Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A ••• XXXIX. évfolyam,-253. szám T983. június 30., csütörtök Kinyújtott kéz, őszinte ajánlat Nemcsak a szocialista, ha­séin a lökés országok saj­tójában is első oldalas je­lentések számoltak be szer­dán a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozásáról, az ott elfogadott közös nyi­latkozatról. Ez az esemény jó értelemben vett szenzá­ció: a nyugati propaganda, attól kezdve, hogy hallott az értekezett lehetőségéről, azt igyekezett elhitetni, hogy a moszkvai állásfoglalás „na­gyon kemény” lesz, s hogy a szocialista országok beje­lentik ellenlépéseiket a NATO most már befejezett tényként kezelt rakétatele­pítési akciójára. A williamsburgi tőkés csúcsértekezleten elfogadott politikai nyilatkozat, a N ATO-had ügyminiszterck brüsszeli, a külügyminiszte­rek párizsi állásfoglalása nem is tette alaptalanná az Ilyen előzetes feltételezést. A NATO közlemények kihí­vó hangvétele, a feltételek megszabása, az egyoldalú engedmények változatlan követelése a szocialista or­szágokban meg is kapta a megfelelő értékelést — ezek ntán számítottak egyesek arra, hogy a moszkvai ta­nácskozás ebből indul ki. A moszkvai nyilatkozat hangvétele azonban gyöke­reken más. Tény, hogy a szo­cialista országok tanácsko­zásán megállapították: nem hagyják megbontani az erő- egyensúlyt — de azt is ha­ladéktalanul hozzáfűzték, hogy az egyensúlynak a le­hető legalacsonyabb szinten kell megvalósulnia. S mi­közben az erre vonatkozó megállapítások — amelyek egyébként az egyes országok nyilvános állásfoglalásaira utaltak az esetleg .válasz­lépéseket illetően — mind­össze egyetlen bekezdést je­lentenek a szovjet főváros­ban született dokumentum­ban, a megállapodásra irá­nyuló javaslatok, a kezde­ményezések teszik ki a nyi­latkozat nagy részét, abban a hangnemben, ahogy az a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ja­nuári prágai ülésén is meg­nyilvánult. A közös nyilatkozat leg­jellemzőbb vonása, hogy egyrészt talán még az eddi­ginél is nagyobb nyomaték- kai hívja fel a figyelmet a jelenlegi helyzet veszélyeire — másrészt olyan megol­dásokat javasol a veszély elhárítására, amelyek mini­mális jóindulattal megvaló­síthatók, nem tesznek szük­ségessé bonyolult, sok éves tárgyalásokat; s ha katonai jelentőségük nem is egyér­telmű a fegyverzetek azon­nali korlátozásával és csök­kentésével kapcsolatban. Óriási hatásuk lehet a lég­kör megjavításában és a lé­nyegi tárgyalások alaphang­jának megadásában, az eny­hülés szellemének újjáte­remtésében. A javaslatok egyaránt ki­terjednek a legközvetlenebb veszély, az amerikai rakéta­telepítés beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó veszé­lyének elhárítására, a hadá­szati fegyverek korlátozását elősegítő lépések — a fegy­verzet befagyasztása és az „első csapásról” való önkén­tes lemondás kötelezettségé­nek vállalása — elfogadásá­ra, az európai kérdéseknek Helsinki szellemében törté­nő rendezésére, a két kato­nai tömb, a Varsói Szerző­dés és a NATO viszonyának rendezésére és néhány más kérdésre. Ezúttal nem konkrét szá­mokról, gyakorlati megálla­podásokról van szó, hanem olyan lépésekről, amelyek megteremthetnék az egymás iránti bizalmat, a tárgyalá­sokhoz szükséges előfeltéte­leket. S ha a nyilatkozat egyértelműen a vezető tőkés államok magatartását, fegy­verkezési hajszáját teszi is felelőssé a nemzetközi hely­zet rosszabbodásáért, mégis azt húzza alá hogy m meg­oldás mindkét fél közös fe­lelőssége és kötelessége. A moszkvai tanácskozáson részt vett országok átérzik ezt a felelősséget s a maguk részéről ezért kínálnak újabb lehetőséget a megállapodás­ra. „Ezt az alkalmat nem sza­bad elszalasztani” — ez a moszkvai nyilatkozat legfőbb figyelmeztetése, s ezt aligha lehet fenyegetésként értel­mezni — sokkal inkább ki­nyújtott kézként, őszinte ajánlatként lehet és kell felfogniuk a Nyugat veze­tőinek a lehetőséget. Különösen aláhúzza a Var­sói Szerződés tagjainak gon­dolatmenetét egy — nem először hallott, de most is­mét nagy erővel leszögezett — megállapítás: „Semmi­lyen világproblémát — be­leértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitá­ját is — nem lehet katonai úton megoldani.” A közös nyilatkozat Prága ntán újabb bizonyítéka an­nak, hogy a Varsói Szerző­dés tagjai komolyan veszik ezt a gondolatot. Azt akar­ják, hogy a Nyugat is éb­redjen rá felelősségére — s vezetői valóban felelősen járjanak eL Ügy, ahogy azt Moszkvá­ban javasolták: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alaku­lásának mostani fenyegető tendenciáit — és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következ­tetéseket. Pérez de Cuellar Berlinben Szerdán délután többnapos hivatalos látogatásra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett Jaxmr Pere2 dm Cuellar, m SgyesüU Nemzetek Szervezetének fő­titkára. Az ENSZ-főtitkár az NDK kormánya meghívásá­nak teaa tisgnli meri) BOlond U/usu Budapesten Megkezdődtek a magyar-tőrök hivatalos tárgyalások LAz&r Györgynek, * Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására szerdán hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke. A Ferihegyi repülőtéren — ahol délelőtt fél tizenegykor landolt a török kormányfőt és hivatalos kíséretét hozó különrepülőgép — ünnepé­lyesen fogadták a vendége­ket. A magyar és török zász­lókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorako­zott a néphadsereg díszszá­zada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, Púja Frigyet kai ügy miniszter, Vtncsa Je­né mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Fóti Iván, hazánk törökországi nagykö­vete, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. A kü- lőngépből kilépő Bülend Ulusut elsőként Lázár György üdvözölte, köszönt­ve a kíséret tagjait is. Egy úttörő kislány virágcsokor­ral kedveskedett a magas­rangú vendégnek. A díszszá­zad parancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendült a két or­szág himnusza. Ezután a ma­gyar és a törők vezetők köl­(Folytatás • 2. oldalon) Ulusu és Lázár György a repülőtéren A konfekcióiparnak dolgoznak. A Szalag- és Zsinórgyárban 1500 féle cikket gyártanak a konfekcióipar kiszolgálására. Termékeik — amelyek között a cipőfűzőtől a szintetikus és pamutszalagokon, az azbeszt termékeken keresztül a sebvarró zsinórig sok minden található — el­sősorban belföldi piacra kerülnek. Képünkön: a rekonst­rukció után nagy fordulatszámú gépekkel készülnek a ter­mékek. MOSZKVA Marjai József megbeszélései Marjai József miniszterei- aölk-helyettes, aki a KGST végrehajtó bizottságának 106. ülésén tartózkodik Moszkvá­ban, a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés folya­matban levő kérdéseiről és néhány kiemelkedő jelentő­ségű új együttműködési té­ma előkészítésének meneté­ről folytatott megbeszélése­ket a szovjet kormány ille- tékeseiveL Többek között tárgyalt Iván Afhípotmat, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettesével, GarH Marcsuk miniszterelnök-he­lyettessel, a Szovjetunió Tu­dományos és Műszaki Álla­mi Bizottságának elnökével. Nyikolaj Talizin ntmiszter- élnök-helyettessel, a Magyar —Szovjet Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Biaotfe- ság szovjet társelnökével és Jakon Rjabowal, a Szovjet­unió külgazdasági kapcsola­tok állami bizottságának dr nőkévfsL SALART Küldöttségvezetők találkoztak" Szerdán Genfben találko­zott egymással a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet és ameri­kai küldöttség vezetője CMTQ NYÍLT hetek A dél-dunántúli városok arculata Tegnap folytatódott a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság nyílt hetek rendezvénye Ka­posváron; a Dél-Dunántúlról érkeztek vendégek a tanács­kozásra, amely a városok építészeti múltját és jelenét tűzte napirendjére. A Kiliián György Ifjúsági és Ottörő-művelődési Köz­pontba — a rendezvény helyszínére — menet a Baj- csy-Zsilinszky utcában a naponta látott volt kaszinó épületén tegnap ismét meg­akadt a szemem: a „gyógyí­tó” tervezői és kivitelezői szándék egyre jobban testet ölt az épület felújításában. A homlokzatról lehullott díszít­ményeket pótolták, az épü­letkülső hamarosan vissza­nyeri eredeti formáját. Te­gyük hozzá: szépségét. Ka­posváron sok jelét láthatjuk napjainkban a hasonló mun­káknak: a volt zárdaépület szinte az utolsó pillanatban menekül meg, de a Latinka utcában is ráférne a gondos­ság néhány épületre ... Meg­újul a Május 1. utca, az egy­kori korzó. Az Arany Orosz­lán patika, a Dorottya-ház szép ígérete a belvárosnak. I A megújuló dél-dunántúli városokról tanácskozó építé­szeknek, tanácselnököknek, várospolitikusoknak a ven­déglátó város — azt hiszem, nem túlzás ezt mondani — jó alapot adott arra, hogy tartalmas eszmecsere bonta­kozzék ki. Ugyanezt mond­hatjuk az előzetesen közre­adott vitaanyagról is, amely­ben sok értékes vélemény ta­lálható — különösen a somo­gyi tapasztalatok Ismerteté­sével — az elmúlt évek épí­tészeti hagyománytiszteleté­ről és nem tiszteletéről, az építészek felelősségéről, a vá­rosépítészetben közreműködő szakemberek eddiginél haté­konyabb együttműködésének fontosságáról. A tanácskozást Barna Gá­bor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára nyitotta meg; magyarázatot adva ar­ra, miért tűzték épp itt na­pirendre A megújuló dél-dn- nán cíili városok építészeti ar­culata és a hagyományok cí­mű témát. Vidékünk gazdag építészeti hagyományokban, s ez fokozott felelősséget ró mindazokra, akiknek dolga ezekkel törődni. A ma építé­sze ugyan elsősorban a váro- mk, települések új arculatát igyekszik maradandóan meg­határozni, ám a munka so­rán az értékes épületek, vá­rosképek mellett sem mehe­tünk el figyelmetlenül, gon­doskodni kell azok megóvá­sáról, védelméről. Erről tar­tott értékes beszámolót dr. Román András, az Országos Műemléki Felügyelőség osz­tályvezetője. Néhány magyar város kivételével — Buda­pest, Sopron, Pécs és még né­hány — valamennyi helyen az utóbbi évtizedben figyel­tek föl arra, hogy minden város egyedi, s ahogy nőttek az új lakótelepek, egyre fel­tűnőbbé váltak ezek a sajá­tos vonások a régi városré­szekben. Már nemcsak a kö­zépkori építészeti emlékeket tartjuk értékeseknek, hanem a századfordulón kibontakozó és gyors fejlődésnek indult városokat is. Az utóbbi évtizedekben In­dult meg számos város át­alakulása a lakásépítés üte­mének hirtelen fölgyorulásá- val; erre az urbanizációs je­lenségre azonban nem voltak eléggé fölkészülve a szakem­berek. A lakótelepek nem váltak szerves részévé a vá­rosoknak. WyGt napok címet vteefl a Magyar Urbanisztikai Társa­ság rendezvénysorozata — ezzel is azt kívánták kifeje­zésre juttatni a szervezők, hogy nagyobb teret kell ad­ni a nyíltabb várospolitiká­nak:, a lakosság véleményé­nek. A kaposvári rendez­vénysorozat ezt a célt is sanl- gálja. Ma délután 17 órakor a Kiliián Győrét Ifjúsági és Ottörő-művelődési Központ­ban korszerű csalátfiház-épí- tés terveinek és a korszerű építési anyagok alkalmazásá­nak bemutatásával, tájékoz­tatással segítik az érdeklődök: igényeinek kielégítését. A ké­sőbbiekben fórumot rendez­nek a Deseda és környékének hasznosításáról a város új ál-, talános rendezési tervéről. A tegnapi tanácskozás ugyan a szakemberek köré­ben folyt, s erre is az a nyílt­ság volt a jellemző, ami a jö­vő építészetének eddiginél művese bb, korszerűbb, hu­mánusabb megvalósulásának a záloga lehet. Dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke hozzászólásá­ban többek között kifejtette: a város arculatának alakítá­sában az eddigieknél még in­kább számítanak a helyi szakemberek véleményére, támogatására. Ormosi Vik­tornak, a Magyar Urbanisz­tikai Társaság dél-dunántúli területi csoportja titkárának a zárszavával ért véget á teg­napi tanácskozás. Ezt dél­után városnézés követte. O- K

Next

/
Thumbnails
Contents