Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

Magyar könyvek Ungvárié Huszonöt esztendős a sae*. jet—magyar közös könyvki­adás. A jubileum alkalmából szerdán magyar könyvkiállí­tást nyitottak meg a Kár- páton-túli terület kulturális és gazdasági központjában, Ungváron. A bemutatón az elmúlt esztendők és az idei év ma­gyar nyelvű könyvkiadásá­nak terméséből csaknem 900 kötetet láthatnak az érdeklő­dők. A könyvtárlaton vala­mennyi, a közös kiadásban érdekelt kiadó jelen van. A kiállítás ünnepi megnyitó­ján emlékeztettek arra, hogy az 1958 júliusában az ung­vári Kárpáti kiadó és a ma­gyar kiadók között megszü­letett együttműködés ered­ményeként napjainkig 13 millió példányban jelentek meg magyar nyelvű köny­vek közös gondozásban. A kiadványok a szovjet és a magyar szépirodalmon túl népszerűsítették a két nép zenei- és gyermekirodalmát, valamint képzőművészetét is. ízekben a napokban vár­ják a 450. közösen szerkesz­tett kötet megjelenését; e könyv Vlagyimir Iljies Lenin életrajzának sorrendben harmadik magyar nyelvű kiadása lesz. Vita az Akadémián Kanyar József a történelemtudományok doktora Csaknem háromórás vita után a történelemtudományok dok­tora ebnet ítélte oda tegnap a Magyar Tudományos Akadémia minősítő bizottsága Kanyar Józsefnek, a Somogy megyei Levél­tár igazgatójának, az ismert kutatónak és kitűnő tudományszer­vezőnek. A bizottság - élén Kosáry Domonkos akadémikussal - csaknem a legmagasabb elérhető pontszámmal értékelte Ko- nyar Józsefnek Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában című értekezését Több évtizedes munkájá­nak eredményeit foglalta öestz* a több mint félezer ol­dalas írásműiben a kiváló tu­dós és közéleti személyiség, a mint Orosz István egyete­mi tanár, a minősítő bizott­ság titkára zárszavában el­mondta: a legmagasabb szín­vonalon. A témaválasztásról Hajdú Lajos, a jogtudomá­nyok doktora, a dolgozat egyik opponense így véleke­dett: Kanyar hatalmas űr betöltéséit vállalta, hiszen az utóbbi két évtizedben meg­lehetősen. kevés tartalmas oktatástörténeti mű született hazánkban, s ma is kevesen vállalják annak a kornak is­kola históriai szempontú fel­dolgozását, mely a tereziánus és jozefinista reformokat, a felvilágosult abszolutizmus liberalizmus -keademén y eit éppúgy magába foglalja, mint a nagy reformok negyedszá­zadát, az 1840—4-9-es szabad­ságharcot, a Bach-korszakot és a kiegyezést, valamint az Eötvös József által szorgal­mazott és kidolgozott népis­kolai törvényt. Az anyagbőség — erre el­sősorban a második bíráló, Trócsányi Zsolt utalt — ugyancsak meghökkentő. Ál­lami, egyházi és családi le­véltárakban végzett kutatá­sai során Kanyar József a legparányibb bizonyító anyag feldolgozásáról sem feledkezett meg, lett légyen szó az oktatási hálózat irá­nyításéról, a katolikus vagy protestáns felekezeti iskolák különbségeiről, avagy a nép­tanítók életmódjáról és szel­lemi arculatáról — róluk, ezt több bíráló is megállapítot­ta, különösen árnyalt, izgal­mas képet rajzolt a szerző —, s természetesen nem ma­radtak ki a spektrumól a tankönyvek sem: világnéze­tük, életezemléletüfc, sőt sti- láris vonásaik elemzésével, amint Vörös Károly, a törté­Népművelő az Alföldről Hiányzik az együttműködés Df. Nagyné Tordcü Erzsébet Kunhegyesen született, a a szegedi egyetemen szerzett magyar—franci* szakos ta­nári oklevelet. Tanított Tö- rökszentmikflóson, Mezőtú­ron, kötőben a Szolnok me­gyei művelődési központ rendezői tanfolyamát végez­te. Akkor kezdett el foglal- kozni a színjátszással. Tö- rökszentmiklóeon irodalmi színpadot szervezett. Mező­túron amn. játszó-ta »folyamot indított középiskolások ré­szére. Verses összeállítások­kal szerepeltek, népi gyer­mekjátékok leírása alapján koreográfiákat állítottak össze. Amikor pályázat útján 1979-ben Kéthelyre került, olyan lelkesedéssel látott munkához, mint az alföldi városokban. Aztán jöttek az első csalódások. — Ügy érzem, csak „álta­lában” támogatják a munká­mat. Bizalmat vártam, saj­nos, nemigen kaptam. Ha színvonalasabb rendezvényt akartam szervezni, már visszakérdeztek: hányán veeznek majd részt azon? Az idén három színjátszó- csoport alakult, de nehezen megy, és ebben az iskolai külön órák is akadályozzak a gyerekek részvételét. Fő­zőtanfolyamot próbáltam szervezni, nők részére kon­dicionáló tornát, és nem si­került ... Egyik, ötlet a má­sik után esik kútba. Egy klubvezető, aki régeb­ben itt dolgozott, figyelmez­tette az újonnan jött nép­művelőt, hogy Kéthelyen sok gondja, lesz. Nem hitt neki. Csak akkor, amikor már ma­ga is tapasztalta. — Azt mondják az embe­rek, azért nem jönnek el egy-egy rendezvényre, mert nem is tudnak róla. Akkor a plakát mire való? Néhány hete Hoü Géza tartott itt es­teit Plakát sem kellett, és rövid idő alatt elkelt min­den borsos árú jegy. A hír pillanatok alatt elterjedt. Miként lehet, hogy másról nem tudnak? — Talán mert a művész neve is vonz. — Messziről jöttünk ide a férjemmel; őt szerencsére szeretik, megbecsülik mun­kahelyen. Szamomra nem jutott türelem, csak örökös vádaskodás. A megyei és járási fel­ügyeleti szervek vizsgálata megerősítette: a kéthelyi népművelő jól végzi a mun­káját. De végezhetné jobban is — ha támogatnák. Lehet, hogy csak ő a hibás? De Kéthelyen korábban is egy,; másnak adták a kilincset a műve- lődésiház-igaz- gatók, a népmű­velők. — Az együtt­működés hiány­zik; iskolával, ta- g náecsal, téesszel, pártszervezettel. A fő gondot • ab­ban látom, hogy nincs faluközös­ség; ez a község is most éli azt a korszakát, ami­kor a ház, a ko­csi, a nyaraló, a színes tévé az el­sődleges ; pénzt gyűjtöttek az em­berek, s közben valahogy elve­szítették egy­mást. A szegénység megszű­nésivel vége .lett a népi ha­gyományoknak ás, a művé­szetek befogadására pedig nincsen meg az alap. Az persze nem igaz, hogy az emberek nem érdeklődnek. Egy-egy kiállításnak hatal­mas sikere vám. Sokáig be­szédtéma, közösségformáló erő — Ügy látom, hogy a nép­művelés önmagában is vajú­dik. — Meg kellene keresni, hogy tulajdonképpen mi is a feladatunk. Mert nem az, minit 10—15 évvel ezelőtt. A megyei és a marcali művelő­dési központtól sok segítsé­get kapok. Ha ez nem len­ne, már rég feladtam volna. Király Zoltán, a Somogy megyei Művelődési Központ igazgatója szakfelügyelet keretében vizsgálta a köz­művelődés helyzetéit Kéthe­lyen. — Van ott egy jól műkö­dő művelődési ház — mond­ta —, s van egy népművelő, tele ötletekkel, kezdeménye­zőkészséggel. A kapcsolatok hiányoznak és az Önállóság. Kéthelyen az értelmiségiek nem élnek „értelmiségi éle­tet”. Ez pedig nagy hiba. A népművelő feladata a köz- művelődést szolgáló intéz­mények munkájának össze­hangolása is. Szervezzen ön­állóan, építse lehetőségei sze­rint a kapcsolatokat! De se­gítse ebben a helyi pártszer­vezet, a pedagógusok, a ta­nács. Amíg ez az összhang létre nem jön, amíg tart az egymásra-mutogatás — ahe­lyett, hogy keresnék u együttdolgozás lehetőségeit —i addig nem lesz a köz­ségben és környékén kielé­gítő a kulturális élet. Ambrus Ágnes aettudományok doktora, az értekezés harmadik opponen­se megjegyezte — szintén újdonsággal gazdagította his­tória tudomány arzenálját a kaposvári kutató. A feldol­gozás mód ja — a mi nősítő bizottság értékelése szerint — hasonlóképp a legmagasabb színvonalon felelt meg a követeimé nyéknek. Kanyar nem kezelte elszigetelt, szu­verén egységként az iskola­rendszert, nem feledkezett meg Összefüggéseiről a gaz­daság szerkezetével és a kor uralkodó eszmei áramlatai­val, politikai küzdelmeivel. Külön kiemelték a bírálók a munkára jellemző perio­dizációt Eszerint Kanyar nem választotta szét élesen a tárgyalt nyolcvan esztendő­nek azokat a korszakait, amelyekre a viszonylag gyors liberalizálódás volt a jellemző, és azokat, amelyek­re inkáb a kemény vagy dur­va abszolutizmus nyomta rá bélyegét 1848—49-eit egy korszak tengelyének ábrá­zolta és nem korszakhatár­nak. A téma, a feldolgozott anyag mennyisége, és a fel­dolgozás módja tehát egy­aránt túlmutat a regionális szempontokon — így hang­zott a tudományos minősítő bizottság indoklása —, az írásművet az első sortól az utolsóig analitikus mélység jellemzi. A dolgozat — ez is a summázathoz tartozik — értékes hozzájárulás a feu­dalizmusból a kapitalizmus­ba való átmenet időszaká­nak sokoldalú tanulmányo­zásához. A tudományos életrajz fel­olvasása, az opponensek vé­leményének ismertetése és a minősítő bizottságba delegált Mészáros István egyetemi tanár felszólalása után — mely szerint a dolgozat ne­veléstörténeti vonatkozásai is termékenyítőén hatnak majd a tudományos közélet­re — Kanyar József vála­szolt a bíráló megjegyzésed­re és a javaslataira, a bi­zottság döntésének elhangzá­sa után pedig meleg szavak­kal köszönte meg a történé­szi, tudományszervezői, kiad­ványszerkesztői tevékenysé­gét méltató hozzászólásokat, tudóstársa inak, közeli és tá­voli barátainak, ismerősednek segítségét. A határozott, sőt szigorú tudós szavaiban csu­pán egy pillanatra érzékel­tük az ékérzékenyülést: ami­kor a szű'kebto pátriájából, Somogybái érkezett több tu­catnyi vendéget köszöntötte. I- A Itt a gyönyörű, napos idői S hányféle progra­mot találnak az érdeklődők me- gyeszerte! Vonz a Balaton, az úszás, a napfür­dőzés. Aki nem akarja a tóparton tölteni a hét vé­gét, elmehet Barcsra; ott ugyanis ma dél­után két órától építőknapi juniá- lis lesz a Május 1. parkerdőben. Üzemek közötti kispályás labda­rúgó; és kézilab­da-mérkőzések lesznek, meg folk­lórprogram a Bo­róka és a Kisbo- róka táncegyüttes közreműködésé­vel. A szabadtéri tánchoz a Ba- Rock együttes szolgáltatja a zenét. Holnap 10 órától a BSC-sportpályán az 1. számú általános isko­la sportdélelöttjére kerül sor. A tornabemutatón kívül lesz játékos sportverseny és néptánc is. Vasárnap este a művelődési központban if­júsági bált rendeznek a ka­locsai Delfin együttes köz­reműködésével. Csurgón a Napsugár Ipa­ri Szövetkezet előtti parko­lóban kiállítás lesz a műve­lődési ház rajzszakköreinek, kerámiaszakkörének mun­káiból, valamint agyagozás, papírhajtogatás, gyöngyfű­zés, bábkészítés, papírvá­ros-építés. S les* görkorcso­lya-, gördeszka-, aszfaltrajz­verseny, zsákbanfutás .. Mesefilmek, gyermekműso­rok, kisfilmek egészítik ki a programot A nagyatádi zeneiskola évzáró hangversenye szom­baton délután két órakor kezdődik. A művelődési ház kiállótermében szombaton és vasárnap 15-től 20 óráig a nagyatádi fotóklub tag­jainak kiállítása tekinthető meg. Marcaliban ma délután a Mikszáth utcai általános iskolában a gyermekmühely kézművescsoportja tart módszertani bemutatót Ezt a nyári táborokban részt vevő pedagógusoknak szer­vezik. A klubkönyvtárban lesz a mozgáskorlátozottak ismerkedési délutánja. A háromfai tónál szomba­ton reggel 8 órától egyesü­leti horgászversenyt ren­dez a nagyatádi horgász­egyesület. S maradva a „vi­zek” partján: Halász Karoly festőművész kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők Lellén a Tóparti galériában. Szántódpusztán a jó falatok mellé helytörténeti kiállí­tást is ajánlanak. Balaton- szemesen szombaton dél­előtt 10 órakor nyílik meg a Latinovits-emlékkiállítás. . Csima Mihály művészettör­ténész mond bevezetőt. Kaposváron szombaton a KPVDSZ Vörös Meteor Ter­mészetbarát Egyesület ter­vez nyílt túrát A résztve­vők a tízkilométeres kirán­dulás során ellátogatnak a Töröcskei-tóhoz, a Húsvét- forráshoz és a kaposszerda- helyi tóhoz. A túrázni sze­retőket szombaton reggel 3 órakor várják a Petőfi-szo- bornáL (A túravezető: Ba­konyi János.) Az ÉDOSZ mű­velődési ház Unió ifjúsági klubja ugyancsak túrát szer­vez a hét végén; egésznapos klubtalálkozó lesz szombaton a Gyertyános-völgyben, sportversnennyel, főzőver­sennyel, közös játékkal. A kaposvári mozik közül ma délután 5 és este 8 órai közdettel a Vörös Csillagban a Tamás bátya kunyhója című színes, szinkronizált olasz—NSZK-fílmet játsz- szák (vasárnapig), a Szabad Ifjúságban délután 4 órai kezdettel a Harc a vizen, R-kor és este 8 órakor a La­tor című film megy. A Mo­zi-múzeum gyermekközönsé­gét vasárnap A kis hable­ány szórakoztatja. UJKÉRY CSABA A házban kibontották a plédeket, tele voltak konzer- vekkel, szalámival, italokkal é6 cigairettávaL — Ez van — mondta Fe- có. — Honná»? — Odébbról. Dobbantot­tunk egy kocsit, elugxottunk vele pár kilométert. Kicsit akkor már fölcsíptük, 6 fa­lazott, míg mi rámoltunk. Aztán vissza... A járgányt elrejtettük az erdőben. Jó lesz az máskon is — mond­ta Fecó. — Csoki rakd el a cucco­kat ! — mondta Doki. — Lá­nyok, csináljatok helyet az új csajnak! Boby, ti pihenjetek, mi pe­dig kimegyünk, s folytatjuk, amit elkezdtünk. Te is jössz Rozsdás. Az este még így találta <5keL Lola napról napra halogat­ta az indulást. Amikor hir­telen elhatározással Marcsi­val ment, úgy gondolta, hogy a következő nap lelép. Fá­radt volt, a teste is össze volt törve. Amikor beértek a tanyára, a férfi itatott vele valamit. Mondta, hogy maga készítet, te gyógynövényekből, é* jót fog tenni, Kellemes savany­Menekülők kás íze volt. Aztán olyan ál­mosság jött rá, mint ha egy hete nem aludt volna. Maro­si fekhelyet mutatott neki az egyetlen helyiségben. Ledőlt, és mindjárt mély álomba zu­hant. Másnap reggel ébredt csak fel. Napsugár ragyogott be az ablakon, és mintha az erdő összes madara a ház elé jött volna fütyörészni, olyan csicsergés volt. A hosszú, mély alvás, elvitte betegsé­gét, fáradtságát. Nagyot nyújtózkodott és körül né­zett. Egyedül volt. Fölkelt, és a nyitott «j tó­hoz ment Meglátta a férfit. Szájá­ban rövid csibuk füsitölgött, és egy bakon vastagabb ága­kat fűrészéit. Arnold ott feküdt a fara­kás mellett, és ahogy a lány megjelent, füleit hegyezve (elült. — Jó reggelt! — mondta Marosi. — Ügy aludt, hogy azt hittem, ma föl sem akar ébredni, — Régem aludtam ekkorát Nincs egy cigarettája? — Nem élek vele, csak pi pávai. — Nagyon rágyújtanék. Nem enne Inkább va­lamit? — Nem. Adjon egy dok­kot! — Várjon, talán tudok ten­ni magáért valamit — mond­ta Marosi. Letette a fűrészt ás meg­indult befelé. Arnold fark- csóvái va követte. A sublót egyik fiókjából vékonylapú geppapírköteget húzott elő. Felvett egy lapot, leszakított belőle egy darabot. Dohányt szórt bele, és szép szabályos hengert csavart belőle. — Tudja, valamikor még volt egy olyan elképzelésem, hogy itt nem zavar majd semmi, és a fehér papír a legnagyobb csábítás. Azt ír rá az ember, amit akar ... — mondta és átadta a lány­nak a cigarettát. Lola mosolyogva forgatta, majd a végét * szájába vet­te. Lobbant Marosi, kezében a gyufa. A lány mélyen le­szívta a füstöt, majd mesz- sae fújta, kissé megstaédült, de kellemesen erezte magát — Na, és írt rá valamit? Marosi megrázta a fejét, — Nem. Nagyon keserű dolgok jutnak csak eszembe. Elég az nekem, minek ter­heljem vele a papírt is. — Furcsa egy krapek ma­ga,.. Mondja: el tudna vi­selni még egy napig. Össze­szedem egy kicsit magam, aztán becsezóra lekopok. Maróéi beleegyező«! bólin­tott így kezdődött. A nap fo­lyamán kiderült, hogy a lány sok mindenhez ért, és egész jól főz. Az intézetben kény­telen-kelletlen megtanulta. Ami ott kényszerűség volt, itt szórakoztató időtöltés lett. Lola zárkózottsága óráról órára oldódott Erezte, hogy a férfi nem törődik vele kü­lönösebben, de a tevékeny­ségét szívesen veszi. Másnap már szóiba sem került az el­menetele, amit Lola elha­lasztott magába». Nyugodtság és biztonság érzet szállta meg, amint a férfira és a farkát csóváló hatalmas kutyára nézett. Lopva figyelte a lassú, ki­mért mozgású halkan dör- mö@ő férfit, és sosem gon­dolta volna, hogy az udva­riasság ilyen jóleső dolog. A negyedik nap odakupo­rodott a bejárati lépcsőre, és elmondott mindent kérdés nélkül. Kért» Marosit, hogy ne küldje el még, Nem akar visszakér ütai az intézetbe, mert nem bírja ott egy hó­napnál tovább, szöknie kell. fi» hová, nincs más hely mint a csövesek vagy a cuk- roebácsik. (folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents