Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: t,40 Fi jA WNVlo. SOMOGYI NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 145. szám * 1983. június 21.. kedd Találkozó a békéért, az életért, a nukleáris háború ellen Ma kezdődik a prágai békefórum Tyereskovát, a szovjet delegáció tagját üdvözlik a prágai repülőtéren •' Tájékoztató a minisztériumban Építészeti műveltségünkről A világ különbőz«5! béke- mozgaltnai közötti nyílt pár­beszéd, a közös cselekvés előmozdításáért — ez jellem­zi majd a prágai kultúrpa­lotában ma délelőtt megnyí­ló béke-világtalálkozó mun­káját.. A ,,Találkozó a bé­kéért, az életért, a nukleáris háború ellen” jelszóval sor­ra kerülő rendezvény az utóbbi évek legjelentősebb békemegmozdulása lesz — hangsúlyozták a találkozó előkészületeiről tartott hétfői sajtóértekezleten. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Tomas, Trav- nicek, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak alelnöke, a találkozó Az építészeti kultúra és műveltség terjesztésének cselekvési programját 1981- ben készítette el az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium egy sor állami, társadalmi és tömegszerve­zettel együttműködve. Ja«1- ner Antal miniszterhelyet­tes és munkatársai tegnap Budapesten az ÉVM-ben tá­jékoztatták az újságírókat arról, hogy mire jutottak két év alatt a program meghir­detői. Mint a miniszterhelyettes is elmondta bevezetőjében: hazánkban az építészeti mű­veltség átlagos színvonala meglehetősen alacsony, a köz művelőinek e téren igen nagy lemaradást kell behoz­niuk. Eredményeink már vannak mind az iskolai ne­velésben, mind a mai köz­eg magánépítkezések produk­tumaiban, de még nagyon sok munkát el kell végezni ahhoz, hogy megváltozzék, megjavuljon a közízlés. Az általános javulás hozhat csak átütő sikert; művelt, pallérozott látásmódú em­berek sokasága kell ahhoz; hogy a házak, a városok, a falvak a mainál szebben épüljenek, illetve régről megmaradt építményeinket ne rongáljuk, ne csúfítsuk. Két szálon futott ennek megfelelően a tegnapi be. szélgetés. A résztvevők újra íelhánytorgatták az elron­tott, sivár lakótelepeinkkel, veszni hagyott műemléke­inkkel kapcsolatos bűnöket azt firtatva: mi a biztosíték ma arra, hogy megszűnik az efféle „átok”. Ez volt az egyik fő témapont. A másik pedig az: mi volna a teen­dő az iskolákban, a közt művelő intézményekben azért, hogy a felnövekvő nemzedék — tudatlansága, műveletlensége, szépérzék­fogyatékossága miatt — ne kövesse el újra azokat a hi­bákat, amelyeknek jeleit ma szinte minden városunkban szétnézve rögtön észrevehet­jük. Az első kérdezősködésre a válaszok a miáiszterhe- lyettes szerint leginkább a már meghirdetett, de sok helyütt még nem, avagy csu­pán névlegesen gyakorolt, nyílt, demokratikus város- politikában keresendők. Ak­kor fognak jó épületeket fölhúzni az építők, ha a megrendelők, a beruházók — többnyire egy-egy település vezető testületéi, emberei —, tehát akiknél, a pénz van, hallgatnak a jó szakembe­rekre és a józan, jót akaró közvéleményre. (Érdekes példát is említett erről Jantner Antal: a mai építés­ügyi szabvány szerint nyu­godtan építhetők szörnyű épületek is, ha a műszaki előírásoknak megfelelnek, ezért igen sok függ az épí­tési hatóságoknál dolgozó emberek építészeti mű­veltségétől, kulturáltságá­tól.) Az utóbbi — oktatási, ne­velési — kérdésekre sem könnyű válaszolni. A minisz­térium képviselői elsősor­ban a pedagógusok ügysze­retetében bíznak, és abban reménykednek, hogy a cse­lekvési program végrehaj­tásának egyik részeként az építészeti műveltség okta­tása több tantárgyba — tör­ténelem, földrajz, nyelvek, uram bocsá’: matematika — is bekerül. Azután lehet még bízni a közművelődési intéz­ményekben, a társadalmi szervezetekben, a sokféle szakmai és tudományos egy­letben mint nevelőben, okta­tóban. A program minél jobb megvalósítása érdekében ter­vezik például azt is, hogy a köz.ponti szervezetek együtt­működését biztosító bizott­ságok után a megyeszékhe­lyeken is létrehozzák a ne­velő munkát egyeztető szer­vezeteket, azaz kiépül az építészeti kultúra terjeszté­sének országos hálózata. Rendkívül sokrétű a mun­ka. Csak néhány példa: ké­szül jíz új műemlékjegyzék, az építészeti múzeum végre épületet kap: a budavári Sándor-palota lesz az intéz­ményé, oktatási diasoroza­tok, képszerű kiadványok készülnek, tévé- és rádiómű­sorok lesznek... Megindult a „gépezet”. Megindult, de. í T De ke­vés a minden nevelőeszkö­zök legjobbika: a sok szép és jól használható ház, amelyből ugyan készig ma­napság jó néhány, -razont egyik-másik mellé sokat te­hetünk sántán e hónapok­ban, napokban, percekben épülő ’ csúfakból, használha­tatlanokból. S így a minden­napi visszalépésekkel egy kissé nehezen jutunk előre, legyen bár a cselekvési program szépen meghirdet­ve és lelkesen végrehajtva. E kételyek is kifejeződtek kérdések, vélemények for­májában a tegnapi sajtótá­jékoztatón. Néhány kétke­dőhöz a miniszterhelyettes maga is csupán csatlakozni tudott; közös vigaszuk volt a jövőbe vetett bizalom. Az ÉVM — és aki e téren a segítője — sokat tett s tesz az építészeti kultúráért (mondjuk ki csöndesen: egy kicsit tett már néha-néha sajnos ellene is, talán aka­ratán kívül), de e miniszté­rium esetében a jótettek két­szeresen is természetesek, sőt kötelezők- Mire lesz elég a ma jót akarók ereje? Erre a kérdésre néhány év múlva kaphatunk majd vá­laszd. Akkor nézhetjük meg, mit sikerült magunk mögé utasítani a feladatokból. Na­gyokból és kisebbekből. Ki­sebbekből : ^például olyasmi­ből, hogy a minisztérium szép, régi, Kossuth téri épü. létében is csúnya maiakkal pótolták ki a gyönyörű, öreg lépcsőházi kőlapokat, hogy ebben a házban is otí van­nak a csodás kovácsoltvas rácsok mellett a csúf alumí­nium csapóajtók... ^ p csehszlovák előkészítő bizott­ságának elnöke, Edith Bal- lantyne, a Békéért és a Sza­badságért -Küzdő Nők Nem­zetközi Hágája főtitkára, va­lamint Romes Csandra, a Bé- ke-világtanács elnöke tájé­koztatta. A háborúén enes és béke­mozgalmak prágai fórumára a világ 140 országából több mint 2ßOO-an érkeznek. A küldöttek, vendégek és meg­figyelők- sorában számos je­lentős politikai irányzat kép­viselteti magát: jelen lesznek például szocialista, szociálde­mokrata, liberális, centrista, keresztény és keresztényde­mokrata, forradalmi demok­rata pártok, továbbá nemzeti felszabadítási mozgalmak is­mert képviselői, 104 befolyá­sos parlamenti képviselő. A békeszervezetek és háborúel- tenes mozgalmak képviseleté­ben több mint kétszáz részt­vevőt várnak. Kérdésekre válaszolva Travnicek kijelentette: igaz, I hogy sokan nem tudtak ele- I get ten Ili a nemzetközi elő- I készítő bizottság meghívásé- * nak, de válaszukban — két kivételtől eltekintve — azok is egyetértésükről és támoga­tásúikról biztosították a bé- ke-világtalálkozót, akik vala­mely oknál fogva hem lehet­nek jelen. • • • Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével tegnap elutazott Budapestről az a delegáció, amely hazán­kat képviseli a prágai béke- világtalálkozón. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Andrej Barcák, Csehszlovákia buda­pesti’nagykövete is. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke üzenetet kü'- dött a prágai béke-világtalál­kozói résztvevőihez. Az üze­net szövegét a lap 2. oldalán közöljük. BALATONI HÉTVÉGE Mit csinál a balatoni ven­dég, ha a hőséget napok után váratlanul ónot idő érkezik őszies szelekkel, szemerkélő esővel? Mindenekelőtt autóba ül (ha van neki), kigördül a 7-es útra és addig megy, .amíg valami jó ötlet eszébe nem jut az időtöltésre vonat­kozóan. Van, aki — főként felesége unszolására — egy- egy áruház, bolt vagy butik előtt parkol (ha tud), s vé­gigszenvedi a kereskedelem iránt fogékony nej tájékozó jellegű manővereit, s örül, hogyha kisebb anyagi veszte­ségek érik. Mások — érthető módon — az esedékes bevá­sárlásokat bonyolítják le ilyenkor (mert lehet, hogy holnap már strandidő lesz, s kár a napfényes órákért), s minden útjukba eső boltot meglátogatnak. S végül — mert minden út a Sióba ve­zet — a déli part legnagyobb (egy-egy ilyen borús hétvé­gén látszik igazán, hogy va­lójában nem is olyan nagy) áruházában találkozik össze a máriai nyaraló a földvári­val. Az élelmiszerrészlegnek ugyan mindegy, hogy milyen az idő, itt az eladóknak min­dig ne legük wn: csak bírják áruval, energiával1 Most bírták — egymillió fo­rint értékű élelmiszert adtak el —, t remélhetőleg ezután is. Mert őnos égbolt oda, észa­ki szél oda, egy kis hidegtől azért nem ijed meg a bala­toni vendég, s esze ágában sincs elmenekülni, különösen ha már előre kifizette a szál­láshelyét. A hotelek most is tele vannak nyugati turisták­kal, s a kempinglakók sem adják fel könnyen optimiz­musukat (négyezren vették igénybe a Siotour táborhe­lyeit). Persze « legtöbb nyaraló ilyenkor prospektusok után néz, szórakoztató, kulturális programok között válogat, ha teheti, >s nem szépítjük a va­lóságot, ha azt mondjuk: most már teheti. Évről évre változatosabb a Balaton nyá­ri programja, s a hagyomá­nyos, nem mindig színvona­las ORI-müsorokon kívül a „könnyű múzsa” kedvelői is egyre igényesebb rendezvé­nyek között válogathatnak „szárazon és vizen” (zenés hajók) egyaránt. Azok pedig, akik a szellemi táplálékot üdülésük idején is igény tik, Kazahsztán adja » Szovjetunió széntermelésének * tizedrészét, a ferrorötvöz, tnek hatodát, itt készül minden tizenkettedik traktor. Ezenkívül termelnek építőanyagokat, vegyipari termékeket, a folyékony fűtőanyag különböző faj­táit és még sok mást. Az ekibasztuzi fűtőanyaggal dolgo­zik az Ural, Szibéria és Kazahsztán összesen 15 millió kilo­watt kapacitású húsz elektromos erőműve. Képünkön: szén- termelés az ekibasztuzi külszíni bányában Á Politikai Bizottság tagjainak látogatásai Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának .tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a csaknem 90 ezer lakosú IX. kerület éle­tével ismerkedett. A vendéget Gál Lászlóné, a kerületi pártbizottság első titkára és Szabados László tanácselnök fogadta. Délelőtt a Politikai Bizott­ság tagja látogatást tett a nagymúltú, mintegy három­ezer dolgozót foglalkoztató Budapesti Húsipari Vállalat­nál, amely a fővárosi lakos­ság ellátása mellett jelentős exportkötelezettségeket is teljesít. A KB titkárának . prog­ramja a IX. kerület politi­kai, állami, társadalmi ve­zetőivel folytatott tapaszta­latcserével zárult. , Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács el­nökhelyettese hétfőn Zala megyébe látogatott Zaj^- egenszegen a megyei pártba zottság székházában Varga Gyula, megyei első titkár és Újvári Sándor megyei ta­nácselnök fogadta, és tájé­koztatta a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Sarlós István ezt követően a megyei vezetők társaságában Lentit kereste fel. Itt beszá.- molót hallgatott meg Lenti város és járás fejlőc^séről. Délután járási aktívaérte­kezletet tartottak a párt- és társadalmi szervezetek kép­viselői, tanácsi és gazdasá­gi vezetők részvételével. Aj* aktívaülésen felszólalt Sar­lós István, aki időszerű poli­tikai kérdésekről tájékoztat­ta a résztvevőket ugyancsak elégedettek lehet­nek néhány rendezvénnyel, tárlattal, s általában azzal a koncepcióval, mely a balato­ni nyarat ma már nem a „nesze semmi fogd meg jól”- haknik évadjának tekinti. Kétségtelen, a giccs még nem tűnt el a színpadokról, még kevésbé az úgynevezett aján­dékboltokból, de van már Szántódpusztánk, elsőrangú látnivalóval, programokkal, van színvonalas folklór, kő­röshegyi, tzemesi koncert, s jó képzőművészet a kiállító- csarnokokban. A Dél-balatoni Kulturális Központban például a szülők és a gyermekek egyaránt kel­lemes körülmények között múlathatják a „rossz időt”. Már délelőtt 10 órakor meg­kezdik a filmvetítéseket — mást a gyerekeknek és mást a felnőtteknek —, de úgyne­vezett alkotó foglalkozásokon, közös játékokon is részt ve­hetnek az üdülők csemetéi, miközben a szülő filmet néz vagy újságot, folyóiratot Ol­vas. (A művelődési házban van a könyvtár is, ahova az üdülök ideiglenesen beirat­kozhatnak). A külföldiek ré­szért német nyelvű filmeket is beszereztek (ezek fiiként Magyarország idegenforgal­mi szempontból érdemes tá­jait, emlékhelyeit mutatják bej, s a német nyelvű mag­nós tárlatvezetést is megva­lósították. A siófoki üdülőhelyi klub­ban is mozgalmas az élet. Vasárnap délután például népművészeti kirakodóvásárt rendeztek, este pedig a KISZ Központi Művészegyüttes tánckara és rajkózenekara. lé­pett fel 300 néző előtt nagy sikerrel. Két jelentős magyar mű­vész születésének 100 éves jubileumát ünnepeljük. Czó- bel Béla tárlata a Dél-bala­toni Kulturális Központban tekinthető meg, Egry József életműve előtt pedig az észa­ki part tiszteleg sok-sok ren­dezvénnyel. A tiz éve alakult társaság (az Egry József Em­lékmúzeum baráti köre) va­sárnap tartotta évi rendes közgyűlését Badacsonytoma­jon, a nagy festőről elneve­zett művelődési központban. Fodor András , versei, Szíj Béla művészettörténész elő­adása ékesítették a jubileumi rendezvényt, majd úttörők, szocialista brigádok koszo- rázták meg a mester sírját, egykori lakóházát. Egyre több az Egry-tisztelő hazánkban és külföldön is. Ezt a nemrég felújított emlékmúzeum láto­gatottsága is bizonyítja. taüi Audrt* Százéves festők

Next

/
Thumbnails
Contents