Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
falusi /óz*»f | Vázlatok, ceruzával Nincs még egy magángyűjtemény, amelyet többen láttak volna az elmúlt másfél évtizedben, mint az amerikai Armand Hammeré. Harminckilenc országban több mint hárommillió táriatiátogató- nak lehetett része a kivételes műélvezetben, amelyet a sokszínű gyűjtemény nyújt. S most júniusban- júliusban Budapesten a Szépművészeti Múzeum falai között a magyar közönség is megtekintheti e világhírű kollekciót. Foglalkozását illetően egyébként Armand Hammer az Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnöke, a nemzetközi pénzügyi élet jól ismert személyisége. Évtizedek óta a szovjet—amerikai politikamentési kereskedelem, gazdasági kapcsolatok eredményes szorgalmazója. A rendkívül sikeres üzáeteínber vagyonából igen nemes célokra is fordít, például ' a Hamimer-aiapítvány évi egymilliárd dollárt biztosít a rákkutatással foglalkozó amerikai tudósoknak. Ami pedig jelentős műtárgygyűjteményét illeti: ennék száz reprezentánsa szerepel hazánkban, Beutazta már Amerika, Európa, Ázsia nagy múzeumait, mert Hammer — saját szavaival szólva — közkincsnek tekinti, amit minél több ember élményévé kell tenni. Korábbi, főleg iparművé- sczeti tárgyakat tartalmazó gyűjteményét 1030-an Hammer eladta. A régi mesterek festményeiből álló másodikat az 1360-as években az University of Southern Califormának adományozta, de még mielőtt megvált volna képeitől, új nagy .gyűjtemény alapjait teremtette meg. A régi mesterek művei mellett a francia impresszionisták, posatimpresszionisták festményeit,- rajzait kezdte gyűjteni. Az öt évszázad nyugat- euirópai és amerikai mester- műveit felölelő kollekció 1960 óta utazik a világban. Budapest után Szófiában, Belgrádiban, majd Prágában állítják ki. A közelmúltban gyarapodott Honoré Daumier hatezer és néhány kortársá- nak háromezer műtárgyából álló gyűjteményével. Jellemző, amit John Walker, a washingtoni National Gallery of Art volt igazgatója irt: „Armand Hammer Madardal gyöngye pörög a fűre, így lesz a dal harmatos. Bokor mögött vár kölyök napsugár, elindulok howá most. 2. A füvön, pasziellzöld puha ágyon, a napsugár széllánnyal hempereg fölöttük számtalan apró ágon parányi, frissen zöld falevelek csodálkoznak. 3. Akácvirághó hullik hajamra, eszre kell vennem, jaj, hogy itt a nyár... Még emlékszem egy régi dalra ... — Ki énekli, ha elfeledtek már? Armand Hammer a Szépművészeti Múzeumban kiállított gyűjteményének közönségéhez beszél nem olyan, mint a többi műgyűjtő: kutatni szeret, és nem” birtokolni. Egyetlenegy hues, tulajdonában levő kepe vagy rajza nincs a házában ... Ma a nyolcvanas. éveiben is dr. Hammer olyan keményen dolgozik, ahogy ín még senkit sem láttam. Ide- , je járót repülőgépen tölti, állandóan utazik, azon fáradozva, hogy még, nyereségesebbé tegye ■ vállalatát. Mély., felelősséget érez a részvényesei iránt, de jómaga is érdekelt a penzcsi na iáiban Hogy miért? A puszta örömért, hogy továbbadhatja. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem igaz: nagyobb áldás adni, mint kapni. Armand Hammer azt tartja, hogy egy biztos: sokkal mulatságosabb !” A Budapesten látható kollekció a reneszánsz kortól a XX. szazadig mutat be rendkívül. erdekes alkotásokat. A régi mesterek — Michelangelo, Raffaello, Correggio, Dürer — rajzai mellett művészettörténeti érdekességű a fiatal Goya Szalma bábujának bemutatása, éppen a Szép- művészeti Múzeumban, ahol az állandó kiállításon Goya öt későbbi remekműve látható. Őket követi Cézanne, Van Gogh és Gauguin festészete. Mindhárom művész káprázatos képekkel szerepel a gyűjteményben. Gauguin „Jó napot, Gauguin úr!” című festménye, a Prágai Nemzeti Múzeumban látható kép késői változata reprodukciókról jól ismert. Az európai múzeumlátogatónak (ritka lehetőségként ízelítőt ad a kiállítás az amerikai festészetből olyan mesterek, mini Gilbert Stuart, Michael Harnett, Prendergast, vagy a XX. századi Nyeth műveinek bemutatásával. Maga Armond Hammer az alábbi ajánlással bocsátotta útjára gyűjteményének kiállítását: „A műveszet öröme nem lehet csupán néhány gyűjtő kiváltsága. A művészi géniusz munkáját mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezért utazik ez a gyűjtemény városról városra, egyik néptől a másikig. A műalkotás nem ismeri a nyelv határait. Ezt a gyűjteményt meghatottan és át- élkesülten nézték az emberek, bárhol mutatták is be. S ez megerősít abban a hitemben, hogy a világ népeinek közös a reménye, közős az álma, s ez erősebb, mint az őket elválasztó ellen tétek.” Nyikolaj Jelín — Vlagyimir Kasajev A GOMB Új könyvekről Ködlovas ■ Sándor Iván életművének tizenkettedik kötetét vette kézbe az olvasó a könyvhéten, Egy kisfiú élményvilágán át mutatja be a világot. Solt István története i930-ban kezdődik; a háborai, majd az azt követő keserves ídőazak történései a meghatározók. S mi dönti el egy útjára induló fiatalember sorsát? Kevéssé- elhatározásai, sokkal inkább a véletlenek. Megéli a „Valahol Európában” gyerekeinek sorsát, emberformáló élményét. Műfaját tekintve „fejlődésregénynek” is nevezhetnénk Sándor Iván könyvét, de lényegét, a főhős sorsának alakulását tekintve „kudarcre- gény”. A sok kallódás után saánjte megváltásként kapja meg katonai behívóját... Kevés prózai mű van a magyar irodalomban, amely olyan melyen és belülről ábrázolja egy eltévedt kor börtönét, mint Sándor Iván új műve, a Ködlovas. A magány, az évekig tartó érthetetlen, megmagyarázhatatlan szenvedés, kemény próba egy alig több mint húszévesnek. Sándor Iván főhőse cellatársával mondatja ki regénye megírásának indítékát: „Egyszer el kell majd mondania a, többieknek, hogy mi történt magával. „ Ezért fontos, hogy ne adja feL. ...tűrhet tétlennek kell ereznünk, hogy egyszer majd úgy hagyjak itt- az életet, hogy nem találtuk és nem neveztük meg a mozgatóerőket. De hátra van még j valami. A történelmileg is hatékony cselekvés jogának visszaszerzése, Ez is elidegeníthetetlen joga az embernek ...” Mindent' a modern próza eszközeivel,, szuverén módon. s% letisztult stílusban alkotta meg Sándor Iván. V asziláj Viktorovics Csernisev az irodájában ült, és mikfokal- kulátora segítségével a legyeket számolta. A szobában elég sok légy volt, és Vaszi- 11 j Viktorovics megizzadt. Ki akarta gombolni a zakóját, de közben eszébe jutott, ho-gy egy gomb leszakadt \az ingéről. A zakó alatt nem látszik, de ha kigombolja a zakót, azonnal látható lesz. Ilyen könnyelmű látvány teljesen alááshatja a tekintélyét a kollégák előtt. Ö maga is elborzad, ha gomb nélkül látja sajat magát. Inkább valami részeges alaknak látszik, aki az utolsó gombját is elissza, mint főközgazdásznak. Vaszilij Viktorovics elsao- morodott. — Hát igen — gondolta —, olyan rideg, egykedvű asszony a feleségem. Tizenöt éve élünk együtt, de még arra sem tud időt szakítani, hogy eigy gombot föl varr jón nekem. Persze, ez a gomb nem tizenöt éve szakadt le, hanem valamivel később. Mintegy nyolc és fél éve, .. Azt sem állítom erről az asszonyról, hogy húsz évig gomb nélkül fog járatni. De én szándékosan nem szolok neki! Ha igazi feleség, neki magának kell észrevennie. Itt gürcölök egész nap, mint egy ökör, és ő arra sem képes, hogy egy gombot íöl- varrjon nekem. Hát már semmi érzés nem maradt benne! Egyáltalán: van benne valami érzés? ... Hogy lángoltunk egymásért, amikor j fiatalok voltunk, de most éld végig az életet, tűrd a keménységet, nemtörődömséget, az érdeklődésed iránti érdektelenséget, oszd meg őrömét és bánatát... Eh, nem sikerült az én életem! A zavart, izgatott Csernisev gépiesen kigombolta zakóját. s hirtelen éenrevette, hogy ott, ahol nyolc éve. nem volt semmi, föl van varrva egy gomb. Vaszilij Viktorovics hitetlenkedve meghúzogatta, kigombolta és begotn- boita, megnézte a fény felé fordulva is, de - a gomb gomb maradt, és rendesen gomfoo- lódott. Csernisev meghatódott És eiszégyeüte magát — »agy én milyen gazember vagyok, ilyen hamis váddal illettem a feleségem. Ritka, csodálatos asszony. Tizenöt eve már. hogy együtt élünk, és ő még ma is gondosok dúc minden gombomról! P edig állandóan oly fáradt szegénybe — mondta és tovább morfondírozott: — Persze, nekem se könnyű, de az ő munkája sokkal idegíeszi- tőbb, és mindén házimunka az ő vállán nyugszik. Tőlem nem várható otthon semmiféle segítség; még egy gombot sem vagyak képes föl- varmi. Zsarnok vagyok! Lelketlen és lusta fajankó. Csernisev szipogott, elővette zsebkendőjét az inge zsebéből es vele együtt kihúzott egy rubelt is. Vasziűij Viktorovics majd eláju-it a meglepetéstől: Amikor magához tért, lehunyta a szemet, gyengéden maga elé képzelte szerető és gondos feles-egenék arcvonásait. De csak az orrára emlékezett. — önző fráter vagyok — hordta le megvetéssel saját magát. — Nem értékelek .egy ilyen magasztos lényt. Ilyen rosszat gondotok róla! Erre csak egy semmi rekeló, önmagával eltelt alak képes. Kaposi Levente Magánjellegű Lacza Márta rajza Könnyeivel ktVs^cödve töprengett, mi kedveset tehet a féleségének; virágot vegyen-e, színházba vigye vagy ajándékot vegyem neki. És bedugva a befejezetlen számítást az asztalfiókba, Va- sziäij Viktorovics leugrott a boltba. Qtöion nagy csokorral jelen* meg, és fölfejtett kabátbéléssel, amely alatt nyugtalanul és türelmetlenül harmincöt rubel zizegett. — Neked hoztam, kedvesem — mondta — félénken, s átnyújtotta a feleségének a virágot meg a pénzt, — Végy magadnak, amit akarsz, amire már régóta vágyakozol! De ha kevés a pénz, akkor én ... en azt ajánlom, végy valami olcsóbbat. A felesége sután, megrökönyödve állt. Állt, hallgatott, és azt seim tudta, mit kel? ilyenkor mondani. — Köszönöm — segítette ki az apja., Odalépett VaszJ- lij Viktorovics hoz, és megkérdezte: -— Mi van veled, 'Vászja, hogy az én ingemet vetted föl? Persze, pont olyan, akár a tied, de két számmal nagyobb. Nem vetted észre? Én a tiedet nem tudnám fölvenni. Add csak vissaa ... — és átnyújtott Csernisevnek egy ugyanolyan inget. V aszikj Viktorovics nézi, és látja, hogy az övén nincs gom-b. Elkomorult. A csokrot és a pénzt a bélés alá gyömöszölte, s szó nélkül bement a szobába. Csak magában gondolta: ■ — Nekem is szép kis feleségem van. Fáradozhatsz akárhogy, a férjed gombját azért föivarrhatnád. Ne is szólj semmit, nincs közöttünk semmiféle lelki közösség! Most már latom magam is. hiba volt ez a házasság. De mekkora hiba! Mi'trra-y Rmöd fordítása I Goya híres fiatalkori képe: Szalmabábu leges rendezéséig fölösleges kéréseikkel ne zaklassák. A pénzügyi kérdéseken túlmenően a felek — mármint én — áttekintették szomszédos kapcsolataikat is. Megállapították, hogy Kova- csékkal ez továbbra is baráti, Kisekkel azonban nincsenek nézetazonosságban a kukaedény használatával kapcsolatban. A harmadik világhoz való kapcsolat (Bür- gözdiék) normalizálásra szorul. Felek további javaslatot tettek a problémák közös megoldására irányuló szándék kialakítására vonatkozóan a kapukulcsot illetően is. Felek — mármint én — a fenti magánjellegű közleményt a megfelelő baráti légkörben, az egymás iránti barátság elmélyítésének: szándékától wbÉraUflfa hm tűt egyes emberek a realitásokat figyelmen kívül hagyva túl gyorsan akarják a problémákat rendezni. Felek — mármint én — megállapították, hogy fizető- képességüket fenn akarják tartani továbbra is, de sajnos ez csak külső források bevonásával lehetséges. Ezek a források azonban, sajnos, az utóbbi időben már nem buzognak, csak csörgedeznek (Ha ezt annak is lehet nevezni.) — Utóbbi a közlemény hivatalos hangjától való különbözősége miatt törlendő. Felek — fentiek — kifejezték ama szándékukat, hogy fokozottan be akarnak kapcsolódni a nemzetközi pénzügyi szervezetek munkájába (értsd Világbank) pénzügyi problémáik áthidalására. Ezért felek arra kérik a velük pénzügyi kapcsolatban lev&mé, Hmm ^iiriir- *•»Bizonyára magyarázatra szorul az olvasóinak, - hogy miért adom közre közleményemet. Nos, rájöttem, hogy eddigi kiterjedt levelezésem helyett sokkal egyszerűbb, ha megfelelő formában és lényegében egyetlen anyagban adom tudtára mindenkinek általános állásfoglalásilimai- Mindemellett . egy közlemény csak más, mint egy levél. Valahogy komolyabb és hivatalosabb. Tehát: 19..;. hó .... nap sfb. az érintettek — természetesen én — áttekintették a kialakult helyzetet. Megállapították,, hogy kapcsolataink egy részé javult, más része romlott. (Utóbbi: magánhitelezők. OTP stb.). Ez egyrészt a kialakult nemzetközi és világgazdasági helyzetből fakad. másrészt abból a türel- PMUmMfltfi» —»In térném öt évszázad mesterművei A MrflS. Veszeti Lajos »ajtőgrafikáj» ft- M.
