Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
Szigorítják ax ellenőrzéseket „Kozmetikázott” igazolások, munkakönyvek Egyre több szó esik az állampolgári fegyelem erősítéséről. Á Központi Bizottság áprilisi határozata kiemelten foglalkozott ezzel. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság pártszervezete a határozat szellemében elsősorban a helyi tennivalókat elemezte a legutóbbi taggyűlés«!. Erről beszélgettünk Kisdeák Mária párttitkárral, a nyugellátási osztály vezetőjével, Sárái Gyulával, az ellenőrzési osztály vezetőjével, aki a szervező titkár. — Az állampolgári fegyelem, a törvényesség biztosítása alapvető kötelességünk — kezdte a párttitkár. — Tapasztalható olyan jelenség a megye lakosságának elenyésző rétegénél, hogy valótlan tartalmú igazolások benyújtásával próbálnak bennünket félrevezetni, s így társadalombiztosítási ellátáshoz jutni. — Mit jelent ez? — Ilyen valótlan tartalmú igazolások elsősorban a hatósági bizonyítványok, az orvosi igazolások köréből kerülnek ki. Ezért a jogosultsági kérdések elbírálása mindenkor nagy körültekintést és éberséget igényel dolgozóinktól. A fölfedett esetekre felhívtuk a bűnüldöző szervek figyelmét, azonban megítélésük vagy az eset súlyosságának elbírálása nem mindenkor találkozik a mi megítélésünkkel. Munkánk során tapasztaltuk, iogy a nyugdíjat akarók némelykor valótlan igazolásodat szereznek be, mások át- avítják a táppénzes igazo- ásokat. Ide sorolhatnám a megtévesztő hatósági igazo- ást a szolgálati időről. Elsősorban a tanúk mint álampolgárok felelőssége az, iogy igazat állítanak-e. Sárdi Gyula veszi át a szót: — Előfordult például, hogy i nyugdíjat igénylő férje ál- ította ki a tanúk nyilatkozatát. A személyek neve va- ós volt, amikor azonban negkérdezték őket, elmond- ák, hogy ők nem nyilatkoz- ak. Sajnos, megesik, hogy ávesznek embereket arra: nondják, hogy együtt dol- (oztak. A tanúk általában zzal védekeznek, hogy ők íem tudták, mit írnak alá, lem nézték meg pontosan, la ők %ct tudják, dehogy rják alá. Ilyenért a bíróság nár ítélt el csaló ügyfelet. A beszélgetésből kiderült: az emberek „leleményessége” kimeríthetetlen, ha arról van szó, hogy több nyugdíjat kapjanak vagy továbbra is vigye a postás a családi pótlékot, még akkor is, ha már nem jár. Elmulasztják bejelenteni, hogy alkalmaznak valakit, máskor — közös megegyezéssel — kisebb keresetet tüntetnek föl. A régi munkakönyveket egy kicsit „megkozmetikázzák”. A legtöbbször a golyóstoll használata leplezi le őket, hogy megváltoztatták a dátumokat. Az is árulkodó, ha más írógéppel írnak be egy működési bizonyítványba. Némelyek rokon, ismerős révén könnyedén szereznek be különféle kórházi ápolási igazolásokat Hol a kódszám, hol a diagnózis leplezi le őket — Nagy összeggel károsíthatják meg az államot — magyarázza Kideák Mária — Általában „trabantos ügynek” mondjuk az olyanokat, amikor ötven-hatvan- ezer forintot vesznek föl jogtalanul. Ilyenkor a túlfizetés egy kocsi árát is elért — Az ügyfelek ismerik-e kötelességüket? — A tájékoztatás rendszeres — kezdi Sárdi Gyula — Azonkívül a nyomtatványok, a határozatok tartalmazzák a kötelezettségeket Nem lehet megérteni és elfogadni, amikor arra hivatkoznak, hogy nem tudták mi jár és mi nem. Sajnos, az állampolgárok egy részé a fogairól jobban tájékozott, mint a kötelezettségéről, a felelősségéről. Ezt a jövőben éppen ezért sokkal jobban meg kell értetnünk az emberekkel. Amit elmondtunk, azok egyedi esetek, hiszen az ügyfelek többsége becsületes. A példák mégis árra intenek, hogy felelősségteljesen bíráljuk el az adatokat, gátoljuk meg, hogy bárki jogtalan előnyhöz jusson. A taggyűlés feladattervet fogadott el, a párttitkár ebből emelt ki: — Ebben az is szerepel: föl kell lépni az állampolgári fegyelmet megsértőkkel szemben. A tapasztalt visszásságokat, esetleges visz- szaéleseket jelezzük a bűnüldöző szerveknek. Ellenőrzéseink során nagyobb figyelmet fordítunk, e kérdések vizsgálatára. Lajos Géza Búzatermesztési tanácskozás Kaposváron Aligha lehetett volna jobb időpontot választani a búzatermesztési tanácskozásra és fajtabemutatóra, mint a mostani: maholnap vágják, csépelik ezt a kalászost megyénkben is a kombájnok, mérlegme kerül a gabona, vizsgáznak az egyes búzafáj- ták, s vajon kieAl-e hitelesebb „minőségi i bizonyítvány”, minit az átlagtermés? A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének növénytermesztési szakosztálya, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a megyei Te- szöv és a növénytermesztési és -minősítő intézet kaposvári fajtakísérlett állomása közös rendezvényén, az állomás központjában időszerű témát vitattak; meg tegnap a szakemberek. Hemer Endre, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa bevezetőjében utalt rá: a búzatermesztés népgazdasági jelentősége közismert, ám, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek megyeszerte megfeleljenek a követelményeknek. jobban ki kell használni az ágazatban rejlő lehetőségeket — például a gabona- programban való nagyobb arányú somogyi részvétellel. Dr. Szabó Miklós, a NÖMI osztályvezetője arról tartott előadást, hogy a fajtahasználat helyes alkalmazása milyen lehetőséget kínál a gabonatermesztés fejlesztéséhez. Áttekintést adott a hazai búzatermesztés helyzetéről, termőterületünknek és terynés- átlagainknak a világ jelentősebb gabonatermesztő országaihoz viszonyított helyéről, A további előrelépés másutt is^ nálunk is nem a termőterület növelésétől, hanem a termésátlagok emelkedésétől várható. S hogy az egységnyi területen a kívánt mértekben növekedjenek a hozamok — ebben az egyes búzafajták genetikai képességének jelentő» szerepe van. S itt kap nagy fontosságot a nemesi-tők munkája, akik a termesztőknek fajtaválasztékot kínálnak. Az előadó hangsúlyozta: a jelenleg termesztésben levő fajtákban, „benne van” akár az ezredforduló tájára célul tűzött hektáronkénti 55 mázsa is — országos átlaggal számolva —, ezt a képességet azonban „ki keli hozni” a fajtákból. Az elmúlt évek során Somogybán is olyan talajállapotot, műszaki és szakirányítási hátteret hozl tak létre a gazdasagok, hogy egy-egy csapadékstaegény esztendő sem rendítheti meg számottevően a gabonatermesztést. Az igények az igen korán érő fajtacsoportok felé tolódtak, s ez több okból is érthető — a korai betakarítás például módot ad a másod- vetésre. Tizennyolc minősített fájttá — ebből tizennégy a hazai — közül választhatnak a termelők Somogybán. A résztvevők számos kérdést tettek föl az előadónak, jelezve, hogy a szakembereket élénken fogüalkaztatja, miként tehetnék eredményesebbé Somogybán a búzatermesztést. Az egyes fajtákat kis parcellákon, szemlélték meg a fajtakísérlett állomás területén. » n. f. Nincs szabott ára Kisvállalkozók az ügyfelek Az új vállalkozási formák tifferenciált lakossági és «ízületi igényeket elégítelek ki, bővítik a helyi áru- ilapot, a szolgáltatások kőét, részt vállalnak a hát- éripari árutermelésben. A vállalkozásokkal szemjen támasztott alapvető gaz- iasági követelmény, hogy a -erseny kibontakoztatásához íozzá járuljanak. A résztvevőknek jelentős cockázat mellett, a piaci érékítélet alapján differenci- ilt jövedelemszerzésre nyí- ik lehetőség. Az ipar és az pari szolgáltatás területén változatosak az új vállalkozási formák. A lakosság el- lősorban az ipari kisüzemi «emelőkkel kerül közvetlen tapcsolatba: az önálló gaz- iasági munkaközösségekkel, i kisiparosokkal, a vállalat izerzódéses üzemeltetésű •észlegeivel, szövetkezeti szakcsoportokkal, átalány- ílszámolású részlegekkel, a polgári jogi társaságokkal. A kisüzemi termelők téritekéinek árai — néhány álelmiszert kivéve — és a szolgáltatások díjai — ideértve a szellemi szolgáltatásokat is — a szabad árformába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy. a termékeknek és szolgáltatásoknak nincs jóváhagyott hatósági áruk, illetve díjuk. Ezeket kínálat alapján a megrendelő és a gyártó, illetve a szolgáltatást végző megegyezése alakítja ki, határozza meg. Az árképzés szabályai alapján a kisüzemi termelők az esetek többségében kötelesek árvetést készíteni, az így kalkulált ártól azonban a piacon kialakult keresleti-kínálati viszonyok alapján eltérhetnek. Az ár kialakításánál figyelembe kell venni a piaci árviszonyokat, a tisztességtelen haszonról szóló jogszabályi előírásokat, különös tekintettel az aránytalanul magas ár érvényesítésének tilalmára. A piaci viszonyok között kialakult arányos szolgáltatási díjakat azonban a lakosság nem ismerheti széleskörűen. Az új helyzetben a fogyasztóknak igazi megrendelőkké, piaci partnerekké kell válniuk, élniük kell lehetőségeikkel és jogaikkal. A kisüzemi termelőket ugyanakkor rá lehet kényszeríteni a versenyre azzal, hogy jelentősebb szolgáltatás megrendelésénél több termelőtől kell árajánlatot kérni. Megrendelés eseten a kisüzemi termelő köteles árajánlatot adni. Ezt a megrendelő kérésére írásba is kell foglalni. A kisüzemi termelőnek az általa gyártott és forgalomba hozott terméken vagy annak csomagolásán az eladási árat föl kell tüntetnie. A szolgáltató kisüzemi termelőnek pedig a szolgáltatási díjakat üzlethelyiségében vagy műhelyében jól látható helyen ki kell függesztenie. A kisüzemi termelő ezer forint fölötti teljesítés esetén a megrendelő kérése nélkül is köteles olyan részletes számlát adni, amelyből egyértelműen megállapítható a termék ára, az elvégzett szolgáltatás díja. Ennél alacsonyabb összegről csak a megrendelő külön kérésére kell számlát, nyugtét kiállítania a kisüzemi termelőnek. A javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT sz. rendeletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatásokért — például háztartási gépek, híradástéchni- kai készülékek, személygépkocsik, varrógépek, órak javításáért — jótállást köteles vállalni. A több termelőtől származó árajánlatok ismeretében a megrendelő választhat. A birtokában levő bizonylatok (számla, nyugta) alapján például kifogásolhatja az al- kalmázott árat, a díjat, illetve panaszbejelentéssel élhet. Különösen fontos, hogy előzetesen megállapodjanak a felszámítható díj mértékében a kisüzemi szellemi szolgáltató tevékenységnél. A 7/1982. (IV. 15.) AH sz. rendelkezés értelmében ugyanis a díj mértékére a felek megállapodása^ az irányadó. Ebbe a körbe tartoznak a különböző termelési és szervezési szaktanács- adások: a beruházások szervezése, lebonyolítása és szaktanácsadása, az építőipari termelési és szervezési szaktanácsadás, a szállítmányozási szolgáltatás, a közvetítő tevékenység stb. A jogszbályok betartását, az arányos áralkalmazást az árhatósági és -ellenőrzési tevékenység biztosítja. Ehhez a munkához nagy segítséget jelentene, ha a fogyasztók, a megrendelők ismernék lehetőségeiket és jogaikat, azokkal megfelelően élnének, jogos észrevételeikről pedig tájékoztatnák a kisüzemi termelők árellenőrzését végző heíyi tanácsokat. Gátiné Kad vány Ilona a megyei tanács ipac loeicadoja Nincsenek egyedül Két héttel ezelőtt, amikor az aratáskezdést szemléltük a kaposmérői Latinca Tsz- ben, Szabó Gábor elnök elmondta: igencsak összesűrűsödtek a munkák a gazdaságban. Nemcsak az őszi árpát vágták, hanem éjjel-nappal folyt a száztöven hektár zöldborsó betakarítása is — addig már tizvagonnyi borsót adtak át a Nagyatádi Konzervgyárnak —, tehát csak körültekintő munka- szervezéssel oldhatják meg a feladatokat. A megyei mező- gazdasági bizottság fejlesztési albizottságának ülésén hatottuk legutóbb: katonák is segítenek, koanbájnoskénl vesznek részt a nyári betakarítási munkákban. Miként a Latinca Tsz-ben, másutt sem csupán a kalászosok adnak tennivalókat ebben az időszakban. A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben például belső összefogással, az ágazatok együttműködésével oldottak meg halasztást nem tűrő szőlészeti feladatokat Az ültetvény állandó dolgozói mellett csaknem hatvanon — főként adminisztratív munkakörben dolgozó nők — negyvennyolc hektáron összesen 112 ezer tőke egyszeri zöldmunkáit végezték el, s munkájuk értéke jóval meghaladta a 22 ezer forintot. Az idén a korábbinál két héttel előbb következett be a szőlőültetvényben az intenzív hajtásnövekedés, következésképp a munkakezdést is fél hónappal előre kellett hozni. A siófoki November 7. Tsz nem győzi egyedül az aratást — ez mór az intézkedési terv készítésekor, a rendelkezésre álló gépi és emberi erő számbavételekor kitűnt. Nincs elegendő kommai kommentárunk bájnjuk; a borsó és az egyes búzafajták érése egybeesik — ezért a kritikus időszakban igénybe veszik a Siófoki Állami Gazdaság szabad kombájnjait. A fizikai dolgozók létszámát szintén idegen munkaerővel egészítik ki a gabonabetakarítás idejére. A tavalyinál nagyobb területről kell learatni, elcsépelni a gabonát az idén Somogybán. Ha a rendelkezésre álló gépek számát tekintjük, nincs ok különösebb aggodalomra, hiszen ezekből következtetve tizennyolc munkanap elegendő ahhoz, hogy megüresedjenek a táblák. Nem ' szabad azonban figyelmen kívül hagyni — az elmúlt időszak erre is adott példát —, hogy rossz idő hátráltathatja a munkák ütemét, alkatrészhiány okozhat átmeneti. fennakadást a gépek üzemelésében, és a kombájnok viszonylag magas száma — több mint hatszáz van a mezőgazdasági nagyüzemekben — sem téveszthet meg senkit: a gépek között jócskán akad olyan, amelyik igencsalf amortizálódott az évek során. Egymás segítése — ha úgy hozza a szükség — fontos feladat ebben a nagy munkában. Felkínálni, illetve elfogadni a szabad kombá in- és szállítólcapacitást annyit jelent, mint előbbre hozni a gabona betakarítását, a- termény biztonságba helyezését azokban a gazdaságokban is, ahol önerőből ez nem megy. H. F. Hétfőn kerül forgalomba az 1000 forintos bankjegy Június 27-én, hétfőn a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az 1000 forintos címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. A kibocsátás hivatalos kelte 1983. március 2ö-e. A szakemberek véleménye szerint az új bankjegy észtén - kai iáig csakúgy, mint a papír es a festékanyag minőségében, nyomdatechnikai megoldásában megfelel a követelményeknek. A zöld tónusú bankjegy előoldalán. Bartók Béla portréját, hátoldalán Medgyessy Ferenc Anyaság című szobrát ábrázolja. Az előolidalt Vagyóczky Károly tervezte és metszette, hátoldalát ugyancsak Va- gyoazky Károly tervezte, és Füle Mihály metszette. Mérete az 500 forintoséival azonos. Az 1000 forintos címletű bankjegy kibocsátását a megnövekedett pénzforgalom indokolja, emellett az új bankjegy megkönnyíti a gépi úton történő feldolgozást is. A nagyohb címletű bankjegy bevezetése hosszabb időn át csökkenti a forgalomhoz szükséges pénz meny- nyiségét. Számítások szerint másfél év alatt körülbelül 40 millióval csökkenthető a forgalomban levő bankjegyek száma, ami a bankjegykészi- tésban, -szállításban, a postai és a pénztári kezelésben, feldolgozásban- számottevő anyag-, gépi kapacitás-, munkaerő- és időmegtakarítást tesz lehetővé. Az 1ÖOO forintos bankjegyekkel elsőként azok találkoznak, akik hétfőtől pénzt vesznek föl a Nemzeti Bank budapesti. és vidéki pénztárainál. Hétfőtől ugyanis a fölvenni kívánt pénz címletjegyzékében már feltüntethető az 1000 'forintos. A lakosság a június 27-ét követő illetmények felvételékor kap majd kézhez első ízben 1000 forintosokat. Alkatrész egymilliárd forintért A vállalatok, szövetkezetek változtattak korábbi magatartásukon: nem nézik külső szemlélőként a külkereskedelem fáradozását a mezőgazdasági importgépek alkatrészeinek biztosítására, illetve a hazai gyártóüzemek próbálkozásait • a nagy számú cseredarab előállítására, hanem maguk is bekapcsolódtak a gyártási programba. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg egymilliárd forint értékű mezőgazdasági alkatrészt, cseredarabot készítenek az arra vállalkozó üzemek, termelőszövetkezeti és állami gazdasági műhelyek. A munka szervezésére jórészt az Agrotek vállalkozott; a központi szervezet közvetítette az igényeket a vállalkozókhoz, és egyúttal részt vett az alkatrész gyártásánál számításba jövő szabad műszaki lehetőségek felkutatásában is. A megyei mezőgazdasági szolgáltató szervezetek, az Akroker-ek önállóan Is kezdeményeztek, a tájegységben legjobban hiányzó felszerelések készítésére felkérték a- környékbeli ipari üzemeket, feleket. Több Agroker az országban az idén két-három- száz millió forint értékű készletet gyártat le a „külső” megbízottakkal, akik az esetek döntő többségeben időben szállítanak is. Új jelenség, hogy az agroker-ek egymás között is élnek a lehetőséggel: átadják a .raktárkészletben mutatkozó fölöslegeket és saját beszerzéseiknél tekintettel vannak a szomszédos körzetekben működő testvérvállalatok igényeire is. Ez a rugalmas kapcsolatrendszer tette lehetővé, hogy a tavalyinál csaknem ,300 millió forinttal nagyobb értékű alkatrész szolgálja majd az idén a mezőgazdasági géppark felújítását, karbantartását. SOMOGYI NÉPLAP
