Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

Keresik az olcsóbb megoldásokat Megsokszorozott forintok Együttműködés a lakossággal A város fejlődésében nagy szerepe van a vállalatok és a lakosság anyagi hozzájá­rulásának. Küönösen érvé­nyes ez Kaposvárra, a me­gye székhelyére. Farkas Istvánnal, a városi tanács terv- és munkaügyi osztá­lyának vezetőjével arról be­szélgettünk, mit terveznek az anyagi források jobb fel- használásáért a Központi Bizottság áprilisi határoza­tának szellemében.­Összehangolt érdekek — Most mindenhol 'arra törekszenek, hogy kevesebb pénzből több feladatot meg­oldjanak. Mit tesznek ezért Kaposváron? — A gyakorlati célok, a kiemelt programok tulaj­donképpen ugyanazok, a módszerek, a súlypontok változnak. Kevesebb az ál­lami pénz, éppen ezért egyik fő törekvésünk, hogy ellen­súlyozzuk ezt, például koor­dinációval, azaz a különféle érdekek összehangolásával. Megnyerjük azokat, akik pénzzel, munkával hozzájá­rulhatnak a fejlesztésekhez. Ez egyrészt közületi együtt­működés a vállalatokkal, az intézményekkel, a szövetke­zetekkel, másrészt a lakos­ság anyagi erejének, mun­kájának a bevonása a fel­adatok megoldásába. —- Megvan-e az eredmé­nye? — Mindkét területen sok­Csaknem tízmillió rubel értékű írószert (rost-filc iró- nokat, golyóstoliakat) expor­tál az év során a Ferunion műszaki külkereskedelmi vállalat a szocialista orszá­gokba, Legnagyobb vásárló­kai erőteljesebb az együtt­működés. Több eredményt hoz, mint korábban, annak ellenére, hogy a vállalatok, a lakosság pénzügyi lehető­sége ugyancsak korlátozot­tabb. A tanács nagy erőfe­szítést tesz azért, hogy meg­nyerje ezeket a cégeket, az embereket, hiszen nekünk is, nekik is érdekük az együtt­működés. Sok mindent meg tudunk így csinálni, s a vá­ros fejlődik, mégpedig nem kis mértékben. Áruház, közös pénzből — Miben alakult ki jó együttműködés? — Százmillióval több, pontosan négyszázmillió a más szervektől átvett pénz, erősödik ugyanis az együtt­működés a közműépítésben, a kereskedelmi fejlesztések­ben, ahol még terven felüli feladatokait is megoldunk. A legnagyobb a Centrum áru­ház építése. Szeretnénk, ha a lakosság 1986-ban már ott vásárolhatna. A beruházás 80 millió forintra rúg, s ebből hetvenet a partnerek vállaltak. Megemlítem, hogy az igazgatási központban ugyanígy épülnek üzletek a húszilakásos épület földszint­jén. Most úgy látszik, hogy egy-két éven belül megkez­dődik az Április 4. utca ke­leti oldalának régóta húzódó átépítésé. A tárgyalások sze­rint OTP-beruházásban épülnek meg a lakások, a földszinten sok üzlet kap juk — csaknem 5 millió ru­bel értékű toll átvételével — Csehszlovákia, ahol a bel­földi toll- és irónszükséglet jelentős részét a magyar ter­mékekből fedezik. helyet, összesen kétezer négy­zetméter területen. Sokat tárgyalunk a betelepítés ér­dekében, már mintegy 800 négyzetméterre van érdeklő­dő. — Mit vállal szívesen a lakosság ? — Sokirányú a kapcsolat, különösen az út-, gáz-, vil lanyvezeték-építésben. A la­kosság vállalja az anyagi terhek egy részét, és a tár­sadalmi munkát. Ez szép eredményt_ hozott: az első két évben" például 13 kilo­méter út épült meg közös tehervállalással. Tavaly kezdődött meg a gázvezeték­építés lakossági, illetve rész­ben lakossági erőforrásból. Akkor egy kilométer veze­ték épült meg, az idén talán valamivel több készül el. A lakossággal való jó együtt­működés forrása, hogy szo­ros a kapcsolatunk, véle­ményt kérünk a tanácsta­goktól, az emberektől. A nyílt várospolitika jegyében tájékoztatjuk őket, hogy mi épülhet, mennyiért, ha ők is vállalják az anyagi áldoza­tot. A tapasztalatok szerint az ilyen helyeken megy leg­jobban a társadalmi munka. Magánépítők — Vonatkozik-e ez a la­kásépítésre is? — Kevesebb állami lakás épül, éppen ezért jobb lehe­tőségeket teremtünk a ma­gánépítkezésekhez, például közművesítéssel. A lakótele­pen nő az OTP-, a szövet­kezeti lakások száma, és még soha nem készítettünk elő ennyi területet a családi házak építéséhez. Megvizs­gáltuk, hogy milyen terüle­ten lehetne még viszonylag olcsón, gazdaságosan laká­sokat építeni. Öt-tíz éve is­mertük a lehetőségeket, de eddig nem volt olyan fontos a kiaknázásuk. A Kinizsi la­kótelep északnyugati csücs­kében száz lakást lehet épí­teni, azután van hely a 61- es út szabad oldalán. Ennek keretében készül el harminc lakás vállalatok, intézmé­nyek dolgozóinak a művész­telepen. Egyébként a város minden segítséget megad a Fészek Áruház megépülésé­hez : területet, közművesí­tést, mert nagy szükség van rá a magánépítők jó ellátása érdekében. Korábban inkább csak új beruházásokban gondolkodtunk. Most ez is megváltozott, mindig meg­nézzük, hogy mi bővíthető, mi alakítható át vagy állít­ható helyre, így teremtve jobb körülményeket például a közoktatásban, I» G. Koczka Ferencné négy éve szb-titkár a nagyatádi áfész- nél. Munkájában kamatoz­tatja azt, amit a KPVDSZ három évvel ezelőtti kong­resszusán hallott Az ered­mények forrásának tartja, hogy a tisztségviselők sze­mélye szinte ugyanaz, a bi­zalmiak jól dolgoznak. — Egy üzemben kezdés előtt bemennek a szakszer­vezeti tagok, s gyorsan meg­beszélik, amit kell. Nálunk viszont egy bizalmihoz há- rom-negy község tartozik. Megújuló újítómozgalom A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának politikai munkatársa, Kerekesné Györkös Katalin nem ren­delkezik ugyan friss adatok­kal az újítómozgalom ez évi eredményeiről, de nagyon bízik benne, hogy folytató­dik az a folyamat, melynek nyomán megyénkben 1975- től 1980-ig 12,3 százalékkal nőtt a benyújtott újítások száma. Tavaly összesen 2592 újítást nyújtottak be So­mogybán, 207-tel többet az 1981. évinél. Nem lényegte­len az sem, hogy 3549-en vettek részt az újítások ki­dolgozásában (az ezt meg­előző évben 3164-en), s 235- tel több volt az elfogadott újítások száma. Csaknem hasonló mértékben növeked­tek a bevezetett újítások is. Az SZMT fontos feladat­ként kezeli az újítással fog­lalkozó szakemberek képzé­sét. 1978-ban 68 résztvevővel szerveztek alapfokú újítási tanfolyamot, 1979-ben közép­fokú iparjogvédelmi tanfo­lyamra került sor, s tavaly szintén alapfokú újítási tan­folyam volt. Jelentős ese­ménynek értékelhető az újítók, alkotók, feltalálók kaposvári klubjának ez évi megalakulása is. E klubnak Kerekesné Györkös Katalin vezetőségi tagja, ö mondta el, hogy szeptemberi össze­jövetelükön tájékoztató hangzik majd el a hatályba lépett, módosított iparjogvé­delmi szabályokról, majd ok­tóberben ötleteikkel, alkotá­saikkal mutatkoznak be a klub munkájában részt ve­vő szakemberek. Ugyanak­kor újítási kiállítást is elő­készítenek. Az újítómozgalom ered­ményesebbé tételében nagy szerepe van megyénkben az SZMT és az Országos Talál- mányugyi Hivatal, valamirjt a Magyar Iparjogvédelmi Társulat jó kapcsolatának, hiszen ezáltal is sikeresebbé tehetik és teszik az újítási szaktanácsadó szolgálat mű­ködését. Az ősszel a vállalati gaz­dasági vezetők, szb-titkárok és újítási előadók ankétjá- nak megrendezését is terve­zik. melyen az Országos Ta­lálmányi Hivatal egyik ne­ves előadóját látják vendé­gül. Az ilyen és hasonló rendezvényekre már csak azért is szükség van — töb­bek között —, hogy kedve­ző szemléletváltozás követ­kezzen be az újítók és az újításokkal foglalkozók kö­rében, pontosabban: az utób­biak ne csak a problémákat, nehézségeket lássák, hanem az eddiginél jobban ismer­jék fel az új jogszabály adta lehetőségeket. Azokban az üzemekben, azoknál a vállalatoknál, amelyeknél függetlenített újítási előadó dolgozik, ter­mészetesen kevesebb az ez­zel összefüggő gond — így például a Volánnál, a Del- viép-nél, a SÁÉV-nél. A Szakszervezetek megyei Ta­nácsa évente 6—8 vállalat­nál segítő szándékkal felül­vizsgálja az újítási tevé­kenységet. Májusban pél­dául a Kaposvári Közúti Építő Vállalatnál volt ilyen vizsgálat, amely egyebek között megállapította: né­hány apróbb hibától elte­kintve kellőképpen foglal­kozik a vállalat az újító­mozgalom irányításával, fej­lesztésével és szervezésével, de célszerű egy újítási elő­adó munkába állítása és a propaganda fokozása. Természetesen sehol sem szabad megfeledkezni az újítók anyagi és erkölcsi el­ismerésének fontosságáról, ~ a vállalati újítási feladatter­vek színvonalának javításá­ról sem. V. Z, Irószerexport Régiből újat, olcsón — Ezit várjuk! — bólogat Vétek József. Egy évvel ezelőtt kezdtek hozzá a huszonhárommillió forint költséget igénylő re­konstrukcióhoz. A kötött tartású istállókban a kötet­len rendszerre térnek át Kétoldalt az istállón kívül­re, betonalapra helyezték át az etetőtereket, ahol gép­pel megoldható a takarmá­nyozás. A ligetes major fái alatt négy karám már kész, rövidesen az ötödik is befejeződik, ami azt jelenti, hogy ötszáz tehén tud egy időben a jó levegőn pihenni, — Manapság fontos szem­pont az olcsóság, — Sokat törtünk a fejün­ket — feleli az elnök. — Szakembereink különböző tanulmány utakra jártak, és sűrűn tárgyaltunk az Ágro- berrel, hogyan is lehetne a Jehető legkedvezőbben meg­oldani ezt a feladatot. Ahogy a körülményeket ismerjük, azt hiszem nem volt hiába­való ez a sok fejtörés. — És az sem utolsó szem­Nem a mosolytól függ az udvariasság — Ha ez elkészül, ha augusztusban indulhat az új telep. Akkor igen! Akkor ta­lán elmegyek szabadságra. — Az ember azt hinné, hogy egy vezető a nagy nyári munka, az aratás után egy kicsit megkönnyebbül, ki­enged. Vétek Józsefnél, a göllei Béke szövetkezet el­nökénél ez az érzés talán csak pillanatokban mérhető. — Azt mondtam új telep. Pedig hát dehogy új! Csak a régiből születik újjá. Szavait alátámasztja a látvány. A hajdani istállóból már formálódik egy korsze­rű, új szaktelep. — Az alakulás, az indulás éveiben, 1959-től 1962-ig épültek ezek az istállók — emlékezik Vétek József — az akkori létszámnak, az akkori technológiának meg­felelően. Akkor még volt bőségesen munkaerő, a Kapós-völgyi, jószágot szerető parasztem­ber számára mi sem volt természetesebb, mint az, hogy ugyanolyan egyszerű módon, nagy fizikai igény- bevétellel takar mányozzon a közös istállóban is, mint ahogy tette ezt otthon, a sajátjában. Csakhogy a fej­lődés új módszereket hozott, más lett az igény a terme­léssel szemben, és más lett az igénye a termelést irá­nyító, végrehajtó embernek. ■— Már a tájegységi ha­gyományok miatt is — mondja az elnök — köteles­ségeink vannak a népgaz­dasággal szemben. Nekünk innen, Gölléból a csökkenő háztáji mellett is húst és tejet kell adnunk az ország­nak. Elodázhatatlan felada­tunkká vált a rekonstrukció. — Mát jelent ez a Béke szövetkezetben ? — Mindennek nyilvánva­lóan a termelésben, a gaz­daságosságban, a költségek csökkenésében \ kell megmu­tatkoznia majd. — Először is azt, hogy a korábbi háromszázhuszon- négy férőhellyel szemben öt- százhatvannégy tehénférő­helyünk lesz. A háztáji lét­szám apadását így tudja pó­tolni a nagyüzem. Másod­szor: a rekonstrukcióval több mint a felére csökken a dolgozók létszáma, mód nyílik az ötnapos munkahét bevezetésére itt is. Könnyeb­bé, egyszerűbbé válnak a munkafeltételek- És nem utolsósorban abban bízunk, hogy a jószágok is jobban érzik magukat az új körül­mények között. Kilométerekre vannak egy­mástól a dolgozók. Az Atád Áruház sokkal előnyösebb helyzetben van, mint egy kis bolt. A dolgozókat első­sorban az foglalkoztatja, ami közvetlenül érinti őket. Szóvá teszik például a mun­kahelyi, a szociális ügyek­ben, a munkavédelemben levő hiányosságokat. Az üdültetéssel, a segélyezéssel kapcsolatban szintén eljut­tatják kérésüket a szakszer­vezeti bizottsághoz. Fontos­nak tartjuk ezeket a jelzése­ket, mert a közvélemény is­merete segítséget ad a ha- ! áskörünkbe tartozó alapok felosztásához. Ugyanezt mondhatom el a munkavé­delem javításáról is. Van olyan terület, amely egy ki­csit nehezebb a bizalmiak szempontjából, ez a tervezés. Éppen ezért azt a gyakorla­tot alakítottuk ki, hogy megtárgyalják a boltveze­tőkkel, támaszkodnak a vé­leményükre. — Sokszor a más hibá­jáért is a kereskedőket bí- r aljáit — Sajnos, az ipar „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon szállít Á boltos kénytelen elfogadni az árut, nem csinálhat semmit. Ha ugyanis nem veszi át, akkor kellemetlensége támad. Va­lóban két tűz között van. Ha valami rossz, akkor vi­szont a vásárlók velük vi­tatkoznak. .. Most különö­sen fontos, hogy a kereskedő udvarias legyen. Mindig azt mondjuk: ezt vállaltuk, ezért vagyunk kereskedők. Sok függ tőlünk. Nekem vesszőparipám a munkahelyi légkör. Ha foglalkoznak a dolgozók egyéni kis gond­jaival, akkor sok feszültsé­get le lehet vezetni. A vevő elvárja, hogy a boltos mo­solyogjon. Szerintem az se jó, ha. kényszeredetten mo­solyog. Anélkül is lehet ud­varias, megkérdezheti az emberektől, mit parancsol­nak, ajánlhat mást, ha nincs az, amit keresnek. Sokkal fontosabb: lássák, hogy szívesen, hozzáértéssel csinálja. U G. pont, hogy jó egy év alatt el is készül az egész mun­ka. — Meg az sem — főzd hozzá —, hogy a kisvasút elbontásával nagy mennyi­ségű vasúti sínhez, meg be­ton talpfákhoz jutottunk, melyeket itt nagyszerűen tudunk hasznosítani. A hajdani sínekből ké­szültek a karámok, ezekkel kerítik be az egész telepet, ezeket használták az etető­tereknél, a beton talpfák pe­dig szegélykövek lettek a telepre vezető úton. Munkásokkal, a műszaki vezetővel vált szót az elnök. Sürget, sürget, sürget. Mert az ide kerülő jószágok most összezsúfoltan várnak, mert szeretné már, ha a megál­modott és nagyon várt rend végre valósággá válna. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents