Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
áfsi tjfl Fi AP AZ MSZMP SOMOGY M E G YE I BI Z OTTS A G A N A K LAPJA A* XXXIX. évfolyam, 167, sióm * 1983, július 16., siembat ^ ■’*>**'***> i^ywpwy n Kérdőív a lakossághoz A demokratizmus szélesítésének sok módja van. Nem kétséges azonban, hogy a társadalompolitikai munka eredményessége igen nagy mértékben függ a kezdemény ezókészség tői, a szervezéstől. Megkeresni és megtalálni azt a módot, azt a formát, amellyel a lakosság minél szélesebb rétege bevonható a közügyek intézésébe. Kikérni és meghallgatni véleményüket — meghaturo- zoan fontos. A közelmúltban, amikor a megyei tanács testületé a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének, valamint a társadalmi munka szervezésének tapasztalatait értékelte, a követésre méltó, jó példák között hangzott el Nagybajom neve. Nem véletlenül. Hiszen mind az együttműködésben, mind a lakossággal való kapcsolat szélesítésének megannyi jó módszerét alkalmazzák ebben a nagyközségben. A gyakorlatban ez többek között úgy is kamatozik, hogy a megyei átlagnál csaknem négyszáz, a járási átlagnál mintegy háromszáz forinttal magasabb itt az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Az egyszerű statisztikai adatoknál sokkal többet mondanak ezek a számok, hiszen az ember — éljen akárhol — Készséggel és szívesen mozdul meg lakóhelyéért, ha a cél azonos, vagy legalábbis szorosan kapcsolódik személyes érdekeihez. Nagybajomban már tavaly módosítottak a falugyűlések . megszokott gy akorlatán, azzal a céllal, hogy a tanácsi, a tömcgszervezeli vezetők jobban megismerjék a lakosság véleményét, közvetlenebb párbeszédet folytathassanak minden közös kérdésről. A szokásos falugyűlés helyett hét részfalugvű- lést tartottak. Az elgondolás hasznot hozott, a szőkébb körben nemcsak az érdeklődés volt nagyobb, hanem a megnyilatkozások is őszintébbek lettek. Az összevont falugyűlésen összesen tizen- ' hárman, a részfalugyűlése- ken negyvenhármán mondtak véleményt. Voltaképpen ez a kedvező tapasztalat adott ötletet a demokratizmus szélesítésének továbbfejlesztéséhez. A nagyközségi tanács munkaprogramjában szerepel ebben a hónapban a háztáji és a kisegítő gazdaságok helyzetének értékelése, és még ebben az évben sor kerül a kereskedelmi áruellátás és a vendéglátás általános minősítésére. Olyan téma mindkettő, amely szinte mindenkit érint, aki itt él. Nem nélkülözhető tehát, hogy az ítéletalkotásban, a további feladatok meghatározásában benne legyen mindenkinek a véleménye. A legkézenfekvőbb módszert alkalmazták: mindkét témával összefüggésben kérdőíveket adtak ki a lakosságnak. Ügy állították össze a kérdéseket, hogy kiki részletekbe menően elmondhassa véleményét. A kérdőíves fölmérés módszerének ilyen célú alkalmazása újszerű a nagyközségi tanács gyakorlatában. A kezdeményezés azonban ígéretes, hiszen a közvélemény széles körű ismerete alapján minősítheti egy terület tapasztalatait a tanácstagság, és a lakosság igényeivel egyező módon dönthet a feladatokról. Uy módon jó! szolgálja közéleti demokratizmusunk továbbíejelaztését, Vállalati vezetők tanácskozása Iparpolitikai feladatok Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az ipar helyzetérői és feladatairól hozott határozatot, ismertette pénteken a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállalatok vezetőivel. Az értekezleten jelen volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője. Méhes Lajos bevezetőben kiemelte ■ az iparnak népgazdaságunkban betöltött ozerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeink 80 százaléka itthon kerül piacra! A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkekének fele, s általában az exportált ipari termékeknek mintógy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a _másik f ele a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításáig * ban. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé első ízben átfogó elemzést adott a magyar ipar helyzetéről, és hosz- szabb távra is kijelölte a legfontosabb iparpolitikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszák teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásakor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, nincs m^is lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülményekhez. Célul tűztük ki, hogy természeti kincseinket minél gazdaságosabban hasznosítjuk, átalakítjuk az energiaszerkezetet Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon, — mint például a járművek, részegységek, vízgépek, energetikai ■ berendezések, vákuumtechnikai eszközök, orvosi műszerek és egyes ruházati. cikkek gyártása —, továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Jobban ki kell használni — részben a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással — a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari gépgyártást az éielríüSzer- termélés növelésére. Javítani kell a szerszáméi készülék-ellátást is. A jövőben jobban ki kell használnunk a komplett rendszerexportban rejlő lehetőségeket. Méhes Lajos röviden szólt az ipar 1983 első félévi munkájáról, elmondta, hogy az ágazat termelése a tavalyi felévhez képest 99,6 százalék volt. Mivel az idei terv 1,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A következő félévre megfelelő a i. rendelésállomány, tehát az iparvállalatok és a szövetkezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. Gyorsan járó daruóriás. A gumikerekes önjáró alvázra szerelt gémes darut, amely üzemszerűen részt vehet a közúti forgalomban is. ma már külön névvel illetik, autódarunak hívják. Jelentősége egyre növekszik az építőiparban, a bányászatban, a kikötői anyagmozgatásban, a különféle szerelő munkáknál. Távol levő munkahelyeket is gyorsan elér. Jövő szerdán nyílik meg Szentendrén a Budapest Tourist új, 70 ágyas szállodája, a Hotel Party. A Duna-parti csónakházas szálloda elsősorban a belföldi turistákat és a vízisport kedvelőit várja. (Fotó, Hauer Lajos felv. — Teleíotó — KS) Hozódnak rendületlenül... Befejezte munkáját a honismereti akadémia Kölcsey Szózatának elének- Iésével ért véget tegnap Kaposvárom a XI. országos honismereti akadémia ötnapos rendezvénysorozata. A sok hozzászólást is ösz- szefoglalva vállalkozott a zárszóra dr. Székely György akadémikus, a Hazafias Népfront országos honismereti munkabizottságának az elnöke, öt napon át tanácskoztak Kaposváron az ország honismereti mozgalmának irányítói, lelkes „közkatonái”. A Szózat szellemében a ha- zafiságról, a nemzeti tudat elmélyítéséről szóltak az előadóik, előtérbe helyezve az ifjúság, a felnövekvő nemzedék és nemzedékek útjainak egyengetését. Dr. Székely György elmondta : — Míg Kaposváron ülésezett a XI. országos honismereti akadémia, az országban honismereti táborokban folyt lelkes munka. Nemrég zárult az önkéntes néprajei és nyelvjárásgyűjtők országos tapasztalatcseréje a XL Országos Honismereti Akadémia KAPOSVÁR honismereti munkabizottság programja alapján. — Milyen tapasztalatokat adott a kaposvári rendezvény? — Ügy érezhettük mindvégig, hogy nemcsak Kaposvár vallotta magáénak a honi's- merei akadémiát, hanem az egész megye. Kirándulásaink, látogatásaink alkalmával erről győződhettünk meg So- mogyváron, Niklán, Szántódon, Zalában. A honismereti akadémia résztvevői a gondos vendéglátás, tartalmas tanácskozás ideje alatt valódi közösséget alkottak. Az akadémiai forma is gazJó a búza — jó lehet a kenyér is A búza aratása a Barcs környéki termelőszövetkezetekben június 27-én kezdődött, s másnap már megérkezett az első szállítmány a Somogy megyei Gabonaíor- galmi és Malomipari Vállalat barcsi körzeti üzemébe: a vízváriak küldték első termésüket. — Külön tároljuk a gyengébb és külön a jobb minőségű kenyérgabonát — tájékoztatott Tóth Pál üzemvezető. — A feldolgozásnál az új terméshez óbúzát is vegyítünk, hogy ne romoljon a liszt minősége. A búzatermelő gazdaságok között nem akad olyan, amelyik csak jó vagy csak rossz minőségű terményt szállítana, tény viszont, hogy például a mai'- tonvásári é,s a szegedi fajták, meg a. Ljübilejnaja az átlagosnál jobban fizetnek. Az üzem napi 1200—1300 tonna gabona átvételére képes — az idén az eddigi rekord napi 1100 tonna volt —, ,s minthogy több átvevő vonalat ií kiépítettek, gyorsabb a lerakás, a gépkocsiknak nem kell sokat várniuk. Este tízig tart az átvétel. — Több mint 13 (KM) tonna étkezési búzát vettünk át — mondta az üzem vezetője. — A szerződések összesen 14 100 tonnára szólnak, de ennél 2'0í0t0 tonnával többre van Kilátás. Elhelyezési gondjain* nincsenek, a kapacitásunk 40 000 tonna tárolását teszi lehetővé. Számításaink szerint a jövő hét közepén átvesszük az utolsó búzászáúítmányt, aztán következik a rozs, a zab. Az új búzából mintegy 3000 tonnát exportálunk szocialista országokba, eddig 480 tonnát küldtünk a Szovjetunióba, 42® tonnát Lengyelországba. Eddig rtiég nem került sor minőségi vitára termelő és termeltető között, s ebben a körzeti üzemiben folyó objektív minősítés, a megfelelő technikai fölkészültség is szerepet játszik. Stujber Jánosáé meós mondta, miközben a homokszentgyöngyiek búzájának víztartalmát, tisztaságát mérte: — Jó kenyér készülhet az idei termésből, mert jó a búza. Ennek itt most 78,7-es a hektolitersúlya, de ha megtisztítjuk a szeméttől, még jobb is lehet. Kovácsáé Gulybán Judit, a laboratórium vezetője a búza béltartalmai értékét vizsgálta, s így vélekedett az eddigi tapasztalatokról: — A sütőipari érték tavaly jobb volt, mint most, de ez nem mérvadó, mert állásában sokat javulhat még a gabona minősége. Miután a búza átvétele befejeződik, várják a 2050 torma rozsot, a 3300 tonna zabot, nemcsak a barcsi térségből, hanem például Kart ajkúiról es a csurgó: kör- zeötaá is, H. F. dagodott Kaposváron, igazi konferenciává vált, viták, fórumok gazdagították a programot. így érte el célját a XI. országos honismereti akadémia, mely a negyven évvel- ezelőtti szárszói konferencia emlékét is idézte. Nemzedékek találkozójának is nevezhetjük e rendezvény; sorozatát, hiszen különféle alkalmakkal — különösen a honismereti szakkörök bemutatkozásakor — az 6 tevékenységükkel is megismer - ked hettünk. Átfogóan, nyíltan tárgyaltunk az oktatásról, a nemzeti tudat fejlesztéséről. A honismereti mozgalom a maga számos1 lehetőségével, értékes segítséget tud nyújtani az ifjúsági szervezeteknek. Az eddigi honismereti akadémiai rendezvények jubileumokhoz kapcsolódóan foglalkoztak a felszabadulást megelőző és az azt követő évek eseményeivel, ezen a tanácskozáson a történeti öszefüggések vizsgálatára vállalkoztak az előadók, a hozzászólók. — Számos hozzászóló é*t javaslatokl<al. Ezek közül melyek a legfontosabbak? — 18®5-ben ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját, erre az alkalomra szeretnénk a községi adattárakat kibővíteni. A Művelődési Minisztérium vállalta, hogy összehívja a honismereti szakkör - vezetők országos konferenciáját. Tárgyalást kezdeményezünk a KISZ-szel, hogy, kapcsolatunkat áttekintsük és megújítsuk, erre tőreit-. szűnik a Népművelési Intézettel is. A következő évi honismereti akadémián töltetlen foglalkoznunk kell a nemzetiségi honismereti munkával is. A honismereti akadémia résztvevői hasznos útra valóval távoztak Kaposvárról, Somogyból, ezt nemcsak ar. Székely György állapította meg, hanem sókan mások is. A házigazda tisztében dr. Kanyar József, a történettudományok doktora, a megyei levéltár igazgatója, a megyei honismereti mozgalom irányítója búcsúztatta a vendégeket. \
