Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
Szigorúbb szabályok Tanácsrendelet a tó védelméért ' A Balaton és üdülőkörzete olyan nemzeti értékünk, amely különleges védelmet igényel. Ezért született meg ez év márciusában a Minisztertanács rá vonatkozó határozata. A határozat végrehajtása érdekében vált szükségessé egy olyan megyei tanácsrendelet, amely egységesen és szigorúan szabályozza a Balaton-parti letelepülések köztisztaságának és környezetvédelmének rendjét. A megyei tanács testületé a héten tartott ülésén alkotta meg a rendeletet. A rendelet szabályai a regionális rendezési ter-vben szereplő ötvenkét községre terjed ki, ezen belül külön előírások vonatkoznak a közvetlen üdülőkörzethez tartozó tizenhárom településre. A rendelet kimondja, hogy a háztartási és egyéb szemét elszállítását a tizenhárom Balaton-parti településen csak a megyei településtisztasági és kertészeti vállalat, valamint a siófoki költségvetési üzem végezheti. A nyári zavartalan ellátás érdekében azonban — térítés ellenében — segítségei kérhetnek a megye más költségvetési üzemeitől a szemét elszállításához. A háztartási szemetet műanyagzsákokban vagy más, szabványos edényben lehet elszállításra kihelyezni. A közterületeken összegyűlt szemét és hulladék elszállításáról is az említett két szolgáltatóvállalat gondoskodik a helyi tanácsokkal kötött szerződés alapján, és ugyancsak ők szervezik meg az évi lomtalanítási akciókat. Szemetet vagy egyéb hulladékot csak a kijelölt regionális szemétlerakótelepen lehet elhelyezni, ahol térítési- mentesen fogadják a lakosság által beszállított hulladékot is. Több fontos intézkedés történt a vízvédeemmel és a szennyvízkezeléssel kapcsolatban. A rendelet kimondja, hogy a vízpartra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét és hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról a vízparti létesítmény közvetlen fenntartója, a víaparti ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles haladéktalanul gondoskodni. A budapest— nagykanizsai vasútvonal és a part között levő ingatlanokon összegyűlt csapadékvizek hordalékmentesen, legalább tízperces ülepítés után vezethetők ki az ingatlanról. Az ezen a részen levő köz- és magánterületeken tilos az olajcsere, az üzemanyag-leengedés és üdülési idényben a gepkocsimosás is. A Balatonba vezetett csapadékárkok tisztításáról, hordalék- mentesítéséről a helyi tanácsok gondoskodnak, a csapadékárkok párjainak kaszálását, tisztán tartását a terület tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles elvégezni, rendszeresen. Szennyvi zet csak az építésügyi szabályok szerint létesített műtárgyakba lehet bevezetni; csatorna- hálózatot bővíteni és arra rákötni csak külön engedély& & Megérkeztek az első vendégek az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda legújabb és legszebb szállodájába, a ba- Iatonf öld vári Hotel Fesztiválba. A két tízszintes szálloda tömb 3i0 szobájában 960 ágy van, minden szobához fürdőszobát építettek. (MTI-fotók: Tri "ndre felv. — KS) Az utolsó hajrá olőtt lyel és ott szabad, ahol megfelelő a szennyvíztelepi tisztítókapacitás. A szippantott szennyvíz gyűjtését és elszállítását kizárólag a megyei településtisztasági vállalat végezheti. Ha nem tudja feladatát teljesen megoldani; legföljebb egy évre szóló külön megyei engedéllyel más szerv is végezhet szippantási tevékenységet. Ök azonban térítést fizetnek a vállalatnak a szennyvíz-ártalmatlanító telep használatáért. A Balaton vízminőségének megóvása érdekében a parttól mért öt kilométeres távolságon belül kizárólag a kiskereskedelmi forgalomban kapható, kis csomagolású növényvédő szerek használhatók. A partvonal teljes hosz- szában egy kilométeres távolságon belül növényvédő szert tárolni tilos. Ugyancsak tilos mindennemű műtrágya felhasználása a vasútvonal és a Balaton-part között levő ingatlanokon. Az itteni területek tulajdonosai érett kom- posztot vagy tózegterméket használhatnak talajjavításra. Ezeken az ingatlanokon új szőlőt telepíteni tilos. A tanácsrendelet intézkedik a zöldterületek megóvásáról, a környezet- és levegő- szennyezés elleni védekezésről; többek között kimondja, hogy az üdülési idényben a Balaton-parti településeken égetéssel semmilyen hulladékot nem szabad megsemmisíteni. A zajártalom megszüntetése érdekéiben tilos minden olyan tevékenység, amely mások üdülését, pihenését, nyugalmát zavarja. Ezért üdülési idényben délután két órától négy óráig, illetve este tíz órától reggel hét óráig szabadban vagy nyitott abla- kú, ajtajú helyiségben tilos a csendet hangos ‘énekléssel, zenéléssel vagy más módon zavarni. Nemcsak a nagyüzemi, hanem a kisüzemi állattartást is korlátozni kell a vízminőség megóvása érdekében, ezért a vasútvonal és a Balaton-part között levő ingatlanokon minden haszonállat tartása tilos. Semmilyen állatot — kutyát sem — szabad fürdetni sem a Balatonban, sem a parti településeken átfolyó vizekben. A mo6t elfogadott általános szabályok alapján határozzák meg a helyi tanácsok a köztisztaság és a környezetvédelem helyi feladatait. Az idén .lejárnak az első szerződések. Űj versenytárgyalás lesz, avagy simán meghosszabbíthatják a megállapodást a vendéglátó egységek szerződött gazdái? Mindkettőt tudni vélik a tájékozottak, s mindkettőről kérdezősködnek a tájékozatlanok. Sok minden eldől ősszel. A gyorsan távozó üzemeltető vagy meggazdagodott vagy elégedetlen a bolttal, a szerződéses bolthoz körömszakadtáig ragaszkodóknak vagy nagyon bejött az üzlet, vagy ezután reméli, hogy beérik a „vetés”... Most a Balaton-parti helyek gazdái egy húron pen- dülve panaszkodnak: itt a nagy nyár és vendégseregnek még se híre, se hamva. Valóban: július elsejéhez képest szokatlanul gyér volt még a forgalom a magyar tengernél. Ám a szakemberek egyre bizonygatják, hogy lesz itt még tömeg, s nem is kicsi. Minden erőfeszítés ellenére nem egyre hosszabb, hapem egyre rö- videbb a szezon, ám a rövidülő idények alatt mind többen érkeznek a tóhoz. — Csak látnánk már, hogy jönnek. .. Így sóhajtott a földvári büfében Bagyarik László lánya, (ezt az üzletet többször „megénekeltük” már). Sóhajtott, és arról is beszámolt, hogy — noha kevesebb a munka, mint egy vagy két éve — mindenki idegesebb a szokottnál: — Apu hazament, szúrt a szíve. Meg is ijedtem, mert ha ő itthagyja a munkát, akkor komoly baj lehet. De most megtehette. Ez is ritkán fordul elő: bírjuk nélküle. Tavaly ilyenkor két pultos majd megszakadt, most meg egy ember pihen- getve bírja az iramot. És ez idegesítő. A pedagógiai főiskolára járó lány a család egyetlen megtalálható tagja volt a büfében ottjártunkkor, s a csapatok — a nem családhoz tartozó, a rokoni szálaknál mégis erősebben összeforrott személyzetet — köny- nyedén vezényelte. - — En azt mondanám apunak, hogy ne folytassa, de biztos, hogy hiába mondanám. Ide települt mellénk egy másik, hasonló bolt, egyből elment a vendégek fele; mert az télen is nyitva volt, átszoktak oda... Most aztán apu meg akarja mutatni, hogy nem véletlenül van a szakmában soksok éve, és vissza akarja szerezni a vendégeket. — Haragszanak a másik boltra? — Hát nem ugrabugráltunk örömünkben. — Vállalni kell a versenyt. A vendégnek jó, ha választhat. — Ezt tudom. De ettől még nekünk nem kötelező az öröm. A visszavágásra egy mód van: a még több munka, a még jobb vendéglátás. A piac a jobbé. — Eddig még nem fizettek rá. Ha a tavalyi beszélgetésünkre jól emlékszem, talán túlzottan nem kell félni. — Azt hiszem, legjobb lesz, ha erről szeptemberben, a szezon végén beszélünk. Talán valóban az lesz a legjobb. Az első futarnpak akkor lesz vége. Három évig tartott, sok részhajrával, bukásokkal és feltámadásokkal. .. S még mindig sokat változhat a kép a nagy nekirugaszkodás után. L. P. Keresik a kis pillangót Mielőtt még bárki egyébre gondolna, tisztázzuk: ez a kis pillangó egy vitorlás csónak, amely nagyobb testvéreivel együtt a Mahart siófoki hajózási üzemigazgatóságának gyártmánya. Szabó Sándor igazgatót kérdeztük, hogy a nemrég a BNV-n bemutatott vitorlásaik arattak-e üzleti sikereket. — A várakozásnak megfelel a kezdeti érdeklődés. Magánemberektől eddig őt hajóra: négy Pillangó Il-re és egy Pillangó I-re kaptunk rendelést. Nagyobb kereskedelmi partnerekkel is tárgyalunk, de még nem tisztáztunk minden részletet, annyi bizonyos, hogy üzlet lesz a dologból. — Hogyan mutatkoznak be vizen a kishajók? — Továbbra is csinálunk terhelési vizsgálatokat, egyre nagyobb igénybevétellel, egyre erősebb szelet keresve. Eddig nem tapasztaltunk hibát. A füredi kikötőben egyébként kiállítottuk a vitorlás csónakokat és a Fecske katamaránt, ott bárki megnézheti, hogy mit tudnak ezek a hajócskák. Pécselyen, a Fecske-dűlőben A Balaton-felvidék ősrégi kis településén, Pécselyen él a Völgyvallató című „személyes" szociográfia szerzője, Bodosi György költő. Az orvoslakás ablakán régészeti tárgyak tekintenek ki; sok-sok korsó, régi szerszám, a szerelmetek völgy „adománya", melyet az évtizedekkel ezelőtt ide települt körorvos mentett meg az enyészettől. Az ablak párkány is tele régiséggel, s gyanítom, odabent a házban is valóságos múzeum fogad. Csakhogy az ajtó zárva van. Körülnézek az udvaron, mely borzas rendezetlenségében, malomkő asztalával, szétszórt tárgyaival bennem kellemes otthonosságérzetet kelt, szemben sok balatoni villa kínosan precíz, kinyalt, agyonnyirt környezetével — A doktor úr a pincénél ran — szólal meg egy női hang a kerítés mögött. Egy 'iát a big kocsival, majd megrémülve a hepehupás úttól, gyalog megyek föl a Fecske-dűlőbe, a pinceházhoz. Dr. Józsa Tivadar kör- orvos — írói nevén Bodosi György — barátságos szóval, könnyű fehér borral fogad. Az udvaron érik a cigánymeggy — az egyik kis- unoka szedi —-, hőség, vasárnap délutáni csend Magyarország egyik legszebb táján. A pinceház szivbizser- getően gyönyörű (minden zuga tele van néprajzi emlékekkel), nem csodálom, hogy az Ál-Petöfi című tévéfilm egy részét (a pincében bújtatott ál-Petöfiröl szóló epizódot) itt forgatták alkotói. Bodosi György így ír könyvében pincéjéről: „A völgy fölé kiugró dombok egyikén találtunk rá, kiáltóan szép helyen. Másfél százados épület volt, falai megrepedeztek, nádteteje megcsúszott. Még néhány év, és összedől ... A szelemenje még ép volt. Vaspánlokkat kötöttet- lük össze, a széthajtó falakat, s ezután a bolthajtás repedéseit már ki lehetett foltozni. Új boltozatot kapott a tető, s rá hódfarkú cserépsort. ” Dús, fehér haj, fiatalos arc, mosolygós tekintet, ötvennyolc éves, 1953-ban jött a Balaton-felvidékre köror- vosnak, miután a veszprémi kórházban elegendő gyakorlatot szerzett. Akkor telepedett ide, amikor — Keresz- tury Dezső szavaival — • régi magyar falvak kezdtek magukra maradni, mert lakói a városok, ipartelepek felé szivárogtak-sadródtmk. Az egykori Válásé köreihez tartozó kezdő író (Ttéfi-tvrn egy Berzsenyi-tanatmányi publikált a fohjrnratbass, ez volt első megjelent tmása) „fölvállalta” a kárnyék faú, vait. Egészségügyi munkája mellett összegyújtotta » kallódó ériékeket, « kéetésseste <s • -vökm," * a történelmi Tihany nemei atmoszférájában érett aszúvá, Eddig négy rerseskötete jelent meg (a negyediket, a „Szólás vágyával" címűt most már de- dikációjával őrzöm könyveim között), s egy prózai műve, a „Völgyvallató’’, melynek révén a táj hat maradandó életművet alkotó művész lakójának — Illyés Gyula, Borsos Miklós, Déry Tibor, Németh László ,Pas- suth László, Keresztury Dezső — otthonába vezeti el olvasóit. A megirt otthonok építőinek, lakóinak szívesen látott jó barátja, örökbecsű értékeket közvetített nekünk az alkotóműhelyekké nemesített nyaralók világából. A Fecske-dűlőből visszatérünk a pécselyi lakásmúzeumba. A szives házigazda megmutatja hatalmas régészeti, néprajzi gyűjteményét, képeit, könyvtarát, majd egy erős kávé tetőn elindiűok a völgy „történelmi” útján a tiümá rév felé, ' f »jSSffiSM, Sz»jm«W Andráa
