Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
p Egységteremtő erővel Beszélgetés Pozsgay Imrével a népfrontról A Hazafias Népfront — mint politikai mozgalom — áthatja életünk minden területét. A népfrontnak erről az átfogó szerepéről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. — Mindig is tiszteltem azt a programot és azt a szerepkört, amelyet a mozgalom betölt Amióta azonban hivatásos munkásként dolgozom itt, azzal a felismeréssel járt, hogy fontos társadalmi rétegek, csoportok, a, társadalom legkülönbözőbb képzettségű emberei ebben a mozgalomban keresnek kifejezési eszközöket, formákat politikai közéleti tevékenys égükhöz, igazán jó tapasztalat, hogy aki őszinte szándékkal és jobbítani akarással kíván részt venni a közéletben, az itt meg is találja a moagás- teret hozzá, megtalálja a fórumokat Bizonyos fontos kérdésekben még a döntésben való részvétel lehetőségét is. Ami pedig társadalmunk mai állapotának tükrözését illeti, arra éppen azért képes, mert mindenki benne van a népfrontban, mindenki személyes tapasztalatát hozza el a fórumokra, és mert nyűt demokratikus intézményrendszer működik, így annak sincs akadálya, hogy az emberek tapasztalataikat szorongás és. fenntartások nélkül kifejezzék. Egyik legnagyobb értéknek éppen azt tartom, hegy fórumainkon — beszéljünk akár választott testületekről, akár munkabizottságokról — nyílt beszéd folyik, és ebben a vitás és vitatható nézetek is helyet kapnak. Ebben semmi botrányos nincs, ellenkezőleg': ez pozitívum és kívánaté*, hogy ezentúl is így legyen. A társadalmi igényekkel kapcsolatosan az a nézetem, hogy manapság ezek közé az igények közé mindjobban odatartozik a különböző érdekek képviseletének a lehetősége. Ügy látom: a népfroutmozjgal om az utóbbi időben e tekintetfoén is jó irányban fejlődött, megfelelő formákat talált ahhoz, hogy a lakóterülethez, településihez, közigazgatáshoz, környezetvédelemhez, időskorúak helyzetéhez és más társadalmi csoportok helyzetéhez fűződő érdekeket nyíltan kifejezze. — A szocialista nemzeti egység is — mint minden társadalmi törekvés — viták során valósul meg. Hogyan ítéli meg a viták szerepét a népfrontmozgalomban? — Vita nélkül megölnénk » mozgalmat. Egyébként is minden társadalmi szervezet és mozgalom dolgában az a véleményem, hogy ahol nincsenek alkotó, tisztázó, akár késhegyig menő viták, ott egy mozgalomnak lehet akár milliós tábora is, az csak szekta. Valójában akkor mozgalom, ha ezek a viták a bázistól a központig mindent áthatva szolgálják a tisztázást, a kibontakozást. A vita elfojtása és a türelmetlen reagálás a vitás nézetekre idegen a népfrontmozgalom- tól. Aki ilyen magatartást tanúsítana, az a népfront szellemét és a népfront célját tagadná meg. A vitában nem egységbontó, hanem egységkovácsoló, egységet teremtő erőt látok. — Nyilvánvaló, hogy a népfront politikai szándékokat igyekszik megvalósítani. Mai társadalmi valóságunk alapján melyek a döntően meghatározó feltételei e politikai szándékok érvényesülésének? — Ha valamikor, akkor most igazán érvényes, hogy a legelső föltétel itt is a gazdaság kibontakozása, a stagnálás, a lassú növekedés állapotából egyfa jta újabb gazdasági növekedési pálya előkészítése. Hiszen a nemzeti jövedelem növekedése lehet forrása a további jólétnek. E növekedés lehet kiindulásaa helyi önkormányzatok megerősödésének, mert mind több anyagi erő kell ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben dönthessenek. így például fejlesztési feltételekről, amelyekhez viszont anyagiak szükségesek. A másak feltétel : tovább tökéletesíteni az érdekképviseleti viszonyokat a társadalomban. Részt venni a politikai döntések előkésztésében és meghozatalában, hogy legyen, miért becsülni a mozgalom résztvevőinek magát a mozgalma L Nem feltétlenül csak kritikai szerepben látom ezt. Ez lehet konstruktív együttműködés is a kormányzattal, a politikai vezetéssel. A lényeg az, hogy az érdeknydlvá ni tás — miként a vita is — egységteremtő erő legyen. — A tapasztalatok szerint vannak-e társadalmunknak olyan sajátos rétegei vagy csoportjai, amelyekre szövetségi politikánkban megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk? — Szierintem mindig azokra a társadalmi csoportokra kell különösebb figyelmet fordítani, amelyek éppen a legnehezebb helyzetben vannak. Az alapképlet nem változik. A munkásosztály a hegemon osztálya ennek a szövetségnek, de ezt a hegemóniát, amely a párt vezető szerepében érvényesül, soha nem. változtathatja át uralmi viszonnyá, mert az akkor megölné a szövetséget. Partneri viszonyként kell ért működtetni. Ilyen alapon a partnerség erősítését tartom a legfontosabbnak a szövetségi politikában. Ha a nehézségeket nézem, akkor úgy vélem, hogy két fontos generáció az, amelyik most különleges figyelmet érdemel. Az ifjúság, amely a pályaválasztás, az életkezdés gondjaival küszködik és identitás- zavarban szenved, nem tudja beilleszkedésének az összes feltételét megteremteni. A másik az időskorúak helyzete, amelyen javítanunk kell ahhoz, hegy ne rossz perspektívát lássanak a felnövekvő nemzedékek maguk előtt. De nem csupán ilyen politikai szándékból, hanem humanitárius, emberiességi okokból is nagy figyelmet keli fordítanunk erre a társadalmi csoportra. Ez a szövetségi politikánknak is nélkülözhetetlen alkotóeleme. — Az MSZMP Központi Bizottságának július 6-i határozatából ismerjük választási rendszerünk továbbfejlesztésének főbb kérdéseit. Az új választó- jogi törvény kidolgozásában milyen feladatok megoldása hárul a mozgalomra? — A Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát: mondjon véleményt azokról a politikai elvekről, amelyek eddig ez ügyben kialakultak. Ezt meg is tette, és így tért vissza újra a Központi Bizottság az új választási törvényt előkészítő politikai élvek kialakítására. Most ott tartunk, hogy a Központi Bizottság meghatározta az új választási rendszer, az új választási törvény iránti követelményeket, és ezzel a kormányon belül megkezdődhetett a kodi- fikációs munka, az Igazságügyi Minisztérium szakértői a politikai szándékot törvénytervezetté formálják. Ez a készülő törvény azonban politikailag akkor válik igazán éretté, hatásában viszonyainkat kedvezően formálóvá, ha az országgyűlés vitáját megfelelő társadalmi vita előzi meg. Politikai értelemben az általános kiterjedésű vita, az emberek sokaságának azonosulása jelenti a' hatálybalépést. Ezért a népfront következő szerepe, hogy széleskörű társadalmi vitasorozatot szervezzen az új választási törvény előkészítésére Ez a széles körű, tömegeket megmozgató vita már egyszersmind előiskolája lehet a népfrontmozgalom és az állampolgárok számára az 1985- ben esedékes, új módon lebonyolítandó választásoknak. Ha ezen a vitán túl leszünk, a népfront országos tanácsa összegezi a tapasztalatokat és eljuttatja a kormánynak. A viták tanulságait hosanosítják a törvény- előkészítés végső szakaszában, hogy ezt követően kerüljön ez év végén az országgyűlés elé. Ez a menetrendje az új választási törvény megalkotásának. Marnia teraszon A zöld lombsátoron túl sárgán izott a levegő. A szinte tölgyerdőbe épült üdülőtelepre a nyári délután csendes békessége borult. A távoli tópart nyüzsgő zsivaja, a vízcsobogás sohasem kapaszkodott el idáig. Más világ volt az, és egészen más ez itt. Mamikának nem volt idegen az sem. Mindennap délelőtt — de csak délelőtt — megtette azt a jó negyedórás sétát a partig. Hófehér hajával, jellegzetes, magas, szikár alakjával feltűnt a barnára sült strandolok sokaságában, fürdött, úszott egy fél órát. Ha akadt szabad pad. leült egy kicsit. Szelíd, mosolygós tekintettel nézte a körülötte nyüzsgő világoi Ült egy darabig, míg a ví: gyöngyszemeit leszippanto ta bőréről a nap — aztn lassan megindult hazafelé. Ahogy ballagott, úgy maradt el fokozatosan mellőle a tópart zsivaja. Az erdőn át kényelmesen, lassan átlépegetett a csöndbe. A csapzott, vizes, vidám családot mindig terített asztallal várta. Szerette hallgatni az ebédközi part nélküli, de mindig humorral, élvekkel fűszerezett beszélgetést. Szerette, ha mindig sokan ülnek az asztal körül — hiszen ezen a két héten kívül az ő asztalán általában mindig csak egy teríték van. Délután már sohasem ment le a partra. Ahogy ismét kiürült a ház, fogta a könyvét, és a teraszra ült. Tekintete szaladt a sorokon, de egyre többször, egyre gyakrabban pillantott föl. Aztán, mikor a minden délután megjelenő feketerigó először a kerítésre, majd a terasz előtti tölgyavarra szökkent, az ölébe ejtett könyvet hangtalanul becsukta. Figyelte a rigót. A madarat nézte, aztán meg-megrezzenó tölgyleveleket, a lo-mbsator mögött csak darabokban felvillanó, hófehér, túloldali nyaralót, melyet nem is olyan régen még kalákában vakoltak. Nézte az öt hangtalanul körülölelő világot. Szinte négyzetcentimé- terröl négyzetcentiméterre vándorolt a tekintete — mintha csak valaki őzt parancsolta vol gyetlen dolga van, mim lprólékosan, részletesen vessen az emlékezetébe. Hogy majd el tudja mondani, le tudja imi, milyen is itt a teraszon egy nyári délután. Pedig senki sem fogja kérdezni. Legalábbis senki olyan, akinek a kérdése az ö számára is fontos lenne. A tölgylevelek széle elmosódott, a lombsátor mögötti világ hirtelen lebegni kezdett Maga sem vette észre a szeme elé ereszkedő könnyfüg gönyt. Pe*in a hasító, tépi fájdalom jet előbb a fia aztán a jerje elvesztésekor érzett, mozdulattalan bánattá szelídült sz éssk során. A % Együtt tanul diák és tanár A parancsüzemmódban megadható parancsok univerzálisak — mondja a katedránál az előadó, a tizenöt tagú hallgatóság pedig meglepetés nélkül nyugtázza a kijelentést. Ezen csak a betévedt idegen csodálkozik, mert nem érti, miről van szó, ám a résztvevők valamennyien figyelnek, hiszen a megye középiskoláinak számítástechnikai szakköreiből hívták meg őket, így sok az előzetes ismeretük. — Elsősorban fizikai dolgozók gyerekeit hívtuk meg ide, a megyei tanács bala- tonfenyvesi táborába, de nem mondtunk nemet más tehetséges gyerek jelentkezésére sem — tájékoztatott bennünket Gulyás Mihály, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának tanulmányi felelőse, a tábor vezetője. A megye minden középiskolájának van már legalább égy számítógépe. A jelenlegi számítástechnikai tábor része annak a központi elképzelésnek, hogy 1990-ig minden középiskolás valamilyen módon találkozzék a számítástechnikával. Minden diák mellett ott ül a tanára is. Mielőtt azt hihetnem, hogy a számítástechnikával foglalkozó gyerekek olyan magaviseletét tanúsítanak év késben, hogy föltétlenül szükségeltetik melléjük a tanári felügyelet, Gulyás Mihály megnyugtat: — Az oktatók is most tanulják a számítástechnikai ismereteket, hiszen amikor ők végeztek, még nem volt ilyen oktatás az egyetemen. Ezért minden alkalmat megragadnak, hogy elmélyíthessék ismereteiket. A tábor szakmai részét Obádovics J. Gyula, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora vezeti, s több oktató tart előadást az egyetemről. A tanteremből kilépve a napon sütkérező lányokat pillantunk meg. Éppen szünetet tart a humán felvételi előkészítő — mondja Olasz Istvánná, a tábor szakmai irányítója, aki a marcali Lady János gimnáziumból érkezett. Fónai Márta, a kaposvári Táncsics gimnázium tanulója is ezek közé tartozik. Szeptembertől már a negyedik osztályba jár. — A múlt esztendei előadások nagyon tetszettek, sokat tanultam. A foglalkozások kötetlenek, ha megmondjuk óra előtt, hogy miről szeretnénk hallani, a tanárok szívesen adják élő art az anyagot Egész más a hangulata egy ilyen foglalkozásnak, mint az iskolai tanórának. Jogra vagy egyetemre szeretnék menni, magyar—történelem szakra — mondja kicsit még bizonytalanul, amikor jövője felől kérdezem. Varga Csilla még bizonytalan választ sem tud adni erre a kérdésre, de még valamivel több ideje van, hiszen egy évfolyammal Márta alatt jár. Vége a szünetnek, de nincs csengetés. Böhm József, a Táncsics gimnázium tanára hívja foglalkozásra hallgatóit. Lehet, hogy előzetes terve szerint Balassi Bálintról lesz szó. Elképzelhető azonban, hogy valamelyik kislány éppen Bulga- kovról szeretne többet hallani. Az ajtóban még nem lehet tudni... V. I. ÜRES RUBRIKÁK A MUNKAKÖNYVBEN Feledékeny kisiparosok, bejelentetlen alkalmazottak — Mióta dolgozik itt? — Egy hete ... — Mennyit fizet a mester? i — Még nem egyeztünk meg ... Az adonyi Pintér István ezt a véleményét gyorsan megváltoztatta, amikor Nagy Tibor mészoltó kisiparos is bekapcsolódott a beszélgetésbe, előhozva a tévével, rádióval fölszerelt lakókocsiból a szükséges iratokat. Látszik, hogy egy kicsit meglepte a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzése, azonban gyorsan feltalálja magát. Nem jelentett be alkalmazottat, így meg kell magyaráznia, ki is a segítője. Sárái Gyula ellenőrzési osztályvezető, Maitz Péter főelőadó-ellenőr szeretné kiugratni a nyulat a bokorból, de nem megy. csendes, nyári délutánon mégis mindig ők ültek ott mellette a teraszon... Már megnyúltak az árnyak, mikor a család — az unoka, a barátai zajos vidámsággal darabokra törték a csendet. Becsukott könyvvel az ölében már újra szeretetteljes mosollyal fordult feléjük. „Kár, hogy nem jött le Mamika, isteni a váz!" „Eljöhetett volna csónakázni!’’ „Mit csináltál délután, Mamika?” „Tollasozunk egyet, gyerekek?” összevissza kavarogtaJc a kérdések. Felállt a székből, a szobájába indult lassan, s alig hallhatóan, talán félig magának mondta: — Azt gondoltam olvasok, de rájöttem, azt otthon is megtehetem. Magamba zártam a világot — talán utoljára. Mamika minden évben két hetet tölt itt a családdal. És minden évben úgy búcsúzik a rigótól, a terasztól, a tölgy- evelektől, mintha utoljára .enné. hetven év után nincs is ebben semmi szokatlan. TSess Maria — Haverok vagyunk ... kosztot adok neki, meg itt alszik a lakókocsiban. \ Amikor elkérik Pintér István személyazonosságiját, kiderül, hogy már egy hónapja nem dolgozik, állítása szerint mégis pontosan fizeti a gyerektartást A mester is adonyi, így került ide a Siófok törekipusztai mészoltó telepre, amely az országút mellett van. Egy kicsit meglepő mindez, hiszen a fiatal férfi mezőgazdasági technikumot végzett. — Mi van akkor, ha baleset éri itt? — kérdi Sárdi Gyula. — Ebben igazuk van — helyesel a napbamította mester. Elkészül a jegyzőkönyv, s a hátoldalán megszövegezik, hogy Pintér István ingyen segített, mivel baráti viszonyban van a kisiparossal. — Nézze, ha magával bármi történik, ezt odatartják az orra alá, s nem lehet követelése ! A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság minden évben átfogó vizsgálatot tart a Balaton déli partján júliustól a nyár végéig. — Eddig több mint négyszáz munkáltatót ellenőriztünk — mondta Sárdi Gyula osztályvezető. — Különösen a szezonjellegű üzemeket vizsgáljuk, így a kifőzdéket, aztán a szerződéses vendéglátóhelyeket — Milyenek a tapasztalatok? — A mulasztósok vagy a szabálytalanságok száma tíz százalék körüli. Az ellenőrzések célja a megelőzd. Elsősorban az alkalmazottak érdekét szolgálja, ha szorgalmazzuk társadalombiztosítási bejelentésüket Enél- kül ugyanis nem vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Sajnos, egyes kisiparosok azzal védekeznek: nem tudták, hogy még akkor is kötelességük a bejelentés, amikor valaki egy-két napot órát dolgozik náluk. Ha valamelyikük nem jelentette be az alkalmazottat akkor a járulékon felül bírságot, késedelmi pótlékot is fizettetünk. A munkáltatók és a* alkalmazottak sokszor összejátszanak, ez a „barátság" azonban rögtön megszűnik, amikor baleset éri az alkalmazottat táppénzre vágj nyugdíjra lenne szüksége. Ezután következtek a „rázós” ügyek. Az első meglepetés a földvári kikötőben levő Marika büfében éri bennünket Noha eddig égj alkalmazottat sem jelentettek be, kilencen dolgoznak. Mellétéi-Barna Gyuláné tulajdonos azzal védekezik, hogy a tanácsnak elküldte az alkalmazottak névsorát Ez azonban gyenge vigasz, hiszen tavaly már megbüntették ilyen mulasztásért Most is bírságot, késedelmi pótlékot fizettetnek véle egy június óta dolgozó nyugdíjas asszony után. A többiek bejelentésére egy nap haladékot kapott. Még ennél is rosszabb tapasztalatokat szerzünk Gombos László balatonszárszói büféjében-falatozójában. Február óta tízen dolgoztak itt, de még senkit sem jelentett be, pedig tavaly is volt vele ilyen probléma. Állítja, hogy elküldte a levelet, igazolni azonban semmivel sem tudja Minden adminisztráció hiányos, a munkakönyvekbe sem vezette be az adatokat. Maitz Péter nagy kínnal-keservvel szedi ós6ze ezeket, amikor készül a jegyzék. — Egy hét alatt nincs annyi időm, mint amennyire most leültem önökkel — dohog a tulajdonos, majd körbemutat: — Nézzék meg, mennyi embert etetünk itt! Ez persze nem magyaráz-^ za a szabálytalanságokat Ezért búcsúzik így tőle az osztályvezető: — Számítson rá, hogy a nyáron egyszer-kétszer még tartunk itt ellenőrzést Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP
