Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
Filii Katalin és Leblanc Győző estje Kellemes, jó koncert volt A keddi eső elmosta aaok ▼ágyait, akik a Rippl-Rónai- villa ‘ kertjében szerették volna meghallgatni Pitti Katalint, Leblanc Győzőt és a Hevesi András által dirigált kaposvári szimfonikusokat. Azaz mindenki romantikus reményeit szertefoszlatta az időjárás. De a kaposvári ifjúsági ház ilyen koncertekre egyébként kevéssé alkalmas termében összegyűlt nagy nézősereg elfeledte a csalódást már a zenekar által eljátszott nyitány meghallgatásakor. Azután jött a várva várt énekes házaspár és — fülledt meleg, bántó reflektorfény ide vagy oda — a publikum boldoggá tétetett A könnyed nyár eleji hangverseny — opera- és operettslágerek a javából — szakmai elemzése helyett engedtessék meg ezúttal csupán néhány rendhagyó gondolatot közreadnom a kedd este hallottak kapcsán. Az egyik: a tévének egy jótéteményért sok rossz tettét megbocsáthatjuk. Most itt ,az alkalom arra, hogy néhány bűnére j búcsút nyerjen. Talán fele- vagy negyedakkora lett volna a közönség Kaposváron, ha a PrttJ—Leblanc házaspár nem volna a televízió közkedvelt opera- és operettenüsorainak rendszeres szereplőjét Do snivel az, hát eljött a hét elején operát hallgatni sok olyan ember is, aki különben nagy Ívbe« elkerülné az ilyesmit. A sztárokért jöttek, s a sztárokhoz ez esetben a legmagasabb zenekultúra is hozzá tartozik. A másik (mindjárt követ-' kezük az előzőből): hiába is okvetetlenkedik akárki, hogy az operát, az operettet és az egyéb könnyebb műfajokat keverni alávaló gazság, úgy látszik, adott esetben mégiscsak jó az ilyen vegyes házasság. Még akkor is jó, ha a közönség egy részéből sok év múlva sem lesz vájtfülű operabarát. A harmadik: nem mindenki haknizik, aki vidéken szerepei. Pitti Katalin és Leblanc Győző például egyáltalán nem haknizik. Mélységes tisztelettel és teljes eró- bedobással léptek körűségük elé. (A férj a nagy akarásra a forró, fullasztó teremben az első ária elének- lesekor csaknem rá is fizetett) Énekeltek, s ameny- nyire a tenyérnyi hely engedte, játszottak is. No persze értik a módját: az apró csóktól a forró ölelésig — nem ripacskodva, hanem természetes kedvességgel — mindent bedobtak. Volt is akkora taps, meg vissza- taí», hogy csak úgy zengett. S végül a negyedik, kissé szemtelen logikai bakugrással: hasonlatos a szimfonikus zenekar egy futballcsapathoz. Ezt a tán túl merész állítást úgy lehetne „bizonyítani”, hogy a Kaposvári Szimfonikusokat összevetjük mondjuk a Philadelphiai Filharmonikusokkal, a Rába ETO-t pedig a Hamburger SV-vel. A Rábában jó focisták fociznak. Magyar edzésadagokkal, közepes mennyiségű forintért A Hamburgban is jó focisták vannak, ottani edzésadagokkal és nagy mennyiségű márkáért. A kétféle futballban az eredmény ismert Nomármost: a nem hivatásos kaposvári zenekar érezhetően sokat „edzett” erre a hangversenyre Hevesi Andrással. S többször úgy szólt a koncerten ez a kamaraegyüttes létszámú szimfonikus zenekar, ahogyan az abban a bizonyos nagykönyvben meg vagyon írva. Ezek után képzeljük el ugyanezeket a zenészeket philadelphiai „edzés- adaggal”, és ottani lehetőségekkel, képességekkel, mecénaturával támogatva.- Hát ennyit a hangversenyről, amely — mint a fentiekből talán kiderül — nagyon kellemes, szép élmeny veit Ulhir Péter Boldogkő-vári ünnepség Boldogkő vára hétszás éves évfordulója alkalmából egész napos ünnepséget rendezetek Boldogkőn. A vár helyiségeiben és ad varán a miskolci Hermann Ottó Múzeum régészeti anyagából nyílt kiállítás Közművelődés a karódi ruhagyárban Két út között Két ót közé szorítva mostoha buszjáratokkal vajon a karádi embe'reknek milyen lehetőségük marad a szórakozásra, művelődésre, kikapcsolódásra 7 A budapesti Május 1. Ruhagyár karádi telepének vezetőjével, Arlett Lászlóval beszélgettünk a gyárban dolgozók lehetőségeiről. — Üzemünkben 120-an dolgoznak, két műszakban. Van egy harmadik is, az úgynevezett kismamaszalag, ahol n fiatalasszonynak tudunk ■ munkalehetőséget biztosítani. Közművelődési lehetőségeink korlátozottak. Buszjáratunk csak Tab és Boglárlelle felé van, a községtől távol fekvő vasútállomásról vonattal eljutni Kaposvárra vagy Siófokra szintén nem a legegyszerűbb dolog. A nehézségek említése nem egyenlő a mentségkerev séssel: Karádon azért mégiscsak művelődhetnek azok, akik akarnak. A ruhagyáriak közül 37-eo a környékbeli községekből járnak be naponta dolgozni, a többiek helybeliek. Így életük szervesen összekapcsolódik a község életével. Csaknem 6záz tagja van a ruhagyári könyvtárnak, s néhányan • községi könyvtárba is rendszeresen járnak. A dolgozók közül sokan tagjai a hagyományőrző, jól működő pávakörnek. Három éve épült föl a ruhagyári klubház, ahol rendszeresen rendeznek kerámia, ötvösművészeti, kézimunka- kiállításokat, tartanak T1T- előadásokat a nőket érdeklő témákról. Hat brigádjuk Tabra és Kaposvárra jár színházba. Egy ideig színházbérletük is volt, de az utazási költségek emelkedése miatt most csak alkalmanként szerveznek színházlátogatást egy-egy előadásra. Minden évben közösen elmennek a BNV-re, ezenkívül • brigádkirándulásokon vesznek részt Tavaly például Lillafüred, Miskolc, Eger nevezetességeivel ismerkedtek meg, az idén pedig szeretnének eljutni a Balaton-felvidékre és a debreceni virágkarneválra. A Kaposvár—Szántód és a Kaposvár—Boglárlelle főútvonal árnyékában elsősorban önmaguk szervezőképességében bízhatnak a fcará- diak. A község nem éppen korszerű művelődési házában évente többször szex-epeinek vendégművészek, s ezeket az előadásokat a ruhagyáriak közül is sokan megtekintik. — Az üzemben nincs külön kultúrfelelősünk, de van egy kulturális albizottságunk, amelyben a párt-, a szakszervezet és a KISZ képviselői kaptak helyet. Mivel dolgozóink 70 százaléka 30 év alatti, így főként a fiatalokra, a KISZ-re kell támaszkodnunk. A közművelődéshez a szakmai továbbtanulás is hozzátartozik. Az elmúlt három évben munka mellett tizenegyen érettségiztek, többen elvégezték a szakközépiskolát, jelenleg öten tanulnak levelező tagozaton a tabi intézményben. Q J Hűvösre, esősre, szelesre fordult az idő. A Balaton partján üdülők nem örülnek ennek, ám ilyenkor érdemes kirándulásokat szervezni,' át- hajózni Badacsonyba, Tihanyba, s meglátogatni a tóparton rendezett kiállításokat. Megyeszékhelyünkön a gazdag hétvégi programajánlat a nyarat csalogatja visz- sza. A Kaposvári nyár ’33 sorozatának keretében szombaton Kaposfüredi nyárköszöntő várja a vendégeket S, hogy mi mindennel? Az általános iskolában nyíló díszmadárkiállítás bizonyára sok érdeklődőt vonz majd. Lesz szabadtéri műsor gyermekeknek, a BM utánpótlás- és a BM táncegyüttes közreműködésével. A Tét együttes „húzza” a talpalávaiót az esti bálon. A díszmadár-kiállítás vasárnap is megtekinthető. Aznap a délelőtti műsorban a városi fű vószenekar ad hangversenyt Ezt követi az igazi show, a Dundi kabaré, Lorán Lenke, Angyal Jáno6, Ambrus Kiry, Kovács Erzsi, Keleti Pál és a Kristóf— Müller duó közreműködésé- veL öt árától lovasbemutatót rendeznek a sportpályán. A szünetben repülömodellezők szerepelnek. A Kiüáán művelődési központban szombaton a társastánc-, vasárnap az éremgyúj- tókkfb tagjait várják. A Gyermektükör című kiállítás 30-ig látogatható. E hét végétől kezdve- a 48-as ifjúság úti szabaidőklub szombaton és vasárnap zárva lesz. Rangos esemény résztvevői lehetnek azok, akik vasárnap Szennába látogatnak. Délután. 5 órakor a Pécsi Építők madrigálkórusa ad hangversenyt a műmé lék templomban. Műsorukban többek között Viadana-, Victoria-, Palestrina- és Bach-művek szerepelnek. Közreműködik Kalász Gyula veramondó. Nagyatádon szombaton délután hat órától ismét megrendezik az ifjúsági teraszt a művelődési központ presz- szójának kerthelyiségében. A programból: kamaraki állítás, részletek a Prognózis együttes koncertfelvételéből, videojáték. Csata a falon címmel lesz vetélkedő, majd diszkó. Közben Egzotikus tájakon címmel filmvetítést rendeznek a teraszon. A nagyatádi fotóklub tagjainak kiállítása 36-ig látható. Marcaliban a városi—járási kulturális központ kihelyezett programjaként vasárnap e;te hét órai kezdettel a Mikszáth utcai általános iskolában Mo- liére: Botcsinálta doktor című bohózatát mutatják be. A szereplők a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói. A balatonsziemesi művelődési ház Latinovits Zoitán- emlékkiállátását nemcsak a nyaralóknak, hanem az arra utazóknak is figyelmükbe ajánljuk. A boglárlellei Tóparti Galériában Halász Károly festőművész kiállítása június 30-ig látogatható. Bogláron, a Kápolna színpadon ma este fél 9-kor a Corpus pantomimegyüttes lép fel az Ördögi kísértetek című műsorával. Rossz idő esetén a művelődési házban szerepelnek. Ezt az előadást szombaton éa vasárnap azonos időpontban megismétlik. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központ rendezésében szombaton este fél Síkon Halló, itt Balaton! címmel könnyűzenei műsof lesz a szabadtéri színpadon. Ma délután 4 órakor Dluhopolsz- ky László karika túra kiállítását Szánthó Imre szentendrei festőművész nyitja meg. A siófoki üdülőhelyi klub hétvégi programjában vasárnap este 8 órakor pedig a KISZ KB rajkóaenekara éa tánc kara szerepel A Mozimé agamban sasom- baton délután fél «-kor mutatják be a Johohoho! című bolgár filmet, vasamap délután a Ludas Matyit majd a Johohohol-t láthatják az érdeklődök. Semmelweis—Michaelis kongresszus Semmelweis—Michaelis jubileumi kongresszus kezdődött csütörtökön a Duna In- tercontinental-szállóban. A Magyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugatnémet Nőorvos Társaság közös rendezvényén a hazaiak mellett a világ számos országából érkezett mintegy 400 nőgyógyász tudományos tanácskozáson emlékezik Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz kóroktananak megalapítójára és Gustav Adolf Michaelis szülészprofesszorra, a kiéli női klinika egykori vezetőjére, Semmelweis tanításainak követőjére. Az alkalom: Semmelweis Ignác tanításai magyar nyelvű kiadásának 125. évfordulója, A megnyitó üléa** dr. ttíiultáeisz Emil egészségügyi miniszter köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Walter Kuhn, az Északnyugatnémet Nőorvos Társaság elnöke, Kurt Semm professzor, a kiéli női klinika igazgatója, a Nemzetközi Fertilitási Társaság főtitkára — aki néhány évvel ezelőtt Budapesten, a nemzetközi androló- gus szimpózion alkalmával javasolta ennek a kongresz- szusnak a megrendezését, valamint intézménye és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem női klinikájának együttműködését — elmondták: Michaelis elsőként értette meg Semmelweis tanításainak jelentőségét, a medencetan propagálásával is beírta nevét a szülészét történetébe, és méltatták • két orvos munkásságát. A két napig tartó kongresszuson főleg Semmelweis tanításainak szellemében folytatott szülészeti profilaxisról, aszepszisről és anti- szepszisről tartanak előadásokat. Napjainkban újra különös jelentőségű a fertőzések megelőzése, mert gyakori a császármetszés, fennáll a műtétek utáni fertőzés veszélye. Külön szekcióban mutatják be a legkorszerűbb műtéti technikai eljárásokat, valamint a szülészeti műtétek, az L női klinika történetet szemléltető filmeket A résztvevőknek levetítik egy méhen kívüli, a hasűrben kihordott terhesség történetét, a magzat kiemelését, a mű tét lefolyását rögzítő f.lmet, amelyet as L dói klinikán készítettek. A LADI KÓRUSVEZETŐ „Nem csinálok semmi tendkhrUiiV — Rólam akar írod ? — kérdezi értetlenkedve. — Én semmi rendkívülit nem csináltam. Kisgyermek kora óta leghőbb vágya volt, hogy pedagógus legyen- Példaképei a többet és jobbat adó tanítói közül kerültek ki. A kaposvári diákévek után a bajai tanítóképzőben szerzett dip-, lámát. — Valamennyien örömmel mentünk bárhova, csak taníthassunk. Mindegy volt, hogy az ország legeldugottabb tanyájára, vagy bármelyik városba kerülünk. Nekem ezúttal is szerencsém volt: az első évben megválasztottak Somogyapáti kántortanító já aak. Már tanítóképzős korukban sokat jártak falura, gyakorolták a népművelést. Természetesnek vették, hogy nekik, tanítóknak nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is nevelniük keH. Pécs —Vasas, Somogy hár&ágy, Dióspuszta voltak a következő állomások, s ahol néhány évet töltött, mindig alakított kórust, hogy összefogja a falu népét. Közben beiratkozott a pécsi főiskolára, elvégezte a matematika—kém i a szakot. 1860-ben nősült. Felesége is sokat segített abban, hogy mindenütt meg tudja állni a helyét. 1066-ben került Szulokba, majd 1959- ben szülőfalujába, Ladra. Azóta ott él éa dolgozik. — Amikor visszakerültem Ladra, a falu népe nagyrészt kicserélődött. Sok családot akkor kellett megismernem. Ez azonban nem okozott gondot. Irodalmi színpadot, színjátszó kört és énekkart szerveztünk, személyesen kerestük föl az embereket, hogy jöjjenek Közénk. A többféle próbálkozás közül a közös éneklés maradt fenn, s erősödött meg. Régen gyakran összejöttek a rokonok a családi ünnepeken, az ismerősök a kukoricái osztáskor, disznótor idején. A mostani időkben ezt hiányolom; az egyre inkább terjedő bezárkózás ellen, úgy érzem, nagyon fontos az ilyen kis közösségek létrehozása. Ezt tartom a mostani kórua legfőbb értékének. Az együtt éneidé® és a V-6 Tasséggé szerveződés mellett azonban a ladi parasztkórus nem lebecsülendő szakmai sikereket is elkönyvelhet magának. Alakulása után néhány évvel fölfigyelt rá a iKjmokazentgjorgjrf alesz, es azóta segíti a fennállásának most huszadik évfordulóját ünneplő csoportot Kétszer szerepeltek a rádióban, többször voltak országos kórustalálkozón, felléptek Lengyel- országban, kétszer sikerült aranytkoszorúe minősítést szerezniük. — Hetente egyszer találkozunk a volt tanácsházán, ) ©tt próbálunk. Nyáron sem tartunk szünetet, akinek az ideje engedi, eljön. A kórua nemre, foglalkozásra és korra teljesen vegyes, 26—30 tagja van, s a többség fizikai dolgozó. Ha új család költözik ide, meglá fogatom, s igyekszem megnyerni őket is. Amikor a legkedvesebb időtöltéséiről érdeklődöm, mosolyog: — A tanítás — mondja. — Lehet, hogy kissé hihetetlen, de még most sem fáradtam bele, nagyon jó dolog a gyerekekkel együtt lenni. Persze, emellett sok minden érdekel. Művelem a szőlőt. Néha a lemezeimet hallgatom lóként Kodályt és Ban! vöt. Kis műhelyembe* olykor barkácsolhatok. Kirándulni csak a kórussal közösen szeretek, s olyankor mindig összekötjük utunkat valami kulturális látványossággal: operaelőadással, a szegedi szabadtéri játékokkal, múzeumok, kiállítások megtekintésével. Stix József semmi rendkívülit nem esinai. „Csak”, megpróbál becsületesen, pedagógusihoz méltóan élni Ez épp elég. Gyarmati László SOMOGYI NÉPLAP
