Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-19 / 144. szám
Megtalált illúziók Az alig száz lakosú Li- bickozmán nagy feltűnést keltett a ,.pesti pár” leköl- tözése. Először sokan különcöknek tartották őket, és kaján kíváncsisággal figyelték, mikor elégelik meg ‘ a falusi „romantikát”. A nagyvárosban élők gyakran táplálnak illúziókat a falusi élet nyugalmáról, a friss levegőről, a ház végénél csörgedező patakról, a kukáskocsik dübörgése helyett reggeli ébresztőt fújó madarakról. A libickozmaiak úgy gondolták, itt is csupán efféle múló városi szeszélyről van szó. Azonban teltek a hónapok, és a „jövevények” egyre inkább beilleszkedtek a település életébe. Mikor a férfi egy műtét miatt kórházban volt, az asszony maga gondozta négy lovukat Lapátolta a trágyát gyűjtötte a lucernát A szomszéd- asszony tanácsait követve kimeszelte a házat. Még arra is jutott ideje, hogy a közelben egyedül élő idős bácsi ingéit kivasalja. Ha a fogattal Pusztakovácsiba ment sohasem hagyott senkit az űtszélen, s bevásárolt — Hogy kerültek épp Li- bickozmára? — A hirdetésre 42 ajánlatot kaptunk. Sorra jártuk a kis falukat, tanyákat, és megdöbbentett bennünket, hogy mennyi a kallódó . érték. Végül eljutottunk ide. Azonnal megragadott a táj szépsége, a falu nyugalma és az a temérdek lehetőség, (amelyet a helybeliek nem látnak meg. Pesten a Corvina Kiadónál és a Képcsarnok Vállalatnál dolgoztam. Itt a pusztakovácsi tsz-ben kaptam sztk-ügyintézői állást. — Milyen lehetőségekre gondolt az előbb? — Például a libickozmai tó. Csodálatos .kirándulóhely és horgászparadicsom, csakhogy ismeretlen. Ha a medrét egy kicsit megkotornák, jóformán beruházás nélkül lehetne fenyveserdővel övezett árnyas strandot kialakítani. Aztán itt van a volt „megyei út”, Gyóta felé. Alig öt kilométernyi szakaszt kellene ott kiépíteni, mégis 15 kilométerrel hozná közelebb Marcalit Kaposvárhoz. Li- bickozma könnyen Marcali azoknak, akik már nehezen kerekednek föl. A bizalmatlanság és kétkedés észrevétlenül oldódott elismeréssel vegyes tiszteletté. Gosztonyi Ferenc és élettársa, Takács Lászióné a falu különleges státuszú polgárai lettek. — Pesti ismerőseiül, de fogorvos lányom és végzős egyetemista fiam is őrültnek tartanak — így Takácsné —, nem értik az elhatározásomat — Voltaképpen miért költöztek falura? •— Mondhatnám, hogy azért, mert Pesten nem lehet lovakat tartani. A párom — nyugdíjazása előtt a zirci tsz főagronómusa volt — szenvedélyes lótenyésztő. Balatonfüreden lakott, a lovakat egy környékbeli béristállóban tartotta. Mindketten imádjuk a természetet és az állatokat. Amikor új életünkről .döntöttünk, „Istálló legyen” jeligével hirdetést adtunk fel, hogy falusi házat keresünk. Valójában a ló csak egy ok volt a falura költözésre. Hittünk abban, hogy a teljesebb életet, a megnyugvást csak falun találhatjuk meg. Tapasztaltam, hogy pesti ismerőseim többsége aránytalanul nagy árat fizet a kényelemért, a látszat fenntartásáért. Deresedé hajjal ott állnak luxuscikkekből emelt piramisuk tetején, •* próbálják meggyőzni önmagukat, hogy megromlott egészségükkel, a bajszában kiéleződött családi konfliktusaikkal együtt is boldogok. Nap nap után megalkusznak, nyelnek, vállalják a megszokást, és közben megöregszenek. Talán álmodoznak arról, hogy mindebből ki is lehetett volna tömi... Mi megtettük. Nem vagyunk házasok, de hát a mi korunkban a papír már úgysem sokat számít Azt mondja, a városiak illúziókat táplálnak. Mi megtaláltuk ezeket az illúziókat, Az életünk, derünk valóság és nem ábránd. hamar