is segí­tettek. A példamutató együtt­működés nemcsak a nagy­üzemi gazdaságokat, hanem a betakarításban közreműkö­dő ellátó, forgalmazó és fel­vásárló vállalatokat is jelle­mezte, Ügyeleti szolgálattal, pedagógusoknak már csali a hűlt helyét találtam. Egyi­küknek sem jutott eszébe kíváncsiskodni, fülelni, el­lenőrizni a srácok megnyi­latkozásait. A gyerekek — hetedikesek —nyolcadikosok, szakmun­kástanulók — szinte egymás szavába vágva kezdték ecse­telni a tábor előnyeit. „Nem ülnek a nyakunkon, ha ön­állóan gyűjtünk anyagot; nem szidnak bennünket, ha melléfogunk; nem veriíc a fejünket a falitáblához, ha kevésbé értékes néprajzi al­kotást tartunk nagyon érté­kesnek, hanem kedvesen és türelmesen megmagyaráz­zák a különbséget. Gőg és kioktató szándék nélkül. És együtt nevetünk, játsszunk a tanárokkal” — mondja a két marcali gimnazista kis­lány a honismereti laborból. „Nem torkolnak le bennün­ket, ha hülyeségeket beszé­lünk Az ember tragédiája elemzésekor. Inkább okosan rávezetik a társasagot a he­lyes megoldásra” — állapít­ja meg némi fontoskodással a kaposvári 11. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola leány­tanulója. „Volt előadás meg a szükséges akatrészek és anyagok soron kívüli kiszol­gálásával, a gabona éjjel- nappal történő átvételével segítették élő az aratás gyors és sikeres befejezését. A szervezettség és a széles körű együttműködés során csökkent a betakarítási vesz­teség és sikerült megóvni * gabona minőségét. A száraz­ság miatt — a betakarítás kezdeti szakaszát kivéve .— nem k Illett mesterségesen szárítani a gabonát, ami je­lentős költségmegtakarítást eredményezett. Amennyire zavartalanná tette az aszályos meleg 3 gabonabe takarítást, legalább annyira károsította az; 7 őszi érésű1 növényeket. Emiatt több gazdaság nehéz pénz­ügyi helyzetibe került Az aszály által okozott ká­rok ellenére az ország belső ellátása zavartalan és a je­lenlegi színvonal a jövőben is fenntartható. Emellett az exportfeladatokat is teljesí­teni kell: az egyes területe­ken jelentkező kieséseket más cikkek termelésének nö­velésével és kivitelével kell ellensúlyozni. beszélgetés Madách ürügyen az erkölcsről, a demokráciá­ról, az emberiségről. Jó na­gyot vitatkoztunk, „beolvas­tunk” a felnőtteknek ex meglepődtünk, hogy a taná­rok sok mindenben elfogad­ták a véleményünket” — folytatja a gyermek- és if­júságvédő intézet fegyelmé­hez szokott fiú. Társnője — a honismereti tábor résztve­vője — meghökkentett köny­veli el: „A tanárok is egyet-> értettek velünk, amikor ki­fogásoltuk, hogy a gjmnáztt»- mi tankönyvekben egy szót sem találunk a tárgyi nép­rajzról, a népzenéről. A suliban ezt nem mertük vol­na így elmondani, mert a. fejünket vették volna érte”. Ez utóbbi aligha valószín nű. Tény azonban, hogy ezek a merev rendtartás, zászlófelvonás és „lépést tarts” nélküli táborok több­nyire a demokrácia nagysze­rű tanfolyamai. Nemcsak a tudásvágy elégittetik ki ben­nük: a tisztességes eszme­csere, az apytekervényéket mélyítő-csiszoló vita, a véle­ménynyilvánítás, az erkölcsi •nemesedes öhajtasa is. Le­hetséges, hogy egyszer telje­sül a professzor álma, es egész oktatási rendszerünk ilyen óriást táborrá vált»- zik... Lengyel Aadrss Tabordemokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents