Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

Í&SSSS Kétszáz éves épület Lakóié a XXI. század A XVIII. század végi ne­mesi udvarház egyik ajtaján vérfagyasztó felirat: „Vám­pírveszély”! Egy másik ajtó mögül kísérteties zene hang­jai szűrődnek ki. Odafönt komor szürke felhők adtak egymásnak találkát. Vihar készül. Aztán kidéről. Ha nem is az ég, de az mindenképp: nincs rejtély. A balatonsze- mesi öreg iskolában rendez­te be természettudományos táborát a Somogy megyei Művelődési Központ. Het­vennégy felső tagozatos és középiskolás somogyi gyerek kap itt olyan ismereteket a tehetséggondozás jegyében, melyekhez az iskolában nem vagy nem így juthatna hoz­zá. Szabad József táborve­zető, az SMK természettudo­mányos módszertani fóelő­Magyar kiállítások külföldön ­A magyar pénzverés tör­ténetét reprezentáló kiállítást ajándékozott a Magyar Mú­zeum egy mozambiki múze­umnak. A maputói Arquivo Historic© de Mocambiqe-ban már meg is tekinthetik a lá­togatók a különféle érmeket, pénzeket. A kiállításon a kö­zönség elé 22 olyan érmét tár­nak, amely az István király uralkodásától a Horthy-kar- sízalkig terjedő időszakban ké­szült: bemutatnak öt, szin­tén eredeti bankjegyet a ko­rona-pengő rendszer papír­pénzei közül, továbbá 29 má­solatot azokról az érmékről, amelyek az István király, il­letve Ferenc József császár uralkodása közötti időben ké­szültek a magyar pénzver­dékben. A tárlat bevezetéseként a rendezők rövid történelmi tá­jékoztatót is készítettek, olyan ismereteket nyújtva, amelyek feltétlenül szüksége­sek a magyar pénzverés tör­ténetének ismertetéséhez. Látható olyan nagy méretű tabda és térkép, mely a mai Magyarország néhány jel­lemző adatáról is felvilágo­sítást ad az érdeklődőknek. Ugyancsak pénzérméket láthattak Innsbruckban azok a látogatók, akik fölkeresték a tiroli hetek alkalmából ren­dezett magyar kiállítást. En­nek anyagát ugyancsak' a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből válogatták a rendezők. A „Tiroli tallérok Magyarországon” címmel bemutatott tárlat a történe­lemnek azt a 150 esztende­jét mutatta be, amikor ha­zánk egy része török meg­szállás alatt volt E nemes érmék a napok ban kerülnek vissza ismét eredeti helyükre, a Nemzeti Múzeum éremtárába. adója így határozza meg a tábor lényegét: . — A táborozás célja a közösségben való együtt­gondolkodás segítségével a személyiség formálása, gaz­dagítása, és segítségadás a környezet, a világ, a termé­szet megismeréséhez. A köz­művelődés eszközei is ren­delkezésre állnak ehhez. Most másodszor szerveztük meg ezt a lehetőséget a gye­rekeknek; itt vannak kö­rünkben a tavalyi legjobbak is. Tizenkét egyetemi hallga­tó aegit Szabad Józsefnek a programok szervezésében. Kilenc csoport működik, a délelőtti két óra foglalkozást pihenés, fürdés oldja fel, akárcsak a munkában töl­tött délutáni órát. A progra­mok nem hagyományosak. A csoportok tagjai megismerik egymás munkáját is, sót az a tapasztalat, hogy az úgy­nevezett határtudományok előadásai, bemutatói a leg­izgalmasabbak. Ezt Veres Pál táborvezető-helyettestől tudtuk meg. A fiúk egy része csillagá­szati távcső körül csoporto­sul, mások éppen biológiai tárgyú fimet néznek. (Har­mincegy filmet hoztak ma­gukkal Kaposvárról, köztük Homoki-Nagy alkotásokat, illetve játékfilmet is.) Toldi Miklós és Szabó Sa­nyi csurgói gimnazisták, Ij- ías