ráéreztek arra, hogy Takácsné mindannyiukért akar valami jobbat. öt hallgatva új megvilágításban látták lakóhelyük néha már reménytelennek érzett jövőjét. A 46 éves pesti asz- szony lelkesedése és tettereje új pezsdülést hozott Néhány hónappal ideköltözése után a Vöröskereszt körzeti titkárának, majd pár héttel később a tsz-ben alakult szakszervezeti bizottság titkárának választották. Mielőtt az utóbbi megbízást elfogadta volna, megkérdezte: olyan emberre van szükségük, aki bólint, vagy olyanra, aki vitatkozik is, és meg akar dolgozni az emberek bizalmáért? Senki sem vette tőle rossz néven ezt a kérdést „alvó városa" lehetne. Most is van szép eladó ház a faluban 40 ezer forintért Hát nem jó lehetőség ez az olyan fiataloknak, akik bent képtelenek több százezer forintos lakást venni? Éreztem, hogy ezek az önmagukban megfontolandó elképzelések helyenként átlépik a realitások határát, mégis magával ragadott az asszony lelkesedése. Ugyan hogyan válhatott valakiből egy év alatt megszállott lokálpatrióta? — Nagyon hiányzott a falunak egy segélykérő telefon. Addig jártam utána, míg a héten végre fölszereljék. Már megkezdődött a vizfürás is. Talán maguk is segíthetnének abban, hogy a boltunk kapjon egy hűtőpultot Akkor lehetne hentesárut tejtermékeket vagy mirelit ételeket tartani. Lenne rá igény. Higgye el, a jót, a praktikusat még az idős falusi asszonyok is hamar elfogadják és megszokják. Ilyen apróságoktól függ a kis települések sokat emlegetett lakosságmegtartó képessége! Valami azt súgta, vitatkoznom kéne a túlfűtött reményekkel, de nem voltak ellenérveim. A helybeliek Mikor Libickozmára indultam, a kis falvakkal kapcsolatos előítéletekkel kívántam szembeszállni, ám magam sem voltam mentes az ilyen előítéletektől. Alighanem ezért kérdeztem meg, hogy egy igazgató főorvos tősgyökeres pesti lánya, akinek barátai kutatók, műfordítók, képzőművészek és^ orvosok voltak, hogyan képes kielégíteni kulturális „étvágyát” az eldugott somogyi faluban? — Higgye el, nem elsősorban _ a ^lehetőségek hiányoznak egy" faluban, inkább az igények. Mikor idejöttünk, nyomban bérletet váltottunk a kaposvári színházba. Mellesleg nem autóval járunk az előadásokra. A tsz szervezte a bérletet. A busz a ház elől viszi a színházba azt, aki menni akar. Természetesen van tévénk, lemezjátszónk, vannak könyveink, még külföldi folyóiratokat is járatunk. Ha pedig történetesen egy pesti kiállítás érdekel, hát fölmegyek. Falun élni nem jelenthet föltétlenül beszűkülést. Pusztán önigazolás mindent a lehetőségek hiányával magyarázni. A férfi a bukógáti réten mutatta be kedvenceit. Ag- ronómusként ő már akkor lovon járta a határt, mikor az még nem volt sikk Mostani három csikója valódi szupermének ivadéka. Nemrég 60 évesen ugyanennyi kilométert lovagolt, hogy kancáját egy nemes külföldi ménnel fedeztethesse. — Nem haszonért csinálom, csupán a magam örömére. Igaz, reménykedem abhan, hogy egyszer sikerül egy neves sportlovat nevelnem. Hasonlóképp szenvedélyem a kutyatenyésztés. A mostani „házőrzőnk”, a Szuszig tavaly országos fajtagyőztes lett... Szabad időnkben a párommal a környéken lovagolunk, és mindannyiszor új természeti kincseket fedezünk fel. Nehéz életem volt, most mégis boldog vagyok. Kisköte csendes fubiieuma Az Alföld Balatonja A „pesti pár” megérkezése óta Libickozma már nem ugyanaz, a saját elmúlásán tépelődő település. Takács- néék életrevalósága vonzó példa. Bíró Ferenc A Tisza medre és a Kis- Tisza közötti hullámtérben létrehozott 127 négyzetkilométernyi felületű tó rászolgál az Alföld Balatonja elnevezésre: 300, sőt — a csongrádi vízlépcső megépülte után — 400 millió köbméter . térfogatra tervezett víztömege elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a térség mezőgazdasági és ipari üzemeinek vízellátását, 100—120 millió kilowattóra villamosener- gia-tenmelését, és lehetővé tegye százezernyi ember kulturált pihenését, sportolását. Nagy léptékű, a vízlépcső hatóterületének jelenét és jövőjét is ábrázoló térkép segítségével magyaráz dr. Hegedűs Lajos, a KÖTIVÍZIG vezetője, aki három évtizede viseli szívén a tó sorsát. — Szerény volt a közelmúltban tartott jubileumi megemlékezés, pedig, amint azt a tíz év eredményeit különböző sízempon tokból mérlegelő előadások is tükröz- ' ték, a legtöbb területen nyilvánvaló a fejlődés. Igaz, az öntözőművek fele sem készült el, ráadásul a meglevő kapacitás is csak félig hasznosul, a termőréteg jó vízháztartását biztosító másik meghatározó területen, a tervszerű talajjavításban azonban. terven felülit' produkáltak a gazdaságok. Amit a réven vesztettünk, úgy tetszik, megnyerjük a vámon. Tovább javítja a képet, hogy lassan mindenütt belátják: a szakszerű öntözés a vizdí- jak emelkedése ellenére is kifizetődő. Az idén jóval korábban, már március közepén megkezdődött a rétek- legelők és a búza öntözése. Eddig húsz százalékkal több vizet vettek igénybe a gazdaságok, mint a múlt év hasonló időszakában. Reméljük; hogy továbbra is így lesz, mi minden vízigényt ki tudunk elégíteni. Annak ellenére, hogy az utóbbi években egy méterrel nőtt a tó szintje, a korábbi talajvíz- és fakadó- víz-panaszok megszűntek, mert a környező gazdaságok egyre inkább tisztában vannak az ezzel _ kapcsolatos teendőikkel Abádstzaiók félé közeledünk. Az öíbol vize szinte szikrázik a fénylő napsütésben. Néhány munkás a készülő betonalapokat méricskéli — Szép taházak kerülnek rájuk — tájékoztat Heinrich Tamás, a helyi művelődési ház igazgatója, az „Abádsza- lóki nyár” kéthónapos rendezvénysorozatának szervező bizottságának titkára, akit kerékpáros terepszemléje közben, értünk itt. — Az ünnepélyes vitorlabontásra minden ház állni fog, megnyílik a hajó- és szörfkölcsönző, úgyhogy a szervezésen nem múlik az áhított pezsgő vízi élet. Itt-ott öregebb pontyok, busák dobják fel magukat, csobbanó nyomukban örvénylik a víz. Nehéz még ideképzelni a szélben csattogó vitorlákat, a hajók, szántotta barázdákat, a kikötő lüktető életét. Kilométernyire Kisköre felé fűrész és kö- 1 szőrű hangja sivít egy fura külsejű, félig a parton, félig a vízben álló vasmonstrumon. Fürdőnadrágosr, festé- kes testű fiatal férfi ecsettel integetve hív a fedélzetre. — Barta Barna abádszaló- ki kertésztechnikus vagyok — mutatkozik be, s mintha tudná mire vagyunk kíváncsiak, kérdés nélkül folytatja: — Megvásároltam ezt a hajót huszonhétezer forintért. Tizenhét méter hosszú, háromszáz mázsás, valaha pénztárkomp volt a Margitszigeten. Előző gazdája azért vált meg tőle ilyen olcsón, mert tizenöt méternél hosz- szabb hajóra tilos motort szerelni. Nekem így is jó. Itt áll majd, ahol most, a vendégek akár ágyból horgászhatnak. Az alsó szinten három szobát kiadok, a fenti kettő a családé meg a barátoké. Bizonyára ez lesz az országban az első komppanzió. Mellette csónakkölcsönző nyílik. Nincs hiány tehát egyéni ÖCteteklbeft, Herde- ményezőkészségtoen. S ezt a hivatalos szervek is bátorítják. Érdemes lenne a mostani pénzszűke ellenére keresni a tehetőségeket arra, hogy a több ezer igénylő ne csak a vizet, hanem a vízpartot is bartókiba véve, szépítve, ápolva, még vonzóbbá tegye a környéket Idegenforgalmunk szempontjából sem lenne ez közömbös, hiszen például az említett komp- panziónak már az idén NSZK-beli, svájci vendégei is lesznek. M i ntha hangtompd lóval látták volna ed, olyan, zajtalanul dolgoznak a kiskörei turbinák. Simon József, a Tiszai Erőmű Vállalat telepvezetője a jó gazda büszkeségével dicsért a magyar- francia kooperációban készült, síkvidéken legalkalmasabb, világszínvonalú csőturbinát: — Nem volt itt soha semmi hiba. Igaz, az előirányzott áramnak legföljebb háromnegyedét termeltük meg, de ez a viz magasságának tudható be. Ha megvalósul a tervezett csúcs: a mostaninál két méterrel magasabb szint, akkor mi is „csúcson” üzemelhetünk. Az erőmű készen áll... Sípos János diszpécser elmondhatná, hogy ő szabályozza a tó mélységét, legalábbis szolgálatának 12 órájában. — Ezekkel a gombokkal állítható a duzzasztómű vízáteresztő képessége és a százhúsz ' kilométernyi vízi út hajózhatósága — mutat a lámpácskák'kal teli vezérlőpultra. — Fontos szolgálat, de én jobban szeretek a gáton dolgozni, a naponta ideérkező hajókat átzsilipelni. Sokféle igényt elégít ki Kisköre, de távlatban még többre képes. Annyira mindenképpen, hogy ez az egyötödnyi Balaton a magyar tengert megillető figyelemnek, aggodalomnak, együttérzésnek is egyötödében részesüljön. * G. R. SOMOGYI NÉPLAP V U] raktárak az új gabonának Rövidesen megkezdődik a búza betakarítása, s a termés egy része új raktárakba, tárolókba kerül. Ezekben a napokban több helyen tartanak műszaki próbát az új létesítményekben, mindenütt készülnek a szállítmányok fogadására. , A Gabona Tröszt vállalatainál a raktározási lehetőségek még mindig szűkösek — a növénytermelés jobban fejlődött, mint ahogyan bővült a silótér. Ezen a helyzeten javít az állami célcsoportos beruházás keretében az új gabona felvásárlásának idejére elkészülő 77 500 tonnás raktártér. Az új létesítmények több mint fele csarnoktaroló, másik része pedig a mind jobban terjedő fémsiló. A létesítmények beruházási költsége háromszázmillió forint, ennek az összegnek hozzávetőleg harmadát költötték el idén az évek óta tartó fejlesztési programra. Hat helyen épült csarnoktároló, a két legnagyobb, egyenként tízezer tonna befogadóképességű Mohácson - és Pakson van. Ezenkívül Somogy megyében két helyen, Marcaliban és Kapolyon, továbbá Győr-Soprcm megyeben Csornán és Szolnok megyében Jászberényben fogad először búzát az új raktár. Hat fémsilót adtak át, ezek általában hatezer tonna gabona elhelyezésére alkalmasak. Csupán egyetlen fémsilónak nagyobb ennél a tere: a Veszprém megyei Deve- cserben 7500 tonnát raktározhatnak korszerű körülmények között. A továbbiak Szombathelyen, Szécsény- ben, Sásdon, Biharkereszte- sen és Törökszentmiklóson vannak. A gabonaipar a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal közösen, együttes erőyel és pályázattal kiegészített támogatással is bővíti a tárolási lehetőségeket, összesen 7500 tonna gabonát tarthatnak majd a három új létesítményben; a győr—bácsai, a péri és a sárvári csarnokban egyenként 2500 tonna gabona fér el. Ezek az építmények a gazdaságok területén vannak, közel a termőhelyhez. . Kis tenyészt ők, figyelem! A Hógyészi Állami Gazdaság keltető üzemébe« New-Hampshire fajtájú NAPOSKAKAS 4 Ft/db egységáron előjegyeztethető. Á gazdaság a megrendeléseket a beérkezés sorrendjében veszi előjegyzésbe és a* átvétel időpontját visszaigazolja, Levélcím- HÖGYÉSZT ÄLLAMI GAZDASAG, 7191 Hogy ész. Telefon: Hőgyész, 22. Telex: 14-35C, (81030)
