Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

Interjú Tanai Imrével a megyei pártbizottság titkárával Nagyobb követelményeket állított minden pórtszerv és minden kommunista elé a Központi Bizottság áprilisi doku­mentumainak szellemében a megyei pártbizottság. A XII. kongresszus, a megyei pártertekezlet óta végzett munka ertékelese együtt járt a feladatok meghatározásával. El­sősorban az került a középpontba, hogy következetesen valósítsuk meg, amit közösen elhatároztunk, állítsuk csata­sorba a párttagokat ennek érdekében. Tanai Imrével, a megyei pártbizottság titkárával erről beszélgettünk. Kommunistákhoz méltóan SZOMJASAK A FÖLDEK A Medárd nem hozott esőt, a kánikula sanyargatja a növényeket. Az öntözési lehetőség megyénkben kevés, nem sok olyan nagyüzem van, ahol erre az oly fontos teendőre van lehetőség. A kevesek közé tartozik Kaposvár zöldségeskertje, a kaposmérői Latin­ka Tsz, ahol üdítő harmat hnll a káposztapalántákra Ifjúságpolitikai kutatások — A dokumentumok első helyre teszik, milyen fontos a kiállás a párt politikája mellett, a szocializmus esz­méjéért, népünk szocialista céljaiért. Milyen határozott ez a kiállás a megyében? — Nem új elem ez a kommunisták számára. A párt szervezeti szabályzata kötelezővé teszi a kiállásit a politika mellett, a végrehaj­tásban. való tevékeny rész­véteit. Ma is idósizerű hang­súlyozni, hogy nem elég, ha a kommunista egyetért a po­litikával, ennek tükröződnie keü mindennapi munkájá­ban is. A politika képvisele­tének vannak könnyebb és nehezebb időszakai. Amikor a társadalmi fejlődés gyor­sabb, az éüefezinvonal nő, az emberek elégedettek, akkor könnyebb képviselni a poli­tikát. Amikor viszont külön­böző nehézségeink támad­nak, mint jelenleg: nőnek a követelmények, több az el­lentmondás, több kezdemé­nyezésre, megújulásra van szükség, nagyobb erőfesz!- téseket keil tenni, ilyenkor neTTezebb a politika képvise­lete. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy megyénk lakossá­ga egyetért a XII. kongress- szus óta végzett munka elemzésével, a Központi Bi­zottság áprilisi határozatában megjelölt feladatokkal. A nehézségekkel való szembe­nézés, a gondok nyűt feltá­rása, a feladatok meghatá­rozása bizakodóbbá tette a közvéleményt. Mértékei te — a helyenként a megyében is meglevő — elbizonytalano­dást, pesszimizmust. A párttagok többsége aktívan kiáll pártunk politikája mel­lett, t képviseli azt. Ugyan­akkor az építőmunkában ta­pasztalható nehézségek a parton beiül is tükröződnek: a tagok egy része visszahú­zódik, nem vállalja az elté­rő véleményekkel szemben a vitát. A mai bonyolult hely­zetben nehezebb a tisztánlá­tás, több a látszólagos vagy a valós bizonytalansági té­nyező. Vannak, akik nehezen tudtak azonosulni egyes — főként gazdaságpolitikai — intézkedésekkel, mint az ár­emelés, a második gazdaság sitb. Egyes intézkedéseink a párttagok egy része előtt sem mindig világosak. így aztán tudomásul veszik ugyan, de nem vállalják a kiállást mellette. Fokozott gondot kell tehát fordíta­nunk a politizáló légkör megteremtésére, a tájékozta­tás javítására a pártszerve­zetekben. Jobban föl kell ké­szítenünk a tagságot a helyt­állásra, a politika szolgála­tára. Van világos, konkrét programunk. A hangsúly most a következetes, egysé­ges, célirányos és szervezett munkán van, a szavak és a tettek egységén. Ebben vala­mennyi kommunista cselekvő részvételére számítunk. — A párt eredményes te­vékenységének alapvető föl­tétele a párt eszmei-politi­kai, szervezeti es cselekvési egysegének fokozása. Ezt az egységet azonban folyama­tosan meg kell újítani. Mi­lyen feladatokat ró ez a so­mogyi kommunistákra? — A pártban az alapvető kérdésekben egység van; en­nek megőrzésére folyamato­san gondot kell fordítani, hi­szen ez az egység nem egy­szer és mindenkorra van ad­va, hanem állandóan meg­újuló folyamat. Különösen az új kérdésekben szükséges újra és újra egységre jutni. Külön is meg kell teremteni a pártegységet a feladatok kidolgozásának, elfogadtatá­sának és végrehajtásának szakaszaiban. Továbbra is szükség van megyénkben is a poi.tika változó részele­meinek magyarázására, az új jelenségek megértetésére, a különféle határozatok várha­tó hatásának érzékeltetésé­re. Bonyolultabbak, nehe­zebbek a nemzetközi és a hazai körülmények, s ezért a párttagok elé állított kö­vetelmények is szigorúbbak. Megyénk párttagsága helyes­li a párt általános politiká­ját. Egy-egy kérdés kapcsán azonban más vélemények is elhangzanak a fórumokon. Éppen ezért elő kell segíte­nünk, hogy jó programok ké­szüljenek a központi és a megyei határozatok alapján, olyanok, amelyek megfogal­mazzák a helyi tennivalókat. Az is fontos, hogy minden kommunista tudja, mi a kö­telessége. Ügy gondolom, hogy minden párttagnak tö­rekednie kell politikai isme­reteinek gyarapítására: ez s forrás, hogy eligazodjon a változó világiban, megértse a párthatározatokat. Szeret­nénk. ha értenék és meg­győződnének a politika he­lyességén«. s nem csapán ezért fogadnák ed, köteles^ ségszerűen. A megnövekedett feladatok minden kommu­nista aktivitásat igénylik. Nem edég ismerni, érteni, el­fogadni az ideológiát, a po­litikát, mert abból még nem lesz eszmei tisztaság, jobb közlekedés, több áru. A cse­lekvési egység megkívánja a párt tagjainak tevékeny részvételét az eszmék ter­jesztésében, a feladatok ki­dolgozásaiban, a határozatok meghozatalában és a fegyel­mezett végrehajtásba®. Na­gyobb erőfeszítésre ven szük­ség ahhoz pedig nélkülözhe­tetlen « vita, a különböző nézetek ütköztetése, a hely­telen álláspont és gyakorlat leküzdése. Nem a vita, ha­nem az eltérő nézetek el­hallgatása és felhalmozódása rejt veszélyt magában. Elő­fordulhat persze, hogy az ér­velés nem vezet eredmény­re; ilyenkor az egység érde­kében élni kell a fegyelmi fetelősségrevonással. — A pártszervezetek több­ségében élénk, alkotó viták alapjan kovácsolódik ki az egyetértés, érdemi döntések születnek. Ez után azonban már a végrehajtás követke­zik, beleértve, hogy minden párttag határozottan képvi­selje az állásfoglalást. — A nyolcvanas évtized, » nehezebb helyzet kényszerítő erővel hozza felszínre a tár­sadalomban levő ellentmon­dásokat. Akadnak olyan edv- társaink, akik ezék feloldá­sára a viták korlátozását, a demokratizmus szűkítését látnák célszerűbbnek. Mi el­vetjük ezt a felfogást. Azt valljuk, hogy még több kez­deményezésre. javaslatra, vi­tára van szükség az embe­rek, a párttagság alkotó energiáinak kibontakoztatá­sához. Szükség van tehát a vitakészség és -szellem töké­letesítésére, de csak a dön­tés előtt. Legalább ennyire fontos, hogy a demokratiku­san meghozott döntések va­lódi egyseget testesítsenek meg. Ez szükséges ahhoz, hogy a határozatokat minden­ki egyformán értse, egysége­sen értelmezze, és hajtsa végre. Tegyen meg mindent azért, hogy meggyőzze a környezetében élő pártonkí- vü'lieket a döntés helyességé­ről, indokoltságáról, szüksé­gességéről. Csak így mozgó­síthatja őket a párt helyes politikájának megvalositasá- ra. Ami megyénk párttagságát illeti e téren, van bizonyos előrelépés. De nem lehetünk teljesen elégedettek, akad­nak ugyanis olyan párttagok, akik nem tartják magukra nézve kőtelezőnek a pártha­tározatokat, nem képviselik kommunistához méltóan pártszer vezét ük döntéseit. Ezt a magatartást nem fo­gadhatjuk el. Most az a fel­adat áll valamennyi párt- szervezet előtt, hogy szigo­rúan követelje meg minden párttagtól — beosztásától függetlenül — a párthatáro­zatok határozott képviseletéi. L. ü. m #• r jaro brigádok Kellemest a hasznossal — ez a célja sok szocialista brigádnak, amikor 'a közös­ségüket összekovácsoló évi programok elkészítésekor két-három napos országjáró kirándulást határoznak eL Hétvégeken jegyre több bri­gád indul útnak, hogy él­ményekkel gazdagodva tér­jenek vissza. A vállalatok, termelőzövetkezetek vezetői megértik, támogatják ezt a törekvést. Az e célra gyűj­tött brigádpénzt kiegészítik azzal, hogy a közösségek rendelkezésére bocsátják a vállalati, szövetkezeti autó­buszt, sőt több helyen pénz­zel is támogatják a kirán­dulásokat. A múlt hónapban a Ka- posplast Kefe- és Műanyag- ipari Vállalat két szocialista brigádja Szegedre utazott. A városnézésen kívül az otta­ni műanyagipari vállalat dolgozóival találkoztak, és kölcsönösen hasznos tapasz­talatokat szereztek. S várják vendéglátóikat Somogyba, Kaposvárra. A szorosad! termelőszö­vetkezet brigádjai az el­múlt években már több or­szágjáráson vettek részt: voltak Sopronban, Harkány­ban, az idén az NDK-ba ké­szülnek. Más somogyi bri­gádok Észak-Magyarorszá- got keresik föl; szerepel több közösségnek a tervében a Duna-kanyar, Szentendre, Gemenc és sok, sok törté­nelmi emléket őrző város, hazánk egy-egy szép termé­szetvédelmi területének meg­látogatása is. Olvasva né­hány brigád naplóját, meg­tekintve az ott készült fény­képeket, amelyek a kirán­dulásokon szerzett élménye­ket örökítették meg, valóban azt lehet megállapítani: si­kerűit összekötni a kelle­mest a hasznossal. A két- három napos együttlét, a jó hangulat, a rengeteg új is­meret olyan összetartó erőt jelent, amely a hétköznapi közös munkában érezteti ha­tását Hasznosak ezek az ország­járó kirándulások. Egyrészt összeforrnak, egységesebbé válnak a brigádok, másrészt megismerik hazánk egy-egy városát, történelmi emlékeit, látják fejlődő-gazdagodó or­szágunkat. Ennek hatására erősödik bennük a hazasze­retet, hiszen a gyarapodás az ő munkájuk eredménye is. Ismerek több olyan bri­gádot, amelyik hosszú évek­re szóló országjáró terveket készített. Közös munkájuk jutalmául kapott pénzüket erre a célra rakják félre. Szép és követendő e brigá­dok példája. Érdemes erre ösztönözni azokat a közös­ségeket amelyek eddig még nem éltek ezzel a lehető­séggel. Hogy ők is minél előbb megtalálják a közös országjárás ezernyi élményt Ország­A munkásutánpótlás for­málódásának társadalmi té­nyezői címmel az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete június közepén nem­zetközi tudományos tanács­kozást szervez, közösen a Magyar Tudományos Akadé­miával. Ez az eszmecsere jó lehetőséget kínál, hogy a bdigár, a csehszlovák, a len­gyel, az NDK-beli. a szov­jet és a magyar tudósok ösz- szegezzék az ugyanilyen cí­mű korábbi, nemzetközi ku­tatás eredményeit. A szak­emberek három fő témakört vitatnak meg: az ifjúság gazdasági, szociális problé­máit; a fiatal nemzedék szakmai-szociális helyzetét; a tudományos tapasztalat- csere szerepét a hatékony if júságpolitika kimunkálásá­ban. A magyar delegáció jó munícióval lát munkához, hiszen hazánkban több éve — az MSZMP KB ifjúságpo­litikai állásfoglalását köve­tően, 1973 óta — folynak az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló ku­tatások, s már nagy számú, e témában vizsgálódó tanul­mány érkezett a kutatás ko­ordináló tanácsához. A munka során több fontos eredmény született, szüksé­gessé vált egy országosan összehangolt és módszertani­lag megalapozott, megfelelő módon szervezett, hosszabb távú kutatási program kiala­kítása. Ezért elsősorban olyan komplex kutatásokat támogatnak, amelyek révén az ifjúsággal kapcsolatos át­fogó döntésekhez viszonylag rövid időn belül megfelelő tudományos információk áll­hatnak rendelkezésre. Fon­tos cél, hogy sokoldalúan előmozdítsák az ifjúságku­tatási eredmények gyakorla­ti hasznosítását a politikai döntések előkészítésében, a fiatalsággal foglalkozó intéz­mények és szervezetek mű­ködésének továbbfejleszté­sében, valamint segítsék az ifjúságról alkotott kép reá­lisabbá tételét. Hosszú távú cél: a következő évtizedek if júságpolitikai koncepciójú, nak tudományos megalapo­zása. Az ifjúságpolitika tudomá­nyos megalapozását szolgáló kutatások megkezdésekor hat hosszt! távú kutatási irányt fogalmaztak meg. így tüzetesen vizsgálják, hogy az ifjúság különböző cso­portjai milyen testi, fizikai és pszichés állapotban, föl- készültségben jutnak el az önálló élet- és pályakezdés­hez. Miként kapcsolódnak a munkamegosztás adott rendszerébe, egészségi álla­potuk a beilleszkedési folya­matokat hogyan befolyásol­ja, a végzett munka során egészségüket milyen további hatások érik. Kutatások kezdődtek az önálló pályakezdés, csalad- alapítás, otthonteremtés körülményeinek föltérképe­zésére, és külön kutatások foglalkoznak a tudományos elemzésbe korábban kevésbé bevont ifjúsági rétegek — a fiatal közgazdász és műszaki diplomások, az ügyviteli-ad­A termelékeny gazdálko­dás elengedhetetlen feltétele a termelés során fölhasznált költségek csökkentése. A Rinya—Dombó menti Víz­gazdálkodási és Talajvédel­mi Társulatnál tavaly mint­egy hat százalékkal nőtt a termelési érték, ugyanakkor az általános költségek több mint hét százalékkal csök­kentek az előző évihez ké­pest. Számottevően javult az energiagazdálkodásuk, benzinből például 13,5, gáz­olajból 4,1, kenőanyagból pedig 33,3 százalékkal ke­vesebbet használtak föl ta­valy, mint 1981-ben. A ko­rábbi években 3—5 száza­lékkal nőtt a munka terme­lékenysége, most viszont már mintegy nyolc száza­lékkal emelkedett. A munka minőségének nö­velésében, az ésszerű taka­rékosságban fontos szé- repet játszanak a társu­latnál a szocialista brigá­dok. Tizennégy munkahelyi közösség csaknem másfél­száz dolgozója — ők teszik ki a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak több mint a felét — vállal rend­szeresen többletmunkát, s nem marad adós a teljesíté­sekkel. A brigádtagok rész­vétele az újitómozgalombari ugyancsak jelentős. minisztratív alkalmazottak, a kereskedelemben és a szolgáltatási szférában dol­gozók, valamint a falun élő fiatalok — társadalmi hely­zetének, életmódbeli jellem­zőinek megismerésével. Választ keresnek arra is, miként alakul az ifjúság helyzete a különböző mun­kaszervezetekben. Az ifjúság politikai szocia­lizációjának problémái cí­met viseli az ötödik kutatá­si irány. Ennek várható haszna: a szakemberek pon­tos képet kaphatnak az egyes ifjúsági csoportok po­litikai nézeteiről, az ezt be­folyásoló tényezőkről, az ez­zel kapcsolatos folyamatok hiányosságairól. Vizsgálják az ifjúsággal foglalkozó in­tézmények és szervezetek működését is. A fő kérdés: miként lehet hatékonyabbá tenni az ifjúságpolitikával foglalkozó szervezetek mű­ködését. Ä szerteágazó, sokrétű kutatások irányítását, ösz- szehangolását a Magyar Tu­dományos Akadémia által fölkert koordináló tanacs végzi, a munkában 21 kuta­tóhely szakemberei vpsznek ré6zt A középtávú kutatási eredményeket 1985 végéig tudományos tanácskozáson, illetve tanulmánykötet köz­readásával összegzik. Az újítókedv most bonta­kozik ki igazán a társulat­nál, s ez természetesen érez­teti kedvező hatását a tár­sulat munkáiban. 1981-ben mindössze öt újítást nyúj­tottak be a dolgozók a mun­kahelyi vezetőknek — mind az ötöt alkalmazásra érde­mesítették —, tavaly viszont már húszán tizennyolc újí­tással álltak elő, s ezek kö­zül tizennyolcat el is fogad­tak. A húsz újító közül ti­zenkilenc a társulat fizikai állományában dolgozik. Az elképzelések gyakorlati meg­valósítása révén csaknem háromszázezer forint megta~ karítást ért el a Rinya— Dombó menti Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat. A mozgalomtól további eredményeket várnak, s erre biztosíték a kezdeményező­készség: az újítók részvéte­lével rendszeresen megtar­tott tanácskozásokon olyan ötletekkel, alkalmazásra ér­demes elgondolásokkal áll­nak elő a résztvevők, melyek az eredményesebb munkát segítik ezen a dél-somogyi munkahelyen. SOMOGYI NÉPLAP adó örömet 8*. L. Megkezdték 36 lakásnak az alapozását Tabon a mű­velődési központ melletti területen. E lakásokat a tervek szerint 1985-ig adják át. A kivitelező a he^i építő- ée ve­gyesipari szövetkezet Megtakarítás újítások révén

Next

/
Thumbnails
Contents