Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

A NÉPESSÉG ALAKULÁSA SOMOGYBÁN Tűnőben az egyke Tízek tárlata Bemutatkoznak a nagyatádi fotósok Fotókiállítás nyílt tegnap délután Nagyatádon, a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pont kiállítótermében. Ki­lenc éve nem volt már ön­álló kiállításuk a nagyatádi fotósoknak a városban. A történet — ahogy azt Posta József, a klub vezetője el­mondta — nem szokványos. 1965-ben alakították meg szakkörüket, a három év múlva rendezték első orszá­gos kiállításukat Dunántúli tájak, emberek címmel. At­tól kezdve évenként adott otthont Somogy ennek a rangos bemutatkozásnak. — A sorozatnak 1974-ben vége szakadt. Miért? — Nehéz lenne erre vá­laszt adni. A kilenc évvel ezelőtti dátum nemcsak a kiállítások, hanem a klub végnapjait is jelentette. Igaz, hogy senki sem tette le a fényképezőgépekét, de sem­miféle szervezett összejöve­telre nem volt lehetőségünk. Három évvel ezelőtt a régi­ek és néhány lelkes fiatal el­szántságával ismét elindult valami; két éve ismét él a nagyatádi fotóklub. Ifj. Soós György: Generációk rábban a Dunántúli Napló fotósa volt. Képei szinte va­lamennyi szaklapban megje­lentek, külföldi és hazai ki­állításokon szerepelt. Több első helyezést mondhat ma­gáénak. ö a szociográfiai fogan tatású témákkal je­gyezte el magát. Portréi megdöbbentő erejűek — csakúgy, mint a Sündisznó­tor című képriportja. A ta- ranyi pedagógus, Szűts Mik­lós témaérzékenységről vall egyéni hangvételű felvéte­leivel. Tetszetősek a csurgói Csók Gyula munkái. Lesz-e folytatás? A ren­dezők szerint igen: jövőre meghívásos tárlatot nyitnak, és szeretnék visszaállítani a Dunántúli tájak, emberek cí­mű pályázat megtépázott te­kintélyét. S még valami: kö­zösséget szeretnének vállalni a szobrász-alkotóteleppel. A nyári idényben önköltséges fotóstábort akarnak létre­hozni. Nagy Jenő Figyelmeztetóék a megye népességének családi állapo­tát tükröző adatok. A kapos­vári anyakönyv tanúsága sze­rint a városban 1976-ba a még 900-nál több házasságot kötöttek, tavaly már csak 547-et Az egész megyére is érvényes tendenciát minde­nekelőtt a házasodási korba lépő, 60-as években születet­tek csökkenő száma magya­rázza. Ugyanakkor több lett a demográfiai okokkal aligha indokolható válás. Az elváltak száma a fér­fiaknál kétszerese, a nőknél másfélszerese a tíz év előt­tinek. Az okot keresve föl­tűnik, a 15—19 éves korban kötött — nem egyszer elha­markodott — házasságok gyakoribbá válása. A lányok­nak már 17 százaléka serdü­lőkorban férjhez megy. Szembeszökő, hogy az orszá­gos átlagot jócskán megha­ladóan több mint harmadával nőtt az ilyen fiatal korban szülő nők száma. Ez minde­nekelőtt a szülői felelősség, valamint a családi életre ne­velés hiányára utal. Aligha túlzó a föltételezés, hogy a zilált családi környezetben felnövő gyerekek gyakran saját házasságukban élik to­vább szüleik konfliktusait. Mintegy öröklik az igényte­lensége^ a családi élettel kapcsolatos torz szemléletet. Felfokozott szeretetigényük idő előtt sodorja őket meg­alapozatlan kapcsolatokba. Nyilván ezzel összefüggő következmény, hogy ötezer somogyi családból hiányzik az egyik szülő. A gyerekek tizede csonka családban él. Ezzel szemben kevesebb a megyére korábban jellemző egyke. 12 százalékkal emel­kedett 1970 óta a kétgyer­mekes családok száma. A szülőkorba került népesebb nemzedék általában a két­gyermekes családmodellt vál­lalja. Ez csupán „egyszerű újratermelés”. Elgondolkod­tató viszont, hogy 100 család közül 38-ban hiányzik a gye­rek. Ebből fakad a kedvezőt­len átlagszám, mely szerint egy somogyi családra csak egy gyerek jut. Meglehet, hogy gyermektelen vagy egy­gyermekes családokban „ké­nyelmesebb” az élet, köny- nyebb kielégíteni a helyen­ként túlzott anyagi igénye­ket; mégis gyakran maguk a gyermektelen házaspárok is­merik be idősebb korban, hogy hiányzik valami az éle­tükből, amit nem pótol a nyaraló vagy a másokénál márkásabb autó. Szót érdemel, hogy a het­venes években — főként a lakáshelyzet javulása követ­keztében — fokozódott a többgenerációs családháztar­tások szétválásának folyama­ta. A megyében a 94 500 csa­lád közül csupán 380-ban. él együtt legalább három nem­zedék. Csökken a családok nagysága: 100 háztartásban a korábbi 312-vel szemben je­lenleg csupán mintegy 290 ember él. Mindenekeiőtt azért, mert több mint ötö­dével nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Az átlagos családnagyság csökkenésében közrejátszik a termékenység, apadása, a házasságok gyakoribb fel­bomlása, a gyerekek korábbi kiválása, valamint az élet­kor meghosszabbodása :s. Városaink közül Barcson a legnagyobb és Siófokon a legkisebb a gyermekes csa­ládok aránya. Számos demográfiai számí­táshoz nyútj'hat alapot a ne­mek arányának alakulása. Ez a korábbiakkal ellentét­ben a férfiak javára módo­sult. 1970 és 79 között a né­pesség növekménynek csupán tizedét tették ki a nők, 90 százalékát a férfiak. Ezt nem elsősorban a fiúszülések szá­mának növekedése okozta, hanem az, hogy az évtized során a megyébe bevándorol­tak zöme férfi, míg az elköl­tözők nagyobb része nő volt. Elsősorban a fiatalabb korosztályokban lett keve­sebb nő, ugyanakkor a 60 éven felüliéknél tíz száza­lékkal emelkedett a nők ará­nya. összességében a számok a következő évekre Somogy népességi helyzetének a mos­taninál kedvezőtlenebb ala­kulását mutatják. Ne feled­jük azonban, hogy a népes­ség alakulása nem egysze­rűen létszámstatisztika. Ered­ményei évtizedek múlva . is alakítják, befolyásolják az ország termelését, kultúráját, a lakosság életszínvonalát és közérzetét, az élet minőségét. Kevesen gondolnak arra, hogy a gyermekek világra hozása és nevelése voltakép­pen önmaguk szándékainak, képességeinek, törekvéseinek megújítása — magasabb szinten. Senkinek sem lehet közömbös, hogy milyen jövő vár gyermekeire, unokáira. A dem'ográfiai prognóziso­kat figyelembe vevő, hosszú távú tervezés, valamint a távlati hatásaiban is átgon­dolt megyei népesedéspoliti­kai intézkedések mellett mindenekelőtt e szemlélet terjedése eredményezheti a megye népességének kedve­zőbb változását. Az erőfeszítések, várha­tóan, elsősoi-ban 1992—93-tól kamatoznak, amikor a hetve­nes években született népe­sebb nemzedék határozza meg majd a természetes sza­porodás alakulását. Bíró Ferenc A lelkes nagyatádi fotó­sok: Bujtás Sándor, Csók Gyula, Durgó Tibor, Kiskő István, Kiss Gyula, Kozma Imre, Menyhárt Tibor, Or­szág László, ifjabb Soós György és Szűts Miklós. Szakmai képzettségük, fog­lalkozásuk különböző: van köztük tanácsi főelőadó, pe­dagógus, kádár kisiparos éppúgy, mint esztergályos vagy fotós (az Ofotért bolt­jának helyi vezetője), ök vállalkoztak a munkáikat reprezentáló tárlat megren­dezésére. Ha valaki ellátogat a hó­nap végéig nyitva tartó ki­állításra, a legkülönbözőbb munkákkal találkozik, a lel­kes amatőrökével ugyanúgy, mint profikéval. Durgó Tibor a nagyatádi faszobrász alkotótelep hűsé­ges krónikása; most is fő­képpen ott készült felvétele­ket mutat be. Nem tárgya­kat fotózott, hanem szobro­kat, sajátos környezetben, az alkotókkal. Különös atmosz­férát tudott teremteni. Nem véletlen, hogy őt kérték föl annak a fotóanyagnak az összeállítására is, amelyet a nemzetközi műhelyt bemuta­tó budapesti múcsarnokbeli kiállításon tesznek közszem­lére. If jabb Soós György ko­— Ne balhézz, öreg — mondta Fecó. Ennek tényleg így kell lennie, különben ál­landóan pofozkodnánk. — Még elmehetsz. De aki marad, annak ehhez kell tartania magát. — Ha már itt vagyok, próbáljuk ki. Jó hasznát vették annak a két baltának, amit az egyik áfész-bolt vasrészlegéből emeltek el. Az épület egyik kamrájában is találtak rozs­dás, vásott szerszámokat. Még aznap délután kiirtották az épületben és a bejáratban levő fákat, bokrokat. A következő napok mun­kával teltek. A házat és kör­nyékét rendbe hozták, hogy az a minimális lakhatósági és kényelmi szempontoknak megfeleljen. Elsősorban a te­tőt pótolták ki a ház ama része felett, ahol laktak, a romos rész léceivel, cserepei­vel. A környékbeli tisztásén magas füvet találtak. Leka- száiták, pokrócba gyűjtötték, es fekhelyeket készítettek be­lőle. Találtak egy zuhogót, amely egy kis patakban foly­tatódott. Onnan vitték a vi­zet, mert a ház udvarán le­vő kút vize büdös volt. Doki egy deszkadarabra ráégette „FREI”, rúdra szö- gelte és kitűzte a ház elé. Mindenki elfoglalta magát napközben a ház körül, ahogy tudta. Botoy hurkokat készí­tett, és elcsatangolt velük a sűrűbe. Focó ülőalkalmatos­ságokat és egy asztalt eszká- bált Ö65ze. A munka elűzte az unalmat. Este nagy tüzet gyújtottak. Botoy előszedte az útközben szerzett gitárját, és szállt a „Nincs egy hely, nincs egy hely” himnuszukká előlépett Piramis-sláger. Egymás után bontották ki az üvegeket, melyeket nap­közben közös elhatározásból Csoki őrzött. Az ital hamar meghozta a mámort, táncolni kezdtek. Először Gigi kezdett vetkőzni. Kreol teste vörö­sen fénylett a tűz lángjainál, öle dú® bolyha tompán de­rengett. Minden poreikaja külön mozgott a zene üte­mére, extázisba hozva a töb­bieket ÍS. A lángok meztelen, vonag- ló testeken tükröződtek, mintha távoli föidrész rituá­lis szertartását játszották volna végig. Tabuk nem lé­teztek, csak a gyönyör élve­zete. A ház előtti nagy követ úgy ülték körül, mint tanács­kozáskor a vének. Az ital és az élelmiszer fogytán volt már. Legjobban a kenyér hiányzott, mert amiket a lá­nyok sütöttek, mindennek le­hetett nevezni, csak annak nem. — Mondanék valamit, ha nem röhögtök ki — szólalt meg Margó, de miután bizta­tást nem kapott elhallgatott. — Na, nyögd ki már! — mondta Zita. — Kertet kéne csinálni. — Mit? — Mondtam. Ha úgy dön­tünk, hogy itt maradunk, ak­kor keltene,.. — Hol? HÉTVÉGI / tájoló' Két hét van még hétra a tanításból, de a padban ülő diák és a katedrán álló ta­nár is mind gyakrabban te­kint ki az ablakon az isko­lapark zöldjére vagy a káni­kulai forgatagba. Zsúfoltak hét végén a strandok, telt ház-táblát akaszthatnánk ki a magyar tengerre, és szerte a megyében gazdag progra­mok várják a szórakozni, ki­kapcsolódni vágyókat. Aki pedig erszényét csak most, a fizetés után tudja megnyitni, az ünnepi könyvhét sátraihoz is ellátogathat még e héten, Barcson szombaton három­kor pedagógusnapi ünnepélyt rendeznek a művelődési köz­pontban, a Boróka együttes és a barcsi iskolák gyermek- tánccsoportjainak közremű­ködésével. Vasárnap 12 együttes föllépésével az ama­tőr művészeti szemle megyei gálaműsorának ad otthont a művelődési központ, délután háromkor. Babóesán a műve­lődési házban a könnyűzene kedvelőit várják a szombat esti Karthagó-koncertre. Nagyatádon tegnap nyílt meg a helybeli fotókiulb ki­állítása a Gábor Andor Mű­velődési Központban. A tár­lat — tíz alkotó művei — június 26-ig tekinthető meg. Marcaliban ugyancsak a hé­ten nyílt vándortárlat a Mikszáth úti általános isko­lában. Az 1900-as évek ele­jén készült fotók az akkori Marcali mezővárosjellegét, hangulatát idézik. — Tlát itt valahol a ház körül egy darabon ki kéne irtani a bokrokat, íelásni és bevetni ezzel, azzal. Ha len­ne friss zöldség ... — Ez mindig szebb lesz — szólalt meg Fecó —, a végén téeszt alakítunk. — Engem a téren várnak a csajok — mondta Csoki —, nem maradok sokáig. — Mikor mész, niger? Nem félted a bőröd a vagányok­tól? Amint megtalálnak, megszúrnak mint a malacot — mondta Doki. — Ez az, ezért nem sietek vissza. — De zabáim zabálsz. Mi? — Csak annyit, mint te! Szereztem én is, nem te adod, nagyokos! — Ide figyelj, niger, mi a te bajod itt? Bánt valaki? Veled is húznak a csajok, mint akármelyikünkkel, sőt. Hát akkor? — Miért vagyok én neked niger? — Amiért én neked Doki. — Tudod te, mi az én ne- v em? — Nem. De a többiekét sem tudom. Egyáltalán: kit érdekel az? Emlékeztek még arra, mit kaptatok a kereszt- ségben vagy maradtok in­kognitóban? — Miben? — Abban, (Folytatjuk,) A Balaton-partí települé­sek közül több ugyancsak ki­állításra hívogat. Boglárlel- lén a kék és a vörös kápolna tárlatai „mellett” szombaton, hatkor a tóparti galériában Halász Károly festőművész kiállításának megnyitására kerül sor. Szán tód puszta va­sárnap ebek csatoolásától lesz hangos; úgynevezett munka­kutya-bemutatót és -vásárt rendeznek. (Fotónk is az it­teni szőlőtermesztési és borá­szati kiállításra is csalogat) Siófokon pénteken Bánffy György színművész az „ékes, érdes anyanyelvűnkről” tart előadóestet. Ugyancsak pénteken nyitják meg a Dél-, balatoni Kulturális Központ­ban Czóbel Béla festőművész kiállítását. Szombaton fél ki­lenckor ugyanitt a Waidhof- feni Szimfonikusok hangver­senyére kerül sor. A siófoki üdülőhelyi klubban vasárnap este nyolckor Szelecsényi Nirbert zongoraestjét hall­gathatják a zenekedvelői. A fonyódi szabadidőközpont­ban a kaposvári képzőművé­szek közős tárlata látható. A kaposvári nyár program-, jai a hét végén dalostalálko­zóval kezdődnek. Szombaton délután a tizenkét együttes díszes felvonulásával indul a találkozó, a hangverseny a Munkácsy gimnáziumiban lesz. Éjfélkor — stílusosan — szerenádot adnak a város öt pontján, másnap Szennában folytatódnak a hangverse­nyek a műemlék templom­ban. Pénteken a Berzsenyi, álta­lános iskola névadóhetének) záró műsorára négyszáz paj­tást várnak a táncházba és a tábortűzi programhoz. A Killián Ifjúsági és Üttörö- művelődési Központban to­vábbra is megtekinthető a Gyermektükör kiállítás, szombaton pedig a megyei tanács szakszervezeti bizott­ságának gyermeknapi ren­dezvénye lesiz 3-tól. A me­gyei művelődési központ va­sárnapi ajánlata: a Spóra együttes gyermekműsora dél­előtt tízkor. A Somogyi Kép­tárban Amos Imre festőmű­vész képei várják a látoga­tókat. A mozik közül a mozimú­zeumban ma a Manhattan című Woody AUen-filmet játsszák, szombaton és va­sárnap egy kanadai krimit vetítenek, az Atlantic cityt, A vasárnap délutáni mese­moziban, a Hattyúk tava lát­ható. A Vörös Csillag egy régebbi amerikai filmvígjá­tékot kínál: A fekete szakáll szellemét. A Szabad Ifjúság­ban Bud Spencerrel a fősze­repben az Akit Bulldózernek hívtak című olasz "kalandfil- met vetítik. A Lati irka mozi­ban, „a magyar Piedone”,’ Bujtor István kalandfilmje látható: Csak semmi pánik.., SOMOGYI. NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents