Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

/ Látogatás a Lihacsov autógyárban Világtalálkozó Japánban (Folytatás az 1. oldalról) szűnhető a magyar falu éle­tének gyökeres megváltozá­sa. Gazdasági feladataink megoldása megköveteli az irányítás javítását, a mun­ka jobb megszervezését. En­nek egyik fontos feltétele az, hogy növekedjék a dol­gozók részvétele a vállala­tok, termelőegységek gaz- * dálkodásával összefüggő el­gondolások kidolgozásában, a döntések meghozatalában ^ és a végrehajtásban. A munkahelyi demokrácia eredményes működése — tapasztalataink szerint — elősegíti a vállalaton belüli tartalékok felszínre hozá­sát. A szocialista társadalom építésében bonyolult és nagy feladatok várnak ránk. Min­den barátunk bizonyos lehet abban, hogy eltökéltségünk szilárd, a magyar nép kö­vetkezetesen halad előre a szocialista társadalom építé­sének útján. Elvtársak! Hatalmas társadalomfor­máló munkánkhoz minde­nekelőtt békére van szüksé­günk. Mi nem fenyegetjük egyetlen állam biztonságát sem, alapvető érdekeinknek ellentmond a világpolitikai helyzet élezése, a fegyverke­zési verseny fokozása. A mi Kádár János csütörtökön délután sajtókonferenciát tartott Moszkvában a Nem­zetközi Sajtóközpontban szovjet és magyar újságírók számára. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai közül a sajtókonferencián megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtókonferenci­át Vitalij lgnatyenko, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának helyet­tes vezetője nyitotta meg. Az MSZMP KB első tit­kára bevezetőben köszöne­tét mondott a szovjet és a magyar sajtó képviselőinek azért a támogatásért, ame­lyet a magyar párt- és kor­mányküldöttség jelenlegi látogatása során nyújtottak. A párt- és kormánykül­döttség jelenlegi látogatá­sáról szólva elmondotta: ..Célunk, hogy tovább erő­sítsük a népeink közötti ba­rátságot, sokoldalú együtt­működésünket, továbbfej­lesszük kapcsolatainkat. Most, hogy a tárgyalásokat befejeztük, összegezve el­mondhatom: tárgyalásaink légköre rendkívül szívélyes, törekvésünk a világbéke, az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzése, a fegy­verzetkorlátozás, a leszere­lés. A nemzetközi helyzet leg­kritikusabb kérdése ma a NATO-nak az a terve, hogy újabb nukleáris fegyvereket telepít Európába. Mi a ra­kéták számának csökkenté­sét és nem növelését kí­vánjuk. Olyan megoldásért küzdünk, amely a felek egyenlő biztonságát garan­tálná a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén. Ez igazságos álláspont és egy­beesik a világ valamennyi népének érdekeivel. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszült­ség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető leg­főbb veszélyt —a világhábo­rút — el lehet hárítani! A béke fenntartásának a jö­vőben is döntő tényezője a Szovjetunió, a szocialista or­szágok ereje, a két világ- rendszer között kialakult katonai-stratégiai egyen­súly. Ennek tudatában egy­értelműen leszögezzük: semmiképpen nem engedhe­tő még, hogy az imperialis­ta hatalmak katonai fölény­re tegyenek szert Önökkel együtt valljuk, hogy a két társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitaliz­mus — történelmi vitáját a békés versengésnek és nem a végzett munka konstruk­tív volt. Ez alkalomból is őszinte köszönetét szeretnék mondani Andropov elvtárs­nak és a szovjet tárgyaló- csoport minden tagjának, hogy ebben a szellemben tárgyalhattunk.” Jurij Andropovot régen (ismerem — mondta Kádár János. — Jól ismeri orszá­gunkat és népünket, ennél­fogva' könnyű a vele való találkozás és beszélgetés. A régi ismerősöknek kevés szó kell ahhoz, hogy megértsék egymást. Kádár János válaszolt a tudósítók kérdéseire. A Népszabadság tudósí­tójának válaszolva szólt a szocialista építőmunka ma­gyarországi tapasztalatairól, feladatainkról. „Magyarországon mind politikai, mind gazdasági ér­telemben szilárd alapokon nyugszik a szocializmus, s erre az alapra támaszkodva a párt vezetésével népünk történelmi eredményeket és vívmányokat hozott létre. Magyarország ma közepesen fejlett iparral és fejlett me­zőgazdasággal rendelkező szocialista ország. A magyar gazdaság a fejlődés intenzív szakaszára való áttérés idő­szakában van, s ez önma­gában is igen nehéz felada­tokat állít az ország elé. Emellett gazdasagunkra, hat a külső környezet is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta a népgazdaság* egyensúly a fegyvereknek keil eldön­teniük. A Magyar Népköztársaság aktívan támogatja a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés kezdeményezéseit a fegyver­kezési verseny megfékezé­se, a leszerelés, a béke, a nemzetközi biztonság érde­kében. Nagy jelentőségűnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek szerződést arról, hogy köl-% csönösen lemondanak a ka­tonai erő alkalmazásáról. Kedves Elvtársak! A magyar és a szovjet nép barátként és szövetsé­gesként együtt küzd a szo­cializmusért és a békéért. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon, itt-tartózko- dásunk minden órájában, ezen az aktíván is érezzük, hogy a szovjet emberek őszinte, testvéri érzéseket táplálnak a magyar nép iránt. Biztosíthatom önö­ket, a magyar—szovjet ba­rátság nagyon drága szá­munkra, egész népünk szá­mára, azt féltve őrizzük, gondosan ápoljuk, és szünte­len erősítésére törekszünk a jövőben is. Köszönjük önöknek a baráti szavakat, a jókívánságokat, amelyeket tolmácsolni fogunk honfitár­sainknak. Szívből kívánok öröknek további kimagasló eredmé­nyeket a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésé­ben! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen és virágozzék a ma­gyar—szovjet barátság! Az MSZMP KB első tit­kárának | nagy tetszéssel, hosszan tartó tapssal foga­dott b^zéde után közvetlen szavakkal mégegyszer kö­szönetét mondott az üzem dolgozóinak a meleg fogad­tatásért, s átnyújtotta a gyár kollektívájának a magyar párt- és kormányküldöttség ajándékát, egy kristályserie- get. A kedves figyelmességért Valeri j Szajkin vezér- igazgató mondott őszinte kö­szönetét, s a látogatás emlé­keként átnyújtotta Kádár Jánosnak az üzem dolgozói­nak ajándékát, a kezében egy ZIL teherautó makett­jét tartó gyári munkást áb­rázoló bronzszobrot. megőrzésének, fizetőképes­ségünk fenntartásának fon­tosságát, és utalt az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén elfogadott ha­tározatra. Hangsúlyozta: bí­zunk abban, hogy népünk a megnehezült körülmények között is eléri a kitűzött cé­lokat. A bizakodás alapja egyfelől pártunk nyílt poli­tikája, a valóság őszinte feltárása, a helyzet reális értékelése, másrészt az, hogy országunk gazdasági téren is sokoldalúan együtt­működik a Szovjetunióval, a többi szocialista ország­gal. A Pravda munkatársának válaszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kapcsolatainak fejlesztésé­ről, a pártmunkában szer­zett tapasztalatok cseréjé­nek bővítéséről. Elmondot­ta: „A szocialista országok közötti tapasztalatcsere rendkívül fontos. A szocia- mus építésénél figyelembe kell venni az általános ér­vényű tapasztalatokat, tör­vényszerűségeket, az egyes népek által bejárt történel­mi utat, minden ország nem­zeti sajátosságait. Ugyanak­kor — mint azt nemrég Ju­rij Andropov is megállapí­totta — a szocialista orszá­gok tapasztalatai mozgal­munk közös kincsestárát gazdagítják. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk es nein is ajánl­juk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból kö­vetkeznek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg. hogy vannak közöttük hasz­nálható tapasztalatok, az nagy megtiszteltetés szá­munkra” — mondotta. A Magyar Televízió tudó­sítójának kérdésére vála­szolva Kádár János méltat­ta Magyarország és a Szov­jetunió kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatait. Rá­mutatott, hogy szocialista fejlődésünk meghatározó külső tényezője volt és lesz a jövőben is a Szovjetunió­val folytatott gazdasági együttműködés. „A mostani megbeszéléseken — mondot­ta — mindkét részről meg­nyilvánult az az elhatározás, hogy továbbfejlesztjük, ma­gasabb szintre emeljük gaz­dasági kapcsolatainkat, bő­vítjük a hosszú távú gyárt­mányszakosítási és kooperá­ciós megállapodások körét. Mindez nagy mértékben já­rul hozzá Magyarország gaz­dasági stabilitásának biztosí­tásához.” A szovjet rádió megkér­dezte az MSZMP KB első titkárát, hogyan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, mik­ben látja a legfontosabb fel­adatokat? „Mi magyarok, teljes össz­hangban szovjet barátaink­kal azt tekintjük központi kérdésnek, hogy megakadá­lyozzuk a nemzetközi hely­zet további romlását, meg­őrizzük és tovább gyarapít­juk az enyhülés vívmányait” — válaszolta Kádár János. — Magyarország felelős ve­zetői a szocializmust építő magyar nép érdekeiből ki­indulva az enyhülés hívei, úgy vélik, hogy — amint azt az SZKP XX. kongresszu­sán megfogalmazták — ko­runkban a háború nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen. Kádár János szólt arról, hogy az Egyesült Államok és a NATO szélsőséges körei fel akarják borítani a világ­ban kialakult katonai erő­egyensúlyt, . katonai fö­lényre akarnak szert tenni. Ennek részeként került na­pirendre az amerikai köze­pes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése is. A szövetséges szocialista országok, ahogy ezt a Var­sói Szerződés, Politikai Ta­nácskozó Testületének ja­nuárban Prágában megtar­tott ülésén megállapítot­ták, nem engedhetik meg a katonai téren történelmi­leg kialakult egyensúly megbontását. Ez nemcsak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamá­nak biztonsága szempontjá­ból megengedhetetlen, ha­nem minden nép érdeke, mert az emberiség számára nincs más út, mint béké­ben élni. Kádár János méltatta a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. Megállapította: a genfi tárgyalásokon olyan megoldást kell elérni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja a két fél egyenlő biztonságát. Utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára is, hogy a két európai katonai szervezet, a NATO és a Varsói Szerző­dés kössön megállapodást: nem alkalmaznak egymással szemben katonai erőt, csök­kentik katonai kiadásaikat. Befejezésül hangsúlyozta: Magyarország a maga esz­közeivel mindent megtesz a közös célok, törekvések megvalósulásáért, a béke megőrzéséért. * * * Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön ta­lálkozott Vlagyimir Dolgih- hal, az SZKP KB PB pót­tagjával, a KB titkárával és Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB titkárával. A me­leg, elvtársi légkörű talál­kozón velemenycserét foly­tattak a gazdasági epilő- rnunka párti rányitasaaak oetoauiy kér dcserok Japán készül az atom- és hidrogénfegyverek betiltá­sáért küzdő, nyári világta­lálkozóra. Az évente sorra kerülő, nagyszabású rendez­vény házigazdája három vá­ros, Hirosima, Nagaszaki és Tokió lesz. Az augusztus 1— 9. közötti eseménysorozat egybeesik a Japán elleni amerikai bombatámadás 38. évfordulójával. A szerkevző bizottság csü­törtökön közzétett jelentése szerint a részvétel minden A kormányzat a mai nehéz viszonyok közölt is a lehető­ségek szerint segít abban, hogy a társadalom leginkább rászoruló rétegei nagyobb jö­vedelemhez jussanak. Mint ismeretes, július 1-től fele­melték a családi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 mil­liárd forint többletet juttat a szülőknek, egymillió 660 ezer gyermek jobb ellátásá­hoz. A Minisztertanácsnak a SZOT-tal egyetértésben ho­zott mostani határozata pe­dig az idős korúak és súlyo­san rokkantak anyagi hely­zetének javítása érdekében kimondja, hogy szeptember 1-től emelni kell egyes nyug­dijakat és a házastársi pót­lékot; a nyugdíjintézkedéssel a régen megállapított ala­csony nyugdíjjal rendelke­zők, az idős korúak, továbbá a súlyosan rokkantak helyze­tét kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a jegyében hozta határozatát a Minisz­tertanács. A rendelkezések 740 ezer embert érintenek és az emelés egész évre számít­va egymilliárd 150 millió fo­rint többletjuttatást jelent számukra. Ennek körülbelül egy harmadát fedezi a maga­sabb jövedelműek ez év ja­nuárjában megemelt öregségi járulékából származó többlet- összeg. A kormányintézkedés a régen megállapított saját­jogú, továbbá özvegyi, szülői nyugdijakat és árvaellátáso­kat emeli, mivel ezek jóval alacsonyabbak az utóbbi években megállapított össze­geknél. Ez egyben azt is je­lenti, hogy az azonos nyug­díjas rétegeken belüli szociá­lis külömbségeket központi nyugdíjemeléssel nem tudják teljesen követni. A központi nyugdíjemelést technikai okokból sem lehet az idős emberek egyéni körülmé­nyeihez igazítani. A tanácsi szerveknek azonban módjuk van arra, hogy ezeket az egyéni körülméni ,‘ket is fi­gyelembe vegyék, s ahol szükséges, az eddiginél na­gyobb segélyt folyósítsanak a rászorulta knak. Szeptember 1-döl a jelenle­gi nyugdíjösszegre való te­kintet nélkül havi 200 forint­tal emelkedik azoknak a já­randósága, akiknek sajátjogú nyugdíjat 1959. (mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagok eseté­ben 1967.) előtt állapították meg. (A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerét ugyanis nem 1959- ben, hanem 1967-ben vezet­ték be, s a nyugdíjkorhatár is csak fokozatosan vált egy­ségessé.) Ugyancsak a nyug­díjösszegre való tekintet nél­kül havi 150 forinttal emel­kedik a súlyosan (1—II. cso­portos) rokkantak nyugdíja és a mezőgazdasági szövetke• zeti munkáképteleruégi jára­korábbi rekordot felülmúl. A Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett 18 év után először Kína is képviselte­ti magát, többszáz neves külföldi személyiség. anti­nukleáris aktivista lesz je­len. Politikusok, tudósok, ta­nárok, s a közélet .más terü­leteinek képviselői több. mint égy héten át tanács­koznak majd korunk legna­gyobb veszélye, a nukleáris háború elkerülésének paran­csoló szükségességéről. dék. Szintén 150 forinttal, de legfeljebb havi 2SOO forintra emelik az 1959 és 1970 (me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok esetében az 1967—1970.) között nyugdíjazottak öregsé­gi, III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági 'nyugdiját. Az emelés összege azonban havi 50 forintnál kisebb ak­kor sem lehet, ha ezzel túl­lépik a 2800 forintos határt. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra emeJ lik az 1971. előtt megállapí­tott, vagy 1971. előtti nyug­díjon alapuló hozzátartozói ellátásokat, vagyis az özve­gyi, szülői nyugdíjakat, árva­ellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 forint­nál. Szintén havi 100 forint­tal emelik az 1971. előtt meg­állapított mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi, özvegyi járadékokat. Száz forinttal emelkedik valamennyi házas­társi pótlék összege, valamint az az összeghatár, ameddig a. nyugdíj házastársi pótlékkal egészíthető ki. A felemelt nyugdijakat el­ső ízben szeptemberben kéz­besítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdijak és házastársi pótlék emelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásá­ról a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a pénzügymi­niszterrel, az érdekelt minisz­terekkel és az érintett érdek- képviseleti szervekkel egyet­értésben szabályzatot ad ki. A nyugdijenielésen kívül a tanácsok évi 200 millió fo­rintot kapnak arra a célra, hogy az idős emberek egyé­ni helyzetének közvetlen vizsgálata alapján a legrászo- rullabbaknak, a halmozottan hátrányos helyzetű nyugdíja­soknak, járulékosoknak, to­vábbá azoknak, akik nyug­díjra jogot nem szereztek, az eddiginél nagyobb támogatást adjanak. Az időarányos ösz- szeggel már ez év július 1- től felemelték a helyi taná­csok szociális segélyezési ke­retét, az egészségügyi, vala­mint a művelődési miniszté­rium pedig közös irányelve­ket adott ki arra, hogy ezt a többletösszeget milyen elvek alapján használják fel. A SIÓFOKI Állami gazdaság központi raktára fölvesz szakképzet! raktárosokat azonnali belépéssel. Jelentkezés az anyag­gazdálkodási osztályon. (81232) A PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZ AJÁNLATA reklám áron: NDK padlószőnyeg (2 m széles, löbb színben) 1(10,— Ft, roclerc. Kádár Jánost a Lihacsov autógyár szerelőcsarnokában Ana- tolij Nonahtyin, a Szocialista munka hőse köszönti. (MTI-fotó, Manek Attila felv. — Telefotó — KS) Kádár János sajtókonferenciája A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA 11 lehetőségek szerint

Next

/
Thumbnails
Contents