Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

Magyar—szovjet Huszonegyezer négyzetméter kiállté tér együttműködés flz elektronikai ipar új távlatai A közelmúltban megkezd­ték az első szovjet technoló­giai sor fölszerelését a Mik­roelektronikai Vállalatnál. Ezt megelőzően a gépsort a szovjet gyártó egy kisinyovi üzemben felállította, ott el­végezték a próbákat, egyút­tal fjedig betanították a ma­gyar gépkezelő szakmunkáso­kat. A Mikroelektronikai Vállalatnál a meghonosuló új technológiával jövőre megkezdik a különféle integ­rált áramkörök próbagyártá­sát, 1905-ben pedig a nagy sorozatú termelést Addigra már valószínűleg egy másik, hasonló gyártósort is fölsze­relnek a budapesti üzemben. Ily módon jelentős lépest tesz a magyar ipar az elekt­ronikai központi fejlesztési program megvalósítása útján. A magyar és a szovjet elektronikai ipar között már eddig is széles körű terme­lési és műszaki-tudományos együttműködés alakult ki. Az Ipari Minisztérium a szovjet műszeripari, rádióipati, hír­közlési eszközöket gyártó és az elektronikai ipari tárcák­kal munkacsoportokban rendszeresen egyezteti a fej­lesztéseket és a kölcsönös szállításokat. Hasonló inten­zív kapcsolatot építettek ki a szovjet gyógyászati eszkö­zöket gyártó iparral is. A minisztériumok közötü együttműködést egyre in­kább a közvetlen vállalati kapcsolatok teszik eredmé­nyessé, például az Egyesült Izzó közösen fejleszt a Szvet­lána és a Melz egyesüléssel, a Medicor és a MOM pedig számos grúz és balti köztár- saság'beli vállalattal. ,, Az elektronikai ágazatban i a legszélesebb körű együtt­működés a számítástechniká­ban, a járműipari részegysé­gek gyártásában és a komp­lett mezőgazdasági laborató­riumok szállításában valósult meg. A magyar vállalatok elsősorban telefonközponto­kat, kis számítógépeket, elektroakusztikai cikkeket és stúdióberendezéseket expor­tálnak a Szovjetunióba, ahonnan egyebek között nagy teljesítményű és mind számí­tógépéket, mind több elekt­ronikai alkatrészt és alap­technológiát, televíziókat és képcsöveket kapunk. Már folynak az egyeztetések a robottechnikában megvaló­sítható kooperációs gyártás­ról is, ami új távlatokat nyithat. I , Séta a Pécsi Ipari Vásárban Kevés a somogyi résztvevő A tegnap megnyílt kilen­cedik Pécsi Ipari Vásár mind a kiállítók számát mind az elfoglalt területet tekintve meghaladja a meg­előzőket. Hat pavilonban, há­rom helyszínen — a Köztár­saság téren, a Jókai utcá­ban és a városi sportcsar­nokban — fogadja a látoga­tókat. — Amit itt kiállítunk, az mind kapható a magyar bol­tokban — mondta Gajódi József, az Osijek Export- Import Külkereskedelmi Vál­lalat igazgatóhelyettese. / — Azt gondolhatnánk, hogy a gazdasági gondok következ­tében a kiilkapcsolatok ilyen téren gyengülni kezdenek. Mindez nem jellemző a ma­gyar—jugoszláv kereskede­lemre. Tavaly hatszáznegy- venmillió dollár forgalmat bonyolított le a két állam. Ebtől százhárommillió dol­lár a határmenti forgalom­ból került ki. Vállalatunk ötvennyolcmillió dollár érté­kű kereskedelmi tevékeny­séggel járult hozzá ehhez az eredményhez. Főleg közfogyasztási cikke­ket, építőanyagokat, nyers­anyagokat forgalmaznak. A huszonegyezer négyzetméter­nyi kiállító területből négy­száz a jugoszláv cégeké. Élelmiszereket, ruházati cik­keket, kozmetikumokat, bú­torokat és ezúttal először ke­rámiát mutatnak be. A magyar külkereskedelmi cégek — a Konsumex, a Hungarocoop, ezenkívül a Délker és az Univerzum SZKV — képviseleti irodát nyitott a vásár területén. Új­szerű kezdeményezés, hogy a Magyar Kereskedelmi Kama­ra a Mecsek Touristtal — a vásár rendezőjével közösen — kiállítással egybekötött hulladékbörzét szervez; gyár­tókat keresve a hulladék és melléktermék hasznosítására. A vásárban ezúttal is non­stop divatbemutatókat tar­tanak, a Magyar- Divat In­tézet manekenjei mutatják be a kiállítók ruházati cik­keit. A vásár tíz napján szakmai bemutatókat rendez­nek. Július 19-én az először kiállító Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat mutatja be termékeit a szak­mai nap keretében. A vásár főbejáratánál ta­lálható a számítógépes infor­mációszolgálat Ott minden érdeklődésre tájékoztatást adnak és felveszik a hangos hírszolgálat közleményeit Tavaly százezer látogatója volt a vasárnak, az idén is hasonló érdeklődésre számí­tanak. A vásár egyik slágere a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát betonyp hétvégi háza. A betonypot — cement faforgácslapot —■’ hét éve gyártják, a nyugati or­szágokban már régóta isme­rik, széles körben lakóház- építésre is alkalmazzák. A helyszínen megrendelhető ház teljes szerkezetét egy hét alatt fölállítják. A vásár zajos, színes for­gatagában járva néhány ap­róság tűnődésre készteti a krónikást A jelenlevő két nyugati cég közül az osztrá­kok azt mondják, hogy tet­szik nekik a kiállítás, a vá­sár, nagyon jól érzik magu­kat, de gazdasági szempont­ból számukra az lenne az előnyösebb, ha szakvásár lenne a pécsi. Ahol talál­kozhatnának az összes ma­gyar és szocialista gyártóval; az igazi üzletek, kapcsola t- kötések szerintük csak ott alakulhatnak ki. Ezzel kap­csolatban Németh Béla, a vásár rendezője azt mondta, hogy a jövőben Pécsen szak­vásárokat rendeznek majd, és erősíteni kívánják a nem­zetközi jelleget. A másik tapasztalat, hogy a több mint kétszáz magyar kiállítónak csak alig egyhar- mada dél-dunántúli. Ügy lát­Nyugdíjban, tevékenyen — Nem érek rá unatkoz­ni ; tétlenkedni meg soha nem is szerettem. Huszonhét esztendei katonai szolgálat után hat éve mentem nyug­díjba. Korábban is volt és azóta is van pártmegbízatá­som, szakmai feladatom; ez lehetővé teszi, hogy haszno­san töltsem napjaimat. Kálmán Ferenc, néphad­seregünk nyugdíjas alezre­dese mondotta ezt. Nagy­atádon él — ott, ahol két évtizedig vezette, irányította a helyőrségi művelődési ott­hont, nagy részt vállalva fiatal városunk közművelő­dési, kulturális feladatainak megoldásából. Több mint negyedszázada, hogy az új helyőrségi mű­velődési ház élén megkezd­te munkáját. Akkor létesí­tett a Pécsi Kesztyűgyár te­lepet Nagyatádon a honvéd tisztek, tiszthelyettesek fele­ségei, hozzátartozói részére. Kálmán Ferencet arra kér­ték, hogy legyen a kis üzem, a kis létszámú pártszervezet propagandistája. — Örömmel vállaltam, mert szeretek emberekkel foglalkozni. Jó volt látni, hogy azok a fiatalok, akik korábban nem foglalkoztak politikával, hogyan változ­tak, fejlődtek az évek so­rán s lett szinte életelemük­ké a politizálás. Örülök, mert e munkámmal hozzá­járultam, hogy többen közé!, kerültek a párthoz, megis­merték politikáját s ma már kommunisták soraiban van­nak. Neveket sorol. Néhá- nyuknak ő volt egyik aján­lója, felelősséget vállalt ér­tük, mert munkája során megismerte őket. Amikor néhány éve a kis pártszervezet kommunistái azt kérték, hogy a nyugdí-, jas-alapszervezetből íratkoz-' zon át hozzájuk, s vállalja a párttitkári tisztséget, a ké­résnek készségesen eleget tett. _ — Igaz, ez több élfoglalt­sággal jár, hiszen a koráb­binál alaposabban kell is­mernem a telep munkáját. De hát nyugdíjban vagyok, most van rá időm. Meg a propagandamunka során ta­pasztaltam, hogy mi foglal­koztatja a telep kommunis­táit. Élénken reagáltak a bél­és külpolitikai, a gazdaság­politikai, no meg a város- politikai kérdésekre; a la- kaselosztás is nagyon foglal- koeziattó őket. Véleményüket, javaslataikat rendszeresen továbbítottam a város veze­tőinek, hogy az esetleges vál­tozásokat ezzel is elősegít­sem. Módszereit ismerteti. Mi­ként készül egy-egy foglal­kozásra, hogy élénk vita alakuljon ki s ne maradjon megválaszolatlan kérdés, A kötelező anyagon kívül napi- és hetilapok írásait olvassa rendszeresen, rádió- és tv- műsorokat hallgat, hiszen tanfolyamának résztvevői sokoldalúan érdeklődő embe­rekké váltak. A honvédség ugyancsak igényt tart nagy szakmai tudására. Havonta több al­kalommal járja az országot, és segíti a helyőrségi műve­lődési otthonok tevékenysé­gét. Részt vesz az MHSZ munkájában is. Áprilisban nagy elismerés érte Kálmán Ferencet. Bu­dapestre hívták, és a párt­központban rendezett ünnep­ségen — több mint húszévi propagandistamunkájáért — átnyújtották neki a Lenin- emlékplakettet. — Végtelenül jólesett ez az elismerés, es további, az ed­diginél jobb munkára ösz­tönöz. A mindössze tizenkét ta­gú pártszervezetben Kálmán Ferenc az egyetlen férfi. Propagandistaként, párttit­kárként nagy feladat hárul rá, hiszen nemcsak hallga­tóinak neveléséért, a párt- szervezet irányításáért, ha­nem az utánpótlás nevelé­séért is felelős. — Meddig tudja még e két fontos tisztséget ellátni nyugdíjasként ? — Jó erőben érzem ma­gam; még évekig szeretnék itt helytállni. Szalsi Láeslá szik, az Alföldről és Buda­pestről érkezett vállalatok­nak jobban megéri a rész­vétéi. Érthetetlen, hogy jó néhány kiemelkedő somogyi üzem, vállalat nem tartja szükségesnek a jó reklámot, az új piacok keresését. Vé­gül is a Pécsi Ipari Vásár­ban — melynek előzményei a múlt századba vezetnek visz- sza, az elsőt 1868-ban ren­dezték — sok olyan termék­kel találkozunk, amely ipa­runk szemmel látható fejlő­dését illusztrálja. K. L. Befejező szakaszába lé­pett a Dunai Vasmű konver­ter-acélművének helyreállí­tása. A két héttel ezelőtti acélfolyás és tűz pusztítását helyreállították, teljesen ki­cserélték az elektromos ve­zetékrendszert, a szabályozó berendezéseket, valamint a kapcsolószekrényeket. A végszerelés irányítására négy vezető szakember érkezett Dunaújvárosba a Szovjet­unióból, köztük a konverter­acélmű szovjet főtervezője. A bekötések elkészülése után már vezeték- és kapcsoló- rendszer aprólékos vizsgála­tán dolgoznak. Pénteken fe­szültség alá helyezték az első hajtóvezérlő egységet és a tirisztoros szabályozó- rendszer első kapcsolótáblá­ját. A tervek szerint a jövő hét közepén elhagyják a konverter-pódiumot a külső vállalatok szerelői és a du­naújvárosi kisegítő munká­sok, akik derekasan dolgoz­tak. Ezt követően már csak a szerelők folytatják a vil­lamos berendezések, auto- matikák finomhangolását, kipróbálását. Az egyes kon­verter tíznapos beszabályo­zása, üzemi hidegpróbája a jövő hét végén kezdődik, és várhatóan augusztus első napjaiban ismét acélt csa­polhatnak a dunaújvárosi konverterből. Új kiadványok Somogybán Tanácsok, tudnivalók, tapasztalatok A Kaposvári Szarvasmar­ha-tenyésztő Közös Vállalat öt évvel ezelőtti megalaku­lása óta évente három alka­lommal jelentette meg írá­sait a mezőgazdasági főis­kola Szaktanácsok című ki­adványában, ily módon is szélesítve, mélyítve kapcso­latait tagüzemeivel. Mivel a főiskola kezdeményezésére megalakult más önálló szer­vezetek is igényt tartanak erre a lapra, a közös válla­lat úgy határozott, hogy partnerszolgálatának javí­tása érdekében önálló, új, időszakonként megjelenő ki­advánnyal jelentkezik. A napokban jelent meg a Tanácsok, tapasztalatok, tud­nivalók című kiadvány első száma. Mit nyújt, hogyan tájékoztat, hogy a szakmai ismeretterjesztés hasznos és keresett fórumává váljon. Harsányi Lehel igazgató köszöntő szavaiban pontosan körvonalazza azt a célt, amelyet elérni kívánnak ez­zel a kiadvánnyal. Elsősor­ban a leginkább vitatott té­mákkal, a szarvasmarha­tenyésztés „problémás” te­rületeivel szándékoznak fog­lalkozni. Többek között pél­dául a szakosodás kérdései­vel, a szarvasmarha-ágazat jövőjével, a gyepgazdálko­dás helyzetével, feladatai­val, konkrét üzemi példák alapján. De hasonló érdek­lődésre tarthatnak számot a tartástechnológiával, a mun­kaszervezéssel kapcsolatos írások. Több szakember vár iránymutatást, hogy valójá­ban mi a feladata a brigád- vezetőnek, a műszakvezetó- nek, az ágazatvezetőnek — a kiadványban ezekre is sze­retnének választ adni. „Kiadványunkat minde­nekelőtt a taggazdasagok dolgozóihoz kívánjuk eljut­tatni — írja Harsányi Lehgl. — Szeretnénk ezen keresztül is közelebb kerülni az üze­mi és ágazatvezetőkhöz, to­vábbá a fizikai állomány­ban dolgozó termelőszövet­kezeti tagokhoz, ctlkalma- zottakhos.” A célok vonzóak, és ahogy dr. Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes mondja elő­szavában, a kiadvány min­den bizonnyal segítséget ad a rendszerszervezői tevé­kenységhez, fórumot. teremt az új módszerek, eljárások, tudományos eredmények gyorsabb terjesztéséhez. Az első beköszöntő szám összegezi a KSZKV eddigi útjának tapasztalatait. Bes­senyei Zoltán a nagyüzemi gazdaságok és a közös vál­lalat kapcsolatát elemzi, míg dr. Győri József a vál­lalat Somogy megyei üze­mekben végzett tevékenysé­gét értékeli. Figyelemremél­tó dr. Bíró István írása a január elsejétől érvényben levő új állattenyésztési szer­vezet és a termelési rend­szerek kapcsolatáról. Hasz­nos és értékes következteté­sekre ad alkalmat dr. Dohy János, aki az európai szarvasmarha-tenyésztés 2000-ig várható fejlődését taglalja. Időszerű és külö­nösen hasznos segítséget ad­hat a gyakorlati szakembe­reknek a Hőgyészi Állami Gazdaságban alkalmazott újszerű sílózási módszerek tapasztalatainak és eredmé­nyeinek ismertetése. Dr. Magyart András a változó piaci igényekhez igazodó marhahústermelés genetikai kérdéseivel foglalkozik, míg dr. Misi Sándor azokat a feladatokat summázza, me­lyek a rendszerszervezőkre várnak az ez évre kitűzött célok elérése érdekében. A kiadvány a nemzetközi szak- irodalomból is közöl részle­teket, és természetesen is­merteti a vállalat életének legfontosabb eseményeit. V. M. SOMOGYI NÉPLAP Befejező szakaszában az acélmű helyreállítása Augusztusban újra termel

Next

/
Thumbnails
Contents