Csaba és Fülöp Tamás — ő országos tanulmányi A történetben szereplő valamennyi személy és kö­zűiét merőben az írói fan­tázia szüleménye. Ha netán valami iőégis egyezne a va­lósággal, úgy az olyan vé­letlen telitalálat, mintha egy fosszilis lábszárcsontból és zápfogból sikerülne rekonst­ruálni az előember szeplőit. A szerző 1. Zweig Aurél, az ügyeletes szerkesztő, üdvözült vigyor- ral bámulja a falon Szinyei- Merse Pacsirta elnevezésű festményének reprodukció­ját, és azt suttogja: „Pom­pás, sikerült!” A pompás azonban nem a kép, avagy a rajta hátulnézetben rózsá­ban heverő nudista hölgy esztétikai értékének szól. Nem, a „pompás” — a „si­került!" felkiáltással együtt — ama egyszerű papírlapra vonatkozik, amely az íróasz­versenyen aratott szép sikert —• kaposvári „munkácsy- sok” a távcsővel foglalatos­kodnak. — Járt nálunk Horváth Ferenc, a kaposvári csillag­vizsgáló vezetője, és ide várjuk a Bűvár folyóirattól dr. Lányi Györgyöt és Go- der Gábort. A Kepler-távcső, mely öt- százszoros nagyítást produ­kál, izgalmasabb nálunk. Ezért aztán másokat is fag­gatunk. Takács Attila ka­darkúti diák az élményekről mesél: — Pécsen jártunk az ál­latkertben, a planetárium­ban, a tévétoronyban. Jól si­került kirándulás volt, és kapcsolódott áz itteni foglal­kozásokhoz. Ezt a lányok — a bogiári Bornemissza Beatrix, a ka­posvári Geibl Bernadett, a barcsi Vtda Jutka — is meg­erősítik. Ok emlegetik azo­kat a kvízjátékokat, melye­ket Békési Andrea rendezett nekik egészségügyi kérdé­sekből Kalotai Gabinak, a kaposvári Rákóczi iskolából azért mégiscsak ez a döntő: — Sokat fürdünk, jól érezzük magunkat! Talán leendő matematiku­sok, kémikusok, biológusok, földrajztanárok, fizikusok azok, a lukét most megszólal­tattunk. S ha valóban azok lesznek, ez a szemesi termé­szettudományos tábor bizo­nyára segített nekik ebben. tál közepén hever és a kö­vetkező szöveget tartalmaz­za: S I H A Z I SZÖSZI ÁS A M R I _V ÁRTHív Zweig Aurél a Pacsirtá­ról átviszi vigyorát az ab­laktükörbe, benne kopasz fejet lát, de megszokta, oda­lép a céltárgyhoz, kézbe ve­szi, összehajtogatja, s behe­lyezi egy cégjelzésmentes fe­hér szabványborítékba. Az­tán az íróasztala bal sar­kán emelkedő gombok, emeltyűk és villogok bonyo­lult rendszerével ellátott te­lefonkombájn leié nyűi, bá­mulatos érzékkel a megfele­lő bigyót böki meg ahhoz, hogy bejöjjön egy túleerdült leányzó. — Piriké! — mondja ne­ki. — Ezt a levelet címezze meg az Élet es Rebuszszer- kesztősegenek, a leiudá he­L, U GGMBO PAU Rí elillanni lenn M orvos a Kaposvári Mázban HARMINC ÉV AZ ANYÁKÉRT Semmelweis Ignác születésé­nek 165. évfordulója alkalmából — mint arról hírt adtunk — meg­emlékezéseket tartottak szerte az országban. Dr. Schultheisz Emii egészségügyi miniszter harminc­hét Kiváló orvos kitüntetést adott át. Somogybái a magas elisme­résben dr. Lakatos János, a me­gyei kórház—rendelőintézet főor­vosa részesült. A megyei kórház szülészet- nőgyógyásza tának régi épü­lete úgy-ahogy távol tartja a kinti kánikulái A gyerme­kük világra hozása előtt vagy után levő kismamák­nak nagy áldás a folyosók a kórtermek hűs levegője. Az orvosok és az ápolónők azonban alaposan megizzad­nak, míg a nap végére ér­nek. Sokan ugyanis szabad­ságon vannak, így a szoká­sosnál jóval kisebb létszám­mal látják el a napi felada­tokat. — Tegnaptól máig hét szü­lés volt, mellett egy nagyobb és néhány kisebb műtét — mondja dr. Lakatos János. — De nem lehet tudgi, me­lyik pillanatban hoznak be egy szülő nőt, Így állandó készenlétben állunk. — Somogybán nem sokan vallhatják kitüntetéssel hite­lesített kiváló orvosnak ma­gokat. Mit kéül tenni ennek eléréséért ? — íki voltam a legjobban meglepve, amikor értesültem a dologról. Hirtelenjében leg­alább három kollégát említ­hetnék az osztályról, aki ugyanúgy megérdemelte vol­na. Talán a munkában el­töltött idő ... Éppen 30 éve dolgozom itt a kórházban. Csak azt tettem, amire an­nak idején felesküdtem. Szükség volt még a munka­társak segítségére, a vezetők, a párt- és a szakszervezet támogatására. No, és egy olyan feleségre, aki a fele­lősségteljes munkához otthon a lehető legnyugodtabb lég­kört teremti meg. A mi hi­vatásunk olyan, hogy elég egy pillanat kihagyás, a kéz­nek egy rándulása, máris éle­teket veszélyeztetünk. A mi dolgunk pedig az élet adása. — Az elmúlt évtizedek lyére pedig írja azt, hogy Jelige: „Padlizsán”. Fog menni ? — Nem tudom — petyegi ijedten Piriké, és visszahúz­za kezét, amely elindult már a telt balorcáját tovább duzzasztó vörös rügy felé. — Ki az a Padlizsán elv­társ? — Jelige Padlizsánnak hívják — mondja a vidor ügyeletes szerkesztő. — ö a feladó. Egyébként most már itt vagyok — fűzi hoz­zá. Piriké visszatér a titkár­ságra. — Már itt van — mondja hátrafelé mutatva. Mivel a két összetolt íróasztalon, a két forgószéken, két kávé­főző készüléken, két telefon­kombájnon, a két április ha­vi színházi műsort tartalma­zó plakáton, két párnázott ajtón és a túlserdült helyet­tes titkárnőn kivül csak egy személy tartózkodik a szobában, a kijelentés neki szól. — Zweig szerkesztő, le­endő atyai mentorom az ab­lakon repült be? — kérdezi a szakállas fiatalember. — Nem tudom. A fiatalember felragad egy olyan sarkokban dús aktatáska-bőrönd hibridet, ami-nőt lezüllött üzletveze­tők és feltörőben levő gra­fikusok hordanak, es eltű­nik a párnázott ajtó mögött. Mire kijön, a táska aűlya alatt vajon hány ember lát­ta meg a napvilágot dr. La­katos János segítségével? — Eddig több mint hat­ezer szülést vezettem le. A megyében szinte mindenütt vannak „gyerekeim”. Bár­merre járok i6, még a leg­kisebb településen is talál­kozom velük, és egyre töb­ben lesznek, hiszen már rég­óta nem otthon szülnek az anyák. A mi feladatunk azonban nemcsak a gyerme­kek világrahozatalának se­gítése. „Szűrjük” is a kisma­mákat a megyében. Célún,:, hogy a kicsik a születésükig elérjék azt a fedettségi fo­kot, mellyel a védett környe­zetből való elszakadásuk • lehető legveszélytelenebb. Az ikrek általában kezelés nél­kül korábban születnének, mint az kívánatos lenne. Osz­tályunk a tudományos mun­kában is ezzel foglal kozák: a koraszülöttség megelőzésé­vel, a magzat méhen belüli állapotával Vizsgálataink­hoz, az eredmények elemzé­séhez segítséget ad a kórház többi osztálya és a mezőgaz­dasági főiskola laboratóriuma is. — A szülész-nőgyógyász munkájában mennyit számít a rutin? — Nagyon sokat. A gya­korlathoz azonban hozzátar­tozik a szakmai továbbkép­zés is. A nehezebb műtéte­ket a nagyobb tapasztalattal és ismerettel rendelkező or­vosok végzik. Sokat köszön­hetek dr. Domány Sándornak, aki a külföldön szerzett is­mereteit, tapasztalatait adta át, ezeket mi a gyakorlatban azóta is hasznosítjuk. Sze­rencsére egyre több a szak­mailag jól felkészült új mun­kaerő. A sikeres gyógyítás­hoz szükség van még jó asz­tizenegy elfogadott karikatú­rával könnyebb, Piriké pe­dig kétségbeesve szemléli kézi tükrében a kétszereséle szétnyomott pattanást, és közben folyamatosan sut­togja maga elé: nem tu­dom... nem tudom ... nem tudom. — Adja ide, drága a leve­let! — mondja a szakállas. — Majd én kézbesítem. — Melyiket? — kérdezi a tükörbe a leányzó. — Aminek a feladója egy jelige. — Ja, ezt! — mondja a leány, és átnyújtja a borí­tékot, amelyre még nem volt ideje ráírni sem a szer­kesztőség, sem Jelige Pad­lizsán elvtárs nevét. Ekkor a folyosó felől be­suhan Pálmai Zsuzsa ripor­ternő, sugárzó vidáman. Amikor meglátja a szakállas ifjút, kinyújtja egyébként is hosszú nyakát, szépen ívelt karjaival előrebök, és így szól: — Mike, te mindent tudsz. Mi a búgén villa? — Bougainvilleának ír­jak. Irodalmi növény, min­denütt tenyészik, ahol an­golszászok előfordulnak. Ajánlom mellé a bíborcsi­gát De ha falura mégy, vi­gyázz, inkább búbos vö­csökről írj, népiesen bodor­ka. Vagy sárgaprémes rózsa- bogarróL oíyUUjnk.) szisrztenciára, mely osztá­lyunkon ugyancsak megvan. Jól képzett fiatal orvosok, ápolónők, akikben megbízom, akik munkájukról rendszere­sen beszámolnák; mindennek elsősorban a beteg látja hasznát. — Mennyiben különbözik az önök munkája a kórház más osztályaiétól? — El kell választani a gyó­gyító tevékenységet a szülé­szet munkájától. Van olyan nap, hogy húsz kismama vagy felgyógyult beteg távo­zik, s rögtön ugyanannyian érkeznek. A cserélődés tehát igen gyakori. Ez pedig ren­geteg munkával jár. Ugyanakkor működik a ké­szenléti szolgálat is. Azaz, hiába vagyunk otthon sgy hétig, állandóan a telefon kö­zelében kell lennünk, mert, ha valami baj van, rögtön ri­asztanak. Mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk hogy itt az osztályon fiatal nők vannak. Leendő édes­anyák, akik fájdalmak között hozzák világra gyermeküket. Segíteni kell nekik. Az pe­dig nem történhet meg, hogy a szüle* az egészséges édes­anyára nézve bármilyen sú­lyos következménnyel i* jár­jon ... — Család? — Két lányom van és két unokám. De már útban van a következő kettő. Lehet, hogy egy időben fogak meg­születni. Ambros Agnes r Evadkezdés Szegeden A hét végén megkezdőd­nek a szegedi szabadtéri já­tékok előadásai. A Dóm té­ren az idén jubileumokat kö­szöntének: ötven éve, 1933- han volt ugyanis a játékok alapításának éve, amikor Hont Ferenc rendezésében e helyszínen először adták elő Madách remekművét, Az em­ber tragédiáját'. 1939-ig tar­tottak ezután minden évDen nyári előadásokat a fogadal­mi templom előtt, a második világháború után pedig ép­pen negyedszázada, 1959-be a nyílt lehetőség a játékok új­rakezdésére, így a játékok felújítását követően a hu­szonötödik évad kezdődhet meg az idén. Július 23-án, szombaton és július 24-én, vasárnap a IX. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztívál gálaestjét tekinthetik meg a nézők. Tiz ország mintegy hétszáz tán­cosa mutatja be a Hegyen­völgyön lakodalom című mű­sort. Novák Ferenc művé­szeti vezetőnek és Daróczi- Bárdos Tamás zeneszerzőnek ez az összeállítása 1972-ben és 1973-ban szerepelt már a játékok programján termé­szetesen akkor más együtte­sek közreműködésével. SOMOGYI! NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents