Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

„Még nem volt magyar” A háttér: ■ Sió-part azo- ■norúfúzekíkel. Körülötte kó- fcadozó virágok, s három kö­zépkorú hölgy. Nézik a szob­án*, a markáns, bajuszos ma­gyar arcot, s német félsza- «3kát hallatnak; közben té­tova pillantásokat vetnek a ■múzeum falára erősített már- ványtábflákra (Széchenyi, Be­szédes és dr. Lukács Károly emlékét idézik). — Imre Kálmán? — ö is itt van — mondom —, mire a hölgyek bemen­nek a múzeumba. Megváltják a belépőt, vá­sárolnák egy német nyelvű tájékoztatót (most már ez is van, s iránt dr. Bihary Gyu­la múzeumvezető elmondja, 11 helytörténeti kadványt árulnak), majd elindulnak Kálmán Imre restanciája fe­lé. Ám a sikeres operettkom- ponisrta köntöséig és zongo­rájáig „hosszú az út”, lega­lábbis ha a vendég a Bala­tonnal és a múzeum névadó­jával is közelebbi ismeretsé­ge* kíván kötni, A hölgyek mindenekelőtt a népművé­szeti., népraja kiállítás előtt allnak meg, s megrendültén néafc Csőködy fehér gyászát, Zsebe rusztikus fejíáit, s tágra ayflt szemmel a somo­gyi pásztorok faragásait. Ezután, ismét találkoznak a kemény tekintetű magyarral, Beszédessel, * a „magyar kinccsel” Közép-Európa leg­fiatalabb, ám legnagyobb se- kéSyvízű tavával. „Még nem volt magyar, és e vés már itt rala” — írja Bárót! Szabó Dávid, s mél­tán, bár ha magyar nem Is, de ax őskori „ságvári” lele­tek bizonyítják, hogy párt­jáén 17—18 évezreddel eze­lőtt már éltek emberek. Az ókorban Róma kifinomult íz­lésű urai vették észre a tó­nak (Lacus Peiso) és tájának esBStétáknmát, ők építették az éteé nyaralókat, s rabszol­gáik a hegyek lankáira sző­lőt telepítették. A vízjárás szeszélyeit zsilippel szabá­lyozták. 2®ß-böl maradt ránk az a régészeti telet, mely minden bizonnyal a Galerius császár építtette első balato­ni zsilip töredéke. A Sió­csatorna őse volt a kivezető kapu, nem egészen ott, ahol most van, hanem valamivel északabbra. Baiatonseabadí felé. Majd a népvándorlás özöne elmosta Pannónia pro­vinciáit, germánok, gótök, hunok, avarok érkeztek, hogy egy idő után, ők is szét­szóródjanak. A honfoglaló magyarság a IX. század végén vette bir­tokba véglegesen e főidet. Somogy és Veszprém megye fejedelmi törzsek szálláshe­lye volt. Az első magyar nyelvemléktöredékről híres Tihanyi Alapítólevélben sze­repelt először a tó mai ne­ve, Balaton, és Fok néven Siófok is. A török hódoltság idején valósággal megállt itt az étet; a megpróbáló száza­dok után egy lelkes, tudós magyar, Bél Mátyás 1731 te­lén Balatonkeresztúron köny­ve* írt e vidékről. Siófokiról például a következőket je­gyezte meg: „A török kivo­nulásával újra számosán se­regeitek ide magyarok... bi­zony, elég nyomorúságos és szorongatott sorsuk van”. A XIX. század elvadult állapot­ban találta a Balatont. Csök­kenőben a vízfelület, mocsa­rai-lápjai egyre szélesebbek, olyan rohamosain szaporodik a vízi növényzet, hogy a ta­vat az elsekélyesedés, a pos- ványoeodás fenyegeti. De a reformkor hajnalán jön egy jobbágy származású férfi, Besczédes József, és elkészíti a Balaton-szabályozás első tervét Az ő tevékenységének köszönhető a többi között, hogy a somogyi portokon 60 ezer hektárnyi vízjárta terü­let termőfölddé változott Korunkban újra veszélyben a Balaton, a víz, a könnye­A holland család visszajár — Háromaszázötven külföl­di vendég nyaral nálunk, a hét végén még kétszázhu- szonnógy magyar turista ér­kezett — mondja Fekete Istvánná, a zamárda autós- kemping vezetője. — A nagy érdeklődésre való tekintettel az idén három héttel előbb nyitottunk, ntint tavaly. Na­gyon sokan jöttek Ausztriá­ból, az NSZK-bői, s egyre többen Hollandiából. Na­gyobb forgalomra számítunk, mint eddig bármikor. Július­tól már csak olyan vendé­geket tudunk fogadni, akik a helypénzt előre befizették. Háromszázötven lakókocsit tudunk elhelyezni, de kevés a sátorhelyünk Is. Amikor ezt a kempinget építették, még sokkal kisebb lakóko­csik voltak forgalomban, nem beszélve arról, hogy vendégeink gigantikus mére­tű sátrakkal, csónakokkal, kisebb hajókkal érkeznek ,.. Számítunk rá, hogy az idén Is telt ház lesz, három kony­ha és egy moadóhelyiaég épült. Van tanítással egybe­kötött szörfkölcsönzés, vízi­bicikli, játszótér a gyerme­keknek. — Vannak-« visszatérő vendégek? — Nagyon sokan. Egy hol­land családot említek szíve­sen: ők 15 évvel ezelőtt jöt­tek először hozzánk, négy gyermekkel, egy lakókocsi­val, s azóta évente megláto­gatnak bennünket. Tavaly már három lakókocsival jöt­tek. A gyerekek családot ala­pítottak, s ragaszkodtak ah­hoz, hogy a Balaton partján üdüljenek. Az idén is várjuk őket. — Mit tehetnek, akik ki­szorulnak az autóskemping­ből? — Az út másik oldalán le­vő kemping akkor nyit, ami­kor itt már nem tudunk több vendéget fogadni. Innen egy kilométerre szintén van egy telepünk. Nem lesz helyhiány... A A. zet Ma is szükség van Bél Mátyásokra, Beszédes Józse­fekre, olyan nagy tudású és felelős szakemberekre, akik mos* már a fejlett technika eszközeivel képesek orvosol­ni a civilizáció okozta bajo­kat. A Balaton védelmére egyébként már Széchenyi István is figyelmeztetett: „Célszerű módosítás által a Balaton nemcsak megtartaná a természettől ajándékba nyert minden előnyeit, jó halait sem véve ki; de még ezeket és azokat mód nélkül nevelné, egy egészen új té­nyezőül szolgálna nemzeti fejődésünk sorában.” — A múlt hónapban na­ponta átlag száz látogatója volt a múzeumnak — mond­ja dr. Bihary Gyula. — S főként külföldiek és siófoki diákok, akiket tanáraik kí­sértek eí. S minden bizonnyal haszonnal járó „múzeumi” történelemórák tanulóm kí­vül titka vendég nálunk a magyar. Pedig akad itt pél­da és tanulság. Mindenekelőtt tat, hogy csakis rajtunk áll: s Bala­ton megtartja-e a jövőben is js. természettől ajándékba nyert minden előnyeit." Szapndl András A magtalált fala Pusztatorony kincsei Bafatenszstbacfi ősi helyére bukkantak, a termelőszövet­kezet szőlőültetvényében. A Pusztatorony dűlőnév már használata« volt 1750-ben is. Magyar Kálmán régész, Németh János Balatonszaba- di tanácselnöke és Fridrich György agronómus, valamint Veszprémi Imre szobrász tár­saságában kerestük föl az ásatás stinheiyét. Az elpusz­tult falu falait már kitakar­ták, az ásók nyomán értékes leletek kerültek elő. Történelem tárgyakban Magyar Kálmán: — 1683- ban pusztult el a település; a török csapatok égették föl Szabadit. Kara Mueztafa se­rege Bécs ellen indult, s át­vonulva a vidékein nagy dú- lást végeztek, öt család me­nekült meg a nagy mészár­lásból: a Sió nádasában buj­dostak . 1082. április 16-án a szőlőtelepítés során, az út­tól százhúsz méterre a föld­be hasitó eke régi pénzeket fordított ká. Hatezer darabot sikerült összegyűjteni, ezek között van öbulue, dénár, ga­ras. Egy bőrzacskóban kü­lönlegesen értékes kincseket találtunk. Egy pelikános pe­csétgyűrűt, ezen F. P. a mo­nogram. Ö rejthette el a tö­rök eftőH — A pénzek kora? — 1308 és 1391 között vert pénzeket találtunk. település lehe­Nyitnak a somogyi táborok Nyolc ét félezer fiatalt várnak A bogtárleHeé és a fonyöch partszakasz mentén csaknem két kilométer hosszan sátor­éi faházcsoportok, sportpá­lyák, fenyőligetek váltogat­ják egymás*. Teremi Józseftől, a fomyód- ligeti KISZ- és úttörőtábor vezetőjétől érdeklődtünk a nyári tervekről, — Júruua 10-én nyit a 4n- nyódiigeti tábor. Hét turnus­ba», több mint nyolc és fél ezer kisdiákot várunk. Egy százszemélyes altáborban más megyék fiataljait fogjuk nya­raltatni, így a csere útján hétszáz somogyi úttörő tá­borozhat az ország más me­gyéiben. 13 nagy, 15 kis fa­házban, valamint 110 grabo- plast sátorban tudjuk elszál­lásolni a fiatalokat. Szovjet, bolgár és lengyel testvérme- gyéinfcből, Csehszlovákiából, az NDK-bél, Jugoszláviából és Finnországból várunk ösz- szesen hétszáz fiatalt Csere­ként a mi úttörőink látogat­hatnak ei ezekbe az orszá­gokba. — Hogyan készült föl a tábor a fiatalok fogadására? — Nyolc füves kispálya, egy bitumenes kézilabda-, két salakos röplabdapálya, ti­zenhárom csónak, nyolc vízi- bicikli nyújt sportolási lehe­tőséget. Most készül a nagy focipálya, melyhez minden táborozótói két óra társadal­mi munkát várunk. Társadalmi segítséggel akarják a mólót és a tábor kikötőjét is kiépíteni. A ter­vek szerint négy és fél mil­lió forintba kerül. Szeptem­berben kezdődnek a munkák, amelyékhez a KISZ KB, a megyei KISZ-bizottság, a honvédség, valamint a mer Kjei tanács anyagiakkal, il­letve társadalmi munkával járul hozzá. A Mahart Ba­latoné Üzemigazgatósága anyagot szállít, a balatoni vízügyi kirendeltség a terve­ket készíti éL — Milyen feladatok vár­nak most megoldásra ? — Az idén tavasszal ki­betonoztuk az árokrendszert, sokat segítettek a boglárlel- lei szakközépiákola és a fo- nyódi szakmunkásképző ta­nulói. A megsüllyedt tábor­részeket újból feltöltöttük. Korszerűsítettük a szabadtéri színpadot, bővítettük a néző­teret. Az élősövény- és faül­tetésben a környező általá­nos iskolák tanulói segítet­tek. — Mflye* programra szá­míthatnak a diákok? — Aitáboronként más a lehetőség. Lesznek közös ren­dezvényeink is. Turnuson­ként ellátogat hozzánk a fő­városi Nagycirkusz, a So­mogy Táncegyüttes. Filmvetí­tés, egészségnevelési vetélke­dő, vízi váltóverseny és stú­diójáték szórakoztatja a fia­talokat. Augusztus 20-án ej­tőernyős bemutatót, lovas- parádét, esti tűzijátékot ren­dezünk. Meze! István — Gazdag tett, — Arany fejdisz, két cso­daszép, ezüstből készült sár­kányé» ruhadisz került elő az említettek mellett. — Miről beszélnek ezek a tárgyak? — Az 1992-ben elkezdődött tizenöt éves háború pusztítá­sára utálnak a földbe elrej­tett kincsek. Sosem tértek vissza a tárgyak gazdái; er­ről beszélnek a szabadi kin­csek. — És a szépségük? — A magyar ötvösség e korból ismert darabjait fö­lülmúló kincsre találtunk. Készítője lehetett magyar is, de valószínűbb, hogy külföldi mester munkája. Emlékparkot terveznek Veszprémi Imre szobrász tágra nyíl* szemmel figyeli a környéket. Lassan a nap alábukik a Pusztatorony fö­lött. — Itt születtem — mond­ja. — Hallottam a kincsek­ről, kiváncsi voltam rájuk! A termelőszövetkezettől is megkerestek: készítsek egy emlékkövet az elpusztult fa­lu tiszteletére. Emlékpark o t kívánnak létesítem ezen a csodálatosan szép helyen, A község tanácselnöke így beszélt a tervekről: — Amikor munka közben föl tárult előttünk az egyko­ri Szabadi, az elpusztított fa­lu és előkerültek a leletek, értesítettük a kaposvári mú­zeumot, Magyar Kálmán ré­gészt. Megkezdődött az ása­tás, egyre többet tudtunk meg falunk múltjáról. A község lakosságát nagyon ér­dekli, mi történt régen. Az emlékparkot társadalmi munkában kívánjuk létre­hozni. Ez a hely, ahol állunk, Somogy kapuja, és történel­mi emlékeket idéz. Fridrich György, a lerme- lóeizövetkezet ágazat vezető je nemcsak a kertkultúrának nagy barátja, hanem a törté­nelmet is szereti. Termést ígérő tőkék — Tíz éve élek a faluban, engem is érdekel Szabadi múltja. A szőlőkultúra is a történelem része; a szőlészet hagyományait kutatva a tör­ténelem is kirajzolódik az ember előtt. Ez az ültetvény, ahol járunk, három távasz munkája. A szőlőkultúra szentélye; így nevezzük ml Ha véletlenül nem találunk rá az ősi település maradvá­nyaira, akkor a szőlőkultúra emlékparkja lenne csupa n. Kétszázhetven hektárom ül­tettünk királylánykát Ezzei a fajtával mi is hagyomány í ápolunk ... Balatonezabadi hamarosan fennállásának háromszázad ik évfordulóját ünnepli. S mintha varázspálcával intett volna valaki, az évfordulóra ©i&teruli az ősi település. Harányi Barna MÁV korszerűsítési munkák a déli parton Majdnem fél milliárd forint Nagy felújítási és fejlesz­tési feladatok előtt áll a MÁV Pécsi Igazgatósága a Balaton partján, A várható költségek megközelítik a féi- milliárd forintot. — A siófoki a Romás kor­szerűsítésének első üteme eb­ben az évben fejeződik be — tájékoztatott bennünket Re­ményi Ferenc, az igazgatóság főmérnöke. Eddig 127 millió forintot költöttek a legfon­tosabb létesítményekre; az új kereskedelmi pályaudvar fölépítésére (ez* már üzem­be is helyezték), s hamaro­san elkészül az új pálya­fenntartási telep. Ennek be­fejeztével fölszabadul az északi tehermentesítő út, s megépülhet a közút. Még ebben az ötéves terv­ben tervezik a második ütem előkészítésié*; ez tartalmazza a személy- és teherpályaud­var, valamint a forgalmi lé­tesítmények komplett korsze­rűsítését, az állomásépületek kivételével. A program a he­tedik ötéves terv végére va­lósul meg. Az idén azonban üzembe helyezik a központi ; ÉÍP#I§ * xt&á' . Szörfiskola. Széllovasiskola működik a boelárleUei Vadvirág kempingben, üdülők szakember segítségével sajátíthatják el ennek a szép sportnak az alapjait. Az forgalomefienőrző berende­zés*. E rendszer által eHeri- őri zbetóvé válik a forgalom Siófok és Lepsény közötti út­szakaszon — mindez húsz­millió forintba kerül Fonyódon ideiglenesen sá­tortető* állítanak föl Még e hónapban elkészül; s addig marad ott, amíg a felvételi épület megépül. A nyár kö­zepére megérkezik a fonyódi állomásépület korszerűsítési tervcsomagja. 1985 végére aj utasforgalmi és üzemi épüle­teket föiüjítják a Zala me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kivitelezésében. Ezen­kívül helyet kap az állomá­son a biztositó, valamint a központi forgalommá nyitó berendezés, amely Szabad- hattyúmtól Nagykanizsáig irá- nyíthatóvá teszi a vonal for­galmát. A várható költség — az említett berendezések nél­kül — nyolcvan—százmillió forint lesz. Balatonaizentgyörgy felvéte­li épületének korszerűsítését tervezek a közeli évekbe a, 1988-ben kezdik el az új, modern biztosító berendezés szerelését, ez negyvenmillió forintba kerül. 1988 végéig elkészül Bala­toni öl dvár fel vételi épülete együtt a baüatemmáriafürdői- vei; ott az utasok számára aluljárót is építenek közős tanácsi költséggel. A Bala tan-parti á Rontások csinosítására — min* minden évben — az' idén is kétmil­lió forintot költött a pécsi vasútigazgartóság. A felsorolt, tervezett korszerűsítések nyomán jelentősen és kedve­zően megváltozik a déli part utasforgalma. Bu L. Balatoni, nyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents