Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

Hz emberiség egyetemes _T7 érdekeit kell szolgálni Áav »és volna rá. Volt imA Is Atomeromuvi kiszolgáló berendezéseket készített a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyá­ra a Paksi Atomerőműnek. Két IK konténert (felső kép) es egy EV—TK atomerőművi kisegítő berendezést (alsó kép) a napokban szállítanak a megrendelőnek. Paul Verner látogatása hazánkban Kezdeményezők A szocialista brigád vezetők VI. országos tanácskozásának felszólalásaiból is kiderült: a szocialista brigádok többsége a munkaköri kötelezettséget meghaladó ' tevékenységgel járult hozzá a vállalati ter­vek, a munkahelyi progra­mok megvalósításához, a gaz- dálkonas eredményesebbé té^ teléhez. Példamutatóan segí­tették a termékszerkezet kor szerusitésével járó feladatok megoldását, a vállalati mun­ka- és üzemszervezési, a ta karékossági intézkedések va­lóra váltását, a pályakezdő fiatalok beilleszkedését a munkahelyi közösségekbe. Áldozatkészségük megnyil­vánulásának szép példái: tö­meges részvételük az olyan társadalmi méretű akcióban, mint a kommunista műsza­kok, a mezőgazdaságnak nyújtott önkéntes segítség, á városok és lakótelepek szé­pítése, a gyermekintézmé­nyek létesítése és fejlesztése, az „egy brigád egy iskola” mozgalom, az iugyenes vér­adás. Megnőtt a szocialista bri­gádok közéleti aktivitása, s ba mutatkoztak is gyengesé­gek, továbbra is a munkás művelődés és a közéleti te­vékenység legszélesebb tö­megbázisának bizonyultak. Állásfoglalásukban leszö­gezték a tanácskozás részt­vevői: hatékonyabban kell gazdasági és társadalmi cél­jaink megvalósításának szol­gálatába állítani a mozgalom erejét. Azt jelenti ez, hogy még inkább számít a gazda-, ság a szocialista brigádok kezdeményezésére az inten­zivebb gazdálkodás követel­ményeinek érvényesítésében, á társadalmi termelés haté­konyságának, főként a mun­ka termelékenységének erő­teljes növelésében, a gazdái- 1 kodás hatékonyságának javí­tásában. A célkitűzés megvalósításá­nak előfeltétele, hogy minden munkahelyen váljék általá­nossá az a felfogás és gya­korlat, amely szerint a mun­kaverseny a gazdálkodás színvonalát javító tevékeny­ség és egyben a szocialista emberi magatartás formálá­sának egysége is. A továbbfejlődés alapfelté­tele a kezdeményezőkészség, és az igényesség növelése. A szocialista közösségek akkor tölthetik be eredményesen hivatásukat, ba önmagukkal szemben is igényesebbekké válnak. A gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőinek fel­adata, felelőssege növekszik a szocialista brigádmozgalom irányításában és szervezésé­ben. A szocialista brigádmoz­galom fejlődéséért érzett fe­lelősségnek abban is meg keli nyilvánulnia — és ez a bri­gádok túlnyomó többségének az egyetértésével találkozik —, hogy gondoskodjanak az elfogadott vállalások teljesí­tésének feltételeiről. Az országos tanácskozás felhívta a szocialista brigá­dokat, hogy fokozottan segít­sék elő az 1983—1985. évi népgazdasági és vállalati ter­vek megvalósítását, a nép-, gazdasági egyensúly és a vál­lalati gazdálkodás szempont­jából alapvető hatékonysági, export, import, anyag- és energiatakarékossági felada tok eredményes megoldását. E célok megvalósítása a leg­hatásosabb eszköze gazdasá­gunk fejlődésének, társadal­mi felemelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesztésének. A célok egyértelműek. A módszere­ket viszont a helyi viszonyok­nak megfelelően kell megvá­Szombaton befejeződött az azonos foglalkozású, de eWé- rő világnézeti és pártállásé delegátusok eszmecseréje. A különböző szakágak jeles képviselői arra kerestek vá­laszt, miképp járulhatnak hozzá a nukleáris háború veszélyeinek elhárításához. Osztatlan egyetértés alakult ki abban, hogy minden jó­zanul gondolkodó szakember­nek, bármekkora tekintélye van is hazájában és szerte a világon, nemcsak joga, de Szombaton délután kisér­ték utolsó útjára Oroszlány­ban a márkushegyi bányá­ban tragikus szerencsétlenség következtében elhunyt 18 oroszlányi és 4 lengyel bá­nyászt. A gyászoló bányász- városban fekete lobogók lengtek a lakó-; és középü­leteken, a temetőhöz vezető utak mentén. Már a gyász- szertartást megelőző órákban sok ' ezren vonultak a teme­tőbe, hogy végső búcsút ve­gyenek az elhunytaktól. A temetőben a felravata­lozott koporsók mellett dísz­őrséget állták a párt, a kor­mány, a szakszervezet és a társadalmi szervezetek kép­viselői, köztük Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. A közvetlen hozzátartozók, at özvegyek, az apa nélkül ma­radt gyerekek mellett ott voltak a szerencsétlenül járt bányászok közvetlen munka­társai iá kezükben tartották az elhunytak piros selyemre tűzött kitüntetéseit. Eljöttek a végső búcsúra az ország valamennyi bányavállalatá­nak küldöttei is. A gyászinduló hangjai után Méhes Lajos, az MSZMP Politikád Bizottságának tag­ja, ipari miniszter vett bú­csút a hősi haléit ballt bá­nyászoktól. — A magyar szén-, érc- és ásvány bányászat több év­százados történelmének egyik legszomorúbb és leg­tragikusabb fejezetét éltük át az elmúlt napokban, ami- i 'Mr m ország barom tokái i­kőteíessége te ügyelnie arra, hogy produktumával az em­beriség egyetemes érdekért rzöílgáija. Az orvosok taiáTkoaóján arról esett szó, hogy bármi­lyen nehéz is az atomsugár­7.ásiról, annak pusztító kö­vetkezmény eiről beazéln;, mégis meg kell tenni. A dialógusban felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a medi­kusok az egyetemen. erről szinte soha nem hallgathat­nak előadást, jóllehet, szük­bőző pontján 48 hányása vesztette életét — mondotta. — Itt most azokat a társa­inkat kísérjük \(tolsó útjuk­ra, akiknek életét 1983. jú­(Folytatás a 2. oldalon) Féltve költöztettük- nem te oly régen Mariska nénit. Nem mondtuk, de mindany- nyian egyvalamin gondol­koztunk: mit kezd majd a városrendezés száműzöttje- ként az új, az idegen ház­ban. Hiszen elképzelni sem tudtuk a félig tégla, félig vályog házacskája, orgoná­val, gyöngyvirággal díszített kertecskéje nélkül. <3 sem mondta, de arcára volt írva, hogy fél ettől a száműzetés­től. Mit tegyen kert nélkül, saját, bekerített birodalom nélkül emeletes, ház ban? Hány, de hány öreget tört meg — itt Kaposváron is — a kényszerűen szerzett össz­komfortos kényelem? Há­nyán éltek volna tovább, ha megmaradhatnak megszokott kényelmetlenségeik, kom­forthiányaik között? Ilyen kérdések kergetőztek fe­jünkben. ts költöztettük Mariska nénit. A minap sétáltunk az emeletes ház előtt — még szerencse, hogy csak egy­emeletes és eléggé nagy zöldterület övezi (ezt is gon­doltuk akkor) —, és ahogy tolazva battling«**», mm­snó, hogy vajon az új fegy­verrendszerek mennyire ve- saéiyeztetik az emberi kör­nyezetet, és neon teszik-e végképp alfcaimaútaama a normális életre. A iegsrzenvedélyesetob fel­szólalások a nők körében hangzottak el. Egyértelműen megfogalmazták akaratu­kat: békében, nyugodt ko- -likmények között szeretnek felnevelni gyermekeiket. Aki ebben tudatosan akadá­lyozna őket, számíthat gyű­löletükre. Időnként elhang­zottak erősen feminista szí­nezetű kijelentések is — pél­dául az, hogy a „nők az igazi békeharcosok, a férfi­ak'általában kedvekk a há­borút”. • • • Szombat délután a prágai béke-vilagtalálkozón nagy­gyűlést tartottak az ázsiai— afrikai és latin amerikai né­pekkel vállalt szolidaritás je­gyeiben, amely ea részt vett ps felszólalt Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítás Szervezet végrehajtó bizott­ságának elnöke. Arafat a nap folyama® érkezett Prá­gába. Arafat beszédében rá műt* tort: a beke-világtaiálkozó olyan időpontban tanácsko­zik, amikor scz ameaikad im­perializmus fokozza a fegy­verkezést versenyt és a nem­zetközi erőviszonyok meg­változtatásaira töreksssik. Arafat emlékeztetett arra, hogy Izrael a Lábamon elleni háborújában a nemzetközi egyezményekben tiltott fegy­vereket is bevetett, hogy más új fegyverekkel együtt ki­próbálják hatásukat. Az Egyesült Államok minden támogatást megadott Tel- Avívnak a Libanon elleni agresszióhoz. Arafat beszéde végén mél­tatta a Szovjetunió követke­zetes békepolitikáját, a hala­dó erőknek, köztük a palesz­tinad népnek nyújtott támo­gatását. rős hang köszönt ránk, ki­csit megróván: — Szervusztok, gyerekek, nagyon elfelejtettétek az öregasszonyt! Bizony nem felejtettük, ha szó szerint vesszük a dolgot, sőt emlegettük is többször, csak hát oda nem jutottunk, meg nem látogattuk ... Most persze örvendezünk, hogy jó egészségben thláljuk, és va­lóban, nicsak, hát semmit sem változott, mosolygós, jnint régen. Ráérünk. Persze, hogy bel­jebb kerülünk, megnézzük, hogyan sikerült az akkor csak sebtében lerakosgatott bútorokkal berendezkedni az egyetlen szobácskábán, a ki­csi konyhában, a fürdőszo­bában .., Szépen sikerült. A két vadóc ugyan rögtön zajt meg rendetlenséget csi­nál, át a nagyobb egyszer csak leül te ktböfci, hogy a régi házban, ami már nin­csen, mindig kaptunk süte­ményt. Mariska néni ezen megha­tódik. „Ó hogy emlékszik, pedig akkor három-négy éves volt, most meg milyen MVB.” a tatéjmk M am­Az. MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 21—25. között látogatást tett hazánkban Paul Verner, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Űtjára elkísérte Kla­us Sorgenicht, a NSZEP KB osztályvezetője. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára fogadta Paid Veimért Korom Mi­hály, a Politikai Bizottság lékek, keverednek a mával Mariska néni egyszerre akar mindent elmondani, így az­tán néha nemigen kapcso­lódnak egybe a dolgok. (Ha máskor, amikor szintén rá­értünk, eljöttünk volna csak egy félórácskára, most nem volna ilyen gondunk.) Bánata is, öröme te jócs­kán akad az öregasszonynak. Sokan, sokan mennek el mostanában, sok a temetés, a halálhír. Családi ‘bajok te voltak. Várná, hogy meglá­togassa végre ez meg az a rokon... De nem jön senki. Lám, mi is csak véletlenül.. De jó is itt, az emeletes házban, mert megszerették, tisztelik. És mutogatja a szomszéd ajtókat, a szem­közti ablakokat, itt ez lakik, ott meg amaz, és ez te segít neki, meg amaz is apró- cseprő tfolgokban, és 6 en­nek te meg amannak te tu­dott segíteni, például meg­gondozta a virágokat, mert ,hát ért hozzá ... Nem mondjuk, csak ma­gunkban örülünk; szeren­cséje volt Mariska néninek, nem rövidítette meg életét egy idegen betonvár. Betget, titkára megbeszélést folyta­tott a vendéggel az MSZMP és az NSZEP együttműkö­désének kérdéseiről. Paul Verner találkozott Apró Antallal, az országgyű­lés elnökével, látogatást tett a budapesti pártbizottságon, a fővárosi tanácsnál, vala­mint Bács-KJsku» megyébe*. Paul Werner és kísérete szombatost elutazott Buda­pestről. Jő helyet talált ttt. nem mennek el mellette az em­berek köszönés nélkül, ide­genül Búcsúzunk. A „vadembe­re k” sem csalódnak, holnap a néni kelt rétest süt — sü­tött volna ma te, ha meg­sejti, hogy arra járunk —, és akkor holnap is me­gyünk, és akkor nagy lako­ma lesz. Baktatunk hazafelé. Tör­ténetesen épp arra, a régi; a már lebontott ház helyén vezet az utunk, a Béke utca északi óldalán épülő panel-' tömbök között. •Szokatlan dologra figyelünk föl. Nagy fák., régi, öreg fák állnak * befejezetlen panelházak kö­zött; megóvták őket az épí­tők. Az egyik két emelet-*, nek te közeli zöld erdőt va­rázsol, a többi te árnyat ad. Rögtön drukkolni kezdünki jaj, csak ne vigye el ókét a további munka, a további építkezés, csak olyanok dol­gozzanak itt később is, aktle ugyanígy megvédik a fákat. Ki tudja, tán itt fogunk lak­ni, kicsi már a mostani la­kás. De ha nem mi, hát mások élvezhessék a regi kertecskék maradékait. Az a meggyfa, ott, az ni; tán épp Mariska néni ked­ves fája volt. jbribúr rétet A prágai béke-világfórum vendége Dean Reed. A híres ame­rikai énekes jó ideje folytat következetes harcot a békeért. A prágai találkozón felszólalásában újra elmondta, mindent el kell követni, hogy az emberek ne éljék át azokat a borzalma­kat, amelyeket egy esetleges nukleáris háború jelenthetne. Bányásztemetés Oroszlányban Méhes Lajos búcsúbeszéde A NÉNI ÉS A FÁK Ara: 1,48 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 150. szám 1963. június 26., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents