Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
KÖZMŰVELŐDÉSI MŰHELYEKBŐL OrvosI rendelő Igáiban Rejtett energia Minden megvan tulajdonképpen ahhoz, hogy közművelődésünk még szélesebb körökhöz eljuttassa a kultúra értékeit. Növekedett, korszerűsödött a művelődési Intézmények hálózata, jórészt — a mai nehezebb viszonyok között is — biztosítottak az anyagi keretek, egyre több a szakember. Mégis sokszor az apró figyelmességek vagy figyelmetlenségek döntenek abban, hogy az eszme anyagi erővé váljon. Közművelődésünk rejtett energiát jelenti, hogy a döntő pillanatban valamilyen csekélység okoz stratégiai változást, minőségi előrehaladást. Jellemző erre a hatvani példa is. Itt sikerrel rendezik meg immár évtizede a portré- és fényképbiennálé- kat. Ezzel országos ügy gazdája lett a város, de a megfelelő épület éppúgy hiányzott, mint az anyagi fedezet. Akadt azonban egy lelkes ember, aki szorgalmazta az összefogást, és így szervezésében létrejött a Hatvani Galéria mint épület és mint intézmény. A város gazdasági egységet, tsz-ek és üzemek ma már szívügyüknek tekintik a művészet pártolását. Ax is lehet, hogy más vidék, más város talán alkalmsabb lett volna, de az adott időpontban Hatvanban jelentkezett az az alkalmas emberi tényező, mely megragadta a lehetőséget. Így lett vaíosag visszavonhatatlanul. Még szerényebbek Kőlesd adottságai, de a tett, amelyet ott végrehajtottak: város- méretű. E Tolna megyei falubaa Is .mezei szorgalom” eredményeként jött _ létre fejtódén, a lakosság anyagi gyarapodása. Az adott pillanatban döbbent rá egy helyi gazdálkodó ember, hogy ezzel agy időben kulturális felgyorsulásra is szükség van. Munkatársaival egyetemben elősegítette. Mégpedig úgy, hogy a kdlesdi művelődési házban nagyszabású képzőművészet! kiállításokat rendeztek, művészeti ankétet szerveztek, évente művésztelepen dolgozzák fei a táj szépaégeit a meghívott festők, grafikusok. Az eredmény: Köleeden minden második ember műgyűjtő. Ami pedig még lényegesebb: mindenkit érint a kultúra öröme, értéke, üzenete. Itt is az •mberi mozzanat vált döntővé, mert más helyen is születhetett volna ekkora siker, mégis Kölesd lett az országos példa. Itt ugyanis először valaki, később egyre többen hittek a képzőművészet, a kultúra embert formáló erejében. Hittek és tettek érte, hogy a község lakossága a legszebb képek, snobrok vonzáskörébe kerüljön. A történet mindig egyszerű, csak meg kell ragadni a lehetőséget Évekkel ezelőtt Csepelen új általános iskola épült, s a szeptemberi avatással egy időben íestmény- tárlat nyílt az iskolában. Azóta híreséé lett a Csepeli Iskolagaléria hét pedagógus jóvoltából, aki rendszeresen szervezi a tárlatokat Ma már országos hír övezi tevékenységüket. Itt sem a pénz, hanem a meggyőződés volt a döntő. A helyhez alkalmazkodó jó ötlet melyet fáradhatatlan kivitelezés követ a kulturális munka nem látványos, hanem figyelmes apró tettei közepette. Tanúja voltam mindezek ellenkezőjének is egy emlékkiállításon. Az utolsó percekben szögezték fel a címeket, a népművelők idegesen rohangásztak, a vendégekkel senki nem törődött. Hiába követbe ezt szakszerű megnyitó, valahogy mégsem kísérte a családtagokat az életmű megérdemelt ünnepi áhítata, mert a rendezők ügyetlenek és figyelmetlenek voltak. Itt az anyagi befektetést rontotta, csökkentette az emberi együtthatók zavara. Nem úgy Kőbányán, ahol a Pata- ky István Művelődési Központ tudatos közművelődési tevékenysége természetes, rendszeres eredményeket hoz, mert az elmélyülés kisebb, de nagyon fontos figyelmességekkel, tapintattal társuL Szorgalmazzák a vidéki települések és e budapesti peremkerület közművelődésének kapcsolatát, ennek jegyében hívtak meg több, vidéken élő művészt önálló ki-1 állításra. Volt közönség! Vajon miért? Azért, mert a klubok foglalkozásainak időpontjára szervezték a tárlat megnyitását, és a nyugdíjasok, fiatalok szívesen töltötték. meg a termet, ahol szép képek és zenei műsor, többrétű figyelmesség várta őket. Mindenki jóleső érzéssel távozott, élménnyel és a visz- szaérkezés szándékával. Semmilyen költségvetést nem terhelt a kőbányai és a hasonló példa. A hatást, az eredményt az emberi ügyelem idézte elő, mely a közművelődés nem mindig használt, de nagyon fontos rejtett és rejtélyes energiája. LM. Fejlesztési tervek és eredmények Igái főként nyáron Idegenforgalmi tényező, hiszen belföldi és külföldi turisták ezrei fordulnak meg naponta a nagyközségben. A fejlesztés feladatairól érdeklődtünk. — Községünkben a legfontosabb feladat most az egészségügy és az oktatás korszerűsítése — mondja Baranyi János községi párttitkár. — A hónap végén új orvosi rendelőt adunk át. Ezzel megoldódik az állandó ügyelet, nem kell a betegeknek távoli helyekre járniuk, mert az orvos jön ide. A távlati tervekben átalakítással egy rehabilitációs központ létrehozása szerepel. Gyógyszállót is szeretnénk építeni. Gondot okoznak az iskolai körülmények is. Jelenleg 380 kisdiák jár az igali iskolába, helyesebben azokba az osztálytermekbe, amelyeket ki tudtunk alakítani. A ráksa tagiskola megszüntetésével az alsósok is Igalba jönnek. Nagy szükség lenne egy korszerű, tizenkét tantermes iskolára. Ennek építése a hetedik ötéves terv egyik programja. \ — A közművelődési terv mit tartalmaz? — Meg kell oldani a csatornázást. A munkálatok a fürdő és az üdülőkörzet .teljes területét, valamint a község központjának egy részét érintenék. A beruházás előreláthatólag hatvanmillió forintba kerül majd. Hatalmas összeg ez, de a fürdő fejlesztése másként nem valósulhat meg. A tervekben egy újabb kemping létrehozása is szerepel. Még ebben az évben lakásépítési program indul. A régi vendéglő helyén szolgáltatóház lesz. A hat egységből álló üzlet sor régi igényt elégít majd ki. — Miként befolyásolja a lakosság életét a turistaforgalom? — A hatás kölcsönös. Ezen a téren is vannak gondjaink. Az igali fürdő alaposan „kinőtte magát”. A villatulajdonosok, a turisták üdülőfaluvá tették a nagyközséget. Azt hinné az ember, hogy ezáltal megindult a beköltözés. Sajnos ennek épp az ellenkezője történt, öt év alatt hétszázzal csökkent a köágazgatá si terület lakóinak a száma. Az ok: nincs elegendő munkalehetőség. A jövőben ezt is meg kell oldanunk. — Az idei nyári saenon- ból lassan két hónap telt el. Mik az eddigi tapasztalatok? — Forgalmunk as előző évihez hasonlóan alakult. Naponta két—háromezer ember fordul meg látogatóként Igáiban. Az év során történt fejlesztésekkel jelentősen javultak a körülmények: új a fürdő főbejárati épülete, újak a pavilonok. A tereprendezéssel esz- tétikusabb lett a környezet, könnyebb a parkolás. Megoldott az étkezés is. A fiatalok nagy örömére hetente három alkalommal táncos estet rendezünk filmvetítéssel egybekötve. De az örömbe megint egy kis üröm: a fürdő hétfőn zárva tart, s ezt nem sokan tudják. Autóbusszal is érkeznek ide csoportok, s hétfőnként, kénytelenek „továbbállni"! Pedig egy kis szervezéssel erre is lehetne megoldást! találni.., A. A. Díszére a lakásnak, a napközinek Nyugodt éveket A kép Darányban készült, az öregek napközi otthonában, de a most kezembe került füzeit illusztrációja is lehetne: az otthon egyik lakójának ügyes kezei alól szebbnél szebb kézimunkák kerülnek ki, díszére a lakásnak és a napközinek, ahol reggeltől estig kellemesen töltik idejüket az idős emberek. Megyénkben a helyi tanácsok által fenntartott ilyen intézmények száma az előző ötéves terv időszakában negyvennégyről ötvenre nőtt, s tavaly már csaknem ezerháromszáz rászorulónak biztosítottak helyet, napi többszöri étkezést. Bővült a házi szociális gondozás szolgálata, egyre több tiszteletdíjas gondozónőt foglalkoztatnak megyénk városaiban, falvaiban. Ugyanakkor nő a gondoskodás iránti igény is. Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Somogy megyei Bizottságának megállapítása szerint „az elnéptelenedő kis községekben fokozott gonddal kellett a szociális ellátással foglalkozni, hiszen az itt maradt idős emberek többsége támasz nélkül, egyedül él”. Hogy mégse érezzék az egyedüllétet — ezért tehet sokat szűkebb környezetük, Made in Hungary A Magyar Rádió zenei főosztály* — a hagyományokhoz híven — az idén is megrendezi a Made In Hungary című nyári könnyűzenei seregszemléjét a városmajori Parkszínpadon augusztus 4- én. A műsorban fellép: a S.FT, a Bojtorján, a 1 ü-0 Folk Celsiuc», a Rodeo, az Apostol, az loterfolk, az Universal, a Hangár és a Flört együttes. A szólisták: Máié Péter, Túri Lajos, Ihász Gábor, Horváth Attila, Zalatnai Sarolta, Kovács Kati, Deák Erzsébet, Steianidu Januiá, Poór Péter, Payer András, Aradszky László, Soltész Rezső és Cserháti Zsuzsa. a család, s a tágabb közösség, a társadalom. A napokban jejent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a már említett füzet, A nyugalom évei címmel. A kiadvány — táblázatokkal. Nádor Ilona szép felvételeivel illusztrálva — azt igyekszik bemutatni, hogyan élnek hazánkban az idős emberek. A kérdéssel foglalkozni napjainkban igencsak időszerű, hiszen Somogybán is, az országban is évről éy- re nő a nyugdíjasok száma, s hogy a nyugdíjasévek tényleg nyugalomban teljenek — telhessenek — el, ezt nem szabad a véletlenre bízni! Az ország csaknem kétszázhetven szociális otthonából nyolc Somogybán található, s ezek az intézmények mintegy ezerkétszáz rászoruló elhelyezését biztosítják. A befogadást kérők száma azonban ennél jóval több! Magyarországon 1981- ben 1.0 268 idős, beteg ember kerte elhelyezését szociális otthonokban, 1 735-tel több, mint 1975-ben. A szociális gondoskodásnak több formájával találkozhatunk, mivel maguk a rászorulók is különböző fokú törődést Igényelnek. Az öregek napközi otthonaiban például az önmagukat ellátni képes, de társaságra vágyó idős emberek érzik jól magukat a házi szociális gondozásra viszont a magányos, beteg embereknek van szükségük — a nyolcvanas évek elején már 35 000 idős korút gondoztak ebben a formában hazánkban. Az össznépességen belül nemcsak a nyugdíjkorhatáron felüliek aránya nő Magyarországon, hanem — az átlagéletkor növekedése következtében — a nyolcvan éven felülieké is! Az utóbbi száz évben megtízszereződött a nyolcvanéves és en~ nél idősebb emberek száma. Ebben a korban azonban többségük már segítségre szorul, amit a családnak és az államnak együtt kell nyújtania. Mégpedig úgy, hogy ezek az esztendők a lehető legkevesebb gonddal, vagyis nyugodtan teljenek. Idézet a kiadványból: „A mi társadalmunk sem az idősebb, sem a később időssé váló generációknak nem a megtűrt, felesleges öregember-sorsot szánja, hanem hogy életük végéig érezzék — érezzük a tágabb és közvetlen környezet háláját és megbecsülését munkában eltöltött életükért, és azt, hogy mindarra, amit még nyújtani akarnak és tudnak, pótolhatatlan szükség van.” S ezt nekünk kell éreztetnünk velük, akik mindennapjaikat szebbé, derűsebbe tehetjük. Hernesz Ferenc Hídprogram a szobrásztefapen A nagyatádi szobrává alkotóiéipjKtn az idén hét művész tervet készít « Riaya-patóko.r* átívelő híd megépítésére. Az első tervek már fAé'^.ut'lek, A telepen folyó munkáról örökített wie® nfihiány pillanatot fotóriporterünk. v . & fWafcni Kdrofy felvételei) I