Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
A népesség alakulása Somogybán Lelassult az öregedés Demográfiai számítások szerint 1986-ig mintegy ötezerrel csökken — és várhatóan 357 700 lesz — Somogy lakóinak száma. Ezzel jórészt elveszítjük azt az előnyt, amelyet a hetvenes években nyertünk a megye lakosságmegtartó képességének növekedésével, valamint az 1973-as népesedés- politikai intézkedések eredményeként. Az okok és következmények föltárására csupán számtengereket átfogó, vaskos tanulmány vállalkozhat. Néhány adat és összefüggés fölvillantása azonban figyelmet keltő lehet. A hatvanas években kilencezerrel csökkent, a hetvenesben háromezerrel nőtt a megye lélekszáma. A természetes szaporodás aránya — bár továbbra is alacsony — kétszerese volt 1970 és 1979 között az előző évtizedének. A hetvenes évek közepén úgy látszott, hogy mindenekelőtt a gyes és az egyéb népesedéspolitikai intézkedések hatására megoldódnak a megye népesedési gondjai. 1974-bert már 3,5 ezrelék volt a természetes szaporulat. Még 1975-ben is 6116 gyermek született Somogybán. A kedvező tendencia azonban nem bizonyult tartósnak. Két éve már csak 4636 volt a születések száma, az 5489 elhalálozással szemben. Az úgynevezett demográfiai hullámzás jórészt törvényszerű. Bonyolult számítások nélkül is könnyű belátni például, hogy a több lánygyermeket hozó évek után 18—20 esztendővel nagyobb a termékenység, mint a több fiút produkáló évfolyamok felnőtté válásakor. Ugyancsak természetes, hogy * demográfiai hullámhegyen születettek korosztálya mindvégig nagyobb létszámú lesz, s szülőképes korszakában több utódot hoz a világra, mint a népszaporulat apadó éveiben születettek nemzedéke. Az 1973-as népesedéspolitikai intézkedések épp az ötvenes években született népes nemzedék családalapításának időszakában léptek érvénybe. Az akkor született — ma 5—10 éves — gyerekek a jelen évtizedben még nem, harmincon túli szüleik pedig számottevően már nem vesznek részt a népesség alakításában. Szülőkorba kerül ugyanakkor a hatvanas évek népszaporulati mélypontján világra jött kisebb létszámú nemzedék. Átmenetileg törvényszerű tehát a megye népességének fentebb említett csökkenése. Más kérdés, hogy szükség- szerűnek tekinthető-e az apadás mai mértéke. Ennek helyenként borúlátó megítélését az okozza, hogy a mai helyzetet hajlamosak vagyunk a gyes bevezetését követő időszak rendkívül kedvező népesedési adottságaival egybevetni. Ne feledjük, hogy akkor minden előzőnél gyorsabb volt a társadalmi-gazdasági fejlődés! Ez hozzájárult a népesedéspolitikai intézkedések sikeréhez és ahhoz, hogy lelassult a megye korábban tapasztalható elöregedése. A demográfiai hullámzás rendkívül megnehezíti a távlati tervezést, hiszen sok egyéb mellett ciklikussá válnak a gyermekintézményi helyekkel kapcsolatos igények vagy a családalapító nemzedékek lakáshoz jutási lehetőségei. A mai 8— 10 éves gyerekeknek eleve nehezebb " továbbtanulási vagy elhelyezkedési föltételekkel kell számolniuk, mint az őket megelőző és követő nemzedéknek. .. A szülési kedv alakulását befolyásoló tényezők bonyolultak: Ezek között azonban mostanában sokan túlhangsúlyozzák az anyagi feltételek jelentőségét, mintegy önigazolást találva a gyermekáldás elodázására vagy elmaradására. Hamis következtetésekhez vezető féligazság, hogy a nehezebb gazdasági körülmények és a magasabb igények késztetik a házaspárokat alaposabb megfontolásra. Alig hihető, hogy aki szeretne gyereket; aki valóban áldásnak tekinti a gyermek születését, az évekig latolgatja a „kicsi vagy kocsi” kérdését. Akik — és számuk nem kevés — inkább visszafizetik a lakásvásárlásnál kapott szociálpolitikai kedvezmény összegét, még csak titkot sem csinálnak belőle, hogy fontosabb volt számukra a lakás megszerzése, mint a gyerek. Az anyagiasság és a családszeretet, a kényelmesség és a gyermek utáni vágy szempontjai ma a korábbiaknál élesebben ütköznek. A demográfia vázolt törvényszerűségei mellett e hibáztatható jelenségek is befolyásolják a születések számát Beteg hárfák doktora Kovács Emil hangszerkészítő Budapesten a Somogyi Béla utcai műhelyben hárfák karbantartásival és javításával foglalkozik. E ritka hangszer különleges szakértelmet igényel UJKÉRY CSABA MCnC§tÜiÖ§€ Marosi ingerülten húzott egyelt kecskéje farára, amitől az állat még idegesebb lett, és olyan toporzékolásba fogott, hogy győzte kimenteni alóla a habzó tejjel félig telt edényt. — Bocsánatát kérem, Rebeka, de elragadott az Indulat, én is csak ember vagyok — tárta szét karjait, és bocsánatkérően meghajolt a kecske felé. A Rebeka panaszosan me kegett, és. a fejét rázta. — Ne legyen hozzám ilye* szigorú, kérem, ön is oka annak, ami történt. Nem győzöm újra és újra kérni, hogy fejés közben méltóztas- sék nyugodtan, állni, mert különben a fele oda a tejének — mondta, és közben egy marék zöld' akáclombot nyújtott a kecskének. Nem tudni, hogy a szemrehányó szavaktól, avagy a zöldtől, de tény, hogy az ál-. lat megnyugodott, és Marosi folytathatta a fejését. A tej harsogva, bő sugárban spriccelt az edénybe, és kellemes, savanykás Illatot árasztott. Dr. Marosi Róbert volt az az ember, aki ellen összeesküdött az élet az ördöggel. Egyetemi tanulmányait summa cum laucle végezte, és az ország egyik leghíresebb vállalatához került. Pályája egyenes volt, egészen addig, míg nem vált nyilvánvalóvá, hogy ő lesz a nyu^iíjba készülő főkönyvelő utóda. Sok asipirás volt, jelöltek és önjelöltek. Olyan koncentrált Eúrás indult ellene, hogy azzal egy. közepesen fejlett európai országban kormányt lehetett volna dönteni. ö sem állta ki. Tisztességére legyen mondva, csaknem öt évig húzta, de idegileg, teljesen kikészült, és azután már hibázott is. Fegyelmik és pártíegyelmik követtek egymást. Odáig jutott, hogy még a szakszer**zetböl is kilépett. Az utolsó döfést a felesége adta meg neki, aki már sokkal korábban elállt mellőle, mint amikor azt bejelentette. Elvált, és megegyezett. A vagyonközösség megosztásából jutott annyi neki, amiből itt az istenháta mögött, a Bakonyban, megvehette ezt a düledező portát. Magányosan állt, mint a kereszt a hegycsúcson. Tán légvonalban két kilométerre egy romos ház állt hozzá legközelebb. Lakott település tíz kilométerre is lehetett az erdei úton. Három éve élt itt egyedül, és a legkisebb porcikája sem kívánta az embereik látását. Ritkán bement a faluba vásárolni, de a rossz Idő beköszöntővel negyedév is elmúlt anélkül. A kenyerét is.maga sütötte. A,Rebeka kiváló társmsTk bizonyult, csak kicsit sértőíróv®ndégünk A valóság mérnöke A könyvhét somogyi íróvendégei — Berták László, Fekete Gyula, László-Ben- esik Sándor, Tóth Béla, Varga Domokos, Veress Miklós és Berkovits György — közül hétfőn Berkovits mellé szegődtünk, aki textilmun- kásnőkkel találkozott a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, majd Marcaliba utazott, ahol ottani olvasói várták. Berkovits György, a legismertebb magyar szociográ- fusok egyike — az új raj képviselője — 1940-ben született Orosházán. Szegeden járta ki az általánost és a középiskolát, Budapesten egyetemet végzett. A középiskolai tanársorssal Gyöngyösön ismerkedett — ez csak fél évig tartott —, aztán laptársunkhoz, a Heves Irtegyei Népújsághoz került újságírónak. Nem volt idegén a textilművekben a kaposvári találkozón, ugyanis pályája egyik állomása éppen a Fonómunkás című vállalati újság volt. Dolgozott a Pest megyei Hírlapnál, s közben a társadalmi változások mérnökeiként szociográfiákat kezdett írni a Valóság című folyóiratba. Itt ismerkedett a szerkesztői munkával is. Szabadúszó szociográfus- ként öt évig dolgozott, közben SZOT-ösztöndíjat kapott, és a Magyarország felfedezése sorozat írójaként is részesült ilyenben. Ennek a jelentős szociográfiai könyvsornak szerkesztő bizottsági tagja lett később. A fiatal szociográíusok antológiáját, a Folyamatos jelent társszerkesztőként e sorozatban 6 hozta tető alá, A Magyarország felfedezése sorozat címet a szó szoros értelmében véve 1976- ban jelentette meg a Világváros határiban című szociográfiáját. Mit járt körűi? Budapest metropolisunk agglomerációs övezetét; negyvennégy község alkotja ezt a nagy körzetet, a főváros településgyűrűjét, amely száz éve alakult ki, azóta egyre hízva. Félmillió emberről adott pontos képet úgy, hogy típusokat keresett, törvényszerűségeket tárt föl. Szondázása eredményes volt; a nappal fővárosi munkás, este falusi lakos réteget vizsgálva az élethelyzet devianciáit, hátrányait tárta föl. Vizsgálódása komplexitását bizonyítja, hogy az agglomerációs övezet minden lényeges problémáját körüljárja elemző módon, példákkal is illusztrálva: a gazdasági és társadalmi helyzetet, a munkaviszonyokat, a szabad idő kérdését, a nők, az öregek, az iskolaügy, a vallás témakörét. Munkája máig a sorozat egyik legértékesebb kötete. Rövidebb szociográfiáit, riportjait gyújötte önálló könyvbe 1980-ban. A Szép- irodalmi kiadónál megjelent Terepszemle című kötete ez. Széles tématerületet ölel fel e munkája, így eszközei is változatosak: az önvallomástól az esetleíráson l át a riportig, sokműfajú könyv a Terepszemle. A szamosi árvíz károsultjait éppúgy megszólaltatja, mint az isten háta mögötti puszta lakóit vagy a fonónőket Szépen gyarapodó életművének új darabja tavaly jelent meg a Magvető kiadónál. A címe: — mondta Gabes J — magyarázta Gy. Bence. E furcsa könyveim tulajdonképpen olyan szabálytalan, definíciók hálójába nem fogható müvet ajánl, mely nemcsak formájában, hanem tartalmában is novum. Gy. Bence szociológus — nemcsak gyanítható, hogy ez Berkovits! — és egy munkásból lett értelmiségi, Kulcsár Gábor több éves, magnetofonszalagra rögzített párbeszéde a dokumentumregény, mely nélkülözi a hagyományos cselekményt, illetve konfliktusrendszert A fiatal szociográfusnem- zedék e meghatározó egyénisége kérdésekre válaszolva vizsgálódásainak fő irányait is érzékeltette a somogyi találkozókon. Szó esett legégetőbb társadalmi gondjainkról; iparosításról és hátteréről, a legalacsonyabb jöve- delműekről és a cigányokról, de az ingázó munkásokról vagy az urbanizálódás ellentmondásairól is. Azt hiszem, a találkozók bizonyították, hogy a szociográfia műfaja — melyet az irodalomtörténészek, esztéták általában az irodalom peremvidékére szokták utalni — jelenünkben is a legizgalmasabb területe a nagy egésznek. Napjaink realitásokra fogékony világában pedig különösképpen fókuszban kell állnia. r„ u Viharok és viharjelzések Látogatás a siófoki meteorológiai obszervatóriumban Az idójáráahoe, akár csak a labdarúgáshoz, sokan úgy vélik, hogy értenek valamit. Sőt vannak, akik szakértőnek vallják magukat. Különösen így vannak ezzel a Balaton-parton élők: számukra a víz ezine, a felhők alakja vagy a túlsó part hegyeinek körvonala — az öregebbeknek reumától sajgó végtagjaik — iá arról árulkodnak, lesz-e másnap eső, vihar. Milyen eszközökkel és módszerekkel dolgozik viszont a szakember, a meteorológus? Dr. Bart« Imre tudományos főmunkatárs tájékoztatott bennünket az Országos dókény volt, mhvt minden nő. Voltak tyúkjai, amelyek vetekedtek vadon élő társaikkal; vadászat előzte meg, ha egyet elakart készíteni magának. Az Arnold, a hatalmas német juhász hím, nemcsak igaz barát volt, hanem kétségbevonhatatlan tekintélynek örvendett messze környéken. Nem volt az a kiéhezett rókafi, aki meg merte volna kockáztatni bundája épségét azzal, hogy a tanya közelébe merészkedik. Ügy látszott már, hogy a Rebeka teljesen megnyugodott, amikor a kutya vad ugatásától újra megugrott. Marosi beletúrt a hajába, de ezúttal mérsékelte magát. Felállt és kiment a fészer elé, hogy megnézze, mi történt. Az erdei úton távolodóban egy csapat fiatal ment, megrakodva. ügy gondolta, turisták lehetnek. Bár furcsállotta, de nem bánta, hogy nem néznek be hozzá, legalább vizet kérni, mint mások szoktak. Talán az Arnold ijesztett rájuk — gondolta —, miközben megveregette az allat nyakát. (Folytatjuk) Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjel aő obszervatóriumának munkájáról. — Siófokon 1956 óta működik az egykori újhelyi mólón épült viharjedió obszervatórium. A levegő- és a vízhőmérséklet, a szél- és a páratartalom mérésén kivül 12 órás, rövid távú előrejelzéseket adunk, valamint folyamatos kutatómunkát végzünk. A viharjelzés mindig csapatmunka eredménye; itt a Központi Előrejelző Intézettől és a dunántúli főállomásoktól kapott információkat, illetve a radar- és műholdas méréseket, valamint az NSZK-beli Offenbaehból érkező adatokat is fölhasználjuk. Európából háromóránként, Magyarországról óránként kapunk — telexen — meteorológiai táviratokat — Hogyan befolyásolja a tó és sajátos földrajzi helyzete az előrejelzéseket? — Sok helyi tényezőt la figyelembe kell venni. Ezek köziül elég, ha csak a Bakony závatarkeltó és a nagy vízfelület szélerősítő hatását említem. Talán épp ezért is van szükség a helyi meteorológiai megfigyelésre és kutatásra. Sokunkat visszariaszt a *i- harjelzések sárga és piro* tűzijátéka. Akadnak azonban olyanok is, akik nem veszik komolyan a rakétajelzéseket, hiszen a vihar jelei akkor még nem láthatók. — Milyen pontosak as obszervatórium vihar jelzései ? — Nyugodtan mondhatom, hogy 85 százalékos pontossággal tudjuk észlelni és jelezni a közeledő vihart. Ennek alapja* riasztja a vízi rendőrség a vitorlásokat és fürdőzőket. Persze jelzéseink mindig az egész tóra vonatkoznak, ezt a tó méreted, illetve a viharok irányának kiszámíthatatlansága indokolja. Így előfordul, hogy valamelyik zónában nem köve'- kezik be vihar, pedig mi jeleztük. A viharágyúk mellett a ki keleti medencéiében kísérleti jelleggel hat automatikus jelzőkészüléket is fölszereltünk, ezek villogó sárga fényükkel 30, illetve 60-as percenkénti fordulalszámmal jelzik a közeledő vihart. Ugyanezt mutatja a mólófejeken található viharkosarak állása. — Milyen a technikai-személyi föltétel az obszervatóriumban ? — Egész évben két tudományos munkatárs dolgozik; munkájukat nyáron az Országos Meteorológiai Intézet munkatársai segítik. A tóparton két meteorológiai és hat seéknérő állomás, főállomás működik: a keszthelyi és a siófoki. A technikai eszközök közül a 160 kilométer hatósugarú villámszámlálót, az automatikus víz- és levegőhőmérőket, a szélirót é» a fejlett híradástechnikai berendezéseket említem meg — fejezte be tájékoztatóját dr. Earta Imre. Az obszervatórium ftveg- tomyából még sima a tó keleti medencéjének víztükre, de a mélyzöld szán és a nyugaton tornyosuló felhők mát a zivatar . közeledtére utalnak. Egy tévéképernyőn & tó partvonalát látjuk kiraj-; aolodni, majd az URH-rá- dión a laikus számára érthetetlen adatok halmazát halljuk. Az egyik, munkatárs három frissen érkezett térképet mutat: ezek a következő napokra ciklon közeledtét mutatják, vagyis eső várható. — Igen — mondom én —; tegnap este udvara volt a holdnak. — Elnéző hitetlenkedő mo-’ soly a válasz. — Kérem, mi a népi megfigyelésekre nem adunk. M. L SOMOGYI NÉPLAP
