Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
A munkasikerek, az örömök, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlenül érződnék a pártalap- s zer vezetek munkájában. A gyakorlatiban ugyanis ott ellenőrzik a pártmunka irányítását, módszerét és ered- menyessógét. Ez folyamatosan javult a múlt esztendőkben — az MSZMP Központi Bizottságának/ áprilisi határozata is rámutatott: „A pártszervek és szervezetek eredmenves erőfeszítéseket tettek irányító ellenőrző tevékenységük fejlesztésére, A pártmunkát azonban még mindig sok formális, bürokratikus vonás terheli.” Az alapszervezeteik tevékenységének színvonalára alapvetően hat, hogy menynyire ismerik a part politikáját; képesek-e az egységes értelmezésié és végrehajtásra. Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az ala.pszervezetek általában ismerik, mégis tapasztalható több helyen, hogy csak felszínesen foglalkoztak azokkal a határozatokkal, amelyek a társadalmi vagy kulturális élet egy-egy részterületére vonatkoznak. Több alapszervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pértszervek határozatait — melyek végrehajtásában feladataik vannak — a helyi viszonyokra kell alkalmazniok. Számosán, azonban egyre inkább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját működési területükre. Az irányító városi, járási és községi pártbizottságok elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján mind több helyen a felső pártszervek határozatait figyelembe véve kidolgozzák és eredményesen teljesítik a helyi politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatokat. Az alapszervezetek így a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a politikai kezdeményezés, a döntés végrehajtásának középpontjaivá válnak. Az utóbbi években az irányító pártbizottságok is nagyobb ügyeimet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tagjainak politikai képzésére, továbbképzésére. A jobb politikai fölkészültséget, a vezetőségek munkájának hatékonyságát eredményesen szolgálják a megyei partbizottságok által évente szervezett alapszervezeti titkári tanfolyamok. Ezeken a párt- politikai munka éves feladatait dolgozzák föl. A XII. kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos munkája nyomán több intéz-; kedést tettek a pártélet rendszer essegenek és folyamatosságának tovabbfefl es ztésére is, de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A működési területeknek megfelelően a pártaiapszervezeti munka középpontjá- ban — a XII. kongresszus óta fokozatosan — az objektiv körülményeknek megfelelően a gazdasagpohtikai feladatok végrehajtása áll. A megyék ipari és mezőgazda- sági üzemeiben működő párt- alap6zervezeteknél felerösör A veszélyes hulladékokat kezelő telepiek országos hálózata létesítésének előkészítéséről tájékoztatták tegnap az Ipari Minisztériumban a tárcához tartozó vállatok, üzemek képviselőit, Az Állami Tervbizottság a múlt évben hozott határozatot a hálózat létesítéséről — annak érdekében, hogy megnyugtató módon lehessen elhelyezni, illetve megsemmisíteni az évente keletkező mintegy háromszázezer tonnányi — tovább már nem hasznosítható, illetve veszélyes — hulladékot. dött a gazdaságpolitikai tevékenység. erősödött a pát'te!- ienörzes. Észrevehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gazdasági, termelési feladatokkal. A fejlődést mutatja az egyre szélesebb körű gazda- sagpolitikai agitációs és propagandamunka, . sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehajtását. A gazdasági vezetők rendszeres. beszámoltatása mellett gyakorlattá vált, hogy vezetőségi ülésén és párttaggyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizaimi vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad számot a termelőmunka eredményeiről, gondjairól. Az alapszervezetek többet és eredményesebben foglalkoznak a gazdaságos termékszerkezet kialakításával, a rugalmasabb termékváltással, a műszaki fejlesztéssel, a munkaerő-átcsoportosítással és a takarékosabb gazdálkodással. Fokozottabb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia fejlesztésére — am még mindig nem használják ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeket. Az elemző, feltáró munka, a vita, a párttagok véleményének, észrevételeinek figyelembevétele kell jellemezze az alapszervezeti munkaterv elkészítését. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak valósítani A munkatervek nem lehetnek öncélúak. Állandó és szoros, kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal — amint arról az áprilisi KB határozat is szól: „A párt- fórumokon. taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni.” Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek közős munkája és a tagok egyéni felelőssége. Egyértelművé vált szinte rmndenüTt annak a fölismerése, hogy az aktívabb párt- csoporteiet feltételeinek megteremtése jól szolgálja a színvonalasabb alapszervezeti munkát és vele a kommunisták személyes felelősséget. Mindinkább kialakul az a helyes gyakorlat, hogy két taggyűlés között összehívják a pártcsoportznizaimiakat, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasági eseményekről, meghatározzák számukra a konkrét feladatokat A továbblépés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alapján a pártcsoportok nagyobb szerepet kapnak a párt tömegkapcsolatának erősítésében. Segíteni kell őket hogy terjesszék, népszerűsítsék — ha kell, védelmezzék — a párt politikáját, erősítsék, értessék meg a helyi feladatok indítékait és végrehajtásuk szükségességét. Ez különben is minden párttag kötelessége, rajtük áll, hogy a tömegek mennyire értik és követik politikánkat. S tőlük függ, hogy ebben az alapszervezetekben milyen légkör uralBimbó József, a vegyi- és robbanoanyag-ipari felügyelet igazgatója tájékoztatójában elmondta: körültekintő fölmérés alapján, az illetékes tanácsokkal egyetértésben már kijelölték azokat a területeket, amelyek szóba jöhetnek veszélyes hulladékok telepjeiként. A veszélyes hulladékok mennyiségének területi eloszlása, a szállítási útvonalak és egyebek figyelembevételével vonzáskörzeteket hoznak létre. A központi körzet a főváros és Pest megye területén lesz, s ott egy, évente 25 esor tonna hulladék elTalajvédelmi munkák A termőképesség fokozását segítik A nagyatád—háromfai Május 1. Termelőszövetkezet taranyi kerületében járunk. A dombhajlatban, ahol a szántó az erdővel találkozik, terméketlen a föld: a gyéren nőtt füvet ugyan lekaszálták, most éppen rend sodrózzák, majd összegyűjtik és elszállítják,, ám a szálas takarmányban aligha térül meg a betakarításra fordított költség. A táblán nemcsak rendsodróval szalad a traktor: földmunkát végző gépek rendezik a terepet, utat építenek a letakarított területen — tizenegymillió forint értékű komplex rgelio- rációs munkát végez ebben a közös gazdaságban a Ri- nya—Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, s az 1981-ben kezdődött és várhatóan 1987- ben befejeződő tevékenység egy része itt, a taranyi határban zajlik. A társulat a dél-somogyi térségben, a Rinya és a Dombó-csatorna vízgyűjtőjén csaknem 155 ezer hektáron dolgozik: közcélú beruházásokat, fenntartási és tervezési munkákat végeznek, a megrendelések alapján azonban a legnagyobb feladatot a vízrendezések jelentik — tavaly ennek a szolgáltatásnak az értéke megközelítette a 25 millió forintot. A melioráció olyan talajjavítási eljárás, amely a kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságuk miatt csökkent termőképességű vagy terméketlen talajok megjavítását célozza, s végső soron ezeknek a talajoknak a mezőgazdasági művelésbe vonását, illetve ter- mőképiességük növelését szolgálja. — Nos, ezen a dél-somogyi területen igencsak szükség van erre a Konténerkazán Könnyen áthelyezhető, úgynevezett konténerkazánt fejlesztett ki a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembereinek javaslatai alapján a barcsi Uni- tech Ipari Szövetkezet. Főként ipari és mezőgazdasági üzemek használhatják előnyösen csarnokok és állattartó telepek fűtésére. Az épületek mellé állítható kazán bármely fűtőanyag — szén, fa, faápríték — fel- használása révén jó hatásfokkal működik. A százezertől félmillió kalória kapacitásig több változatban készülő konténerkazan iránt nagy az érdekődés. égetésére alkalmas égetőművet építenek. További telepeket alakítanak ki Észak- Magyarországon, ÉszakDunántúlon, DélnyugatDunántúlon, Dél-Dunántú- lon és a Tiszántúlon a vonzáskörzetbe tartozó vállalatok különleges kezelést igénylő hulladékának összegyűjtésére, megsemmisítésére. Az Állami Tervbizottság határozata szerint ezeket a telepeket. javarészben az érdekelt vállalatok részvételével, gazdasági társulás formájában fogják létrehozni. komplex munkára. Tavaly a Böhönyei Állami Gazdaságban, a lábodi és a kadarkúti ' termelőszövetkezetben fejezte be a társulat a több éve tartó kivitelezést, közben ugyanezek a tennivalók folytak a csökölyi és a nagyatádi téeszben meg a Kutasi Állami Gazdaságban. — A megbízásokat a lehető legjobban igyekeztünk teljesíteni, reklamációt sehonnan sem kaptunk. Több mint öt millió forintért kialakítottuk saját gépjavító- központunkat — mondja Sántha Lajos főmérnök. — Ezekben, a munkákban többnyire saját dolgozóink vettek részt; az idén a műhelyek műszerezettségét bóvítJanuártól új, az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérő jövedelemszabályozási kísérletbe kezdett húsz építőipari vállalat és szövetkezet, közöttük a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új módszer egy cseppet sem kockázat nélküli, nem kiválasztottak kerültek a kísérletbe, hanem önkéntes jelentkezők. Az új módszer célja: tegye lehetővé a vállalati és egyéni teljesítményekkel arányos, differenciált bérezést^s egyúttal takarékosabb gazdálkodásra, szervezettebb, fegyelmezettebb — ezzel együtt hatékonyabb — munkára ösztönözzön. Középpontban a gazdálkodás A SÁÉV igazgatóhelyettese: Vízkeleti Béla: — A kivitelező építőiparban a szakmai sajátosságok miatt az általános szabályozások rendszerint eltérésekkel érvényesek. Szükség van a kísérletekre; ezek a köz- gazdasági szabályozók hosz- .■szabb távú fejlesztésén, jobb megalapozásán keresztül segítenek olyan forma kialakításában, amely a jelenleginél jobban összehangolja a béreket és jövedelmeket. Már korábban is folytak kísérletek. Ilyen volt a tiszta bérszinvonalszabályozás, a tisztabértömeg-szabályozás vagy az előre meghatározott összegű, határidőhöz kötött bevétel ... Az építési feladatok, a munkaerő- és eszközgazdálkodás során keletkező konfliktusokat ezek nem oldották meg, a népgazdaság érdekei nem érvényesülhettek tisztán. Az építési tevékenység — az érdekeltséget, a termelékenységet, a tulajdonosi szemléletet tekintve — így lépéshátrányba került, nem éri el a kor színvonalát. Az új módszer lényege: a vállalkozói építőipar kiszélesítésére a leginkább „testre szabott” bérszabályozás — ha nem különül el a termelési tevékenységben keletkező költségektől, eredményektől, hanem a vállalati költségek szerves részévé válik. jűk. Vásároltunk egy drénező gépet, s ezzel oldjuk meg azokat a feladatokat, melyekhez eddig bérelt munkaeszközt vettünk igénybe. A technikai eszközök fejlesztésére fordítjuk az idén a legtöbbet, csaknem négy és fél millió forintot. A gépek zöme most a csökölyi téeszben dolgozik, még ebben a félévben be akarják fejezni a mintegy 2,6 milliós munkát — aztán Nagyatádra költöznek; aratás után ott indul a földeken az átcsoportosított technikai erő. A társulat tavaly jelentősen túlteljesítette termelési előirányzatát, az idén 41,3 millió elérése a cél. — A jövedelemszabályozási kísérletben — folytatja az igazgatóhelyettes — a korábbiaktól eltérően a bért is a vállalati költségek szerves részeként kell kezelni. A bér is költség! Így rugalmasabban lehet gazdálkodni a szociális költségekkel is. Az új módszer feloldotta az átlagbérkorlátot, lehetővé tette a vállalatnál az egyéni teljesítményekkel arányos, differenciált bérezést; az eddiginél jobban ösztönöz takarékos gazdálkodásra, fegyelmezettebb munkára. Sokan, akik nem ismerik a kísérlet szabályait, azt gondolják, ez csak arra jó, hogy munka és eredmény- többlet nélkül nagyobb bért adjon. Ez korántsincs így. — Alapos számítások után vezettük be ezt a módszert, s csak akkor lesz eredményes, ha az előző évinél egy- harmaddal nagyobb nyereséget érünk el. Az általános szabályozás nem követel ilyen hatékonyságnövelést. S ebből is látszik, hogy kockázatot jelent, újszerű gondolkodásmódot és sok kezdeményező tevékenységet követel. A dolgozók érdekeltsége Az új szabályozásban a dolgozók érdekeltsége a többleteredményekhez fűződik. Többet kap, aki több és jobb munkát végez! Ha jól gazdálkodik az energiával, a megtakarítás átvihető a bérbe, így egy szögért is érdemes lehajolni! De nem ezek a megtakarítások növelik igazán a bért; tehát nem elég takarékoskodni anyaggal, az energiával, nem eieg kímélni a gépeket, hanem jobb és több munkát is kell végezni. / — Most, májusban még nem lehet mindent előre tudni — mondja Bödő Imre üzemgazdasági osztályvezető —, de úgy érzem, az embereket megfogta az ötlet. Például ha egy festőbrigádnak utalványoznak egy hétre való munkát, akkor ha jó hajtós a brigád, előbb is elvégzi, s kifizethető a munkabér. Az emberek tudják, hogy többet lehet keresni. A vállalat az eteő negyedév beTarany határában az üzemi út mentén szép hozamot ígérő táblák terülnek el —• a táblákról csövek csatlakoznak az utat szegélyező árokba, s a csövekből vígan csordogál a talajrétegekben tisztára szűrt víz: a meliorációval javított területről eltűnik a fölösleges, a termelést károsan befolyásoló vagy lehetetlenné tevő nedvesség. Megváltozik a határ képe. Nemcsak szemre szépül a mező, hanem a magtárakba is többet ad — a föld meghálálja a törődést, a befektetett erőt, költséget. vételi tervét túlteljesítette. A kísérlet még csak most kezdődött, s három évig tart; kell egy kifutási idő. Az első évben még sok a tapogatód- zás ... A brigádok kizárják azokat, akik hátráltatják a munkát. A munkaidő így • nyeri el igazi értelmét: kihasználtsága mindennapi érdek lesz. Az átlagbérkorlát kiiktatása megszünteti a „vattalétszámot”, azokét, akik munkaidejüket nem hasznos • munkára fordították, csupán alacsony keresetükkel „segítették” az átlag alakulását. Szociális juttatások A kísérletben részt vevő vállalatok a szociális költségekkel rugalmasabban gazdákodnak. A közösségek döntése alapján mód nyílik arra, hogy a juttatások egy részét ösztönzőként használják, például összekapcsolják a teljesítményekkel, a szorgalmas törzsgárdatagok tevékenységének elismerésével. Vállalati döntési hatáskörbe került a juttatások mértékének megállapítása; lehetőség van a különélési pótlék, az utazási költséghozzájárulás, az étkeztetési költségtérítés, a munkásszállási térítési díjak, a szerszámhasználati díjak differenciált megállapításá- ra. A vállalatnál három önelszámoló egységet jelöltek ki. Ha gazdálkodásuk többleteredményt hoz, az előírt bérköltséget — átlagb.érkorlát nélkül — fölhasználhatják, s belső szabayozás szerint növelhetik. Teljesítményekhez kapcsolták a kitüntetések odaítélését, az elismeréseket, a munkaverseny anyagi ösztönzését, a prémium és jutalomkeret összegét is. Ez az érdekeltségi rendszer hatékonyabb gazdálkodás esetén nagyobb bérrel jár. A kísérleti jövedelemszabályozás tehát megteremti az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdekazonosságot. Kőszegi Lajos SOMOGYI NÉPLAP Az áprilisi határozat jegyében Országos célok, helyi feladatok Kijelölték a tárolóhelyeket Tájékoztató a veszélyes hulladékokat kezelő telepek hálózatának létesítéséről h. r. Személyes érdekeltség Kísérleti jövedelemszabályozás az építőiparban A bér is költség
