Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

Önálló cég: a MÁV, a MAHART Kilenc közúti igazgatóság alakult Változások a közlekedési ágazatban Ismert a ■ közvélemény előtt, hogy július elsejével — egy nagyobb átszervezés nyomán — új hatáskört és feladatot kapott az egykori Közlekedési- ' és Postaügyi ' Minisztérium. Látszólag a változás csupán annyi, hogy különvált a közlekedés és a posta, de a szakemberek tud­ják — többről van szó. Ha sorba vesszük a szer­vezeti változásokat, szembe­ötlő, hogy nemcsak a Posta szerzett az átszervezés után önállóságot, de megszűnt a vasúti és a hajózási főosz­tály is a minisztériumban, márpedig ez azt jelenti, hogy a jövőben a MÁV, valamint a MAHART önálló cégként, valódi vállalatként folytatja majd munkáját — igaz a KM felügyelete alatt. Ezen­kívül akad természetesen más, kisebb horderejű válto­zás is, ám ezeket részletezni most nem érdemes. Sokkal inkább szemügyre venni azo­kat a szerkezeti és igazgatá­si újdonságokat, amelyek közvetlenül érintik az ál­lampolgárokat, mindenek­előtt a vidéken élők hétköz­napjait. Itt van mindjárt a közutak helyzete. Korábban tizenki­lenc közúti igazagtóság fel­ügyelte ezek állapotát, rend­jét, forgalombiztonságát. Az átszervezés során kilenc me­gyeszékhelyen működő köz­úti igazgatóság alakult, ame­lyek közvetlenül foglalkoz­tathatnak a területükhöz tartozó utak állapotával, karbantartásával. A buda­pesti székhelyű igazgatóság­hoz Pest és Nógrád megye, a veszprémihez a Veszprém és Fejér megye, a győrihez a Győr-Sopron és Komárom megye, a szombathelyihez Vas és Zála, a szegedihez 1 'Csongrád és Bács-Kiskun • megye, a szolnokihoz Szol­nok és Békés megye, a nyír­egyházihoz Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar megye, a miskolcihoz Borsod és He­ves megye tartozik, míg a pécsi igazgatóság három me­gyét is — Baranyát, Somo- gyot és Tolnát — felügyel. Nem árt megjegyezni, az említett kilenc közúti igaz­gatóság székhely címét, hi­szen a jövőben az ő hozzá­járulásuk szükséges az or­szágos közutak felbontásá­hoz, illetve az oda torkolló, bekötő utak építéséhez. Így hát aki portájához utat kí­ván építeni — olyant, ame­lyik a főútról ágazik le —, akkor a területének illetékes közúti igazgatósághoz kell fordulnia. Persze nem kell minden apró ügyben megye- székhelyre sietni, elegendő felkeresni az ország minden részén megtalálható üzem- mérnökségek egyikét — ösz- szesen 72 ilyen van ná- • lünk is elintézhető, a kör­zetünkhöz tartozó építési ügy. A hatáskörök leadását mu­tatja az is, hogy mind több gondját a lakóhely szerint illetékés tanácsnál intézheti el az állampolgár. így a ta­nácsi kezelésben lévő utak­kal kapcsolatos kérdésekben a megyei tanácsok újonnan alakult közlekedési osztályai adnak felvilágosítást. A Köz­lekedési Minisztériumban hangsúlyozták, hogy ezek a változások adminisztratív könnyítések, remélhetőleg nem azt jelentik, hogy lazul az állampolgári fegyelem, annál is inkább, mert mit sem változtak a közúti biz­tonsági követelmények. Az új szervezeti felépítés érdekében az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tan­intézet — mint országos in­tézmény — ugyancsak meg­szűnt. Helyettük az országos hatáskörű ^ szerv alakult, Közlekedési Főfelügyelet né­ven. Ami az állampolgáro­kat közvetlenül érinti e vál­tozás nyomán az, hogy ezen­túl a gép jármű-vizsgáztatás és a gépjárművezető-képzés a tanácsok hatáskörébe ke­rült. Tehát míg korábban az Autófelügyelet adta ki a gép­kocsik üzemben tartási en­gedélyeit — és ezekért gyak­ran Budapestre kellett utaz­ni — ez most a tanácsok közlekedési osztályain elin­tézhető. Ugyancsak helyben szerezhető meg a jogosít­vány, csupán a pályaalkal­massági vizsgát kell tovább­ra is Budapesten intézni. A vízisportok kedvelői, a • motorcsónak-, illetve az úszóstég-tulajdonosok gond­jainak megoldása, a továb­biakban ugyancsak a taná­csokra vár. Itt is körzetesí­tésre került sor, mégpedig a vizekhez igazodva. Hat me­gyei tanácsot jelöltek ki er­re a feladatra, így a Bara­nya megyei tanács Baranya, Tolna megyének, valamint Bács-Kiskun megye felének, a Szolnok megyei tanács Bé­kés, Hajdú-Bihar, Csongrád megyének és Bács-Kiskun megye másik felének, vala­mint a kiskörei vízlépcsőnek, a Borsod megyei tanács Bor­sod—Szabolcs, Szatmár, He­ves megyének, (Kisköre ki­vételével), a Pest megyei Ta­nács Budapest, Nógrád, a So­mogy megyei Tanács So­mogy, Veszprém, Zala me­gyének vízi ügyeit intézi; a Győr-Sopron megyei Tanács­hoz Győr-Sporon, Vas és Komárom megye tartozik. F. P. Szennyvíztisztító a mechanikában Nem tartozik a nagy kör­nyezetszennyezők sorába a Mechanikai Művek marcali gyáregysége, s ezt a hírét meg is akarja őrizni. Az utóbbi idők technológiai kor­szerűsítése együtt járt né­hány kellemetlenséggel is. Ideiglenesen ugyan megol­dották a környezetet 'káro­sító melléktermékek hatás­talanítását, ám végleges — és hosszú távon is megnyug­tató — megoldást e gondok­ra csak most találtak. Egy NSZK-beli alapbe­rendezést saját erővel — épületgépészeti és lakatos- munkával — kiegészítve be­építettek, s így, hétmillió fo­rintot fordítva a védekezés­re, hamarosan tökéletesen tisztított vizet bocsát ki a gyár. Elsősorban az igen veszélyes nitrátszennyező­dést szünteti meg az új be­rendezés. Mivel a gyár a balatoni körzet legszigorúbb övezetében van, ezzel a be­ruházással a magyar tengert is védik. A kis tisztítómű tulajdonképpen kiegészítője az országos érdeklődéssel kí­sért új festőüzemnek. Ez is számot tarthat más vállala­tok szakembereinek figyel­mére. Viszonylag olcsón nagy hatékonyságú környe­zetvédő berendezéssel gaz­dagodott a mechanika, s a példa másutt követhető. További környezet- és embervédő terv a gyárban, hogy a fémlemezek mélyhú­zásakor használatos emul­ziót — amely arra szolgál, hogy az anyag megmunká­lás közben ne szakadjon el — korszerűbbre cserélik. Jelenleg olyan emulziót használnak, amely a mély­húzás után csak mérgező ha­tású vegyszerrel távolítható el a fémről. Egy nagykani­zsai kémikus-mímkaközös- séget kerestek meg: kísérle­tezzék ki azt az anyagot, amelyet nem méreggel kell lemosni. .. Most több kísér­leti emulziót kipróbálnak. Azonos tulajdonságuk, hogy mindegyik lemosható vízzel. Amelyik szériagyártásra al­kalmas lesz, különösen nagy szerepet kap. A mélyhúzó emulziót vízzel lemossák, majd az oldathoz egyéb ve­gyi anyagokat adagolnak, s az egészből csirketáp lesz. Ma még csak kísérletez­nek vele. De ha bejön... BOGNÁR JÓZSEF KITÜNTETÉSE Közgyűlést tartott tegnap a balatonszemesi művelődési otthonban a batatonszárszói Vörös Csillag Termelőszövet­kezet. Nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntötte Bognár József elnököt Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Pfeiffer Elemér, a megyei Teszöv titkárhelyettese, a somo­gyi elnöktársak nevében Balogh Andor vései tsz-elnök, a szárszói téesz tagjainak képviseletében Nyárádi György. Bognár József munkásságát Balassa Béla, a siófoki járási pártbizottság első titkára méltatta; részt vett a közgyűlésen Sugár Imre, a megyei tanács elnöke és dn Illés Attiláné, a megyei tanács-vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezető-helyettese. Dr. Eleki János, a TOT főtitkára át­adta Bognár Józsefnek a Magyár Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának kitüntetését; A Szocialista Magyarországért Ér­demrendet 1986. január l-től Gépkezelői jogosítvány A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter rende­letben intézkedett arról, hogy meghatározott gépek­kel dolgozók, — például a motorfűrészek, csörlős-kö- zelítők, markoíós és szorító- zsámolyos közelítő trakto­rok; ezek nagy teljesítmé­nyű erdészeti gépek kezelői — 1986. január l-től csak gépkezelői jogosítvánnyal állhatnak munkába. A jog­szabály viszonylag hosszú előkészületi ideje azzal ma­gyarázható, hogy — megha­tározott esetek kivételével — a jogosítvány megszerzé­sét tanfolyam elvégzéséhez kötik. A gépészek csak a si­keres vizsga után kapják meg a kezelői jogosítványt. A tanfolyamokat a követke­ző időszakban szervezik meg, és a továbbképzésen megha­tározott időközökben vesz­nek majd részt a gazdaságok érintett dolgozói.* Balesetveszélyes gépekről van szó, ezért vált szüksé­gessé a gépkezelői jogosít­vány bevezetése. A követke­ző időszakban további gépe­ket állítanak munkába, eze­ken a berendezéseken az is­kolákból frissen kikerült munkaerőt foglalkoztatnak, akiknek még gyakorlatuk sincs, s így mindenképpen indokolt különösen szakmai felkészítésük. Húsz éve már vagy vala­mivel több is, hogy Balaton- őszödön zárszámadó közgyű­lésen vettem részt. Bognár József beszélt az etedrijé- nyekről, a tervekről. Zavart, türelmetlenséget nem láttam az arcán, meggyőzően érvelt egy-egy javaslat mellett, s a gazdák szót értettek vele. Akkor, a hatvanas évek ele­jén már sokat próbált elnök­nek számított: 1953-tól töl­tötte be ezt a tisztet a tag­ság bizalmából, tisztességgel, példamutatóan viselte teg­napig ... Idős, munkában megfáradt férfi ül mellettem. Amíg az elnökség tagjai sorra gratu­lálnak Bognár Józsefnek a magas kitüntetéshez, méltat­ják három évtizedes érde­meit, szomszédom csöndesen mondja: — Bátyámnak szólított; so­hasem nézte le az embert. Jóval fiatalabb, mint én, de közös volt a sorsunk: a há­ború előtt cselédkedtünk. Neki jó volt a feje, sokra vitte: elnök lett. Még kép­viselő is volt. Voltam én ka­nász, gulyás az éjjeliőrség­ből mentem nyugdíjba. Lát­ja, bottal járok, de eljöttem, hogy megadjam az elnöknek a tiszteletet. Erre aj alkalomra fehér ingben, ünneplőben jött a közgyűlésre a hetvenhat éves Reichart Ádám. Most bepá­rásodott a szemüvege, meg kell törölni; mellette egy él­tes férfi zsebkendőt vesz elő... A vendégek között aktív és nyugdíjas téeszel­nökök — arcukról éppúgy leolvasható a tisztelet, a megbecsülés, mint a Kötcsé- ről, Szóládról, Nagycsepely- ről, Telekiből, Őszödről, Sze­mesről, Szárszóról összese- reglett csaknem négyszáz szövetkezeti gazdáéról. Hét község örül az elnök kitün­tetésének — hét község téesz- tagjai vesznek búcsút nyug­díjba vonuló elnöküktől. Úttörők, kedveskednek mű­sorral „Józsi bácsinak”; Ba- bócsai Károly, az üzemi párt­vezetőség titkára sorra meg­adja a szót a szólásra je­lentkezőknek. Országos el­ismerésekről, megyei és já­rási érdemekről hallunk, azokról az állomásokról, amelyek jelezték: jófelé ha­ladnak — azon az úton, amelynek építéséhez Bognár József és jó néhány társa még negyvenkilencben kez­dett Őszödön... — Munkássága egybeforrt a termelőszövetkezeti moz­galom születésével, erősödé­sével; aktív résztvevője volt a mezőgazdaságban gyöke­res változást hozó esemé­nyeknek ... t — Elkötelezett vezető vo­nul nyugdíjba, s ezzel ered­ményes szakasz zárul le a szárszói téeszben; tisztelet és köszönet illeti Bognár Józse­fet azért, amit tett. A varrónők szószólója Két és fél évvel ezelőtt is­mertem meg Szederkényi Je- Hönét, a Kaposvár Ruhagyár szakszervezeti bizalmiját. Együtt utaztunk a szakszer­vezetek kongresszusára, so­kat beszélgettünk. Társaival együtt örültem annak, hogy megválasztották a SZOT tag­jának. Most ismét hírt hal­lottam felőle: sok érdekeset mondott a Szakszervezetek Országos Tanácsának leg­utóbbi ülésén, amelyen a szakszervezeti mozgalom if­júsági munkájának helyze­tét és továbbfejlesztésének feladatait tárgyalták meg. Dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára mondta el, hogy Szederkényiné bi­zony, egy kicsit drukkolt, amikor fölment a szónoki emelvényre. De volt vélemé­nye. Egyébként is figyel mindenre. Nem titkolt szán­déka, hogy minél többet ta­nuljon. A ruhagyár szakszervezeti irodáján már kedélyesen be­szélgetünk Szederkényi Jenő- nével a legutóbbi esemé­nyekről. A kismamák 2-es Szalagján dolgozik, mint var­rónő s a Rózsa Ferenc bri­gád tagja. Sok tapasztalatot gyűjt közéleti tevékenységé­hez szakszervezeti bizalmi­ként. A régi dolgozók közé tartozik, hiszen 1967. októ­ber 2-a óta van ebben a gyárán. — Mióta bizalmi? — Több mint tíz éve. — Sokat változott azóta ez a tevékenység? — Soka t... Általában több a beleszólásunk mindenbe, a gazdasági vezetőkkel pedig jobb a kapcsolatunk. Vala­mikor annyiból állt a mun­kánk, hogy aláírtuk a moz­góbért. — Mivel fordulnak a dol­gozók a bizalmihoz? — Segélyt kémek, válla­lati hozzájárulást a lakásépí­téshez, -vásárláshoz; aztán beutalót — Van-e vita ebből? — Bizony van, mert nem tudunk minden igényt kielé­gíteni. Sok a kismama, a családos, a SZOT-beutaló pe­dig kevé6. A fonyódi üdü­lőnk mindig tele van, se­gélyt sem kaphat mindenki, így aztán egyik-másik ^tag zúgolódik, rossz néven veszi ezt. Pedig még emelünk is a segélyen, amikor valami újabb ii'mény jut a tudó másunkra. Így történt, leg­utóbb is, amikor az egyik asszony férje megbetegedett. — Kismamák dolgoznak a szalagon. Nem maradnak-e sókat otthon a gyerek miatt? — Hát bizony, sokszor csöng a telefon délelőtt. Menjen az anyuka a gyere­kért a bölcsődébe, mert be­teg ... Ilyenkor a többinek kell helytállnia. Másoktól tudtam meg, hogy a ruhagyáriak sok min­denben. kikérik a vélemé­nyét, hiszen ő jól ismeri a SZOT döntéseit. Ott van meghívottként az szto-ülése- ken. A titkár tanácsokat ad neki, ő pedig tájékoztatja. Amióta tagja a SZOT-nak, sokat olvas, mert úgy érzi,, hogy ez hozzá tartozik szak- szervezeti megbízatásához. Csak akkor tud pontosan vá­laszolni a dolgozóik kérdései­re, ha többet tud. Régi párt­tagként ezt el is várják tő­le. — Most nyíltabbak a vi­ták a SZOT ülésein — mond­ta Szederkényiné. — Senki sem köntörfalaz; az emberek határozottan elmondják t cleményüket. Nem úg' ..ogy minden szép. mindéi jó." Ha gondot, feszültsé­get éreznek, azt szóvá teszik. — Mit mondott e] a. leg­utóbbi ülésen? — Ez volt a második hoz­zászólásom. Először a bri- gádmozgalomról formáltam véleményt; a mostaninak na­gyobb volt a visszhangja. Az asszonyoktól hallottam, hogy az Esti Magazinban is idéz­tek belőle. Nagy gondot je­lent, hogy a végzett szak­munkások köziül kevesen ma­radnak nálunk. Szerintem ért, mert a szakmunkások atása nem elég életszerű ..inulókat roelvgágyi körű ­mények között tanítják, így megszokják a kényelmes, nyugodt tempót, az alacsony követelményeket. Amikor az­tán munkába állnak, még hat hónap múlva sem érik el a norma hatvan százalékát. Szerintem a tanulóknak har­madévesként meg kellene is­merkedniük a termelőmun­kával. Ott megszokhatnak a környezetet, a normát. A helytálló tanulók pedig meg­kaphatnák a norma bértétel ötven-hatvan százalékát ösz­tönzésképpen. — Volt egy javaslata a lakásépítéssel kapcsolatban. — Igen, azt mondtam el, hogy a SZOT segítségévei adjunk ismét kamatmentes kölcsönt a dolgozók lakás­vásárlásához a társadalmi munka értékéből képzett alapból. Ezt ugyanis a jelen­legi rendelkezések nem te­szik lehetővé. Szederkényiné szereti a csendet, a nyugalmat Ezért tölti a férjével, aki a Sütév gyárvezető-helyettese és a két gyerekkel a hétvégét a kaposhomoki szőlőben. — Most pedig készülünk a nyári üdülésre. —1 Hová? — A Sütév balatonfenyve­s.i üdülőjébe. Ogy érzem, hogy kell egy kis pihenés a >: Iádnak. T.iijo* r;’ Ilyen és hasonló megálla­pítások után érthető a ké­rés: tanácsaival, értékes ta­pasztalataival ezután is se­gítse szűkebb és tágabb kör­nyezetét a feladatok teljesí­tésében — persze, a nyugdí­jasra váró, megérdemelt pi­henés mellett. S Bognár Jó­zsef a megemlékezéseket, méltató szavakat megkö­szönve ezt meg is ígéri. — Ez a kitüntetés a mi ki­tüntetésünk: azoké, akik itt együtt dolgoztunk, köztük a mai nyugdíjasoké, akikkel valamikor együtt indultunk ezen az úton... Ott ülnek ők a hallgató­ság első soraiban, s rábólin­tanak az elnök szavaira — jólesik nekik az elismerés. S az új elnököt is támogatják, hiszen ezt kérte tőlük Bog­nár József; ami segítséget neki adtak, azt az utódjának is adják meg. Az elsők kö­zött dobják szavazatukat az urnába. A szárszói Vörös Csillag Tsz elnöke tegnaptól Farkas László, a szövetkezet koráb­bi íőagronómusa. Hernesz Ferenc Elöl járt az úton Marcaliban is a Balatont védik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents